Kolozsvár, 1892. január-június (6. évfolyam, 1-147. szám)
1892-04-08 / 82. szám
Kolozsvár, 1892. 1í .« pénztárnoki állásokat elválasztani alig fog lehetni, hanem legczélszerübb lesz, ha ő a választmányba beválasztatik a itt érvényesíti saját maga által sem kicsinylett tehetségeit, mig a két állás szétválasztása meg fog történhetni; s az is tény, hogy elég érthetően tudtára lett adva, hogy az elnökség a választmány s a tagok jó része Imre Gergelyt elejteni nem akarja s őt, mint pénztárnokot, még a szétválasztás után is állásában megtartani óhajtja. E tudott körülmények daczára a Ruszkó István párthívei oly akcziót indítottak meg, hogy már mostan két felé választassák a két állást Imre Gergely titkár-pénztárnok, teljes tökéletesen pláre vezessék s daczára, hogy ő pénztárnoki teendőit kifogástalan korrektséggel és szakértelemmel kezelte, ez állásra is most Hirschfeld Sándor urat, akarták megválasztani, gondoskodván arról is, hogy e közgyűlés mondja ki azt, hogy a mostanititkár-pénztárnok személyére s már szerzett jogaira való tekintettel megszavazott 190 frt tiszteletdíj jövőre ne a pénztárnokot, hanem a titkárt, mint ilyent illesse. Hogy erre a lépre a közgyűlés nem ment rá, az igazán nem a Ruszka pártjának hibája. Erre értettük múltkori közleményünkben a titokban forró államcsíny s az irigység kifejezéseit. Arra a kérdésre, hogy helyénvaló volt-e az első közgyűlésnek a szavazásra vonatkozó határozatát — miután ellene kifogás lett téve — megsemmisíteni, idézzük az alapszabályok 30 §-ának utolsó bekezdését: „A közgyűlésbe személyesen vagy meghatalmazottjaik által megjönni akarók, rész jegyeiket a gyűlés előtti nap esti hat óráig tartoznak a gyűlés tartama idejére nyugta mellett letenni s igazoló jegyeiket átvenni. Márpedig az első közgyűlésen egy részvény sem lett letéve, egy igazoló jegy sem kiadva, tehát az alapszabályok oly 'kardinális rendelkezése lett megszegve, hogy a bejelentett óvás múlhatatlanul figyelembe veendő volt. Sőt tovább megyünk, mert hisz a második közgyűlésen Szabó Sámuel, a Ruszkópárt legelső oszlopos embere, ki maga ugyan nem látta szükségesnek igazolójegye kivételét, hanem azt úgy kellett neki tálczán átadni, mint a királynak a vár kulcsait, az új gyűlés érvényességét attól akarta függővé tenni, hogy a letett részvények a közgyűlés elé hozassanak , ott a plénum előtt egyenként számba vétessenek, mert ő , az igazolójegyek Tamása, nem hitt azoknak, daczára annak, hogy az alapszabályok 31§-a ezt absolute nem kívánja meg. Ezt neveztük múltkori közleményünkben galibáskodásnak. Hogy pedig az pEllenzék‘-nek az a bizonyos kortes-czikke, nem szerzett Ruszkó úrnak barátokat, ■ hogy z választmány a elnökség rágalmazása, * rhinoczeros bőrről vett finom hasonlat, a választmány tagjainak a választ* Hiányból korbácscsal való kiűzésére tett elegáns javaslat megdöbbentette és felháborította a tisztességes gondolkozásunkat, arról meggyőződhetett Kuszkó úr a második szavazásból. Kuszkó úr is kimondhatja, hogy Isten őrizzen meg barátaimtól, mert az ellenségeimtől majd őrizkedem én. Mi sohasem kifogásoltuk Kuszkó úr szerénységet és szíves készséggel meghajtunk érdemei előtt, még mélyebben is, mint Lobkovicz herczeg, de talán kissé mégis túl subjektív és nem a szegénysége akasztotta meg. Hiszen épp az egyetemi tanfolyam befejezésekor hosszabb külföldi útra kelt, aztán haza jővén, két év múlva megnősült, öcscsét és húgát a fővárosba hozta magához, hogy Pesten meggyökereztesse őket, öreg barátjának, Karácsnak százakat kölcsönzött, mi mind a mellett bizonyít, hogy ha bőven nem élt, vagyonnal nem rendelkezett is, mindig jó gazda volt, jól számított. A diploma dija 1833-ban már nem csüggesztette el, hiszen nem csüggesztette sokkal nagyobb dolog, — az új pálya kérdése sem. Az írói pályát választotta, mely büszke jellemével és ébredező hivatásával a leginkább összhangzott. Az irodalomban egyszerre önálló és független lehetett; a mellett a remények és törekvések amaz önzetlen korában, könnyen számíthatott a nagyok pártfogására, valamint a sajtó élénkülésére és gyarapodására. Ha Karacs Teréz nem csalódik, úgyis már 1828. óta írogatott, sőt az öreg Karacs benső barátsága is a fiatal Vajdával ennek írói működéséből és tehetsége elismeréséből fakadt, de első nagyobb értekezésére csak 1832-ben, a Tudományos Gyűjtemény lapjain akadunk. A Nemzetiségről szól. A kezdő szó messziről induló általánoskodása sirályának szintelensége jellemzi. Még semmi benne a Vajda sajátos, eredeti zamatú nyelvezetéből. Szerinte a nemzetiség főlényege a nyelv, nemzetiség és nyelv annyira összeforrottak, hogy ezt ama nélkül nem képzelhetjük; nyelvével együtt kivesz a nemzet, a nemzettel közönségesen a nyelv is, bár a történet az ellenkezőre is mutat példát. »A nemzetiség abban áll , úgytúl elégikus az az ábrándja, hogy a titkári állás versenyén szenvedett veresége a jó ügy veresége volt. Nem, az csak saját veresége volt. Valamint hogy nem vész el a haza, amiért akár a leggeniálisabb képviselőjelölt megbukik. Higgye meg Ruszkó úr, hogy ha korbácscsal kezdjük elűzni a köztevékenység teréről azokat, a kik Kolozsvárt oly sok üdvös kulturintézetet meghonosítottak s virágzásra juttattak, ma holnap majd nem lesz hely, hová az uj apostolok az elűzöttek helyébe beüljenek; s ha egy egész hosszú élet munkássága, tisztessége, önzetlensége nem védi meg a közügyben fáradhatlanul buzgólkodókat egy korra vagy értelemre gyerkőcz tollának meggondolatlan rágalmaitól, kivész Kolozsvárból, Erdély Athénjéből, az a közszellem s az az áldozatkészség, mely hajdan egész Magyarországon elöljáró s világitó példa vala e mely meg volt s virágozott akkor is, mikor Ruszkó úr még nem tudott Kolozsvárról a viszont, mond , hogy a nemzetnek belső és külső élete ép legyen, virágozzék!« Aztán az emberi szervezettel veszi a nemzetiséget párhuzamba, a szervezet egyes tagjairól vagy azok szerepéről állít föl rövid tételeket, külön-külön apró fejezetek alakjában dolgozva ki; majd bölcseleti, majd politikai, majd társadalmi és közgazdasági fejtegetéssel messzi elkalandozik, de a nemzetiség és ember között való hasonlóság alapjára mindég visszakerül. »*) Különben gondolkodása világos, előadása könnyű, mi gyakorlott főre és tollra vall. Csak alkalom kellett, hogy kész hírlapíró legyen. 1833-ban, mint a Hasznos Mulatságok alszerkesztője, a vállalat vezetését kezeibe vevén, az alkalom megjött s ő serénykedve használta azt. Itt elmélkedést, csevegést, úti rajzot, szótalányt, jeligét, fordított természettudományi apróságokat, történeti adomákat, szóval mindent elkövetett a lap élénkítésére; de a mellett magántanításra és egyéb irodalmi munkásságra is szakított időt. Legalább a Tudományos Gyűjtemény mellékletébe, a Koszorúba, Uzdi Gyula álnevével állandólag dolgozott. Itt 1831-ben lépett először a közönség elé, két eredeti zamatú és alakú dallal, melyek czíme: A madár és Visegrád, mindkettő hexameterekben és négy soros szakaszokban.,J) Az első dal a vándor-madarat énekli meg, mely messzi zugó tenger hullámain túl új kikeletrenyos Gyűjteményhez. Szerkesztette VörösmartyMihály. Pest, 1831 391—392. talál, a versiró ellenben nem kerülhetiki a zivatart, mert nincs oly hona, hol örök nap küldene le fényt. A második a visegrádi romokat írja le, melyeket hajdan Lajos király dicsősége ragyogott be, mert szomorogva néznek alá a Duna kék hullámaira. Mind a két költemény bizonyos erőre, de bizonytalan kézre vall. A gyöngeség az alak szokatlan alkalmazásában és dallamtalanságában nyilatkozik, az erő pedig pár széles vonással odavetett találó festésében. Úgy látszik az ifjú Vajda ebben az időben epikai művek hatása alatt állt teljesen. . ,, , ..... De hát őre csakugyan szerzőjük ? Életírói csak azt említik, hogy első kísérletei a Hasznos Mulatságok és Koszorú évfolyamaiban láttak napvilágot, de sehol egyetlen szóval nem mondják, hogy Ózdi Gyula neve alatt. " Miből következtetünk mi ? Hát abból, hogy a Koszorú öt évi kötetében, mely Vajda első kísérleteinek idejére esik, 1829-től 1833-ig, sehol az ő igazi nevével nem találkozunk, így csak álnév alatt írhatott, álneve pedig Ózdi volt. Bizonyítja az, hogy a Koszorú három évfolyamában, 1831 — 1833-ig, összesen0 oly közlemény található ez aláírással, melyek hang- ra és nyelve egészen a Vajdáéhoz hasonlít, még sajátságos alaktalanságuk is hexameteres versszakaikkal az ő forrongó lelkére mutat; bizonyítja az, hogy több közülök vagy oly tárgygyal foglalkozik, mely egészen a Vajda világába tartozik, például a Bakony, melynek aljában növekedett, Győr, ahol tanult, vagy oly műfajba sorakozik, melyet leginkább ő művelt, például a Sas, Tavasz, Est, Tenger, Hullám természeti festése»»), sőt a Vajda képletes költészetének nyoma is föllelhető már bennök. Fájdalommal és sóvárogva panaszolja az egyikben, hogy Szaba, e vad szivü leány a szerelem nyilával általverte; de hasztalanul szaladja be utána Európa, Ázsia és Afrika téréit, sebének enyhülést sehol se lel, a vad leányt ölelni sehol se birja . •*) az Estben vágyva kérdezi, hogy Szaba mikor dől a keblére, a Bakony aljában. s#) Szaba senki más, mint a szabadság, melyért áhítozik. Bizonyítja, hogy csak az Ózdi név fordul elő közösen a Koszorúban * és Hasznos Arulatságokban, s épp azon idő szerint, mikor Vajda az utóbbinak alszerkesztője volt, mindig a lap homlokán, apró epigrammák és dalok alatt; sőt A legszebb leány és Tárcsas Bence egy-egy jeligéjéén is megtaláljuk e nevet, pedig nem oly híres, hogy idegen iró idézhetné. Bizonyítja, hogy Ózdi az Ábrándozásban, a Természethez, e jó anyához esdve igy sóhajt: Legjobb anya! Jutalmul, hogy mindég kedveltelek, Kedveltem együgyü szépségedet. Csak egy leányt, érző szivat, Egy Bimbia társulatamon. •11) (Folytatása kövszkasik) ••) Koszorú. ,83*. évfolyam. ,s. ,8. „33 ') Koszorú. 1833. évfolyam. 153. l. “) Koszorú. 1833. évfolyam. 153 **) Domon. ,843. IV. f. ga. L •*) Tudományos Gyüjtemény. 1833. évfolyam. 58. I 59, 6a. *’) Koszorú. Szép literatúrai ajándék a Tudománvfolyam, 38. és 33. |. Az uszály. — Képek a közeljövőből. — 1. A rendelet. Az orsz. közegészségi egylet javaslatára megjelenik a belügyminiszter rendelete az össszes törvényhatóságokhoz intézve, melyeknek főispánjait és polgármestereit felhívja, hogy intézkedjenek, miszerint az egészségre nézve ártalmas és heptikát szállító női ruha uszályok eltűnjenek a föld színéről. Rendeli és meghagyja, hogy a törvényhatóságok szabályrendeleteket alkossanak az uszályok elpusztítása tárgyában. II. A tiltakozások, az összes miniszterek nejei és leányai körülveszik nagyméltóságú férjeiket és papáikat, hogy ne mókázzanak és hagyjanak békét az aszályoknak. Az összes főispánok, polgármesterek, tanácsosok, főkapitányok nejei és leányai — detto. Pelelet: Legyetek nyugodtan szépeim, kedveseim, a rendelet kiadatott, de nem lesz semmi baj Orvosok deputációja, mely a rendelet visszavonását kéri, kereseti korlátozást látva abban, hogy a tuberkulotikus anyagok terjedését megakadályozzák. Ha az uszályos ruhák elpusztulnak — mondják az orvosok — mi is elpusztulunk. Kereskedők, szövetszállítók, nőszabók, varróleányok hosszú sorú deputácziója a kereskedelmi miniszternél. Szintén azt panaszolják, hogy a keresetük szenved kárt, mert az uszályok csinálása igen könnyű és jól fizetnek érette. Kolozsvár város szemét kapitányának tisztelgése a belügyminiszternél „Kisepri kegyelmes uram — kérdi a nagy talentumú férfin — ki söpri Kolozsvár járdáit tisztára, ha nem lesznek a szorgalmas utczasöprő aszályos ruhák ? A miniszterek megnyugtatják a deputácziókat, mondván, amint szokás: — Biztosíthatom önöket hölgyeim, uraim, hogy kérvényeiket tárgyalni fogom jogos kívánságaik stb. . . . III. A rendelet ellátása. Polgármester a tanácsülésben megilletődött hangon jelenti, hogy egy rendelet érkezett, melyszerint az uszályoknak miként és holvaló viselése, illetőleg az uszályos visetnek a nyilvános helyekről való kitiltása tárgyában szabályrendelet alkotandó. A rendelet kiadandó, de melyik szakosztálynak ? Nem lehet másnak kiadni, mint a közmunka és építészeti szakosztálynak. A szakosztály véleményt kér a köztisztasági hivataltól arra nézve, hogy mely utczák és terek nevezhetők nyilvános helyeknek, meghallgatja a főorvost arra nézve, hogy predoutban való uszályviselés ver fel több port, vagy az, hogyha a nagyutczában járnak a kánikulában sleppekkel. Írásos beadványt kér a főmérnöktől, hogy hány centiméternyi hosszúságon túl nevezhető a ruha aszályosnak. (Pikáns kísérleti mérések.) A tanulmányozások nagyban folynak, a lapok napról-napra írják: „Az uszályos ruhák dolga ismét tovább jutott egy lépéssel a megoldás felé“ IV. Nincs aszályos ruhás Végre a vélemények beérkeznek s a referens megcsinálja a szabályrendeleti javaslatot Kitűzik közgyűlésre s a javaslat egyhangúlag elfogadtatik. A szabályzatot formaszerűen harmincz napig közszemlére teszik s felterjesztik a belügyminiszterhez megerősítés végett. * A belügyminiszter a szabályrendeleti javaslatot nem erősíti meg, egyszerűen azért, mert ez időre már tárgytalanná vált. Az előleges készülődések és javaslatok ideje alatt ugyanis az aszályos ruhák kimentek a divatból. Nagy bölcsek voltak tehát a miniszterek, főispánok, polgármesterek,főkapitányok, mikor nejeiknek és leányaiknak azt mondták : — Legyetek nyugodtan szépeim, kedveseim, a rendelet kiadatott, de nem lesz semmi baj. Hát legyenek nyugodtan! KOLOZSVÁR HÍREK, Kolozsvár, ápril 8. Szabad táskák a vashid mailett A tanács mai ülésén szóba került a vashid balfelőli részén levő szabadtelkek ügye, miről többen peticziót adtak be a tanácshoz arra nézve, hogy ez a telek valamely középület számára tartassék fenn. A dolog most úgy áll, hogy a tanács e telkekre vonatkozólag az árlejtést e hó 20-án szabályszerűen meg fogja tartani. A petíczióról a közgyűlésen fognak beszámolni. Tanítói képesítő vizsgálatok A vallás és közoktatásügyi miniszter az áll. tanító- és tanítónőképző intézetekben tartandó elemi népiskolai tanítói- és tanítónői képesítő vizsgálatra nézve új szabályrendeletet léptetett életbe. E rendelet szerint a tanítói vagy tanítónői pályára magánúton készült jelöltektől a törvényben megszabott koron és tanítói gyakorlaton kívül legalább annyi iskolai előképzettség kívántatik, amely a tanító- vagy tanítónőképző intézetbe való felvételre nézve meg van szabva. Ugyancsak a magánúton készült jelölteket arra kötelezi az új rendelet, hogy a képesítő vizsgálatot megelőzőleg a képzőintézet egyes osztályainak tananyagából osztályvizsgálatot tegyenek. A vizsgálóbizottság tagjai kizárólag szakférfiak lesznek s a vizsgálaton senki sem menthető fel egyetlen tantárgyból sem. Azok a tárgyak, melyeket a dél kocakáztatása nélkül szóbeli vizsgálat nélkül is számon lehet kérni, az írásbeli vizsgálatok közé vannak sorozva. Ünnepély a református kollégiumban. ComeniuS Amos János emlékezetére ma délelőtt tíz órakor a ref. kollégiumban szépen sikerült ünnepély volt. Az egész kollégiumi ifjúság a bennlakó egyetemi hallgatókkal együtt, részt vett az ünnepélyen, melyen hölgyközönség is volt. A ref. egyházkerület elöljárói s a tanügyi férfiak közül ott voltak : Gyarmathy Miklós alispán, dr. Kolozsvári Sándor gondnok, Szász Gerő esperes, dr. Vályi Gábor, dr. Finály Henrik, Háry Béla, Kiss Sándor ker. ak. igazgató, Török István, Geréb Márton, Sárkány Ferencz, Demeter István, Szabó Samu, Sárkány Lajos, * Balogh Károly, Szathmáry Ákos, Gráf Jakab, Zoványi Jenő ref. lelkész stb. Az ünnepélyt a kollégium ügyes dalárdájának szépen hatásosan előadott éneke nyitotta meg. Ezután Parádi Kálmán tanár, tanügyi referens tartott Comenius Jánosról életéről és működéséről emlékeztető beszédet. Minden sorában jellemzetesen, híven és melegséggel ismertette Comenius életét s vont le belőle becses tanúságokat. A folytonos figyelemmel végig hallgatott gyönyörű emlékbeszéde után hosszasan megtapsolták. Ezután ismét a jól szervezett dalárda énekelt. Végül Boér Elek Petőfi „Apostoláéból adott elő egy részletet igen sikerülten és sűrű megérdemelt tapsokat aratva. Az ünnepély, mely dicséretére válik a ref. főtanodának, egynegyed tizenkettőkor végződött. Az I. és II osztályú keresetadók dolgában a következő értesítés adatott ki Kolozsvár sz. kir. városában a folyó 1892-ik évre kivetett I. IL osztályú kereseti adókról szóló lajstromok, ahová tartoznak az I. osztályba: a) mezőgazdasági és a gyárakban, kereskedelmi és iparüzletekben és vállalatokban cseléd minőségben alkalmazott egyének; b) házi cselédek; c) gyárakban, kereskedelmi és iparüzletekben és vállalatokban alkalmazott segédek és segédmunkások, ha 40 frtnál több havi díjt nem húznak, vagy ha darabszámra dolgoznak; d) a napdíjasok, évi vagy havi állandó fizetést nem húzó írnokok és általában az írásbeli, számviteli vagy felügyelői teendőket valamely üzletben, vállalatban vagy intézetben állandó alkalmaztatás nélkül végző vagy olyan egyének, kik foglalkozásuknál fogva sem a felsoroltak közé, sem a többi osztályok valamelyikébe nem tartoznak; e) segéd nélkül dolgozó önálló kézműiparosok ; f) az állandó üzlethely nélkül működő házalók, a II. osztályba: a) a föld- és házbirtokosok; b) azok, kik tőkekamat- és járadék adóval vannak megróva, a kir. pénzügyigazgatóság érvényesítésével ellátva, a városi adóhivatal irodájában — bel-király utca Minorita atyák 15. szám alatti háza emeletén — folyó évi április hó 8-tól bezárólag 16-ig, nyolcz napi közszemlére kitéve vannak hol is azokat ezen idő alatt mindenki megtekintheti. Egyúttal az 1883-ik évi XLTV. t.-cz. 16. §-a rendelkezéséhez képest figyelmeztetnek az adókötelesek, hogy netánk felszólamlásaikat és pedig: a) azon adózók, kik e lajstromokban tárgyalt adónemmel már a múlt évben megróva voltak, a lajstrom kitételének napját követő 15 nap alatt; b) azon adósok, kik e lajstromokban megállapított adóval a folyó évben első ízben rovattak meg, ezen adótartozásuknak az adókönyvecskébe történt bejegyzését követő 15 nap alatt, a várostanácsi iktató-hivatalnál benyújthatják. Kolozsvár az. kir. város tanácsától 1892. április 6-án. Abach Géza, kir. tanácsos, polgármester. Tavalai, meleg eső kezdett permetezni ma délelőtt. Félig-meddig beborult az ég, mintha tanakodnék, hogy vájjon csakugyan küldjön-e esőt, vagy csak továbbra is permetet. A mezei gazdák, a veteményesek, a gyümülcsösök esőt kérnek, — várósi emberek, akik csak azt tekintik irányadóul, hogy lehet-e sétálni vagy nem, — szeretnék, ha nem volna eső. Az idő semmi esetre sem gondolkozott sokáig a a délután folyamán a gazdaemberek ki" «pniis $ vánsága felé hajlott, sűrűen öntvén a Ra?(j | •sőt. ' *l" ' „A kinek nnne* mi fájjon fájhat ‘ Ezzel az igazságos bevezetéssel j®111 tunk ma egy panaszos levelet helybeli bélyeg alatt. A panasz a gyümölcsterofi4 *' érdekli s különösen azokat, a kik a fi||0 ‘!t ’ tól félnek. Szentgyörgyi, a nagy filloxera |!1' küldte be. Azt hozza fel, hogy a kolozsvári téri kereskedésben franczia gyümölcsostvi,, " kát árulnak, melyek Lyon vidékéről, tehát a loxerás területről hozattak. „Bizonynyal gondol rá — írja — elhódított vásárló is kumunk, hogy azokkal a gyökeres plántáki' egy nehány pár filloxerát be fognak hozz ', is ültetni.“ Szent igaz, hogy a kinek ci„ fájjon, annak nem fájhat, sa kinek nincs „11sége ojtványokra nem bánja, ha akárm, árulnak, de igaz viszont az is, hogy a ^ f°’ a filloxerától az nem fog pénzért Veni loxerát. Választások a nőegyletben a kolozsvári tót. nőegylet holnap délután négy,t. kor választmányi ülést tart Gzv. báró Báni, Albertné elnöklete alatt. A gyűlésen, melyre a a meghívókat Fekete Béla titkár bocsájtotta ki a főtárgy az lesz, hogy választmányi tagokat választanak az 1889-ben választott tagok elyett. A választmányból kilépnek: RubinKárolyné, dr. Bánffy Dánielné, Bogdán IstvánDr Bokros Ádámné, Csiky Teréz, Fejér Mártonul dr. Groisz Gusztávné, Hutflesz Károlyné Scszédi Sámuelné, dr. Kemény Gézáné, gr. Izár Miklósné, Szász Domokosné, Tamási Bogdánné, Wasa Julia, dr. Wesselényi Istvánné A kolozsvári hölgyek A kolozsvári hölgyek filléregylete csendben, zajtalanul, ij. szólva szűk baráti körben, áldásos jótékonyságot fejt ki Abach Gézáné elnöklete alatt kötő estélyek jövedelméből s kisebb adakozásokból gyűjt tetemes összeget és sérti belőle azokat a segítségre szorultakat, akik hozzája fordulnak.Ez a derék egylet tartja holnap délutáni órakor Albach Gézáné lakásán közgyűlését melyet Hadházi Sándor titkárhelyettes hívott össze. A gyűlésen tárgyalni fogják a választmányi jelentést, választanak ellenőrt, titkárt és öt választmányi tagot. Meghosszabbított határidő.Épen ma közöljük alább, hogy a budapesti egyetemen az idei pályázatok silányul mutatkoztak, illetőleg, hogy a kitűzött határidőre igen kevés pályamunka érkezett be A kolozsvári egyetemnél sem mindenik pályázatra adatott be elégmunka, így például a bölcsészetkari munkák pályázati határidejét meg kellett hosszabbítani — többek kívánságára — május elsejéig. 7 helyett,8. A színházi előadások szombattól kezdve 7 óra helyett fél 8 órakor kezdődnek. A közönségnek ugyanis nem nagyon kényelmes, hogy a legszebb sétaidőben hát órakor már beüljön a színházba, míg fél nyolc órára mindenki kisétálhatta magát annyira hogy bevehessen egy adag drámát, vagy operettet. Faipar«« #■ alperes egy lakásban A felperes Olár Csifor radnai lakos, az alperes Sziklay Emil erdőtisztviselő. Olár azzal vádolja Sziklayt, hogy a tulajdonához tartozó erdőben tűzifát termeltetett. Az ügy megjárta a bester ezer erdőigazgatóságot, s készülőben volt, hogy a kolozsvári kincstári ügyészséghez kerüljön E készülődések közepette az egész ügy ma oda került — a kolozsvári vashid mellé. Itt találta meg Simon Juon monostori lakos reggel 6 órakor. A nagy iratcsomó, melyben felperes és alperes becsületesen veszekesznek, egy lakásban hevert. Simon Juon megszánta és bevitte a rendőrséghez. Itt aztán, aki inkább illetékes, átveheti és folytathatja a perlekedést Filst * ■■inhás előtt TegnapStea színházi előadás után, mikor már a közönség nagy része eltávozott, többen erős kormos füstszagot éreztek a színház előtt. Hirtelenében nem lehetett tudni, hogy a füst honnan jön s annál az elvnél fogva, hogy „jobb félni, mint megijedni“ a rendőrségi színházi inspekcziós* tűzoltókkal hamarjában átvizsgáltatta a színház helyiségeit. A színházban semmi gyanútt* nem találtak. A tűzoltók és a közönség köréből néhányan kevés ideig még a szinház előtt maradtak puhatolódzva a gyanús füst felöl, de csakhamar kitudódott, hogy a füst egy műhelyből származott s a különös szaga attól való, hogy nyirkos fenyőfával tüzelnek. Leesett a lépcsőről A mentőkúr tagnap este 8 óra után kevéssel ismét mulikájuk volt. Ritka az a nap, melyen 1^ ®!! tesi eset nem fordul elő. Tegnap özv. H. * nosné egy magas lépcsőről történt leesés övetkeztében fején, arczán súlyos sérüléset szenvedett, úgy, hogy Dombi Józsefet Inre Domokos, azonnal kivonult mentők az őrs nőt vértől elborítva találták. A sebek vetélyesek ugyan, de valószínűleg komolyabb k vetkezményt nem fognak magok után von Kéménygyulás. Tegnap este « utcza 4 sz. házban kéménygyulás volt. A . •an megjelent tűzoltók nagyobb részét 0 ideje korán elejét vették. o Drága pénzek, a melyek »e® k. ■•mérnek. Azok a bankó darabok, ^ ról tegnap irták, hogy a bidutezán 8,ertt\oZ. voltak szórva, nemcsak a járókelőknek o ^tak bajt, hanem gondot adtak a rendőrség is, mely nem tudta, hogy miképen kerül 6 ^ az a nagy csomó pénz, habár darabokba0 ^ az utczára. Végre ma megoldatott a r®j* 1 _ pénz egyenesen a kincstártól került. A 1 . tár szokta beváltani az elrongyolódott PaP^_ pénzeket, melyeket aztán zsinórra füz ve , . küld Budapestre. Hogy a bankókat *8l.n .t fűzhessék, egy arra való szerszámmal °eZ\plt csinálnak rajtuk. E művelet folytán ®in bankóból egy kis darab kiesik. Ezeket » ^ bokát szedte össze valaki • »zórta szét.18* hogy ezekből aztán nem igen lehetett rép bankót csinálni.