Kolozsvár, 1892. január-június (6. évfolyam, 1-147. szám)
1892-04-16 / 88. szám
imájára, belátható, hogy ily esetekben mily t0d horderővel bír, ha a központi mentő áll rögtön, és a lehető legrövidebb úton, elfittetik a balesetről és annak színhelyéről. S mindenesetre a legczélszerűbben történhet , a telephon útján, s amely városrészben ily , ammáe már tényleg van, ez vétessék e czélra * ^yae. Ennek hiányában a legközelebb található * dőltközeg értesítendő, kinek hivatalos kötelége a balesetről úgy a rendőri hivatalt, mint ^mentőállomást értesíteni. Történjék az értesítés az említett módok bármelyikén vagy egészen magán uton, külsön« utján, a fődolog az, hogy a mentő állóig (belkirály-utcza 3. sz.) gyorsan és pontozó érteeittessék a következőkről: 1. Hol a baj? (t. i. mely utcza mely számú házában ?) 2. Körülbelül mi a baj ? (t i. sérülés-e ? ___ szúrás, vágás, lövés, esés, égés stb. következtében — öngyilkossági kísérletnél annak neme. t. i. Önmérgezés, önakasztás e ? továbbá hirtelen rosszullét ? eszméletlen állapot ? stb) Csakis igy lehetséges, hogy a mentők gyorsan és a megfelelő szerek- és eszközökkel vonuljanak ki a baleset színhelyére. A mentőállomást értesíteni nemcsak a közvetlenül érdekeltek feladata, de emberbaráti kötelessége mindenkinek, akinek valamely baleset tudomására jut. A felhívást dr. Haller Károly elnök, dr. Brandt József és dr. S. Pataky Leó titkár írták alá. Deák Pál főkapitány hivatalból rendelie el, hogy a felhívás egy példánya minden üzlethelyiségben kifüggesztessék és megőriztetek. HÍREK. Kolozsvár, ápril 16. Lapunk mai számahol égésiv melléklet van csatolva. A melléklet tartalma a következő: Az út széléről. Irta Széchy-Lorenz Josephine. — Születésnapra. Költemény Szász Bélától. — A becsület Irta Malonyay Dezső. — Indulóban Kolozsvárról. Költemény E. Kovács Gyulétól. — Miserere. Irta Bede Jób. — Bányatűz. Francziából r. — Apróságok. — Hirek. — Hirdetések. Húsvét a templomokban. A húsvéti ünnepek alkalmából a főtéri római kath. templomban tartandó istentiszteletek sorrendje a következő: Nagyszombaton, délután 6 órakor föltámadási körmenet Húsvétvasárnapján. Délelőtt 9 órakor ünnepélyes nagymise, mely alatt a katona-zenekar és dalkör adja elő Theodore de la Hache miséjét; betétek : Graduate .Miatyánk, dr. Szőlősy Árpádtól, Offertorium .Custodi me Domine“ sopran solo orgonakisérettel Bachi Ottótól. Mise után egyházi szent beszéd, tartja Biró Béla spát-kanonok-plébános. Délután 4 órakor vecsernye és szent beszéd, mely utóbbit tartja Tőzsér László segédlelkész. Húsvéthétfőn délelőtt 9 órakor nagymise és ennek végén szent beszéd, utóbbit tartja Sebestyén Mózes segédlelkész. Az ünnepi istentiszteletek sorrendje a református templomokban ez: Első nap: a belfarkas-utczai templomban prédikál és úrvacsorát oszt Szász Gerő első pap és esperes, a külmagyar-utczaiban: Herepei Gergely rendes pap. Második nap: a belfarkas-utczai templomban prédikál Zoványi Jenő rendes pap , külmagyar-utczaiban Vajda Ferencz püspöki titkár. Az isteni tiszteletek kezdete mindkét helyen délelőtt 9 óra. Nagypéntek. A bűnbánat és vezeklés nagy napja tegnap szokott áhitatosságban telt el. Egész napon által borongós, felleges és Dóba szeles volt az idő, igazi böjtös színezete volt mindennek. A templomokat egész nap járták a megváltót nézni és könyörögni a bűnöknek a feloldozásáért. Egyik templomból ki, 11 másikba behaladt folytonosan az emberáradat, mely nagy tömegben kereste fel különössen délután a Szent Péterről nevezett templomot. Délután daczára a nem sokra biztató időnek mindenfelé kirándulókat lehetett látni. Különösen a Kálvária volt látogatott, technikus "Orminussal élve: .zsúfolt ház* volt, igen szép közönséggel. Az utczán minden lépésre felhangzott egy-egy sivitó, tolakodó hang: .Friss perec* !“ Ezerszámra járták a pereczek s a kinek csak valamelyes foga volt, az megrágott belőlük egyet, vagy kettőt. A sok pereczes ma alig győzte kielégíteni a keresletet. Böjtölni sokan böjtöltek s lehetett hallani zúgolódásokat a hal, a tejfel leves meg több esélék élén. A nagypénteki böjtös ember, Sanyaró Vendel egy megkönyöradományozott árva®e£yei ínségeshez képest. Este fáradtan, eltikkadtan tértek haza a kirándulók; üresek voltak a vendéglők, a kávéházak; rosszul aludt á® rosszul álmodott sok ember; a dalkör énekesei még talán álmaikban is zengték a »Mi« *szeret, melyből a nagy napok alatt sok jutott ki. Vörös Sándor gazda tanintézeti igazidét a földmivelésügyi miniszter az algyógyi »gróf Kun Kocsárd“ székely földmivesiskola bevezetésére az állami mezőgazdasági szakoktatás képviseletében ápril hó 4-ére kiküldötte. Az iskola rendes megnyitása október hóban lesz, a földmivelési miniszter jelenlétében. Addig az iskola fölszerelése és építkezései bevégződnek. A feltámadás ma esti ünnepén a kolozsvári dalkör a főtéri templomban a következő egyházi énekeket adja elő: .Tantum ergo“ Kiáss Ferencztől. .Regina Coelia Zsasskovszkytól. „Te Deum“ Obertitől. A kolozsvári ev. ref. egyház hétfőn ápril 18-án d. e. 11 órakor a belső templom mellett levő papi szálláson képviseleti közgyűlést tart. Május elsejére Kolozsvárit a nyomdászok már szervezkednek. De nem olyan szervezkedés ez, amitől meg kellessen ijedni, sőt ellenkezőleg, pártolásra érdemes. A nyomdászok megoldották azt a kérdést, hogy mit kell csinálni május elsején ? Mulatságot. Ez a mulatság lesz az idén a kolozsvári nyomdászoknak a majálisa, melynek napjául május elsejét tűzték ki. A majálist, mely a Lövöldében lesz, hangversennyel lesz egybekötve. A rendezőség élén Gámán Dezső egyleti elnök áll. A mulatság este hat órakor kezdődik. A hangverseny műsora a következő: Nyitány. Előadja a zenekar. .Nemzeti zászló* Huber Károlytól. Énekli az önképzőköri dalszakosztály. Czimbalom-solo. Előadja Seitz Mariska k. a. Népdal-egyveleg. Énekli a dalszakosztály. .Egy viszontagságos, kondiczióm.“ Humoreszk. Irta és felolvassa Sándor Vidor. .Pepitant.“ Énekli a dalszakosztály. Rákóczy-induló. Előadja a zenekar. Erzsébetváros zárlata. Erzsébetváros szabad kir. várost, vagyonkezelés tekintetében, a m. kir. belügyminiszter 17.939/1892. számú rendeletével, 1893. márczius hó 28 napjáig terjedőleg zár alá helyezte, zárgondnokul a jelzett időre Markovich János ügyvédet, erzsébetvárosi lakost nevezvén ki. Húsvéti tánczmulatság. A polgári dalegylet husvét másodnapján, az iparosok főtéri palotájában rendezendő dalestéjének műsora a következő: Nyitány Csikai jóhirű zenekara által. Dalát induló (Vocelkatól) előadja a dalegylet. Falu végén kurta kocsma (sz. Petőfi S.-tól zenéje Wuschingtól.) Édes lánykám (Huber K -tól) Fehér galamb. Népdalok. (Szentirmai E.-től.) Szabadság dal (Huber K.-tól.) Részvét jegy nem pártoló tagoknak személyenként jert. Az estély kezdete pont 8 órakor. Hitközségi tisztujitás. Tegnap tartotta a kolozsvári orthodox izraelita hitközség a tisztújító közgyűlését. Megválasztottak: elnökké: ifj. Rosenfeld J., alelnökké: Smiel Dávid, I. curatorrá: Heilman Salamon, II. curatorrá: Kaufmann J., pénztárnokká: Kohn Zsigmond, ellenőr: Herman Salamon s 11 választmányi tag. Az elöljáróságban most már az összes pártárnyalatok képviselve vannak. Szerencsétlenségek. Lábtörést szenvedett tegnap reggel, egy állványról történt leesés következtében, Oltyán Péter. A gyorsan odahívott mentők, dr. Csausz, Hirse fate Id J. és K. Papp Ernő, bekötözés után a sérültet mentőkocsin kórházba szállították. Ugyancsak tegnap, délben Dezső György görcsös tünetek közt, eszméletlenül esett össze a külmanyar utczában. A megjelent mentők: Dombi József, Imreh Domokos csakhamar eszméletre hozták a beteget s azután a belgyógyászati osztályra szállították. Egy harmadik esetet Szűcs János sérülése képezett, a kiesés következtében, a fején szenvedett több helyi zúzódást. Kunczvald V. mentő, véletlenül éppen az eset színhelyén lévén, a sérültet a mentőállomásra vezette, hol sebei bekötöztettek. Még egy negyedik eset is fordult elő. A paputezában ugyanis délután 3 óra körül egy vasúti munkás esett össze hirtelen, kit a dr. Pataky vezetése alatt megjelent mentők (Kanczvald V. és Eckert Jenő) kellő segély nyújtása után, saját kívánságára szállására szállították. Köszönet nyilvánítás. Az áldozatkész jótékonyságáról ismert kolozsvári kisegítő takarékpénztár kegyes volt ez évre a kolozsvári önk. tűzoltó-egyletnek 75 frttot, és a rokkant tűzoltók nyugdíjalapjának ismét 50 frttal együtt 125 frtot, azaz egyszáz huszonöt forintot adományozni. Fogadta nemes jótékonyságáért egyletünknek leghálásabb köszönetét. Kolozsvár, 1892. épr. 14. Sigmond Ákos, elnök. Széky Miklós e. pénztárnok. Menti ez élet. Közönséges ember legalább is azt hinné, hogy muszkául van csinálva ez a két szó. De aki muszkául is tud, sem ért belőle semmit, hacsak nem levélhordó az illető. A levélbordó felvilágosít aztán afelől, hogy ez nem is muszkául, se németül, se tótul van írva, hanem — magyarul s azt kell kiolvasni belőle, hogy : mentőegylet. A két furcsaszó Berlinből jött egy levelet, melyre még rá van írva, hogy Klausenburg, meg belkirály utcza 3. Ez utóbbi meghatározások nélkül valószínűleg a levélhordó sem igazodhatott volna el a menti ezület mivolta felől. Az egészben különben örvendetes az, hogy a berliniek, ha rosszul is, de magyarul igyekeznek czimezni ama leveleiket, melyek Magyarországba jönnek. Megható vég. Múlt csütörtökön egy kovásznás asszony halt meg hosszas szenvedés után. Apja, ki nagyon szerette leányát, a fájdalomtól lesújtva hallotta gyermeke halálának hírét , a halottas házhoz sietett ; de alig állt a kiszenvedett nő ravatalánál egy kis ideig, ezen kiáltás után : „Oh bár csak én haltam volna meg helyetted!* — mint villámütött rogyott össze s azonnal meghalt. Szélhűdés érte szívét. A két halottat nagy részvét mellett temették el. Női vasúti tisztviselők A magyar államvasutaknál már régebben alkalmaznak pénztárosok gyanánt nőket, akik éppen olyan jól és pontosan elvégzik a feladatukat, mint a férfiak. Most a nők munkakörét kiterjesztik és ezentúl a központi üzletigazgató■ ágnál is alkalmasnak női tinatviselőket KOLOZSVÁR Az „álló írás“. Az országosközoktatási tanács a közoktatásügyi miniszter utasítására tüzetes tanulmányozás tárgyává tette az álló írást, mely czélból pedagógusok, orvosok és szépírási szakférfiakból álló bizottságot küldött ki. A bizottság tanácskozásainak eredménye az lett, hogy az álló írás általános tanítását még korainak találta, a szakférfiak körében ugyanis még vita tárgyát képezi az álló írásnak föltétlen előnye a dűlő írás fölött. Mindazonáltal a miniszter hozzájárulásával határozatta jön, hogy a jövő tanévben az elemi és a polgári iskolákban tervszerűen fogják sz álló írást a dűlő írással párhuzamosan tanítani, mégpedig úgy, hogy a párhuzamos osztály egyikében az álló, a másikában pedig a dűlő írást fogják tanítani. A szemérem Angliában. Blind Rudolf festőnek meggyűlt a baja Londonban a Bow Street rendőrbírósága előtt, ahová azért idézték meg, mert „A világ óhajtása“ czímű képe állítólag trágár tárgyú. A kép tárgya a következő: Erosz által leleplezett szép női alak előtt megőszült harcros áll, ki kardját nyújtja át a szépségnek, mellette pedig egy fiatal költő ajánlja föl magát neki. A költőt egy szerzetes akarja visszatartani. Voughan a bíró a tárgyalást három hétre napolta el. Blind védője kijelentette, hogy ha még e kép is trágár, akkor a British Múzeum képtárának a felét dobják a tűzre. Magyar nő halála külföldön. Veronában pár napja egy 90 éves magyasszony halt meg, aki egész vagyonát a turini állatvédegyletnek hagyományozta A vagyon pedig nem kevesebb, mint négy millió líra. Az aszszony, kit férje után Mylls Jamesnak hívnak, majdnem félszázada lakik Veronában, fiatal korában hires szépség volt s hír szerint közel viszonyban állt Viktor Emanuel királylyal. Végrendeletének felbontását kíváncsian várják, mert állítólag többféle záradéka van. Üzlet-áthelyezés: Hilf Mór, jó hírnévnek örvendő órás-üzletét belmagyar-utczából, főtér 24. szám alá (Misselbacher J. G. üzlete mellé) tette át. (Hirek folytatása a mellékleten.) IRODALOM és MŰVÉSZET. Szinházban. — „Fenn az ernyő, nincsen kas.* Szigligeti 8 felvonásos vigjátéka. — Piecis a capite foetit — és miután a budapesti „nemzeti“ színház (melynél valóságos mániává fejlődött a válogatatlan külföldi termékek kultiválása) méltatlanul mellőzi a koszorús Szigligetit, tehát a vidéki színházak is szépen kihagyogatják játékrendjükből a jeles színműíró darabjait, melyek nagy része pedig tartós életet érdemel és még sokáig gyönyörködtetné az ép ízlésű színházi közönséget. „Fenn az ernyő, nincsen kasa, e szikrázó elmésségű, verselésében és kompozícziójában egyaránt mesteri finomsággal kidolgozott vígjáték, már régóta hiányzik a repertoireról, melyen erőfeszítésesen összelopkodott „eredeti” operettek és „zsenik“ drámai abszurditásai foglalják el a tért Vörösmarty, Kisfaludy, Szigligeti, Szigeti, Tóth Ede, Jókai Mór, Obernyik Károly, Tóth Kálmán, Abonyi Lajos, Berczik Árpád, Csepreghy Ferencz, Rákosi Jenő, Toldi István, Csiky Gergely, Dóczy Lajos, Váradi Antal stb. értékes, sőt részben maradandó becsieknek mondható művei elől. A magyar drámairodalom valódi kincsei hevernek évszámra érintetlenül a színházi könyvtárakban a ha egyiket-másikat koronként elő is adják, az interpretáczió nem egyszer olyan hanyag és pongyola, hogy a közönségnek — melyet operetteknél és franczia bohózatoknál u. n. mintaelőadásokhoz szoktatnak — több a bosszúsága, mint az élvezete a régibb magyar művek színre hozatalából. Szigligeti említett vígjátékát tegnapelőtt kitűnő szereposztásban élveztük, és ha még néhány próba megelőzte volna a bemutatót, úgy a „Fenn az ernyő, nincsen has“ a kolozsvári színház legjobb előadásai közé tartozott volna. Külön-külön mindedik szereplő derekasan kitett magáért, de az összjátéknak sok helyt voltak zavarai. Ebben a darabban a szereplők — amint mondani szokás — egymás szájából kell hogy kapkodják a szót. Hanem ez a kapkodás tegnapelőtt sok helyen elmaradt. Nem kellene sajnálni még egy két próbát e kitűnő vígjátéktól, melyet a gondosabban előkészítendő második előadás bizonyára meggyökeresítene a játékrenden. Rejteiszerepében a társulat új bonvivantja, Ráthonyi Ákos mutatta be magát. Végzett növendéke a szídi tanodának, mely korábbi években csak úgy ontotta magából a tiszavirágéletű fiatal szintezőket, akiket — túlzott hízelgéssel — „középszerű” tehetségeknek neveztünk, arra a rövid időre, mely alatt a színpadon feltartani tudták magukat. De újabban a szini tanoda örvendetesen rehabilitálni igyekszik rosszra fordult hirét. A művész-tanfolyamból több igen jeles talentum kerül ki, akiket aztán — a budapesti nemzeti színház rögtön szerződtet statistáknak, nehogy valamikép idejük legyen a megfelelő tért nyújtó vidéken önállóan kifejleszteni tehetségüket és tudásukat. Körülbelül öt-hat ilyen jóravaló erő senyved ez idő szerint a nemzeti színháznál, játszván inasokat, szobalányokat és elvesztegetvén fiatal éveiknek soha vissza nem hozható erejét, kedvét, lelkesedését — semmittevésben és divatos művészek szolgai már múlásában. Szerencse Ráthonyi Dezsőre nézve, hogy a nemzeti színháznál nem akadt az ő számára is egy fölösleges szerződés, a melynek rabságában lassanként fölemésztődjék kitűnő tehetsége, melyről tegnapelőtt hatásos bizonyságot tett. Nyúlánk, csinos alak, beszédes arczczal eleven, fesztelen mozdulatokkal, rokonszenves hanggal, — egészen ráteremve a bonvivantszakmára, melyre régóta nem akadt hivatott fiatal színész. Szigligetinek habzó könnyedségü és épen ezért nehezen szavalható verseit természetesen, színesen, szellemesen peregtette és játékában értelem, előkelőség s figyelemreméltó jellemzési erő nyilvánult. Szorgalom és gyakorlat csakhamar meg fogják hozni a tehetséges kezdőnek mindazt, ami játékából ma még — önként érthetőleg — hiányzik: a biztosságot, az egyenletességet, a kellő nyugalmat s routinet a részletek kidolgozásához és harmonikus érvényesítéséhez. A közönség észrevehető örömmel fogadta Ráthonyit, azonnal felismervén és szívélyesen üdvözölvén benne egy nem mindennapi tehetséget. Hunyady Margit Donátfinéval ismét gazdagította vígjátéki kitűnő sikereit. Pompás alakítást nyújtott a nagyzoló mama szerepében. Gerő Lina Etelkáját, Szerémy Giza Gizelláját, Gál Gyula Donátiját szintén meleg dicséret illeti. Ivánfi Jenő a szerelmes báró passzív szerepébe öntött életet. Látva ez egyenként jól kigondolt és hatásosan megjátszott ábrázolásokat, kétszeresen sajnáltuk, hogy az összejátszásban akadt egy-egy decczenés, melyeket gondosabb előkészület bizonyára teljesen eltüntetett volna. (v.) Színházi műsor. Vasárnap d. u. „Piros tojások.* Látványos tündérrege. Gyermek- és népelőadás. Este: a karszemélyzet jutalomjátékául „Tékozló“. Látványos tündérrege. Hétfőn d. u. „Piros tojások.“ Este: „A falu rossza“ (Finum Rózsi szerepében: Schiff Etel.) Kedden : Lászy Vilmosné első felléptéül: „Nagymama.“ (Lászyné kitűnő hírnevű anya- és hősszínésznő, ki mindenütt nagy elismerésben részesült.) Szerdán : a kolozsvári jótékony nőegylet javára: Halmágyi Fanny hangversenye és Megyeri D. vígjátéka: „Az első per.“ (Ez előadás rendkívüli bérletszünetben megy és kéretnek a t. bérlők helyeik iránt legkésőbb hétfőn 18-ikán déli 12 óráig intézkedni.)* Ifjú évek. E czím alatt Farkas Sándor egy 1 92 oldalra terjedő könyvet adott ki, mely költeményeket, monológokat és egy vígjátékot tartalmaz. Az első lapon szerző fénynyomatú arczképe van. A kötet azt a benyomást teszi az olvasóra, hogy a szerző nem „muszáj“-ból, hanem passzióból ír, ami már maga előny, mert manapság módfelett elszaporodtak ama tollforgatók, akik ha két-három lapjuk nyomtatásban megjelent, már önmaguk és az irodalom iránti kötelességnek tartják, hogy kötettel érjenak elő. Farkas Sándor, a paszinatus verselő, optimstikus, derült tekintettel nézi a világot, el tud merengeni fényes ábrándos álmokon, de a való életet sem tartja ridegnek, sőt talál benne sok élvezni valót. Szórakoztatja a kedélyt és természetes üdeségével, ha itt-ott meg is botlanak véletlenül a rímek, nem egy verse kellemes hatást tesz az olvasóra. A szerelemről, boldogságáról és szenvedéseiről tud közvetlen melegséggel beszélni, hazafias hangú alkalmi költeményei közt is több sikerük van. A négy vigjelenet és az egy felvonásos vígjáték, mely a könyvet berekeszti, bemutattatott a kolozsvári közönségnek hangversenyek alkalmával s annak idején a szerző sikert aratott velük.* Csiky Gergely mellszobra A magyar tudományos akadémia, elhunyt jelesének, Csiky Gergelynek a mellszobrát megrendelte Zala György szoborművésznél. Zala most mintázza a mellszobrot, amelyet karrarai márványból kifaragva, az akadémia üléstermében állítanak fel. NEMZETI SZÍNHÁZ. Népelőadás leszállított helyárakkal. Délután 3‘/„ órakor. PIROS TOJÁSOK Látványos tündérrege 6 képben, tánczokkal és csoportozatokkal. Kezdete 3‘/,-kor, vége 5‘/,-kor. Este 7'/, órakor. XI. Rendkívüli bérlet-szünet. A kar személyzet jutalomjátéka. Kolozsvártt, vasárnap, 1892. április 17-én. TÉKOZLÓ. Látványos tündérrege 3 szakaszban. SZEMÉLYEK: Cheristarie, tündér — — — — K. Gerő Lina. Azúz, szolgáló, szellem — — Haday S. Flotnel Gyula, dúsgazdag — — Ivánfi J. Volf, komornyik — — — — Szentgyörgyi I. Amália, leánya — — — — — Szerémy Gizella. Ékszerárus — — — — — Földesi Sándor. Kertész — — — — — — Foris Pista. Helyárak, mint rendesen. Kezdete 71, órakor, vége 10-kor. GYÁSZROVAT. Gyászlapot vettünk Marosvásárhelyről, a melyben makfalvi Dósa Elek és neje,Csiki Emma fájdalommaltudatják kedves leányuknak, Dósa Irénnek élete 20-dik évében, hosszas szenvedés után, ápril 14-én, délután 3 órakor történt csöndes elhunytát. A boldogultnak temetése ma ment végbe KÖZGAZDASÁG. Kolozsvári hetivásár, ápr. 16. Múlt csütörtöki hetivásárunk, a szokottnál élénkebb volt, mit a jó időn kívül, az ünnepeknek lehet tulajdonítani. Gabonából a felhozatal jó, az üzlet irányzata lanyha. Az árak változatlanok. Imázsa szerint : bura 850—920; rozs 740—60; tengeri 470—85; zab 4 80—5 frt; árpa 5— 6 frt 40 kr. Április 16. Lisztek: dara 1680; 0 sz. 1680; 168 1640; 2-es 16 frt; 3-as 1560; 4-es 1530; 5 és 15 frt; 6 as 1440; 7-es 1340; 8-as 9 60 ; dercze 5 20; korpa 4 60. Húsneműek, kilóval, a marhahús ára ismét emelkedett, jelenleg 54 kr; sertéshús 48—52 kr; szalonna 60—64 kr; zsír 68 kr; füstös oldal 64 kr; sonka 80 kr; császárhús 1 frt; szalámi 1 frt 50 kr; kolbászkészítmények 1 frt; bárányezimer 50—60 kr; Majorság tojás. Egy pár idei csirke 60—80 kr; tyúk 160—2 frt; nagy csirke 80—1 frt 20 kr ; liba 4—5 frt; puska 4 frt 50 kr; tojás 7 drb 10 kr. Vegyes élelmi czikkekben a redes bolti árak. A közélelmezést nagyon nehezíti a kenyér és hús drágasága. A piaci forgalom ma is nagyon élénk, a választék mindenben nagy, a kereslet is megfelelő. A kereskedések is, különösen a vegyesek, csütörtök óta nagy forgalomnak örvendenek. A városi közös legelők e hó 19-én nyittatnak meg. Ekkor hajtatnak ki a közös gulyák a szénafűre, az e czélból kijelölt más helyekre. Ez alkalomból, az állategészségügyi törvény rendelkezése alapján, a város állatállománya hivatalból számbavétetett, s találtatott 4090 db szarvasmarha, 1038 db ló, 309 db juh. A múlt évben a szarvasmarhák száma 3668, a lovaké 1044, a juhaké 52 db volt Budapesti tőzsde. — A „Kolozsvár” eredeti távirata.— Budapest, ápr. 16 Búza ára 10 krral szállott. Boza tavaszra 892—894 Baza őszre 836—838 Tengeri május-júniusra 500—501 Zab tavaszra 553—556 Idegenek névsora. Kolozsvár, április 16. Biasini szálloda. Heirich Károly birtokos, Nagyvárad. Martonyi Lukács tanító, Kézdivásárhely. Fülöp József hiv. Budapest. Pasztos József utazó, Becs. Váradi Zsigmond ügyvéd, Nagyvárad. Szántó Károly birt. Ördögkut. Kohn Jakab birt. Entradam. Deracsenyi Juliánna birt. Nagy- Várad. Ungur Tódor tanuló, Belényes. Szádhegyi Tivadar tisztv. B.-Hunyad. Hundy Ottó árvasz. j. Brassó. Központi szálloda. Somogyi Imre pénztárnok, Budapest. Gr. Mikes Kelemen, Bécs. Weisz Izsák fakeresk. B.-Hunyad. Kaba István, Bojicza. Müller János építész, Szászrégen. Platz Fridrich ut. Frankfurt. Reményi Vilmos mérnök, Deés. Veress Imre birt. Kozárvár. Hungária szálloda. Dr. Schwarcz Gusztáv ügyvéd, Budapest. Weisz Miksa keresk. Budapest. Tálasi Dénes tanár, Temesvár. Hirsch Márton kereskedő, Kun-Szent Márton. Désy Béla bankig. Szeged. Erzsébet szálloda. Nemes Sándor hivat. Szászváros. Welisch Ignácz ut. Bécs. Mósa Sándor birt. Aranykut. Grünfeld Bernát keresk. Versetz. Poritiu Flórián birt. Ó-Radna. Nemzeti szálloda. Hecht Ábrahám keresk. Budapest. Kocsis Lajos épit. Arad. Hong N. vend Zsidó. TÁVIRATOK. Budapest, apr. 16. (A „Kolozsvár“ eredeti távirata.) Budenz József, a budapesti egyetem hírneves tanára, ma meghalt. (Budenz Józsefet tegnapelőtt baloldali szélhüdés érte. Már ez év eleje óta betegeskedett. Előbb influenza s utóbb tüdőbaj kínozta, de a jeles tudós leküzdve fájdalmait, pontosan teljesítette kötelességeit. Tegnapelőtt reggel 9 órakor még jókedvűen reggelizett s mikor fél 11-kor szobájába mentek, ott feküdt a földön eszméletlenül. Az odahívott orvosok konstatálták, hogy a tudóst szélhüdés érte s állapota a legnagyobb aggodalomra ad okot. A beteg elvesztette beszélő képességét, melyet aztán nem is nyert vissza többé.) Felelős szerkesztő: HINDY ÁRPÁD. ~~ kiadó: AJTAI K ALBERT. NYILTTÉR.*) Selyem-grenadineket, ergy fenekben méterenkint 95 krtól 9 frt 25 krig (18 különféle fajtában) szállít, megrendelt egyes öltönyökre vagy egész végekben is postabér is vámmentesen Henneberg G. (cs. és kir. ndv. szállító) selyemgyára Zürichben. Mintás postafordultával küldetnek. Svájczba czimzett levelekre 10 kros bélyeg ragasztandó. COGNAC gróf Keglevich István Promontor eredeti töltésű palackokban mindenütt kapható. Ezen gyár, mely 1882-ik évben alapittatott- az osztrák-magyar monarchiában a legjelentékenyebb s az összes kiállításokon, melyeken versenyzett, kizárólag csak a legmagasabb kitüntetésekben részesült. A gyárnak forgalomban levő minőségei, n. m. : * ** *** és **** nemcsak kitűnő élvezeti ital gyanánt vannak elismerve, hanem orvosi tekintélyek által is, gyomor-, tüdő-, mell- és fertőző betegségeknél, legjobb óvszerként ajánltatnak. (6—6) E rovat alatt közlött csikkekért a szerkesztőség felelősséget nem vállal.) A szerk.