Kolozsvár, 1892. január-június (6. évfolyam, 1-147. szám)

1892-04-16 / 88. szám

i­májára, belátható, hogy ily esetekben mily t0d horderővel bír, ha a központi mentő­ ál­­­l rögtön, és a lehető legrövidebb úton, elfittetik a balesetről és annak színhelyéről.­­ S mindenesetre a legczélszerűbben történhet , a telephon útján, s a­mely városrészben ily , am­m­áe már tényleg van, ez vétessék e czélra * ^yae. Ennek hiányában a legközelebb található * dőltközeg értesítendő, kinek hivatalos köte­­lége a balesetről úgy a rendőri hivatalt, mint ^mentő­állomást értesíteni. Történjék az értesítés az említett módok bármelyikén vagy egészen magán uton, kül­­sön« utján, a fődolog az, hogy a mentő álló­ig (belkirály-utcza 3. sz.) gyorsan és ponto­zó érteeittessék a következőkről: 1. Hol a baj? (t. i. mely utcza mely számú házában ?) 2. Körülbelül mi a baj ? (t i. sérülés-e ? ___ szúrás, vágás, lövés, esés, égés stb. követ­keztében — öngyilkossági kísérletnél annak neme. t. i. Önmérgezés, önakasztás e ? továb­bá hirtelen rosszullét ? eszméletlen állapot ? stb) Csakis igy lehetséges, hogy a mentők gyorsan és a megfelelő szerek- és eszközökkel vonuljanak ki a baleset színhelyére. A mentő­állomást értesíteni nemcsak a közvetlenül érdekeltek feladata, de emberba­ráti kötelessége mindenkinek, a­kinek valamely baleset tudomására jut. A felhívást dr. Haller Károly elnök, dr. Brandt József és dr. S. Pataky Leó titkár ír­ták alá. Deák Pál főkapitány hivatalból rendelie el, hogy a felhívás egy példánya minden üz­let­helyiségben kifüggesztessék és megőriz­tetek. HÍREK. Kolozsvár, ápril 16. Lapunk mai számahol égés­iv melléklet van csatolva. A melléklet tar­talma a következő: Az út széléről. Irta Sz­é­chy-L­o­r­e­n­z Josephine. — Születés­napra. Költemény Szász Bélától. — A be­csület Irta Malonyay Dezső. — Indu­lóban Kolozsvárról. Költemény E. Ko­vács Gyulétól. — Miserere. Irta Be­de Jób. — Bányatűz. Francziából r. — Apró­ságok. — Hirek. — Hirdetések. Húsvét a templomokban. A húsvéti ünnepek alkalmából a főtéri római kath. templomban tartandó istentiszteletek sorrendje a következő: Nagyszombaton, délután 6 órakor föltámadási körmenet Húsvétvasárnapján. Délelőtt 9 órakor ünnepélyes nagymise, mely alatt a katona-zenekar és dalkör adja elő Theodore de la Hache miséjét; betétek : Gra­duate .Miatyánk, dr. S­z­ő­­­l­ő­s­y Árpádtól,­­ Offertorium .Custodi me Domine“ sopran solo orgonakisérettel Bachi Ottótól. Mise után egy­házi szent beszéd, tartja Biró Béla spát-kano­­nok-plébános. Délután 4 órakor vecsernye és szent beszéd, mely utóbbit tartja T­ő­z­s­é­r László segédlelkész. Húsvéthétfőn délelőtt 9 órakor nagy­­mise és ennek végén szent beszéd, utóbbit tartja Sebes­ty­én Mózes segé­dlelkész. Az ünnepi istentiszteletek sorrendje a református templomokban ez: Első nap: a belfarkas-utczai templom­ban prédikál és úrvacsorát oszt Szász Gerő első pap és esperes, a külmagyar-utczaiban: Herepei Gergely rendes pap. Második nap: a belfarkas-utczai tem­plomban prédikál Z­o­v­á­n­y­i Jenő rendes pap , külmagyar-utczaiban Vajda Ferencz püspöki titkár. Az isteni tiszteletek kezdete mindkét helyen délelőtt 9 óra. Nagypéntek. A bűnbánat és vezeklés nagy napja tegnap szokott áhitatosságban telt el. Egész napon által borongós, felleges és Dó­ba szeles volt az idő, igazi böjtös színezete volt mindennek. A templomokat egész nap jár­ták a megváltót nézni és könyörögni a bű­nöknek a feloldozásáért. Egyik templomból ki, 11 másikba be­haladt folytonosan az emberára­dat, mely nagy tömegben kereste fel különös­sen délután a Szent Péterről nevezett templo­mot. Délután daczára a nem sokra biztató idő­­nek mindenfelé kirándulókat lehetett látni. Kü­­lönösen a Kálvária volt látogatott, technikus "Orminussal élve: .zsúfolt ház* volt, igen szép közönséggel. Az utczán minden lépésre felhang­­zott egy-egy sivitó, tolakodó hang: .Friss pe­­rec* !“ Ezerszámra járták a pereczek s a ki­­nek csak valamelyes foga volt, az megrágott belőlük egyet, vagy kettőt. A sok pereczes m­a­ alig győzte kielégíteni a keresletet. Böj­­tölni sokan böjtöltek s lehetett hallani zúgo­lódásokat a hal, a tejfel leves meg több esé­­lék élén. A nagypénteki böjtös ember, Sanya­­ró Vendel egy megkönyöradományozott árva­­®e£yei ínségeshez képest. Este fáradtan, eltik­­kadtan tértek haza a kirándulók; üresek vol­­tak a vendéglők, a kávéházak; rosszul aludt á® rosszul álmodott sok ember; a dalkör éne­kesei még talán álmaikban is zengték a »Mi« *szere­­t, melyből a nagy napok alatt sok ju­tott ki. Vörös Sándor gazda tanintézeti igaz­idét a földmivelésügyi miniszter az algyógyi »gróf Kun Kocsárd“ székely földmivesiskola bevezetésére az állami mezőgazdasági szakok­tatás képviseletében ápril hó 4-ére kiküldötte. Az iskola rendes megnyitása október hóban lesz, a földmivelési miniszter jelenlétében. Ad­dig az iskola fölszerelése és építkezései be­­végződnek. A feltámadás ma esti ünnepén a ko­lozsvári dalkör a főtéri templomban a követ­kező egyházi énekeket adja elő: .Tantum ergo“ Kiáss Ferencztől. .Regina Coelia Zsasskovszky­­tól. „Te Deum“ Obertitől. A kolozsvári ev. ref. egyház hét­főn ápril 18-án d. e. 11 órakor a belső tem­plom mellett levő papi szálláson képviseleti közgyűlést tart. Május elsejére Kolozsvárit a nyom­dászok már szervezkednek. De nem olyan szer­vezkedés ez, a­mitől meg kellessen ijedni, sőt ellenkezőleg, pártolásra érdemes. A nyomdászok megoldották azt a kérdést, hogy mit kell csi­nálni május elsején ? Mulatságot. Ez a mulat­ság lesz az idén a kolozsvári nyomdászoknak a majálisa, melynek napjául május elsejét tűzték ki. A majálist, mely a Lövöldében lesz, hangversennyel lesz egybekötve. A rendezőség élén Gámán Dezső egyleti elnök áll. A mulat­ság este hat órakor kezdődik. A hangverseny műsora a következő: Nyitány. Előadja a zene­kar. .Nemzeti zászló* Huber Károlytól. Énekli az önképzőköri dalszakosztály. Czimbalom-solo. Előadja Seitz Mariska k. a. Népdal-egyveleg. Énekli a dalszakosztály. .Egy viszontagságos, kondiczióm.“ Humoreszk. Irta és felolvassa Sándor Vidor. .Pepitant.“ Énekli a dalszak­osztály. Rákóczy-induló. Előadja a zenekar. Erzsébetváros zárlata. Erzsébetvá­ros szabad kir. várost, vagyonkezelés tekin­tetében, a m. kir. belügyminiszter 17.939/1892. számú rendeletével, 1893. márczius hó 28 nap­jáig terjedőleg zár alá helyezte, zárgondnokul a jelzett időre Markovich János ügyvédet, erzsébetvárosi lakost nevezvén ki. Húsvéti tánczmulatság. A polgári dalegylet husvét másodnapján, az iparosok fő­téri palotájában rendezendő dalestéjének mű­sora a következő: Nyitány Csikai jóhirű zene­kara által. Dalát induló (Vocelkatól) előadja a dalegylet. Falu végén kurta kocsma (sz. Petőfi S.-tól zenéje Wuschingtól.) Édes lánykám (Hu­ber K -tól) Fehér galamb. Népdalok. (Szent­­irmai E.-től.) Szabadság dal (Huber K.-tól.) Rész­vét jegy nem pártoló tagoknak személyenként j­ert. Az estély kezdete pont 8 órakor. Hitközségi tisztujitás. Tegnap tar­totta a kolozsvári orthodox izraelita hitközség a tisztújító közgyűlését. Megválasztottak: el­nökké: ifj. Rosenfeld J., alelnökké: Smiel Dávid, I. curatorrá: Heilman Salamon, II. cura­­torrá: Kaufmann J., pénztárnokká: Kohn Zsigmond, ellenőr: Herman Salamon s 11 vá­lasztmányi tag. Az elöljáróságban most már az összes pártárnyalatok képviselve vannak. Szerencsétlenségek. Lábtörést szen­vedett tegnap reggel, egy állványról történt leesés következtében, Oltyán Péter. A gyor­san odahívott mentők, dr. Csausz, Hirse fa­te Id J. és K. Papp Ernő, bekötözés után a sérültet mentőkocsin kórházba szállították.­­ Ugyancsak tegnap, délben Dezső György gör­csös tünetek közt, eszméletlenül esett össze a külmanyar­ utczában. A megjelent mentők: Do­m­bi József, Imreh Domokos csakhamar esz­méletre hozták a beteget s azután a belgyó­gyászati osztályra szállították. Egy harmadik esetet Szűcs János sérülése képezett, a ki­esés következtében, a fején szenvedett több helyi zúzódást. Kunczvald V. mentő, vélet­lenül éppen az eset színhelyén lévén, a sérül­tet a mentő­állomásra vezette, hol sebei bekö­­töztettek. Még egy negyedik eset is fordult elő. A paputezában ugyanis délután 3 óra kö­rül egy vasúti munkás esett össze hirtelen, kit a dr. Pataky vezetése alatt megjelent mentők (Kanczvald V. és Eckert Jenő) kellő segély nyújtása után, saját kívánságára szállására szállították. Köszönet nyilvánítás. Az áldozat­kész jótékonyságáról ismert kolozsvári kise­gítő takarék­pénztár kegyes volt ez évre a kolozsvári önk. tűzoltó-egyletnek 75 frttot, és a rokkant tűzoltók nyugdíjalapjának ismét 50 frttal együtt 125 frtot, azaz egyszáz huszonöt forintot adományozni. Fogadta nemes jótékonyságáért egyletünknek leghálásabb kö­szönetét. Kolozsvár, 1892. épr. 14. Sigmond Ákos, elnök. Széky Miklós e. pénztárnok. Menti ez élet. Közönséges ember leg­alább is azt hinné, hogy muszkául van csinálva ez a két szó. De a­ki muszkául is tud, sem ért belőle semmit, hacsak nem levélhordó az illető. A levélbordó felvilágosít aztán a­felől, hogy ez nem is muszkául, se németül, se tótul van írva, hanem — magyarul s azt kell ki­olvasni belőle, hogy : mentőegylet. A két furcsaszó Berlinből jött egy levelet­, melyre még rá van írva, hogy Klausenburg, meg belkirály utcza 3. Ez utóbbi meghatározások nélkül valószínűleg a levélhordó sem igazodhatott volna el a menti ezület mivolta felől. Az egészben különben ör­vendetes az, hogy a berliniek, ha rosszul is, de magyarul igyekeznek czimezni ama levelei­ket, melyek Magyarországba jönnek. Megható vég. Múlt csütörtökön egy kovásznás asszony halt meg hosszas szenvedés után. Apja, ki nagyon szerette leányát, a fáj­dalomtól lesújtva hallotta gyermeke halálának hírét , a halottas házhoz sietett ; de alig állt a kiszenvedett nő ravatalánál egy kis ideig, ezen kiáltás után : „Oh bár csak én haltam volna meg helyetted!* — mint villámütött ro­gyott össze s azonnal meghalt. Szélhűdés érte szívét. A két halottat nagy részvét mellett te­mették el. Női vasúti tisztviselők A magyar államvasutaknál már régebben alkalmaznak pénztárosok gyanánt nőket, a­kik éppen olyan jól és pontosan elvégzik a feladatukat, mint a férfiak. Most a nők munkakörét kiterjesztik és ezentúl a központi üzletigazgató­­■ ágnál is alkalmasnak női tinatviselőket KOLOZSVÁR Az „álló írás“. Az országos­­közokta­tási tanács a közoktatásügyi miniszter utasítá­sára tüzetes tanulmányozás tárgyává tette az álló írást, mely czélból pedagógusok, orvosok és szépírási szakférfiakból álló bizottságot küldött ki. A bizottság tanácskozásainak eredménye az lett, hogy az álló írás általános tanítását még korainak találta, a szakférfiak körében ugyanis még vita tárgyát képezi az álló írás­nak föltétlen előnye a dűlő írás fölött. Mind­azonáltal a miniszter hozzájárulásával határo­zatta jön, hogy a jövő tanévben az elemi és a polgári iskolákban tervszerűen fogják sz álló írást a dűlő írással párhuzamosan taní­tani, még­pedig úgy, hogy a párhuzamos osz­­tály egyikében az álló, a másikában pedig a dűlő írást fogják tanítani. A szemérem Angliában. Blind Rudolf festőnek meggyűlt a baja Londonban a Bow­ Street rendőrbírósága előtt, a­hová azért idéz­ték meg, mert „A világ óhajtása“ czímű képe állítólag trágár tárgyú. A kép tárgya a követ­kező: Erosz által leleplezett szép női alak előtt megőszült harcros áll, ki kardját nyújtja át a szépségnek, mellette pedig egy fiatal költő ajánlja föl magát neki. A költőt egy szerzetes akarja visszatartani. Voughan a bíró a tárgya­lást három hétre napolta el. Blind védője ki­jelentette, hogy ha még e kép is trágár, akkor a British Múzeum képtárának a felét dobják a tűzre. Magyar nő halála külföldön. Ve­ronában pár napja egy 90 éves magy­­asszony halt meg, a­ki egész vagyonát­ a turini állatvéd­egyletnek hagyományozta A vagyon pedig nem kevesebb, mint négy millió líra. Az asz­­szony, kit férje után Mylls Jamesnak hívnak, majdnem félszázada lakik Veronában, fiatal ko­rában hires szépség volt s hír szerint közel viszonyban állt Viktor Emanuel királylyal. Vég­rendeletének felbontását kíváncsian várják, mert állítólag többféle záradéka van. Üzlet-áthelyezés: Hilf Mór, jó hírnévnek ör­vendő órás-üzletét belmagyar-utczából, főtér 24. szám alá (Misselbacher J. G. üzlete mellé) tette át. (Hirek folytatása a mellékleten.) IRODALOM és MŰVÉSZET. S­zinházban. — „Fenn az ernyő, nincsen kas.* Szigligeti 8 felvo­­násos vigjátéka. — Piecis a capite foetit — és miután a bu­dapesti „nemzeti“ színház (melynél valóságos mániává fejlődött a válogatatlan külföldi ter­mékek kultiválása) méltatlanul mellőzi a ko­szorús Szigligetit, tehát a vidéki színházak is szépen kihagyogatják játékrendjükből a jeles színműíró darabjait, melyek nagy része pedig tartós életet érdemel és még sokáig gyönyör­ködtetné az ép ízlésű színházi közönséget. „Fenn az ernyő, nincsen kasa, e szikrázó elmésségű, verselésében és kompozícziójában egy­aránt mesteri finomsággal kidolgozott vígjáték, már régóta hiányzik a repertoire­ról, melyen erő­­feszítésesen összelopkodott „eredeti” operettek és „zsenik“ drámai abszurditásai foglalják el a tért Vörösmarty, Kisfaludy, Szigligeti, Szigeti, Tóth Ede, Jókai Mór, Obernyik Károly, Tóth Kálmán, Abonyi Lajos, Berczik Árpád, Csep­­reghy Ferencz, Rákosi Jenő, Toldi István, Csiky Gergely, Dóczy Lajos, Váradi Antal stb. érté­kes, sőt részben maradandó becsi­eknek mond­ható művei elől. A magyar dráma­irodalom valódi kincsei hevernek évszámra érintetlenül a színházi könyvtárakban a ha egyiket-másikat koronként elő is adják, az interpretáczió nem egyszer olyan hanyag és pongyola, hogy a kö­zönségnek — melyet operetteknél és franczia bohózatoknál u. n. minta­előadásokhoz szoktatnak — több a bosszúsága, mint az élvezete a régibb magyar művek szín­re hozatalából. Szigligeti említett vígjátékát tegnapelőtt kitűnő szereposztásban élveztük, és ha még néhány próba megelőzte volna a bemutatót, úgy a „Fenn az ernyő, nincsen has“ a kolozs­vári színház legjobb előadásai közé tartozott volna. Külön-külön mindedik szereplő dere­kasan kitett magáért, de az összjátéknak sok helyt voltak zavarai. Ebben a darabban a szereplők — a­mint mondani szokás­ — egymás szájából kell hogy kapkodják a szót. Hanem ez a kapkodás tegnapelőtt sok helyen el­maradt. Nem kellene sajnálni még egy két próbát e kitűnő vígjátékt­ól, melyet a gondo­sabban előkészítendő második előadás bizonyára meggyökeresítene a játékrenden. Rejteiszerepében a társulat új bonvivantja, Rá­t­honyi Ákos mutatta be magát. Végzett növendéke a szídi tanodának, mely korábbi években csak úgy ontotta magából a tiszavirág­­életű fiatal szintezőket, a­kiket — túlzott hí­zelgéssel — „középszerű” tehetségeknek nevez­tünk, arra a rövid időre, mely alatt a színpa­don feltartani tudták magukat. De újabban a szini tanoda örvendetesen rehabilitálni igyekszik rosszra fordult hirét. A művész-tan­folyamból több igen jeles talentum kerül ki, a­­­kiket aztán — a budapesti nemzeti színház rögtön szerződtet statis­táknak, nehogy valamikép idejük legyen a megfelelő tért nyújtó vidéken önállóan kifejleszteni tehetségüket és tudásukat. Körülbelül öt-hat ilyen jóravaló erő senyved ez idő szerint a nemzeti színháznál, játszván inasokat, szobalányokat és elveszte­­getvén fiatal éveiknek soha vissza nem hoz­ható erejét, kedvét, lelkesedését — semmittevés­ben és divatos művészek szolgai már múlásában. Szerencse Ráthonyi Dezsőre nézve, hogy a nemzeti színháznál nem akadt az ő számára is egy fölösleges szerződés, a melynek rabsá­gában lassanként fölemésztődjék kitűnő tehet­sége, melyről tegnapelőtt hatásos bizonysá­got tett. Nyúlánk, csinos alak, beszédes arczczal eleven, fesztelen mozdulatokkal, rokonszenves hanggal, — egészen ráteremve a bonvivant­­szakmára, melyre régóta nem akadt hivatott fiatal színész. Szigligetinek habzó könnyedségü és épen ezért nehezen szavalható verseit ter­mészetesen, színesen, szellemesen peregtette és játékában értelem, előkelőség s figyelemre­méltó jellemzési erő nyilvánult. Szorgalom és gyakorlat csakhamar meg fogják hozni a tehet­séges kezdőnek mindazt, a­mi játékából ma még — önként érthetőleg — hiányzik: a biz­tosságot, az egyenletességet, a kellő nyugalmat s routinet a részletek kidolgozásához és har­monikus érvényesítéséhez. A közönség észre­vehető örömmel fogadta Ráthonyit, azonnal felismervén és szívélyesen üdvözölvén benne egy nem mindennapi tehetséget. Hunyady Margit Donátfinéval ismét gazdagította vígjátéki kitűnő sikereit. Pompás alakítást nyújtott a nagyzoló mama szerepé­ben. Gerő Lina Etelkáját, Szerémy Giza Gizelláját, Gál Gyula Donátiját szintén meleg dicséret illeti. Iván­fi Jenő a szerelmes báró passzív szerepébe öntött életet. Látva ez egyen­ként jól kigondolt és hatásosan megjátszott ábrázolásokat,­­ kétszeresen sajnáltuk, hogy az összejátszásban akadt egy-egy decczenés, melyeket gondosabb előkészület bizonyára tel­jesen eltüntetett volna. (v.) Színházi műsor. Vasárnap d. u. „Pi­ros tojások.* Látványos tündérrege. Gyer­mek- és népelőadás. Este: a karszemély­­ze­t jutalomjátékául „Tékozló“. Látványos tündérrege. Hétfőn d. u. „Piros tojások.“ Este: „A falu rossza“ (Finum Rózsi sze­repében: Schiff Etel.) Kedden : Lászy Vil­­mosné első felléptéül: „Nagymama.“ (Lá­­szyné kitűnő hírnevű anya- és hősszínésznő, ki mindenütt nagy elismerésben részesült.) Szerdán : a kolozsvári jótékony nőegylet javá­ra: Halmágyi Fanny hangversenye és Me­gyeri D. vígjátéka: „Az első per.“ (Ez elő­adás rendkívüli bérletszünetben megy és ké­retnek a t. bérlők helyeik iránt legkésőbb hétfőn 18-ikán déli 12 óráig intéz­kedni.)* Ifjú évek. E czím alatt Farkas Sán­dor egy 1 92 oldalra terjedő könyvet adott ki, mely költeményeket, monológokat és egy vígjátékot tartalmaz. Az első lapon szerző fény­­nyomatú arczképe van. A kötet azt a benyo­mást teszi az olvasóra, hogy a szerző nem „muszáj“-ból, hanem passzióból ír, a­mi már maga előny, mert manapság módfelett elsza­porodtak ama tollforgatók, a­kik ha két-három lapjuk nyomtatásban megjelent, már önmaguk és az irodalom iránti kötelességnek tartják, hogy kötettel érjenak elő. Farkas Sándor, a pa­­szinatus verselő, optim­stikus, derült tekintettel nézi a világot, el tud merengeni fényes ábrán­dos álmokon, de a való életet sem tartja ri­degnek, sőt talál benne sok élvezni valót. Szó­rakoztatja a kedélyt és természetes üdeségével, ha itt-ott meg is botlanak véletlenül a rí­mek, nem egy verse kellemes hatást tesz az olvasóra. A szerelemről, boldogságáról és szen­vedéseiről tud közvetlen melegséggel beszélni, hazafias hangú alkalmi költeményei közt is több sikerük­ van. A négy vigjelenet és az egy fel­­vonásos vígjáték, mely a könyvet berekeszti, bemutattatott a kolozsvári közönségnek hangver­senyek alkalmával s annak idején a szerző sikert aratott velük.* Csiky Gergely mellszobra A ma­gyar tudományos akadémia, elhunyt jelesének, Csiky Gergelynek a mellszobrát megrendelte Zala György szoborművésznél. Zala most min­tázza a mellszobrot, a­melyet karrarai már­ványból kifaragva, az akadémia üléstermében állítanak fel. NEMZETI SZÍ­NH­ÁZ. Népelőadás leszállított helyárakkal. Délután 3‘/„ órakor. PIROS TOJÁSOK Látványos tündérrege 6 képben, tánczokkal és csopor­­tozatokkal. Kezdete 3‘/,-kor, vége 5‘/,-kor. Este 7'/, órakor. XI. Rendkívüli bérlet-szünet. A kar személyzet jutalomjátéka. Kolozsvártt, vasárnap, 1892. április 17-én. TÉKOZLÓ. Látványos tündérrege 3 szakaszban. SZEMÉLYEK: Cheristarie, tündér — — — — K. Gerő Lina. Azúz, szolgáló, szellem — — Haday S. Flotnel Gyula, dúsgazdag — — Ivánfi J. Volf, komornyik — — — — Szentgyörgyi I. Amália, leánya — — — — — Szerémy Gizella. Ékszerárus — — — — — Földesi Sándor. Kertész — — — — — — Foris Pista. Helyárak, mint rendesen. Kezdete 71­, órakor, vége 10-kor. GYÁSZROVAT. Gyászlapot vettünk Marosvásárhelyről, a melyben makfalvi Dósa Elek és neje,Csiki Emma fájdalommal­­tudatják kedves leányuk­nak, Dósa I­r­é­n­nek élete 20-dik évében, hosszas szenvedés után, ápril 14-én, délután 3 órakor történt csöndes elhunytát. A boldogult­­nak temetése ma ment végbe KÖZGAZDASÁG. Kolozsvári hetivásár, ápr. 16. Múlt csütörtöki hetivásárunk, a szokottnál élénkebb volt, mit a jó időn kívül, az ünnepeknek lehet tulajdonítani. Gabonából a felhozatal jó, az üzlet irányzata lanyha. Az árak változatlanok. Imázsa szerint : bura 850—9­20; rozs 740—60; tengeri 470—85; zab 4­ 80—5 frt; árpa 5— 6 frt 40 kr.­ ­ Április 16. Lisztek: dara 1680; 0 sz. 16­80; 1­68 1640; 2-es 16 frt; 3-as 15­60; 4-es 1530; 5 és 15 frt; 6 as 1440; 7-es 13­40; 8-as 9 60 ; dercze 5 20; korpa 4 60. Húsneműek, kilóval, a marhahús ára ismét emelkedett, jelenleg 54 kr; sertéshús 48—52 kr; szalonna 60—64 kr; zsír 68 kr; füstös oldal 64 kr; sonka 80 kr; császárhús 1 frt; szalámi 1 frt 50 kr; kolbász­­készítmények 1 frt; bárányezimer 50—60 kr; Majorság tojás. Egy pár idei csirke 60—80 kr; tyúk 160—2 frt; nagy csirke 80—1 frt 20 kr ; liba 4—5 frt; puska 4 frt 50 kr; tojás 7 drb 10 kr. Vegyes élelmi czikkekben a redes bolti árak. A közélelmezést nagyon nehezíti a ke­nyér és hús drágasága. A piac­i forgalom ma is nagyon élénk, a választék mindenben nagy, a kereslet is megfelelő. A kereskedések is, különösen a vegyesek, csütörtök óta nagy forgalomnak örvendenek. A városi közös legelők e hó 19-én nyittatnak meg. Ekkor hajtatnak ki a közös gulyák a szénafűre,­­ az e czélból kijelölt más helyekre. Ez alkalomból, az állategészségügyi törvény rendelkezése alapján, a város állatállo­mánya hivatalból számbavétetett, s találtatott 4090 db szarvasmarha, 1038 db ló, 309 db juh.­­ A múlt évben a szarvasmarhák száma 3668, a lovaké 1044, a juhaké 52 db volt Budapesti tőzsde. — A „Kolozsvár” eredeti távirata.— Budapest, ápr. 16 Búza ára 10 krral szállott. Boza tavaszra 8­92—8­94 Baza őszre 8­36—838 Tengeri május-júniusra 500—501 Zab tavaszra 5­53—5­56 Idegenek névsora. Kolozsvár, április 16. Biasini szálloda. Heirich Károly birtokos, Nagyvárad. Martonyi Lukács tanító, Kézdivásár­­hely. Fülöp József hiv. Budapest. Pasztos József utazó, Becs. Váradi Zsigmond ügyvéd, Nagyvá­rad. Szántó Károly birt. Ördögkut. Kohn Jakab birt. Entradam. Deracsenyi Juliánna birt. Nagy- Várad. Ungur Tódor tanuló, Belényes. Szádhegyi Tivadar tisztv. B.-Hunyad. Hundy Ottó árvasz. j. Brassó. Központi szálloda. Somogyi Imre pénztár­nok, Budapest. Gr. Mikes Kelemen, Bécs. Weisz Izsák fakeresk. B.-Hunyad. Kaba István, Bojicza. Müller János építész, Szászrégen. Platz Fridrich ut. Frankfurt. Reményi Vilmos mérnök, Deés. Ve­ress Imre birt. Kozárvár. Hungária szálloda. Dr. Schwarcz Gusztáv ügyvéd, Budapest. Weisz Miksa keresk. Budapest. Tálasi Dénes tanár, Temesvár. Hirsch Márton kereskedő, Kun-Szent Márton. Désy Béla bankig. Szeged. Erzsébet szálloda. Nemes Sándor hivat. Szászváros. Welisch Ignácz ut. Bécs. Mósa Sán­dor birt. Aranykut. Grünfeld Bernát keresk. Ver­setz. Poritiu Flórián birt. Ó-Radna. Nemzeti szálloda. Hecht Ábrahám keresk. Budapest. Kocsis Lajos épit. Arad. Hong N. vend Zsidó. TÁVIRATOK. Budapest, apr. 16. (A „Kolozsvár“ eredeti távirata.) Budenz József, a bu­dapesti egyetem hírneves tanára, ma meghalt. (Budenz Józsefet tegnapelőtt baloldali szélhüdés érte. Már ez év eleje óta betegeske­dett. Előbb influenza s utóbb tüdőbaj kínozta, de a jeles tudós leküzdve fájdalmait, pontosan teljesítette kötelességeit. Tegnapelőtt reggel 9 órakor még jókedvűen reggelizett s mikor fél 11-kor szobájába mentek, ott feküdt a földön eszméletlenül. Az odahívott orvosok konstatál­ták, hogy a tudóst szélhüdés érte s állapota a legnagyobb aggodalomra ad okot. A beteg el­vesztette beszélő képességét, melyet aztán nem is nyert vissza többé.) Felelős szerkesztő: HINDY ÁRPÁD. ~~ kiadó: AJTAI K ALBERT. NYILTTÉR.*) Selyem-grenadineket, ergy fe­nekben méterenkint 95 krtól 9 frt 25 krig (18 különféle fajtában) szállít, megrendelt egyes öltö­nyökre vagy egész végekben is postabér is vám­mentesen Henneberg G. (cs. és kir. ndv. szál­lító) selyemgyára Zürichben. Mintás posta­fordultával küldetnek. Svájczba czimzett levelek­re 10 kros bélyeg ragasztandó. COGNAC gróf Keglevich István Promontor eredeti töltésű palackokban mindenütt kapható. Ezen gyár, mely 1882-ik évben alapittatott- az osztrák-magyar monarchiában a legjelentékenyebb s az összes kiállításokon, melyeken versenyzett, kizárólag csak a legmagasabb kitüntetésekben részesült. A gyár­nak forgalomban levő minőségei, n. m. : * ** *** és **** nemcsak kitűnő élvezeti ital gyanánt vannak elismer­ve, hanem orvosi tekintélyek által is, gyomor-, tüdő-, mell- és fertőző betegségeknél, legjobb óvszerként ajánl­­tatnak. (6—6) E rovat alatt közlött csikkekért a szerkesz­tőség felelősséget nem vállal.) A szerk.

Next