Kolozsvár, 1893. július-december (7. évfolyam, 147-298. szám)
1893-07-22 / 165. szám
Kolosvár, 1893. estő alakban, szoros összefüggésben, kimerítő részletességgel tárgyalta volna. És ez okozta aztán azt, hogy a ki a jogfejlődés vagy okozati összefüggés szempontjából mélyebb meggyőződést, tisztább áttekintést akart szerezni a törvényeknek és rendeleteknek egész halmazában kellett nagy fáradsággal, időveszteséggel kutatni, míg a rengeteg írott és nyomtatott forrásokból kimeríthette azt a vizet, amelyre szomjúhozott , rátalálhatott oly precedens esetekre, melyeket keresett. E kitűnő műnek az a legfőbb érdeme, hogy rendszerbe foglalva, következetes módon tárgyalva tartalmazza mindazt, ami a telekkönyv tárgyát képezi, olyannyira, hogy a jogász, mérnök, telekkönyvista, de még a laikus is könnyen eligazodik rajta , amint kezébe veszi, nélkülözhetetlen segédeszközének fogja ismerni. Nélkülözhetetlenségét főleg két dologban találjuk indokolva: egyik, hogy nemcsak a szóban forgó tárgyról direct rendelkező törvényeket és rendeleteket találjuk fel korszerinti elrendezéssel benne, hanem azokat is, melyek tárgyi rokonságuknál fogva a részletesebb kutatásnál kérdés tárgyát képezhetik; a másik pedig az, hogy a jeles szó alapos gyakorlottságot, éles megfigyelő képességet és önzetlen lelkiismeretességet rejtő megjegyzéseivel, magyarázataival és összehasonlító hivatkozásaival kíséri az alaki törvények és rendeletek részletes előadását, miáltal azok megértését, azok gyakorlati alkalmazását még a szakemberre nézve is megkönnyíti, a nem jogászokat pedig éppen kitanítja. A mű derék szerzője végigment nemcsak az elméleti, de a praktikus iskolán is, éppen ezért meglátszik, hogy a dolgot velejében nézte, midőn tárgyát akként dolgozta fel, hogy az a nem szakemberre nézve is könnyen felfogható, érdekeltséget keltő legyen. A második kötet, mely a birtokrendezésre, telekkönyvi átalakításra, betétszerkesztésre vonatkozó, a legujabb ideig hozott összes törvényeket, rendeleteket, utasításokat a felsőbírósági határozatokkal együtt tartalmazza, oly beosztású, hogy négy beköthető könyvet képez. Ez már valóban oly páratlan mű, melyhez hasonlót a magyar szakirodalom nem képes felmutatni. — Úgyszólván úttörő munka, — melynek a szükségét régen éreztük. A birtokrendezés czímű rész nemcsak az erre vonatkozó összes törvények gyűjteménye, hanem hű rajza is a korszakoknak és birtokállapotnak. Egy lendületes és a mai kort igen jellemző szép bevezetés után Werbőczy Istvánnak hozó törvények fonalát s majdnem 180 oldalon az úrbériség megszüntetése előtt hozott magyar és erdélyi úrbéri törvényeket sorolja fel. Tudjuk, hogy a középkorban nem igen voltak írott törvényeink, hanem a népgyűlés hozott ítéleteket, melyeket végre is hajtott. Később a műveltség előhaladásával maga a király vagy annak udvarbirája az országbíró gyakorolta a törvénykezést. Utóbb kerületenként úri székek állíttattak fel. A birtokállapot hazánkban szintén a hübérrendszer alapján rendeztetett be. Volt ősbirtok (allodium), melyet a honfoglalók utódai bírtak örökül. Volt hübér birtok, melyet a korona érdemek megjutalmazása fejében katonai, egyházi és polgári méltóságoknak adott bizonyos kötelezettségek feltétele mellett. És volt szabad birtok a nemesek kezében. Mindezen birtokokat a földmivelő parasztok mivelték, kik vagy meghatározott bérösszeget, vagy a termés és tenyésztés bizonyos hányadát fizették a földesurnak. A jobbágyok a földesur védelme és ítélkezése alatt állottak. E viszony sok visszaélésre szolgáltatott okot s a földesurak önkénye gyakori lázadásra bírta az elnyomott jobbágyokat. Werbőczy törvényei, valamint a később keltek némileg enyhiték a jobbágyok sorsát, de mindazáltal a földesur jog és hatalomköre roppant nagy volt. SZÉKELY FERENCZ (Vége következik.) nyitott vagy rosszul záró fedővel takart edényben tartatnak, de még inkább a felszeletelt gyümölcsök (dinnye) és különösen a savanyított ugorka-lé élvezete feltétlenül kerülendő. Italul legczélszerűbb szűrt vízvezetéki vizet, avagy jó minőségű bort, valamint friss ásványvizet használni. A rossz bor, vagy tökéletlenül forralt sör ártalmas. Igen káros s azért mellőzendő az olyan víz, amely szemét, hulladék, ganajlé és árgek magyarázata, a honfoglalás történetének kritikája. A honfoglalás kezdetéről külön tanulmányt is írt, midőn a milleneumi évének megállapításáról lévén szó, az Akadémia őt is megbízta véleményadásra, ő a magyarok beköltözését 897-re s a honfoglalást 898-ra magyarázta a fenmaradt egymásnak ellenmondó tudósításokból, mig Szabó Károly 889-re, Panner Gyula 895-re a beköltözést, 896-ra a honfoglalást. Azután a városok keletkezéséről irt fejezet egyik legtartalmasabb része Budapest történetének. Itt megfejti a szászok betelepedésének okát (keresztes hadak töredéke, czélját (határőrzés), és jellegét (ellentétben a nagy német tendentiákkal). Az Anjouk alatt a város kereskedésének története, a kimagasló. Itt pl. hogy egy jellemző apróságot hozzak fel, a budai kofákról olyan érdekes genre képet fest, hogy képiró sem festhetne különbet. Mátyás alatt az ő királylyá választása s a fejedelmi palota leírása mester-remek. A III-ik kötet, mely kútfő-bírálatokat tartalmaz, többek közt nagybecsű tanulmányt hoz a „pénz, súly és érték“ meghatározásáról. Itt olvasható Salamon egyik leggeniálisabb kritikai czikke és felfedezése a „Mátyás király castrumá“-ról, melyben kimutatja, hogy Mátyás királynak az az állítólagos (Heltaitól Horváth Mihályig minden történetíró által hirdetett) 40.000 tanulóra építeni kezdett egyeteme nem volt egyéb, mint egy római mintára épült táborhely. Salamon többi, már említett s még említendő munkáiban is hazánk történetének legnevezetesebb kérdéseivel foglalkozik. Úgy, hogy elmondhatjuk, hogy ha összefüggően és külön nem is írta meg,mint Horváth Mihály vagy Szalay László) Magyarország történetét , annak minden részében alkotott valami újat, örökbecsűt. Új eszméket, szempontokat hirdetett és oltott be történetünk szellemébe, melyek azt az addiginál magasabb fokra emelték. Horváth Mihály sokoldalúsága, Szalay László mélyebbre ható ítélete egyesülnek és fokozott mértékben nyilvánulnak Salamon műveiben, melyek külső forma, a nyelvezet szépsége, világossága, tőről metszett magyaros zamata és egyéni jellege által is kiváló helyet foglalnak el irodalmunkban. Salamon szelleme soha sem nyugodott meg egy tudomány-szakmában. Mintha fel akarta volna ölelni az egész szellemi világot, mindig újabb s újabb hódítási térre vágott. Gyermek-ifjú korában, midőn a szülei háztól a dévai ref. papi lakból (ahol 1825. szept. 4-én született) az enyedi collegiumba került és ott a „kolegium-czipón“ élve, tanulmányait végezte, a mathematikához volt legtöbb hajlama s a szabadságba)ez lezajlása után (melyben maga is aktiv részt vett, mint tüzér, s Csúcsánál meg is sebesült) egy évig tanította is a mathematikát a nagykőrösi főgymnasiumban (1854/55-ben). Mindig előszeretettel emlegette később is, hogy mily passióval bíbelődött ő egykor a logaritmusokkal, egy új logarithmusi táblát is szerkesztvén. Majd Pestre kerülve, az 50-es évek politikai dermedtsége idején felcsapott újságírónak és publicistikai működésén kívül leginkább a szépirodalommal foglalkozott. Ezen a téren is maradandó becsű munkákat alkotott. Arany Jánosról, Petőfiről írt aesthetikai tanulmányai a legkitűnőbbek közzé tartoznak, ezekről a nagy költőkről eddigelé megjelent is odaírni termékeink között. Ezek alapján választotta a M. Tud. Akadémia 1859-ben tagjává, amelynek nyelv- és széptudományi osztályában Csokonai Dorottyájáról tartott essay-jével foglalta el székét. A politikai élet ébredésével a 60-as évek elején, Salamon ismét múzsát változtatott: átpártolt az irodalom most már több tanulsággal kecsegtető és a közügyre több praktikus hasznot ígérő más ágához, a történetíráshoz. Érdekes, hogy miként lett történetíróvá? A „Bp. Szemle” szerkesztője, Csengery Antal felszólítására a 60-as évek elején könyvismertetéseket akart írni történeti munkákról. Legelőbb is a török hódoltságra vonatkozó újonnan megjelent könyveket vette elő; de látván, hogy ő ezekből a török világ képét Magyarországon meg nem rajzolhatja, maga kezdett önálló kutatásokat és tanulmányokat tenni és ennek köszönjük 1864-ben megjelent „Magyarország a török hódítás korában“ cz. nagybecsű munkáját, amely a török világ képét minden oldalról (a hadászat, békeügy, török városi élet, adóztatás, vallásügy, közigazgatás stb. tend) elénk varázsolja. Tartalmasabb történeti munka nem jelent meg egyhamar, sem azelőtt, sem azután, úgy, hogy midőn ez 1883-ban uj kiadást ért, azAkadémia 1888-ban 200 aranyos nagy jutalmával tüntette ki, mint az utóbbi hét éves ciklus legjobb történeti munkáját. Szoros összefüggésben állott e munkája egy másikkal, a Zrínyiek történetével mely őt a török hódítás tanulmányozására ösztönözte. Tulajdonképen irodalomtörténeti tanulmányt készült írni a költő Zrínyi Miklósról, s a végén megirta nem ennek, hanem őseinek, a Brebiri grófoknak s főkép a szigetvári hősnek életrajzát. És ez nemcsak életrajz (a mit egymagában Salamon nem sokra becsült), hanem Dalmátia s Horvátország és e tartományok Magyarországhoz való viszonyának története , a török horvát- és tótországi hódításainak rajza. Ez volt a híd, melyen Salamon az irodalomtörténet mezejéről a történetíráséra átment. ő maga így ír erről: „Az ötvenes évek derekán . . . irodalomtörténeti tanulmányokhoz fogtam s kezdtem az adatgyűjtést az epikus Zrínyi Miklóson , az általa eposzhőssé magasztalt szigetvári keresztes vitézen folytatva a történelmi irányt, állott elő később két történelmi művem: egyik a kort rajzolja a török hódoltság idején, másik a Zrínyi-család régibb történetét. Ez az irány folytatása messze vezetett el a kiindulástól. A politikai történelmi tanulmányoknak eleinte idegen, de később nagy szellemi áldozatok nélkül el nem hagyható területén kellett megmaradnom. Alcide szerint, melyen a történelmi térre átmentem, Zrínyi a költő életrajza lett volna, melyet azonban be nem fejeztem s alig is remélhetem, hogy valaha megírjam.“ Ezek a munkák avatták végleg Salamont történetíróvá. 1863-ban már az Akadémia történettudományi osztályába lépett át s ettől fogva egymás követték a becsesebbnél becsesebb történeti művei. 1864-ben „Magyarország a török hódítás korában,“ 1865-ben ,Az első Zrínyiek“, 1866-ban „A magyar királyi szék betöltése és a pragmatica sanctio“, 1867-ben „Két magyar diplomata a XVII. századból.* Az utolsó a szőnyi béke (1627.) története, Bethlen Gábor követének Toldalagi Mihálynak és Esterházy Miklós nádor követének Tassi Gábornak naplóival és jelentéseivel. Ezek emelték őt a budapesti egyetem magyar történelmi tanszékére 1870-ben, hol oly nagyhatású működést fejtett ki egy az addiginár merőben új, történetkritikai iskola megteremtésével és új történetíró nemzedék nevelésével. A fiatalabb, kiválóbb történetírók munkáin mindeniken meglátszik a Salamon módszerének, iskolájának és műveinek hatása, sőt legjobb történelmi tankönyveink is most már az ő csoportosító és eszméket hirdető történetíró elvei szerint vannak szerkesztve. Ettől az időtől aztán állandóan hű maradt Clióhoz. Ezután csak a történelem múzsája és udvarhölgyei (a történelem segédtudományai) közül forgolódott és tett közöttük nagy hódítást. Pedig mennyien vannak?! Salamonra nézve annyi volt, ahány tárgygyal a történelem érintkezett. Legélesebb kritikusa azt mondja róla, hogySalamon Ferencz élénk szelleme mindenféle tárgyat felölel. Az egész magyar történelmet bekalandozza, sőt még a történnt közelebbi, távolabbi segédtudományaira is k®jeszkedik s azoknak nem mindig legkönny' kérdéseit feszegeti. Maga Salamon is önérzetesen hivatkoz erre egy méltatlan megtámadtatás alkalmi"1 „Bátran elmondhatom, — úgymond — egyetlen magyar történet szó sem volt,ki** nyi segédeszközt használt volna, mint én*- 'ianítványait is arra buzdította, hogy M®' tudományszakból jön elő valami, nem kell szakadni tőle; egy kis utánjárással megtu* az ember. A mai történész idejűnek nagy szét foglalja el, hogy az embernek hol , hol másik szaktudományban kell felvilágra keresni. Ha van az embernek egy ®IM‘ szakembere, útbaigazít.“ Az ő sikereinek titka nagy részt » rejlik. A mint a régészetben Torma Karol. — úgy consultált ő pl. a hadászati dolg°* a jeles hadvezérrel, — Görgei Arthurral'• még akkor nálunk oly hírhedtté nem '■*' Salamon által kitűnő stratégának emh^ Janszky tábornokkal. De attanulmauy01^ hadtörténelem jelesebb műveit is. Maga mo ni ali** hogy „ha pl. Kmetty tábornok de nem ^ dékozza kis hadtudományi könyvtárát démiának, a magyar hadi történetről 87lJ^ ( tekezését meg nem irta volna“. P®dig ^ legbecsesebb munkája Salamonnak ez a ^ rekkorabeli magyar haditörténetről 87.^° becsű tanulmánya, a mely a honfoglalósok hadi tervezetét, fegyverzetét, hadi taját, sőt állami és társadalmi szervezet*'szén uj, tündöklő világításban tárja elé. Apotheosisa ez honfoglaló őseink11^ leghitelesebb kútfők egyike, Bölcs Leo ^ császár Taktikája alapján. Ez fejti ^ volt oly ellenállhatatlan hóditó nenvet gyár a honfoglalás után egy fészázadiggoéD^ Ez Salamon tanári és írói egyeniS jellemrajza dióhéjba szorítva. (Vége követkenk.J Óvszabályok a kolera ellen. Kolozsvár, jól. Sí. Nem tartjuk fölöslegesnek most, hogy Kolozsvár területén is merült föl egy gyanús megbetegedés, a kolera ellen néhány óvszabályt közölni, melyeket épen most tett közzé Budapest város tanácsa is, mint igen praktikus és helyes szabályokat. 1. Szigorú mérsékletesség követendő ételben italban, munkában és élvezetben. Kerülendő a gyakori és sok étkezés, részegeskedés, testi és szellemi munkában, való megerőltetés, éjszakázás és nemi kicsapongás. 2. Az étkezést illetőleg maradjon mindenki szokott tápszerei mellett, ha t. i. azok eléggé táplálók s könnyen emészthetők. A vacsorát — mely igen bőséges ne legyen — lefekvés előtt néhány órával kell elkölteni. Legfontosabb s minden egyes alkalommal szigorúan szem előtt tartandó szabály az, hogy a kezek étkezés előtt szappannal, esetleg kefével gondosan lemosassanak. A hasmenésre hajlandók igyekezzenek makk-kávét, csokoládét — ha borivók, jó minőségű vörös bort — inni és kerüljék mindazon étkeket, melyek náluk hasmenést szoktak előidézni. Mint hasmenést, sőt esetleg komolyabb megbetegedést keltő tápszer a nyers, forralatlan tej élvezete egyáltalán kerülendő. A gyümölcsök csak meghámozva élvezhetők ; az apró vagy nem hámozható gyümölcsfajták mellőzendők, vagy legalább is az élvezet előtt szűrt, tiszta vízben igen gondosan lemosandók. nyékszék közelében levő kutakból származik. Sőt a víz hűtésére használt jég is ártalmas, ha kaztátlan helyről gyüjtetett. A tisztátlan avagy gyanús, nemkülönben a szüretlen vízvezetéki víz, mint élvezetre alkalmatlan és veszélyes, feltétlenül mellőzendő, sőt alapelv gyanánt követendő azon utasítás, hogy a természetesen szűrt vizen kívül minden egyéb víz csak felforralás után, lehűtve élveztessék, illetőleg használtassák fel, mint ivóvíz. 3. Czélszerű naponta mérsékelt testmozgást tenni a szabadban. 4. A ruházat védje a testet az idő viszontagságai ellen. Kik könnyen meghűlnek s hasmenésre hajlandók, viseljenek hasukon és lábaikon meleget tartó kelmét (flanell). 5. A lakhely száraz, világos, tágas és jól szellőztethető legyen ; nedves, homályos és dohos levegőjű szobákban való lakás, kivált ha még azokban sokan vannak együtt, felette ártalmas. 6. A tisztaságügy a testre, mint a ruházatra, ágyneműre és lakásra nézve szigorúan fentartandó, azért gyakran kell mosakodni, időnkint óvatosan fürdeni, a ruhát és ágyneműt gyakran szellőztetni és tisztával felváltani ; a lakásban a lakás körül szennyet nem szabad megtűrni. Ártalmas a tartózkodás oly helyeken, melyeknek levegője rothadó állati és növényi hulladékok, bűze által van megfertőztetve; legve esélyesebbek a többi közt a vermek, a ganéjdombok, árnyékszékek, éjjeli edények, ha azokban megbetegettek ürüléke (széke vagy hányadéka) öntetett stb. 7. Az egészség fenntartásának feltételeihez tartozik még: kedély-nyugalom, bátorság, jókedv ; ellenben ártalmas a nagy félelem, aggodalom és bizalmatlanság. 8. Óvakodni kell a betegek szennyes ruháival túlságosan érintkezni, azért a betegek ápolása közben a tisztaságra a legnagyobb mérvben ügyelni kell —azoknak ürülékeit, valamint az általuk beszennyezett tárgyakat azonnal el kell távolítani — a kevésbé értékesek elégetendők, az értékesebbek pedig C*/1 08karbololdatban több órán át áztatandók s a butor nemüek kellőképen ugyanezzel lemosandók. 9. Jelentéktelennek látszó hasmenés eseteiben is azonnal orvosi tanács veendő igénybe az úgynevezett prezervativumoknak orvosi vélemény nélkül való alkalmazása helyett. KOLOZSVÁR Iskolai értesítők. XXI. A kolozsvári evang. ref. kollégium főgymnasiumának tantestülete 16 tagból áll, kik között rendes tanár van 8 és nyugalmazott rendes tanár. Az igazgató dr. Török István. Az elemi iskolában pedig 4 tanító tanított. Az intézet benlakással is össze van kötve, s benlakást egyetemi hallgatók is nyerhetnek, Ada és Temgyelesére vállalkoznak. A.lefolyt tanévben 25 ily magántanitója volt a kollégiumnak. A főgymnasiumba az év folyamán 332 tanuló iratkozott be, kik közül vizsgálatot is tett 316. Vallásra nézve: róm. kath. 21, gör. kath. 5, gör. ket. 4, ág. hitv. 20, ev. ref. 243, zsidó 23; anyanyelvére nézve magyar 311, tót 5. Román nyelvű egy sem volt. Magyarul valamennyi tanuló tudott. Helybeli illetőségű volt 139, megyebeli 65, más megyebeli 110, oláhországi 2. A tanulók magaviselete mint az igazgatói jelentés is felemlíti —— egyáltalán nem volt kifogástalan. Több fegyelmi eset fordult elő. Mindamellett 270-en kaptak a magaviseletből „jó“ osztályzatot. A tanulásban tett előmenetel is igen gyenge ereményt mutat, a múlt évinél is sokkal rosszabbat.. Minden tantárgyból „jelest“-t 38-an kaptak, „jó“-t 57-en, „elégségeset 112, egy vagy több tárgyból megbukott ellenben tgg tanuló. Érettségire 20-an jelentkeztek, „jól lett érett 8, „egyszerűen“ 10, megbukott 2. Valamennyi érettségit tett tanuló egyetemi pályára készül, köztük 9 jogira. Az elemi iskolába 174 tanuló járt, s vizsgára állott 164. Református 145, sath. 4,unit. 1, róm. kath. 11, gör. kath. 1, zsidó 12, magyar nemzetiségű 173, oláh 1. A tanulók előmenetele jó, másodrendű osztályzatot csak 25-en kaptak. Az egészségügy az egész évben elég jól állt. Az ifjúság kebelében olvasó-egylet, gyermek-könyvtár és önképzőkör állott fenn, mely utóbbi Kovács Dezső vezetése alatt állott és 24 ülést tartott. Elintézést nyert 62 tárgy, melyből 31 szavalat volt, 11 bírálat, 3 ellen bírálat, 6 elbeszélés, 11 költemény. A tanulók közt 9032 frt 88 kr. segélyt osztottak ösztöndíjakban, tandíjelengedésben stb., ezen kívül 28 szegény sorsú tanuló kegykosztot kapott naponta. A jövő tanévre a tanulók felvétele szeptember első 4 napján fog történni. TANÜGY. A tanítói vizsgák reformálása. A felső nép- és polgári iskolai tanítók és tanítónők képesítő vizsgálatai tárgyában a kultuszminiszter új szabályzatot dolgoztatott ki. Az új szabályzat szerint a magántanulók ezentúl nem mehetnek okleveleik bemutatásával egyszerre a képesítő vizsgálatra, hanem kötelesek minden osztályból külön vizsgázni. Az iskolaévben ezentúl háromszor lesznek vizsgálatok. A vizsgálatokhoz országos bizottságokat szerveznek, amelyek mindegyike egy elnökből, alelnökből, miniszteri biztosból s kellő számú bizottsági tagokból fog állani. Az elnököket a miniszter nevezi ki öt évre. A vizsgák három részből állanak és pedig szóbeli és írásbel vizsgákból 8 gyakorlati tanításból. Az uj szabályzat a jövő iskolai tanévben lép életbe. bályzat a jövő iskolai tanévben lép életbe. HÍREK. Kolossvár, Jelim 22 Gyanús haláleset Kolozsvárt Tegnap reggel Válaszútról Kolozsvárra érkezett Mendelsohn Náczi feleségével, s mivel már másfél nap óta rosszul volt, jelentkezett a Karolina-kórházban. Ott dr. Héncz Kálmán megvizsgálta, s mint wsms betegnek rendelést tett. Mendelsohnt azonban nem vették fel a kórházba, hanem elment az egyik külközép-utcai fogadóba, hol 9 órakor már annyira rosszul lett, hogy a mentőkkel a járvány kórházba kellett szállíttatni. Itt tegnap délután 3 és fél órakor kiszenvedett. Bonczolása ma délelőtt folyt, de délig, lapunk zártáig, tudósítónknak a bonczoló városi főorvos dr. Bartha János úr, az eredményt még nem tudta megmondani. Az esetről azonban már tegnap délután távirati jelentést tettek a beminiszterhez. A hatóság mindent megtett a halott és azon tárgyak, melyekkel ^ vártt érintkezett, alaposan fertőtlenitte,^ 8 így remélhető, hogy ha csakugyan ^ ragályban is hunyt el Mendelsohn, ^ nem fordult elő. — A lapunk tegnapiban jelzett két gyanús megbetegedést . ^ hatóság megvizsgáltatta, de a betegek ^ ‘ teljesen jobban voltak. Az elhalt kor ^ gyanús beteg hullájának b onczopt ma reggel 9 órakor kezdődött meg q^4*1 sich Antal vezetése alatt a kolera.^ '• boncztermében. Jelen voltak: Dr . ^ '■J ^ U sich egyetemi professzor, dr. Farkas gyei főorvos, dr. Bartha városi főorvos a* kívül dr. Erdey cs. és kir. ezredorvo, ° Ákoncz, dr. Pataky és számos orvos gorló és orvo.'08növendék. A bonczolás a* tartott. Az eset nem igen kifejezett kolera azonban mégis nagyon gyanús, abben a kolera-bulla egy igen fontos tünete a szívburok pergamentszerű volta volt. A kolera tényleges létezését csak nap bevégzendő baczillus tenyérét kisérlet (Revicultura) fogja kideríteni e nek kontrol kísérleteit három intézetben szerte, — úgymint Genersich, Rónlugyi és Lőte egyetemi tanárok intézeteibe végzik. A piszkos postahivatal Ebben a lerás világban első és legfőbb kellékű vá,, ellen a tisztaság és dezinficiálás. A bel - postahivatal, hol naponként száz meg bér fordul meg, s hova annyi helyről mindenféle, nem tiszta, nincs eléggé súrolt karitva, s dezinílcziálva. Sürgősen felhívja épület belsejére, s a szükségesek megtételét, városi főorvosi hivatal figyelmét. Az Emke szünideje Az Emitogató választmányának augusztusban nev ülése. Gróf Bethlen Gábor elnök és József alelnök- főtitkár a szünidőt Bors. I tölti. A főtitkári hivatalt az alatt Merza Lsla főpénztáros vezeti. Az Emke ügyeit azonban a szünidő daczára rendesen elintézik s az őszi megkeresések és pénzek, mint rendesen , titkári hivatalhoz küldendők. — Hódmezőhásárhely és Nyíregyháza után újabban Nil Kikinda város alakít Emke fiókot. A malom élén Koós István ügyvéd áll. A közpé. már közölte is az alapszabályokat, ügyrend, úgy, hogy a megalakulás már az őszre várha A szünidő után az első választmányi síszeptember tizenkettedikén lesz, a mikor Ifidettséget alakítanak, a mely gróf Betties fióbor vezetése mellett Nagy-Kikindára meg hogy a fiókegyesület megalakítására az éleiszületeket megtegye. A köztisztaság. A városi balin mindent megtesz az iránt, hogy az utak éti czák a városon és a vidéken felfogad!), tó ki f aiz ír pi ttopeanjk )b' baj azonban az, hogy a lakosság a legtöbb helyen a legmagasabb huszár-iskola stilasilw kritizálja a szomszédja udvarának wiuk nak tisztaságát, a magáét pedig, hol apát úszik a szemétben s fertőtlenítésről tudni akar, nem látja meg. Reméljük azonban, hot azok az ellenőrző bizottságok, melyek kellekenként egy-egy tanácsos vezetése alatt vannak küldve az ellenőrzésre, majd csak meginják a bajok tyúk fészkét is. A renoőr- Jalius 22