Kolozsvár, 1894. január-június (8. évfolyam, 2-148. szám)
1894-01-03 / 2. szám
^ azutan t r* A \ ;z lé; Amjtvédség szaporítása. A honvédelmi miniszter a tisztek számának szaporítása, a századparancsnokok lovasítása és a huszárezredek pótló jutalékának föllyasztelése ügyében a következő körrendeletet ételteg vet alaassák s?yar honvédség fejlesztése érdeké és apostoli királyi felsége 1893. neki november hó 29-én Bécsben kelt legfelsőbb Elhatározásával megengedte, hogy általában a tisztilétszám szaporítása és egyéb rendszabályok foganatosítása tervbe vétessék, mire nézve a következőket rendelem : 1. A honvéd kerületi parancsnokságoknál egy beosztott tábornok és még egy helyi alkalmazású tiszt rendszeresíttetik. A szolgálati utasítás a beosztott tábornok részére külön lesz kiadva. A helyi alkalmazású tiszt, ki elvileg az elnöki iktató tárgy- és számmutató valamint az elnöki irattár vezetésére alkalmazandó, a kerületi parancsnokság törzsállományában lesz vezetendő. A beosztott tábornoki helyek közül 1894- ben egy, a kezi alkalmazású tiszti helyek el- Jeahfildmind be lesznek töltve. 2. A honvéd gyalogságnál a törzs- és főtisztek létszáma a következő mérvben emeltetik. a) A honvéd gyalogezredek mindegyikénél még két-két törzstiszt rendszeresittetik, kik az ezredparancsnok mellé közigazgatási és kiképzési ügyekben segédközegekként osztatnak be, mozgósítás esetén pedig új alakulásoknál való Halmazásra lesznek hivatva. * b) Minden honvéd gyalogezred létszámai két századossal felemeltetik, kik mint századi parancsnokok alkalmazandók. c) Minden gyalogszázadnál eleinte egy 2-dik és fokozatosan egy 3-dik alantas tiszt rendszeresittetik. d) Valamennyi honvéd gyalogezred törzsénél egy hadnagy-kezelőtiszt rendszeres párttagok ki’ ^-^slá a kéj isi ' -^OluZSTár, 1894, ly' ul / ftagy istenek! nagy a hatalmatuk! Az élet is szövetségestül is látjuk, S csak addig élünk, mig e tűz lobog. Mint drága kincset óvjuk ezt a lángot, Halálunkkor is néki nyújtunk tápot, Hogy visszaszállhasson tihozzátok. lm áldozunk ! Rég elvevétek tőle A boldogság csokrát , alig viselte S világit szélvihar kapkodta szét. Megszenvedte eléggé életét! Vegyétek! De Electra szent nevét — ^ Ők nem rabolhatjátok el emlékét. Im, vérvörös fény lángol föl az égre, A csillagokkal gazdag sötét éjbe, És vágyik újra vissza fényhonába. Nagy istenek, hát végre győztetek: Mit itt tápláltatok, mint kis tüzet, Azt adja lángjaiban át e máglya. I flre pedig a miniszterek és a s melyek feladata volna a már kidolgozott I eunek elvezető áiltalt megszorította s ezáltal | vécrett« • I ■ , I helvToffilr«»* ----------tóbbá tette AV «zel szemh KOLv. - v. V ÁB —N —' f,z^ a kísérleti állomások és intézetek, a föld - intézet, a gazdasági iparágak, egyletei ügyeit, a mezőgazdasági érdekképződésre munks- és cselédügyre, mezőrendőrségre és kiáltásokra vonatkozó ügyeket fogja tárgyalni tartozékát képezi a mezőgazdasági vegyészet intézménye és a mezőgazdasági központi kísérleti állomás. A második alosztály a kisebb gazdaság ágak, kertészet, gyümölcsészet, fatenyésztés selyemtenyésztés és méhészet ügyeit intézi, A közgazdasági ügyosztály első alosztálya közgazdasági kérdésekkel, a mezőgazdasági hite és szövetkezetek ügyeivel, vámpolitikával, közlekedési és tarifaügyekkel, közraktárok ügyeivel, biztosítási ügyekkel s a birtokviszonyok rendezésének kérdésével foglalkozik. A második alosztály a mezőgazdasági termelési statisztika adatait gyűjti és dolgozza fel a közgazdasági előadók s állandó gazdasági tudósi aatók ügyeit intézi és a külföld gazdasági viszonyait kisertib figyelemmel. Ide tartozik a káros élőszezék rovarok és gyomok elleni védekezés, a jfr állami rovartani állomás, az időjelzési in■""'termény s a meterológiai földmágnességi intézet. Némi változás történt a minisztérium III. főosztályában is, (Állategészségügy és állatbiztosítás) melynek keretéből a mezőrendőrségi és mezőgazdasági statisztikai ügyosztály kivétetvén, ügyei az uj főosztályban osztattak szét ; nemkülönben a IV. főosztályban, (Gazdasági szakoktatás és állattenyésztés) melynek keretében külön állattenyésztési és tejgazdasági ügyosztály alakíttatott; a gazdasági szakoktatás ügyosztályába pedig az eddig külön kezelt állatorvosi akadémia öszszes ügyei is beosztattak. Jókai Bismarcknál, Kohut Adolf dr. hazánkfia tollából a kötvetkező nagyérdekű czikk jelent meg a „Bermier Local Anzeiger“-ben . Január 6-án Budapesten és a híres tokaji bor hazájában nevezetes esemény fog végbemenni. Szent István birodalmának minden egyes lakója, a leggazdagabbtól kezdve le a legszegényebbig ünnepelni fogja alegragyogóbb író- nak, Jókai Mórnak 50 éves irói jubileumát.Jókai ép úgy, mint Petőfi hírnevével túllépte hazájának határát. Művei valamennyi czivilizált nép nyelvén megjelentek és egész könyvtárt képeznek minden országban. A németeknek is és főként a berlinieknek van elég okuk arra, hogy Jókai tisztelőivel együtt ünnepeljenek és pedig két okból. Először mert Jókai igaz barátja a német nemzetnek s a német irodalomnak, mely rokonszenvéről előttem elragadó hangon nyilatkozott, kifejezvén csodálatát a német géniusz alkotásai iránt. Pár évvel ezelőtt Bécsben német felolvasást tartott s nehány nap múlva a következőket mondá nekem : Otthon rész néven vették nekem e bécsi felolvasást. A kedves egyetemi ifjúság csinált is számomra egy lármás tüntetést, amelyet a rendőrség zavart meg. Akkor én azt írtam nekik a lapomban : „Gyerekek, legyetek okosak, ne rejtsétek el a bátorságtokat az est és a köd homályába, jöttek el hozzám nappal is és jelentsétek ki előttem, hogy jobb hazafiak vagytok, miként én.“ És a fiúk nem jöttek el többé. Mi magyarok tiszteljük a nagy német mestereket, akik századokat is túl fognak élni, hisz ők a mi számunkra is dolgoztak. Amit a magyar nemzet a német szellem kincseiből nyert, az eltagadni nem lehet.“ De van még más ok is arra, hogy a nagy magyar írót ünnepeljük. A jövő évben lesz annak húsz éve, hogy Jókai először és utolszor Berlinben megfordult és akkor meglátogatta Bismarck herczeget is Jókai ez alkalommal oly igézően beszélte el berlini benyomásait, hogy nem állhatom meg, hogy azokat most ismét fel ne elevenítsem. Hogy tetszett önnek Berlin ? — kérdem akkor tőle. Nyolcz napig időztem a német birodalmi fővárosban — felfelé Jókai — de ez oly rövid idő, hogy még csak futólagos benyomásokat sem lehet ennyi idő alatt Berlinről nyerni. Anynyit látok, hogy hatalmas, monumentális épületei vannak. Minden lépten-nyomon gazdagsággal, hatalommal, művészettel, szellemmel találkozunk. És hol vette mindezeket Berlin ? A kicsiny Spree, amely Berlint átszeli, még csak össze sem hasonlítható a mi Dunánkkal, legfölebb a Marossal versenyezhetne. Mi hát az, ami a berlinieknél minden hiányt pótol ? A takarékosság. A király, aki e fényes palotákat emelte, maga 15 évig visel egy fakuló kabátot, a nép pedig, amely apránként hordja össze a nagyság eszközeit, kedvencz eledelét: a fekete kenyeret meg a heringet mindenüvé elviszi, akár ebédelni, akár mulatni megy valahová. Ezzel a fekete kenyérrel verte meg a porosz az ő ellenségeit is. A porosz t. i. otthon mindig takarékos, de azért a vendégszeretet terén még a magyart is felülmúlja.“ „Tehát önt tárt karokkal fogadták Berlinben ?“ „Bizonyára, de némi korlátozással. Az első benyomás rendszerint bizalmatlanságot, óvatosságot szokott kelteni. Tehát én velem szemben is ez volt az első impresszió, de nemsokára felolvad a jég és csupa szeretetreméltóság volt mindenki velem szemben.“ „Meglátogatta ön a kollégákat is?„ „Természetes! A legkiválóbbakat togattam, azért is ihogy megvédjem gyár nemzet igazait a német Severein piszkolódásaival sze Nagyin le voltam kötelezve e himevi férfiak iránt, kik engem — előtti nyelven költőt — oly lebilincselő kedvességgel és rokonszenvvel fogadtak. Büszk^^ voltam « fogadtatásra, a mely első sorbaig^ a magyar embernek szólt.“ „Hol lakott ön Berlin „Wallner Ferencz babánt velem, mint egy her három banketten is részt vettem a ki . Egy napon A berlini vizet nem is ismerem, mert az nem került a színem elé, de annál több bort ittam és pedig magyart a javából. Mit s**ön ehhez? Tettem vagy 50 látogatást és vagy 50-szer kellett kocczintanom Magyarország jó voltáért! Ha ez még pár napig tart, valóságos Falstaff vagy Don Juan lett volna belőlem.“ „Meglátogatott-e politikusokat is?“ „Oh igen, Braun Károly dr. barátom, aki nagy tisztelője a magyaroknak és a tokaji boroknak alapos ismerője, bevezetett néhány politikushoz is. Elvitt Laskerhez, Bennigsenhez, Kardorffhoz, Stefan főpostaigazgatóhoz stb.“ „Beszélt ön Bismarck herczeggel is ?“ „Oh igen, ez a találkozás életemnek legszebb és legbecsesebb emléke marad. Mindjárt megérkezésem után voltam oly szerencsés Braun közvetítése folytán Bismarck herczeg előtt megjelenhetni. Egy februári nap esti 9 órájakor fogadott. A herczeg oly kedves volt, hogy nem is engedte az én ünnepélyes üdvözletemet elmondani, mindjárt azzal kezdte, hogy milyen fiatal ember vagyok, hogy ő engem idő sebbnek képzelt s hogy hadnagy korában az „Augsburg. Allg. Zeitung “-ban olvasott felőlem egy ismertetést. Aztán íróasztala mellé ültetett, megkínált szivarral, mire én megjegyeztem, hogy: „Köszönöm, nem szoktam szivarozni.” Bismarck erre azt felelte : „Egészen az én természetem. Én is csak a nagy csibékból szoktam szívni.“ „Miről beszélt a herczeggel ? Irodalomról , avagy politikáról is?“ „Főként az utóbbiról. A herczeg beszélt, én hallgattam. Először is Ausztria-Magyarországról szólott. Szükséges — úgymond — hogy Közép-Eurdiában olyan konszolidált állam álljon fenn, migit az önöké. Ezt én már beláttam 1866 ban it a midőn siettem békét kötni, a mi sok barátomnak nem volt nagyon ínyére. Ausztriában a német, Magyarhonban a magyar elem van hivatva a kormányzásra. Az önök fejedelme népszerű és kedvelt király. Valamennyi néptörzs szeretettel ragaszkodik hozzá, legyenek meggyőződve, hogy kívülről senki sem fogja az önök egyetértését, amelyen jövőjük nyugszik, háborgatni és ha valaki Ausztria Magyarország békéjét veszélyeztetné, az Németországot is szemben találná magával.“ „És Oroszország ?“ szóltam én közbe. „Oroszországtól nincs mit tartaniok“ — felesé Bismarck — ,az ő birodalma oly nagy terjedelmű, hogy Galicziára nincs szüksége. A czár és az orosz kormány a békét akarja. „Higgye el, hogy az orosz trónörökös is az apja politikáját fogja folytatni, és eszébe sem lesz Tamerlan vagy Napóleon hadjáratait feleleveníteni vagy Nagy Péter végrendeletét végrehajtani. E pillanatban belépett a herczeg titkárja óriási halmaz irattal. Én elbúcsúztam és a herczeg barátságos kézszoritás után meghívott a másnapi estélyére. „És ön megjelent ott ? „Természetesen ! Ugyanazokban a termekben voltunk, ahol első látogatásom alkalmával megfordultam. A társaság egy tizedrésze férfi volt, kik között a „házi úr“ egy fejjel kimagaslott és Tyras is roppant flegmával jártkelt a vendégek között.“ „Isten önnel, tisztelt hazánkfia és kollégám! Éljen Jókai Mór“. — szavakkal búcsúztam el a nagy költőtől, s sittetik, ki a szolgálati szabályzat ül. rész 456-dik pontjában körülírt teendők elvégzésére lesz hivatva. Ezen hely betöltésével az 1892. évi 6252 elnöki számú rendeletem 7-ik pontjával időlegesen rendszeresített törzsőrmesteri hely beszüntettetik. Ha ezen szaporítás következtében az ezredeknél a tiszti létszámban a jelenleg még rendszeresített állományra fölösleg mutatkoznék, ezen fölös számú tisztek is tiszti szolgáikkal együtt a beosztást eszközlő rendeltetre való hivatkozással a szervi határozványok módosításáig a rendes állományban vezetendők. e) Valamennyi gyalog százados parancsnok 1894. január hó 1-ével lovasittatik, minélfogva ezek az illetékszabályzat 3-ik §-ában megállapított lótápilleték élvezetébe lépnek. 3. A honvédhuszár ezredek pótló jutalékát ezredenkint és évenkint 1894. évtől kezdve időlegesen 25 lóval felemelem; ezen lovak mindkét pótló járványra és a századokra aránylagosak felosztva lesznek kiidomítandók és a vállalkozóknak kiadandók. A többi, a honvéd lovasságot érintő változás a kiadandó új szervi határozmányokkal lesz közzétéve. 4. A honvéd orvosi tisztikar állománya a következő évek folyamán hat törzsorvossal, s tiz 1 86 és nyolcz Il-od osztályú ezredorvossal felemeltetik, ellenben tiz főorvosi helylyel leszállittatik. A II. pontban a), b) és c) alatt valamint a 3. pontban a lovasság új szervezéséből kifolyó, mint nemkülönben a 4 pontban említett létszám felemelésének a törvényhozás által rendelkezésemre bocsájtandó költségek mérvéhez képest, a következő évek folyamán folyamatosittatnak, míg ellenben a 2. pont d) alatt rendszeresített kezelő tiszti helyek 1894-ben mind betöltetnek.“ Magántisztviselők nyugdíjintézete. Egy fontos, a hazai kereskedelmet évek óta foglalkoztató kérdés megoldást nyert. A magántisztviselők országos nyugdíjegyesülete megalakult. Kettős feladatot tűzött ki magának ezen egyesület. Az egyik: a kereskedelmi alkalmazottaknak módot nyújtani arra, hogy megtakarított filléreiket, egy kölcsönösség alapján szervezett pénztárban elhelyezve és gyümölcsöztetve, munkaképtelenségük esetére önmaguknak nyugdíjat, haláluk esetére özvegyeiknek évi járadékot, esetleg teljesen árván maradt gyermekeiknek nevelési járulékot biztosítani. A második feladata, az ország részvénytársaságainak és magáncégeinek módot nyújtani arra, hogy ezen egyesület vagyonát, időnkénti adományok vagy alapítványokkal gyarapítva, tisztviselőik aggkoráról, ezek családjainak sorsáról nagyobb megterheltetés nélkül gondoskodhassanak. Társadalmunknak, de főleg a kereskedelmi világnak ép oly régóta, mint súlyosan érzett hiánya, hogy nem létezett eddig intézmény, mely a kereskedelmi és iparvállalatoknál, vagy üzletekben alkalmazott nagyszámú magántisztviselők jövőjének biztosítására szolgált volna Nemcsak hézagot, hanem valódi szükséget fog tehát a megalakult „Magántisztviselők Orsz. Nyugdíjegyesülete“ pótolni. Ezen egyesület nagy és hálás, közhasznú és humánus feladatának felismerése mellett meg vagyunk győződve arról, hogy nemcsak a hazai kereskedelmi körök, de az egész társadalom örömmel fogja üdvözölni ezen magasz-tos czélú intézményt, mely hivatva lesz a ke-reskedelem és ipar szorgalmas bajnokait és ezek családtagjait felszabadítani azon aggodalomtól, mely eddig csak tespesztőleg hatott tevékenységükre , hogy miből fognak aggkorukban munkaképtelenség esetén megélni, mikép fognak családjuknak kenyeret szerezni! Méltóztassék megítélni azon hatást, melylyel ezen intézmény a lidércznyomás alól fel-szabadított jövő elé tekintő, gondoktól ment kedélytől ösztönzött magántisztviselők seregének tevékenységére fog bízni ; méltóztassék megfontolni, hogy ezen egyesület humánus működésével kapcsolatosan mily nagy erkölcsi kötelezettség alól fogja felmenteni a kereskedelmi és iparvállalati cégek igazgatóságát főnökeit elaggott, munkaképtelenné vált hivatalnokaikkal szemben , és méltóztassék mérlegelni mily nagy befolyást kell hogy ezen egyesületi gyakoroljon a magántisztviselők stabilitására és megbízhatóságára önbecsülésére ! Bizonyára azon meggyőződésre kell jutni mindenkinek, hogy ezen egyesület nemcsak a megántisztviselők jövőjének biztosítására szükséges, de működése a kereskedelem és ipar általános szempontjából szintúgy, mint az egyes vállalatok és cégekre nézve csak üdvös hatású leend. Midőn tehát a t. czimet a „Magántiszt- viselők Országos Nyugdíjegyesülete“ megalakulásáról van szerencsénk értesíteni, egyben örömmel ragadjuk meg az alkalmat, hogy azon meggyőződésünknek is adjunk kifejezést, mikép nemcsak a magántisztviselők, hanem az intézetek, vállalatok, cégek és főnökök is vállvetve közre fognak működni ezen humánus és közhasznú egyesület tagjai és vagyona gyarapításánál. Azon reményben, miképt, czim is lelkesülve ezen egyesületnek közhasznú és humánus czéljáért, azt kegyes támogatásában is fogja részesíteni, maradtunk hazafias üdvözlettel Magántisztviselők Országos Nyugdíjegyesülete A kolozsvári bizottság: Sigmond Ákos elnök Szekula Ákos ügyv. elnök. Vidéki élet. A marosvásárhelyi Casinó A marosvásárhelyi Casinó, mely immár 60 év óta áll (kevés Bach-korszaki megszakítással) a társadalmi érintkezés, a kultúra s főleg épen az irodalompártolás szolgálatában a lefolyt év végén megtartó 1894-re tisztújító közgyűlését, melyen a tisztikar egyhangúlag a következőkből alakíttatott össze, illetőleg választatott meg. Elnök : Elekes Pál királyi táblai elnök ; alelnökök: Szabó János ny. honvédezredes és Bihari Sándor ref. tanár ; pénztárnok : Pál Károly ref. tanár ; háznagy dr. Pap Imre ügyvéd ; könyvtárnok: Lakatos Samu ref. tanár; I. titkár Molnár Albert ref. lelkész; II. titkár Pallós Albert felsőbb leányiskolai igazgató; ügyvéd; Csongvay Lajos az ügyvédi kamara elnöke és megyei tiszti ügyész. Választmányi tagok: dr. Agyagási Károly megyei főorvos, Barabási Ferencz m árvaszéki elnök, Bedőházi János ref. tanár, Bucher Károly tak. pénzt, igazgató, Csontos Olivér ügyvéd, Deák Lajos királyi tanfelügyelő, Dicső Béla és Horvát Miklós kir. törvényszéki bírák, Dobai Albert, Dósa Gábor, Ziegler Emil királyi táblai bírák, Dósa Elek m. főjegyző, Fekete Gábor királyi táblai tanácselnök, Geréb Béla polgármester, Gyöngyösi Béla kir. erdőfelügyelő, Kovács Ferencz r. kath. apát, Fleps Ferencz kir. tábl. elnöki titkár, Sándor László alispán, Stockheil Gyula királyi pénzügyigazgató, Szentmarjai Dezső királyi törvényszéki elnök, Tauszik Hugó bankigazgató, Vas Tamás ref. lelkész és Wagner Lipót kereskedő. A folytatólagos közgyűlés , mely a költ **^3 N'/omnani--... , jégvetést állapítja meg, s melyen a Casinóra egy örvendetes nagyobb szabású meglepetés vár, január 14-én tartatik meg, a miről majd meg fogunk emlékezni. A Casinó által január 6-án rendezendő Jókai-ünnepély igen fényes sikerűnek ígérkezik. L. Jókai jubileuma. A Jókai Mór félszázados írói jubileuma alkalmából tartandó ünnepély teljes sorrendje a következő: I. 1894. évi január hó 5-én, pénteken este, mint a jubileumi ünnepély előestéjén, díszelőadások: a nemzeti színházban az opera és nemzeti színház tagjaival, valamint a népszínházban. Mindkét díszelőadáson Jókai meg fog jelenni. Ezen előadásokra a jegyek a színházi pénztáraknál válthatók. A jegyekre az előjegyzés módozatait az illető színházi igazgatók teszik közzé. A rendező-bizottság színházi jegyeket nem közvetít. II. 1894. évi január hó 6-án, szombaton. A) Délelőtt 10 órakor. A Jókai-ünnepélyt rendező országos bizottság diszülése a székesfővárosi vigadó nagy termében, a következő sorrenddel: 1. Az országos bizottság elnöke, Eötvös Loránd báró, az ülést megnyitja. 2. Küldöttség megyen Jókaiért 3. Addig, míg a küldöttség a megbízásnak eleget tesz, Komócsy József a jubileum alkalmára irt ódáját elszavalja. Megjelenvén Jókai, őt Eötvös Loránd báró elnök üdvözli és a nemzeti díszkiadás tiszteletdíját átadja. 5. Erre Jókai válaszol. 6. Jókaihoz üdvözlő beszédeket intéznek : a) a kormány, b) az Akadémia, a Kisfaludytársaság, c) a székesfőváros törvényhatósága, d) a megyék és városuk küldöttségei nevében egy szónok, e) a magyar hölgyek, f) a Petőfitársaság, g) a „Magyar hírlapírók nyugdíjintézete,“ h) az „Otthon“, i) a magyar művészek, j) az egyetemi ifjúság. Mindezek üdvözlő beszédeire Jókai különkülön válaszol. 7. Az ünnepelt író előtt, a felhívás sorrendjében felvonulva, Jókainak hódolatuk jeléül hozott üdvözlő iratokat, okleveleket, emléktárgyakat ,stb. külön beszédek mondása nélkül küldőik egyszerű megnevezésével átnyújtják : a) a megyék és városok küldöttségei, b) a testületek, társulatok, egyesületek stb. 8. Jókai beszéde. 9. Elnök az ülést berekeszti. A szülésre a bizottsági iroda külön meghívókat küld szét. B) Este 8 órakor. A vigadó összes termeiben fogadó-estély, melynek egyedül, czélja az, hogy Jókai az egyes küldöttségek tagjait külön is fogadhassa és velök társaloghasson. Az estélyre a bizottsági iroda külön meghívókat ad ki. C) Este 10 órakor. A dalmaszinházban Klotild cs.és kir. főherczegné a fenségének védnöksége alatt az egyetemi ifjúság által Jó- Január 3. kai Mór tiszteletére rendezett operabál, az egyetemi kórház javára. Jegyek az operabálbizottság irodájában (Nemzeti szálló) válthatók. * A Jókai Mór 50 éves íói jubileuma alkalmából rendezendő irodalmiünnepély január 7-ikén lesz a vigadó termeiben. Az ünnepélyre Bécsből már számos hírlapíró jelentette be megjelenését. Felhívás előfizetésre. Az újév alkalmából ismét bizalommal fordulunk a közönséghez támogatását kérve a jövőre. A múló év belpolitikai eseményei minden tekintetben igazolták azt az irányt, melyet lapunk képvisel. A szabadelvű párt kormánya bevallotta programmjat , immár legnagyobb rénzt a törvényhozás előtt feksznek azok a v e egyfontosságú javaslatok, aelyekről most egy éve még csak ígéret alakjában volt szó. Tudjuk, hogy e javaslatok tárgyalása és törvénynye valaha meg sok küzdelemmel fg járni, mert hiszen a szabadelvűség jelszava miiinden párton és nem mnnkinél őszinte, de mi bízunk a szabadelvűpárt erejében, hiszük, hogy egy újabb év ma va mr a reformok nagyobb részének megvalósulására fogunk hivatkozhatni. A meggyőződés erejével folyik mi is tovább küzdeni az igaz szabadémvmnég teljen kibontott zászlaja alatt. A mint eddig tettük, ezentúl is kiváló figyelemmel leszünk az erdélyi hazaresz specziális érdekeitermezek iránt, hogy a királyi igón túl is nagyobb érdeklődés mutatkozik, nem egy örvendetes jelét trpi-ztjuk a közelmúlban. Értesüléseink megbizhatóságára mindig súlyt fekte-írunk, 8 mint közönségünk 18 tapasztaatja, levelezőink számát jelentékenyen megszepik ottul-,úgy hogy egyes rovataink hű kifejezői az erdélyi hazaresz társadalui ku'iuiáis és közgazdasági rizgalusaimk. A mikor az eszmenyek «id^t essége es fontos^ág' idokolja, lő táviratokat közlünk, nem hmele a dozatot. TaiC".» rov,.tui k eredetisége és változatosága eddig is ele-meréssel találkozott a közönség rev.én. — U évtől Gy^lui Faik a shionkataisunk tollából „Szi ii házi képek“ czimmel hossszabb bambros tárcza-ciklust közlünk, melynek tárgyai a nézőtér és szn p d világából vannak merítve. A „Korsvar“ elő fizetési árai: Égési évre........................................16 frt. Félévre..............................................8 frt. Negyedévre.........................................4 frt. Egy bóra...................................... 1 frt 60 kr