Kolozsvár, 1894. július-december (8. évfolyam, 149-298. szám)
1894-09-29 / 223. szám
IT szerint, reggel 4 óra 16 percztől 9 óra 32 ízig tartott. Hogy felhők nem takarták-e el, még kérdés-Helybeli. előfizetőinknek lapunk mai fámához mellékelve van a kol. közúti vasút téli menetrendje. Uj ügyvéd A gyulafehárvári ügyvédi főaklata közhírré teszi, hogy dr. S’andy István ügyvéd Déva székhelylyel az ügyvédi kafflóra által vezetett ügyvédek névjegyzékét folytatólag felvétetett. Helyettesítő ipartanítónő keresteti a dicsőszentmártoni állami polgári leányiskolához október — deczemberi időre, havi tiszteséges tiszteletdíj mellett. A jelentkező elemi tanítónői képesítéssel is bírhat. Jelentkezhetni október hó 10-éig Kis-Küküllővármezye kir. tanfelügyelőjénél, Dicső-Szentmártonban. Névváltoztatás Kiskorú Mózes Lajos koszufalusi illetőségű ugyanottani lakos vezetéknevének „Marosiéra kért átváltoztatása, belácsminiszteri rendelettel megengedtetett. Boldog Torda, Torda város 1895. évi költségvetését következőkben állították össze. Szükséglet főbb tételei: tisztviselők fizetése s illetményei 36.244 frt, egyenes adó 3,589 59 frt, szesz, fogyasztási adók bérlete 40.180 frt, közmunka 13,969.18 forint, vegyes kiadás 23,984.97 frt, iskolákra csak 2,658.46 forint. Összes kiadás 130,481.68 frt. Fedezet: szesz almérési bérletből 21.000 forint, fogyasztó és italmérési bérlet 33,348.22 frt, föld- és házbérekből 13,967.42 frt, két óvoda és az ipariskolától 981.54 frt. S még néhány kisebb tétel, melyekkel az összbevétel 180,548.91 frt. A felesleg tehát 67 frt 23 kr. Én vagyok az Alvinczy. Megható esetről írnak Szarvasról: Alvinczy Mihálynak meghalt a felesége, ami a szegény embert sznyira elkeserítette, hogy kiment a temetőbe és neje sírján szíven lőtte magát. Egyik kezébe a revolvert, a másik kezében egy szelet papirost szorongatott, amelyen e szavak voltak írva: „Én vagyok az Alvinczy.“ A tüntető oláh liga. Bukarestből jelentik. Midőn tegnapelőtt este a diákok viszszatértek Konstanzból, a kongresszusukról, felvonulást és tüntetéseket rendeztek és az egyetem körútra akartak menni, hol a programm szerint beszédeket akartak mondani. A kormány elhatározta, hogy semmit sem enged meg, ami a törvénybe ütközik, így különösen szabad ég alatt való tüntetéseket és beszédeket, melyek rendzavarásra, vagy oly mozgalomra vezethetnének, melyet rosszul lehetne magyarázni és ennek következtében eltiltotta a beszédek elmondását és egyéb tüntetéseket. A rendőrügynököt és egy kis csapatot, mely parancsot kapott, hogy a rendőrségnek erre vonatkozó rendeletét, amely reggel óta hirdetve volt, hajtsa végre, a tömeg ebben megakadályozta. A tömeg már vissza akart vonulni, mikor a liberális agent provocateur-ök amaz ürügy alatt, hogy több erdélyi diákot letartóztattak, a néptömeget a rendőrség ellen izgatták. A tömeg rá akart rohanni a rendőrségre, de a csendőrök visszatartották. Verekedésre került a dolog, amely alkalommal többen megsebesültek. Egy csendőr súlyosan megsebesült. A liberális ügynökök erre a tömeget a liberális klubba vezették, ahol lármás tüntetések voltak és több letartóztatás történt. Ma nyugalom uralkodik. Eltűnt tízezer forint. A budapesti rendőrséget s a fővárosi, bécsi és komáromi postaigazgatóságot most tízezer forint rejtélyes eltűnése foglalkoztatja. A kérdéses 10.000 forintot a budapesti országos központi takarékpénztár adta fel ajánlott levélben, a komáromi takarékpénztárnak czimezve. A pénzes ajánlott levél még aznap este elment a budapesti bécsi gyorsvonattal, de a czimzett komáromi pénzintézet mindmáig sem kapta meg. A legerélyesebb vizsgálat és nyomozás sem tudta eddig megállapítani, vajon a budapesti, komáromi, vagy a mozgópostán alkalmazott postatiszteket terheli-e a felelősség, illetőleg a bűnösség. A takarékpénztár a tíz darab ezres számát nem jegyezte föl, ami csak nehezíti a nyomozást. A társaság nem károsodik, mert, mint értesülünk, az ajánlott levél biztosítva volt. A Figaro a magyar miniszterelnökről. A Kolozsvárt is járt. Raoul Chélard, franczia hírlapíró, aki néhány hónap óta Magyarországon tartózkodik és a napokban egy pár napot Dánoson, Wekerle magyar miniszterelnöknél töltött erről az időről hoszszabb czikkben számol be a párisi Figaróban. Az érdekes, bár sok felületes adatot tartalmazó czikkből közöljük azokat a nyilatkozatokat, amelyeket Wekerle a politikai kérdésekben, nevezetesen a román kérdésben tett. „A magyar miniszterelnök nézete a román kérdésben — írja Chélard — igen kiforrott és humánus és különbözik azoktól a nyilatkozatoktól, amelyeket a magyarok e tárgyban többnyire tesznek. A miniszterelnök véleménye szerint természetesen Magyarországnak kell a kezdeményező lépéseket megtennie azoknak az ellentéteknek a kiegyenlítésére, amelyek a magyarok és románok között jelenleg fennállanak. Ha a páratlanul büszke erdélyi kis nemesség nem viseltetnék oly nagy megvetéssel a román parasztság iránt és nem tekintené azokat jobbágyoknak, mint amilyenek 1848 előtt voltak, ez már egy nagy lépés lenne előre. Ami a magyarországi románságot illeti, ez műveletlen nép, amelynek politikai szenvedélyei e pillanatban a pópák és az érdekelt izgatók által fel vannak korbácsolva, amelynek gyűlölete a magyar állameszme iránt azonban elveszne, ha a közművelődés nagyobb előhaladást tenne a körében. A románok panaszkodnak, hogy ki vannak zárva Magyarországon a közhivatalokból. Kijelentem, hogy évek óta keresek hiába kvalifikált románokat a pénzügyminisztériumba való belépésre ; ez fogalmat nyújthat ennek a mi román népünk kultúrájának fokáról. Panaszkodnak továbbá a románok, hogy a czenzusról szóló törvényünk egy intézkedése folytán meg vannak gátolva abban, hogy az országgyűlésre képviselőket küldjenek; panaszaik túlzottak, sőt hamisak, ők egyszerűen tartózkodnak a politikai küzdelemtől. Különben rövid idő múlva meg fogunk nekik tenni minden lehetséges engedményt és majd meglátjuk azután . . .“ Lukácsin utazásai. Csabáról jelentik: Az oláhok vezérmártyrja a laczfalusi pópa egy kis megszakítás után most kezdte meg Szegeden fogságát. Csabán megfelelő fogházi kiséret mellett ebédelt az állomási étteremben, módja volt politikus nézeteiről is szót váltani mert Horváth m.turi lelkész magyaros nyíltsággal annak adott előtte kifejezést, hogy sajnálja miként Lukácsiu vele együtt reverendát visel. Erre Lukácsiu széles alapon fejtegette, hogy ő nem áll külön territóriumon , csak a magyar közigazgatás sérelmei ellen küzd és a román nyelv, jogait kívánja érvényesíteni a temlpomban, iskolában és a bíróság előtt. Lukácsin oly szépen beszélt magyarul, hogy a tőzsgyökeres túri lelkész kifejezést adott annak, hogy ilyen ékes magyarsággal még ő sem beszél. Lukácsin nagyon vig volt és látszólag tetszett neki az állomás közönségének személye iránt mutatott érdeklődése. Hiszen csak ez kell nekik! Kínaiak lázadása egy osztrák hajón. Kritikus helyzetbe jutott nemrégiben az osztrák Lloyd-társaság „Mária Valéria“ gőzösének tisztikara. Mint egy milánói lap írja, a gőzhajóra, amely Yokohamából indult vissza Triesztbe, Singaporeban 2060 (?) kínai utas szállt föl a fedélközbe. Mihelyt a hajó elindult, a kínaiak a legnagyobb szenvedélylyel adták neki magukat a hazárdjátéknak és néhányan közülök, akik minden vagyonukat elvesztették, a tengerbe vetették magukat. A hajó parancsnoka ekkor megtiltotta a játékot, mire a kínaiak lázadásban törtek ki és megtámadással fenyegették a parancsnoki hídra visszavonult tisztikart. A helyzet kezdett nagyon is kritikussá válni, amikor a kapitány lélekjelenléte és néhány revolverlövés eszékre térítette a lázadókat, akik közül a legközelebbi kikötőben sokat elfogtak. Egy konzul visszahivatása. E hó 11-én, Sándor orosz cár születése napján, a nisi katonatiszti kaszinóban a czár tiszteletére díszebéd volt, amelyen jelen volt Zakakics görög konzul is, aki Oroszország részéről az orosz alattvalók ügyeinek az elintézésével is meg volt bízva. Ebben a minőségében Zakakics mondotta a czárra a hivatalos felköszöntőt, amelynek végén Zakakics durva módon megsértette Auszria-Magyarországot. Emiatt a jelenlevők a legnagyobb megbontránkozással szakították félbe beszédét, a jelenlevő külföldi konzulok pedig rögtön eltávoztak az ebédről. Rosa Hektor, Ausztria-Magyarország nisi képviselője azonban nem elégedett meg azzal, hanem még ugyanaznap elküldte segédeit Zakakicshoz. A párbaj azonban Markovics Czinczár szerb ezredes közbelépésére elmaradt. De Zakakics mégsem sértette meg büntetlenül Ausztria-Magyarországot. Metoras belgrádi görög követ értesült az esetről s rögtön jelentést tett kormányának. A görög kormány ma táviratilag visszahívta Zakakicsot állomásáról s teljesen elbocsátotta a görög államszolgálatból. Ez is statisztika. Londonból írják, hogy ott egy könyv jelent meg e napokban, amelyben kisértet statisztika is van. 17 ezer kihallgatott ember közül 655 férfi és 1029 nő vallotta, hogy ők már láttak kísértetet. E kísértetek statisztikája a következő: A látott kísértetek közül 296 még élő kísértet, 105 a sírból került elő, 272 „ismeretlen“ kísértet, csonka kísértet, volt köztük 120, angyal stb. 10., szörnyeteg 23, állat 22, köztük egy veszett macskának a lelke. A kisértetlátó hölgyek és urak életkora 20—40 év. A fogak ápolásáról. Dr. Rose freiburgi orvos, néhány hét előtt a Sondershausen- Schwarzenburg herczegségben egy néhány ezer iskolás gyermeknek megvizsgálta a fogait, és azt tapasztalta, hogy az általa megvizsgált gyermekek alig 10 százalékának van egészséges foga. Neustadtban szintén 330 iskolás gyermeket vizsgált meg és ezek között csak hatot talált, akiknek egészséges foguk volt. Dr. Röser az iskolákban eddig 12 ezeren felüli rosszfogú gyermeket fedezett fel. Ennek okát különböző körülményeknek tulajdonítja, de különösen kiemeli, hogy a főok a fogak hiányos ápolásában rejlik. Erre vonatkozólag azt a megjegyzést teszi, hogy a szülők sokkal jobban tennék, ha iskolába menő gyermekeiknek holmi nyalánkságok helyett egy fogkefét és egy fogpiszkálót nyomnának a markába. Kolozsvár, 1894. IRODALOM és MŰVÉSZET. Temesvármegye nemes családjai A „Délmagyarországi történelmi és régészeti muzeum-társulat“ összegyüjteti és „temes vármegye nemes családjai“ czim alatt Fényes kiállítású díszmunkában kiadja azon genealógiai, családtörténeti és általános történelmi adatokat melyek Temesvármegye és Temesvár szab. kir. város nemes családjaira vonatkoznak. A mű szerkesztésével a társulat választmánya Lendvai Miklós vármegyei aljegyzőjét bízta meg. A szerkesztésben közre fognak működni Patzner István társulati főtitkár, dr. Bereszi István társulati titkár és Jelinek Miksa vármegyei levéltárnok. Az első rész 1895. évben, a második rész 1896. év elején fog megjelenni. A mű előfizetési ára 10 frt. Felkéretnek mindazok, kik a művet megrendelni óhajtják, hogy f. évi október hó 30-ig a „Délmagyarországi történelmi és régészeti múzeum-társulat“-hoz megrendelésüket beküldeni szíveskedjenek. Felkéretnek továbbá azon nemes családok tagjai, kik a műben családjukat ismertetni óhajtják, hogy a családtörténeti különösen pedig a családi czimer színezett hű másolatát a mű szerkesztőjének, Lendvai Miklósnak (Temesvár, vármegyeház) mielőbb beküldeni szíveskedjenek. * KOLOZSVÁR Új rendőri lap Rendőri Lapok czimen okt. 7-én érdekes lap indult meg a fővárosban, az államrendőrség támogatása mellett. Mint már a czíme mutatja, kizárólag rendőri dolgokkal fog foglalkozni, de teljesen eltérőleg a külföld sablonos rendőri lapjaitól, közölni fog ugyan szakczikkeket is, melyek nemcsak a csendőrség és rendőrség közegeit, fogják érdekelni, mert az új lap arra is fog törekedni, hogy a közönséggel a tolvajvilágot megismertesse s megmutassa azt a módot, miként lehet ellene a legbiztosabban védekezni. A lap tehát különösen fontos lesz a közönségre, főleg a kereskedővilágra, melyre leginkább vetik hálójukat a tolvajok. De lesz a lapnak még egy igen fontos rovata, az úgynevezett nyilvántartás. Ebben a rovatban minden nevezetesebb gonosztevő arczképe fog megjelenni, mellékelve a reá vonatkozó körözvény is. Ilyen módon a hatóságoknak is nagyon megkönnyíteni fogja a nyomozást, a mivel minden hatóság megismerkedik a nevezetesebb gonosztevőkkel s azokat evidencziában tarthatja. Az új lapot Csepreghy Lajos fővárosi hírlapíró fogja szerkeszteni főmunkatársa: Dr. Scheff László fővárosi rendőrkapitány. A lap előfizetési ára, a hatóság csendőrség, és rendőrség részére egész évre 7 ft fél évre 2 ft 75. l/4 évre 2 ft. Magánosoknak egész évre 10 ft. l/4 évre 5 ft. V4 évre 2 ft 50. A lap szerkesztősége és kiadóhivatala. Budapest Csengeri utcza 57 szám alat van. NEMZETI SZÍNHÁZ. Kolozsvárt, vasárnap, 1894. szeptember 30-án. A CZIGÁNY Operette 4 felv. Kezdete 7 órakor, vége 10-kor. Apróságok. Az uj irodalmi irány. Higyye el uram, hogy a mostani realistikus irodalmi irány még csak a jövőben fog igazán virágzani és gyümölcsözni!“ „Értem és azt állítom, hogy a mostani hívei ugyancsak trágyázzák a talajai ennek az irodalmi iránynak!“ Érthető felelet. Egy paraszt ember biztosíttatja a viskóját jó nagy összegre. Mikor már mindennel rendén van ezt kérdi a biztositó társaság emberétől: — Mit kapok, ha holnap, holnapután leég a házam ? Az ügynök jól ismerte emberét és hidegvérrel igy felelt: — Öt évi fegyházat. * Rossz czélzás. Egy 15-ik nyúlra és elhibázza. — Átkozott állatjai, Vadásztársa nevetve — Hiába szidod látva magukat 1 kockavadász rálő a Dühösen kiáltja : ezudar nép! felelt : őket, még sem érzik a CSARNOK. Jó könyvek olcsón. — Az „Olcsó Könyvtár“ új olcsóbb kiadása. — A magyar olvasóközönség figyelmét méltán fogja fölébreszteni az a vállalat, amelylyel a F ranklin-Társulat gazdagította a magyar irodalmat és a magyar könyvpiaczot. Ez a vállalat lehetővé teszi, hogy az irodalom legszebb, legkiválóbb termékeit oly olcsó áron szerezheti meg mindenki, hogy a legcsekélyebb, úgyszólván minimális áldozattal rövid idő alatt díszes és becses könyvtárt rendezhet be,amely magában foglalja úgy a magyar, mint a külföldi irodalom gyöngyeit. Szüksége volt a magyar olvasóközönségnek arra, hogy ilyen, úgyszólván uj életelixk kerüljön a magyar irodalom szervezetébe, hogy vérkeringésében uj, egészséges és gyors mozgás álljon be. Az irodalom és költészet forrásai most újra kifakadnak és az út e forrásokhoz ezután oly könnyű lesz, oly kevés fáradságba fog kerülni, hogy minden olvasó a lehető legkényelmesebb módon juthat hozzá. Körülbelül húsz esztendeje annak, hogy a Franklin-Társulat Gyulai Pál szerkesztése alatt megindította az Olcsó Könyvtárt. Mi vezette e vállalkozásra a társulatot akkor, mi indította arra, hogy az akkori szűk irodalmi viszonyok között egy könyvtárt létesítsen, amely olcsóság tekintetében hallatlan és rendkívüli volt, ma már, hogy kiadásai ott találhatók minden magyar ház asztalán és könyvtárában, mindenki tudja. A magyar olvasóközönség csekély száma következtében a magyar könyvkiadó vállalatok kénytelenek voltak kiadványaiknak magas árakat szabni, úgy hogy egy értékesebb könyv beszerzése meglehetős áldozatokba került és mialatt a német, angol és franczia könyvpiacon a világirodalom legkiválóbb gyöngyeit csekély áron lehetett megkapni, nálunk csak a tehetősebbek és jobbmódúak engedhették meg maguknak azt a fényűzést, hogy magyar házi könyvtárt rendezhessenek be. De egyéb oka is volt a társulatnak, hogy a vállalatot megindítsa. A lírai dal nemzeti fejlődése úgyszólván megszakadt, valamint hogy Arany Jánossal befejezést nyert az epika nemzeti fejlődése is, mikor a nyugati minták ismertebbekké lettek Magyarországban. Egészen új írói és költői generáczió fejlődött, amely úgyszólván kizárta a nemzeti irányt és az idegen mintákat utánozva, nemzetközi jellegű műveikkel elárasztották a könyvpiaczot és úgyszólván eltemették a régibb irodalom legbecsesebb termékeit. S habár a munkák nem hatottak egészen a korra és féligmeddig készületlenül találták a közönséget arra nézve, hogy az új irányokat magába felvegye, mégis imminens volt a veszedelem, hogy nem lesz vállalat, amely a régibb nemzeti irányú műveket fentartsa és hovatovább kivész egészen a régibb magyar írók és költők kultusza. Ekkor indtotta meg a Franklin-Társulat az „olcsó könyvtárt“, amely megszüntette a veszélyt és módot nyújtott arra, hogy az olvasóközönség éppen olyan olcsó szerrel juthasson jó könyvekhez, mint a külföldi könyvpiaczokon és egyszersmind fentartsa a régibb magyar remekírók emlékét is. A szerkesztőség nem zárta ki a modern magyar irodalom termékeit sem, amennyiben azok a jó ízlés és irodalmi érettség követelményeinek megfeleltek , nem zárta ki, sőt határozottan programmjába fölvette a világirodalom kiválóbb termékeit, beszélyeket, színműveket, költeményeket, történeti, aesthetikai, irodalomtörténeti műveket is, de figyelmét arra is kiterjesztette, hogy ébren tartsa az érdeklődést azok iránt, akiknek a magyar irodalom megteremtésében legtöbb érdemök volt és ne engedje elhomályosulni remekíróink kultuszát, akiknek példája lelkesítette saját korukat, amikor még meddő volt a magyar irodalom talaja és lelkesíti a mai kort is, amikor irodalmunkban rohamos fejlődés állt be és képviselve vagyunk az irodalom minden ágában. Hogy milyen hatása volt az Olcsó Könyvtárnak a magyar irodalomra, azt ma már minden művelt ember tudja. Az anyagi áldozatokkal megindított vállalat csakhamar ismeretessé lett az országban és kiadványai nem remélt gyorsasággal terjedtek el széles e hazában mindenfelé. Körülbelül húsz esztendő alatt közel négyszáz kötetet adott ki és aki végig tekint a kiadványok lajstromán, meg fogja látni, mily megbecsülhetlen szolgálatot tett ez a vállalat irodalmunknak úgy, mint az olvasó közönségnek. Meg fogja látni, hogy a szerkesztőség figyelmét nem kerülte el egyetlen mozgalom sem, amely a világirodalomban végbement és megszerezte, lefordította és kiadta mindazokat a műveket, amelyek irányuknál és tartalmuknál fogva becsesek és érdekesek. De egyszersmind képviselve fogja látni hazai irodalmunk nagyon sok becses termékeit és fölelevenítve olyan kitűnő írók műveit is, amelyek vagy még nem voltak összegyűjtve, vagy önálló kiadásban nem jelentek meg. Most, hogy a vállalat húsz év lefolyása alatt szellemileg és anyagilag sikerült, a Franklin-Társulat kötelességének tartotta az eredetileg amúgy is rendkívül olcsó árakat alább szállítani, úgy hogy egy szám, amely azelőtt húsz krajczárba került, ezután éppen félannyiba, tehát tíz krajczárba került. Ez által az „Olcsó Könyvtár“ a szó legszorosabb értelmében olcsó könyvtárrá változott. Az első sorozata ennek az olcsó könyveknek már meg is jelent és busz számból áll, amelyre egyszerre lehet előfizetni, de egyenkint is kaphatók. Egy tekintet az első cziklus lajstromára, be fogja bizonyítani, mily gonddal járt el a szerkesztőség a művek megválasztásában. Ott van Csokonai Vitéz Mihály „Dorottyá“-ja (1—2), a magyar komikus eposz ez igaz gyönge; a mélységes és lírai hévvel telt Bret Harte „Kaliforniai beszélyei“-nek egy része (3—5); Kölesei Ferencz elbeszélései (6—7); Macaulay T. B. „Machiavelli“-tanulmánya (9—13), amely az öszszes európai nyelvekre le van fordítva; Kerényi Frigyes összes költeményei (9—13); Sandeau Gyula beszélye: „A montsabreyi kastély“ (14); Kármán József „Fányi hagyományai“ czímű műve amely a régibb elbeszélő irodalom egyik remeke (15—16), a gróf Sollohubb „Előkelő világ“ czimü orosz beszélye (17—18) és végre Szigligeti Ede „Liliomfi“ czimü vígjátéka, a mely a legkitűnőbb magyar bohózatok közé tartozik. Ezeket — mint említettük — egyenként is meg lehet venni, de megrendelhetni előfizetés útján is, húsz számot két forintjával. És így rövid idő alatt tartalomra és irodalmi értékre nézve is igazi magyar családi könyvtárra tehetünk szert. Értesítő. A Kolozsvári Kerékpáros Egylet f. hó 23-án megtartott versenyére jegyeikre felülfizettek Wesselényi Miklós báró 50 frt, gr. Béldi Ákos gr. és Sigmond Dezső orsz. képv. 20—20 frt, Czikmántory Ottó dr. 6 frt, Haller Károly, Bartha Gergely, Gámán Dezső, Dunky Kálmán 5—5 frt, Kőváry László 3 frt, Gámán József dr., Poszler Gyula, Dunky Ferencz 2—2 frt, Rodt Lajos, Dunky Béla, Mészáros Kálmán, ifj. Vikol Gergely és Vizi Endre 121 forintot, miért is fogadják a fentnevezett urak az egylet hálás köszönetét. Úgyszintén köszönetet mond az egylet Smiel Dávid, Nagy testvérek és Reiman Károly uraknak a pályafepítéshez ingyen adott mészkő kavicsért, az önkéntes tűzoltó-egylet parancsnokának a használatra kölcsön adott vizes tömlőkért és Andrásovszky Efraim urnak a kölcsön adott harangért. KÖZGAZDASÁG. Értesítés a kenyér és zab szállításáról. Az 1895. évi január hó 1-jétől 1895. évi deczember hó 31-éig terjedő időre a kenyér és zabnak a cs. és kir. közös hadseregbeli és a m. kir. honvéd-csapatok részére, bérlet utján leendő szállítása végett a kizárólagos írásbeli ajánlatok következőleg fognak megtartatni : Fogaras, Marosvásárhely és Besztercze részére f. évi október hó 17-én a 12-ik cs. és kir. hadtest hadbiztosságának hivatalos helyiségében. Kolozsvár és Erzsébetváros részére f. é. okt. hó 5-én a gyulafehérvári cs. és. kir. katonai élelmezési raktárnál. Brassó részére f. é. október 24-én a brassói cs. kir. katonai élelmezési raktárnál. Minden Szeptember 29. állomás részére biztosítandó élelem szükségleteinek mennyisége és az ajánlati feltételek a f. é.augusztus hó 257. N®. 4263—6205 g. o. sz. a. a közigazgatási hivatalokhoz elküldött és a czikkeket szükséglő állomásokon nyilvánosan is kifüggesztett hirdetmények tartalmazzák. Az összes bérleti feltételek a nagyszebeni, gyulafehérvári és brassói cs. és kir. katonai élelmező fiók raktárban, a m. kir. honvéd csapatok részére pedig az illető honvéd kerületi gyalog és huszár ezredeknél, illetőleg zászlóaljaknál betekinthetők. TÁVIRATOK. A főrendiház ülése. Budapest, szept. 29. (A „Kolozsvár“ eredeti távirata.) Főrendiház ma rövid ülést tartott, az ülés elején felolvastatott a legfelsőbb kézirat, amelylyel Szlávy József mostani alelnök kineveztetett a főrendiház elnökévé. Ezután Schlauch Lőrincz üdvözölte az új elnököt, ama reményének adva kifejezést, hogy a főrendiház tradícióit meg fogja őrizni. Szlávy köszönő szavai után számos jelentést olvastak fel, amelyeknek elintézése után Szlávy József indítványozta, hogy az egyházpolitikai javaslatok tárgyalása október 3-ikán kezdődjék. Zichy Nándor gróf a tárgyalás elhalasztását kéri. Gajzagó Salamon az elnök indítványát pártolja, a mely el is fogadtatott. Zichy Nándor a javaslatok sorrendjét kifogásolta de végre mégis beleegyezett az elnök által javasolt sorrendbe. Végül Császka György érsek kérte az elnökséget, hogy a király nevenapja alkalmából tolmácsolja a főrendiház hódolatát, mire az ülés véget ért. Idegenek névsora. Kolozsvár, szept. 29. Központi szálloda. Báró Bornemisza Károly Sz.-Cseh. Fekete Gábor kir. tábl. elnök M.-Vásárhely. Löwendahl Ernő igazgató Bustyatára. Lili Theodor igazgató Budapest. Fejérváry Károly földbirtokos Szent-András. Veress Ákosné földbirtokosné Budapest. Vásárhelyi Roth. ref. lelkész Deés. Reisinger Gyula cs. és kir. tiszthelyettes Altenburg. Tuszkay Dezső hivatalnok Budapest. Roth Károly gyógyszerész Deés. Székely Tivadar Budapest. Varsányi Gyula Budapest. Holczheim Gábor építési vállalkozó Szombathely. Rusz Erna tanítóné Felső-Zsuk. Sell Pauel kereskedő Stuttgart. Steinschneider Siegfried utazó Becs. Deutsch Viktor utazó B.pest. Weisz Irh.utazó Bécs. Lobstein József utazó Budapest. Reinlé Jean utazó Bécs. Klein József és családja utazó Budapest. Biasni szálloda. Gróf Bethlen Ödön bírt. Drág. Gróf Kornis Victor, set. Benedek, János Eszter Deés. Nagy Mariska. N.-Várad. Jakab Elek orsz. levéltárnok B.-pest. Krizbay József bírt. M.-Sárd. Puchy Antal bankhiv. Deés. Engel Mór birt. Mocs. Lévay Bálint birt. B.Hunyad. Ponyiczki Elek drd. Szarvas. Hollaki Ernő birt Kocsárd. Pápai Lázár birt. Csetelaka. Máthé Béla jogász Sz. Kocsárd. Szegedi Ferencz birt. Lona. Jeczey Ferencz. N. Sámson. Pozsonyi Antal kir. törv. biró Torda. Felelős szerkesztő és laptulajdonos: HINDY ÁRPÁD. Kiadó: AJTAI ALBERT. A NYILTTER.*) GRESHAM“a angol életbiztositó-társaság irodáit a hid-utcza és szép-utcza sarkán levő Sigmond-féle házba tette át. Tisztelettel kívánom tudatni a m. kir. államvasutak beteg,segélyző egyletének, t. sz. tagjaival, hogy az Állam Vasutak Tek. Igazgatóságának f. évi 112541. A. I. sz. alatt kelt engedélye alapján, gyógyszerszükségleteiket Hidelvei Király utczában lévő gyógyszertáramból beszerezhetik. Maradok tisztelettel: Dávid József, gyógyszerész. Fógel Antal női divat, női és férfi fehérnemű üzletét Kolozsvárt főtér 12. sz. alatt (volt Frölich-féle ház) október hó 1-én megnyitja és kéri a n. é. közönség szíves parti fogását. Vidéki megrendelések a legpontosabban eszközöltetnek és minták kívánatra, bérmentve küldetnek.) E rovatban megjelent közleményekért nem vállal felelőséget Szerk.