Kolozsvár, 1894. július-december (8. évfolyam, 149-298. szám)

1894-09-29 / 223. szám

I­T szerint, reggel 4 óra 16 percztől 9 óra 32 ízig tartott. Hogy felhők nem takarták-e el,­­ még kérdés-Helybeli­­. előfizetőinknek lapunk mai fámához mellékelve van a kol. közúti vasút téli menetrendje. Uj ügyvéd A gyulafehárvári ügyvédi főaklata közhírré teszi, hogy dr. S’and­y Ist­ván ügyvéd Déva székhelylyel az ügyvédi ka­­fflóra által vezetett ügyvédek névjegyzékét folytatólag felvétetett. Helyettesítő ipartanítónő kereste­ti a dicsőszentmártoni állami polgári leányis­kolához október — deczemberi időre, ha­vi tiszteséges tiszteletdíj mellett. A jelentkező elemi tanítónői képesítéssel is bírhat. Jelent­kezhetni október hó 10-éig Kis-Küküllővárme­­zye kir. tanfelügyelőjénél, Dicső-Szentmártonban. Névváltoztatás Kiskorú Mózes Lajos koszufalusi illetőségű ugyanottani lakos veze­téknevének „Marosiéra kért átváltoztatása, bel­­ácsminiszteri rendelettel megengedtetett. Boldog Torda, Torda város 1895. évi költségvetését következőkben állították össze. Szükséglet főbb tételei: tisztviselők fizetése s illetményei 36.244 frt, egyenes adó 3,589 59 frt, szesz, fogyasztási adók bérlete 40.180 frt, közmunka 13,969.18 forint, vegyes kiadás 23,984.97 frt, iskolákra csak 2,658.46 forint. Összes kiadás 130,481.68 frt. Fedezet: szesz almérési bérletből 21.000 forint, fogyasztó és italmérési bérlet 33,348.22 frt, föld- és házbé­rekből 13,967.42 frt, két óvoda és az iparis­kolától 981.54 frt. S még néhány kisebb té­tel, melyekkel az összbevétel 180,548.91 frt. A feles­leg tehát 67 frt 23 kr. Én vagyok az Alvinczy. Megható esetről írnak Szarvasról: Alvinczy Mihálynak meghalt a felesége, a­mi a szegény embert sznyira elkeserítette, hogy kiment a temetőbe és neje sírján szíven lőtte magát. Egyik kezé­be a revolvert, a másik kezében egy szelet pa­pirost szorongatott, a­melyen e szavak voltak írva: „Én vagyok az Alvinczy.“ A tüntető oláh liga. Bukarestből je­lentik. Midőn tegnapelőtt este a diákok visz­­szatértek Konstanzból, a kongresszusukról, fel­vonulást és tüntetéseket rendeztek és az egye­tem körútra akartak menni, hol a programm szerint beszédeket akartak mondani. A kormány elhatározta, hogy semmit sem enged meg, a­mi a törvénybe ütközik, így különösen szabad ég alatt való tüntetéseket és beszédeket, melyek rendzavarásra, vagy oly mozgalomra vezethet­nének, melyet rosszul lehetne magyarázni és ennek következtében eltiltotta a beszédek el­mondását és egyéb tüntetéseket. A rendőrügy­­nököt és egy kis csapatot, mely parancsot ka­pott, hogy a rendőrségnek erre vonatkozó ren­deletét, a­mely reggel óta hirdetve volt, hajtsa végre, a tömeg ebben megakadályozta. A tömeg már vissza akart vonulni, mikor a liberális agent provocateur-ök amaz ürügy alatt, hogy több erdélyi diákot letartóztattak, a néptömeget a rendőrség ellen izgatták. A tömeg rá akart ro­hanni a rendőrségre, de a csendőrök visszatar­tották. Verekedésre került a dolog, a­mely al­kalommal többen megsebesültek. Egy csendőr súlyosan megsebesült.­­ A liberális ügynö­kök erre a tömeget a liberális klubba vezették, a­hol lármás tüntetések voltak és több letar­tóztatás történt. Ma nyugalom uralkodik. Eltűnt tízezer forint. A budapesti rendőrséget s a fővárosi, bécsi és komáromi postaigazgatóságot most tízezer forint rejtélyes eltűnése foglalkoztatja. A kérdéses 10.000 fo­rintot a budapesti országos központi takarék­­pénztár adta fel ajánlott levélben, a komáromi takarékpénztárnak czimezve. A pén­zes ajánlott levél még aznap este elment a bu­dapesti bécsi gyorsvonattal, de a czimzett komá­romi pénzintézet mind­máig sem kapta meg. A legerélyesebb vizsgálat és nyomozás sem tudta eddig megállapítani, vajon a budapesti, komáromi, vagy a mozgópostán alkalmazott postatiszteket terheli-e a felelősség, illetőleg a bűnösség. A takarékpénztár a tíz darab ezres számát nem jegyezte föl, a­mi csak nehezíti a nyomozást. A társaság nem károsodik, mert, mint értesülünk, az ajánlott levél biztosít­va volt. A Figaro a magyar miniszter­elnökről. A Kolozsvárt is járt. Raoul Ché­­lard, franczia hírlapíró, a­ki néhány hónap óta Magyarországon tartózkodik és a napokban egy pár napot Dánoson, Wekerle magyar mi­niszterelnöknél töltött erről az időről hosz­­szabb czikkben számol be a párisi Figaróban. Az érdekes, bár sok felületes adatot tartalmazó czikkből közöljük azokat a nyilat­kozatokat, a­melyeket Wekerle a politikai kér­désekben, nevezetesen a román kérdésben tett. „A magyar miniszterelnök nézete a román kérdésben — írja Chélard — igen kiforrott és humánus és különbözik azoktól a nyilatkoza­toktól, a­melyeket a magyarok e tárgyban többnyire tesznek. A miniszterelnök véleménye szerint természetesen Magyarországnak kell a kezdeményező lépéseket megtennie azoknak az ellentéteknek a kiegyenlítésére, a­melyek a ma­gyarok és románok között jelenleg fennállanak. Ha a páratlanul büszke erdélyi kis nemesség nem viseltetnék oly nagy megvetéssel a román parasztság iránt és nem tekintené azokat job­bágyoknak, mint a­milyenek 1848 előtt voltak, ez már egy nagy lépés lenne előre. A­mi a magyarországi románságot illeti, ez műveletlen nép, a­melynek politikai szenvedélyei e pilla­natban a pópák és az érdekelt izgatók által fel vannak korbácsolva, a­melynek gyűlölete a magyar állam­eszme iránt azonban elveszne, ha a közművelődés nagyobb előhaladást tenne a köré­ben. A románok panaszkodnak, hogy ki vannak zárva Magyarországon a közhivatalokból. Kije­lentem, hogy évek óta keresek hiába kvalifi­kált románokat a pénzügyminisztériumba való belépésre ; ez fogalmat nyújthat ennek a mi román népünk kultúrájának fokáról. Panaszkod­nak továbbá a románok, hogy a czenzusról szóló törvényünk egy intézkedése folytán meg vannak gátolva abban, hogy az országgyűlésre képviselőket küldjenek; panaszaik túlzottak, sőt hamisak, ők egyszerűen tartózkodnak a po­litikai küzdelemtől. Különben rövid idő múlva meg fogunk nekik tenni minden lehetséges en­gedményt és majd meglátjuk azután . . .“ Lukácsin utazásai. Csabáról jelentik: Az oláhok vezérmártyrja a laczfalusi pópa egy kis megszakítás után most kezdte meg Szege­den fogságát. Csabán megfelelő fogházi kiséret mellett ebédelt az állomási étteremben, módja volt politikus nézeteiről is szót váltani mert Horváth m.­turi lelkész magyaros nyíltsággal annak adott előtte kifejezést, hogy sajnálja mi­ként Lukácsiu vele együtt reverendát visel. Erre Lukácsiu széles alapon fejtegette, hogy ő nem áll külön territóriumon , csak a magyar közigazgatás sérelmei ellen küzd és a román nyelv, jogait kívánja érvényesíteni a temlpomban, iskolában és a bíróság előtt. Lukácsin oly szé­pen beszélt magyarul, hogy a tő­zsgyökeres túri lelkész kifejezést adott annak, hogy ilyen ékes magyarsággal még ő sem beszél. Lukácsin na­gyon vig volt és látszólag tetszett neki az ál­lomás közönségének személye iránt mutatott érdeklődése. Hiszen csak ez kell nekik! Kínaiak lázadása egy osztrák hajón. Kritikus helyzetbe jutott nemrégiben az osztrák Lloyd-társaság „Mária Valéria“ gő­zösének tisztikara. Mint egy milánói lap írja, a gőzhajóra, a­mely Yokohamából indult vissza Triesztbe, Singaporeban 2060 (?) kínai utas szállt föl a fedélközbe. Mihelyt a hajó elindult, a kínaiak a legnagyobb szenvedélylyel adták neki magukat a hazárdjátéknak és néhányan közülök, a­kik minden vagyonukat elvesztették, a tengerbe vetették magukat. A hajó parancs­noka ekkor megtiltotta a játékot, mire a kí­naiak lázadásban törtek ki és megtámadással fenyegették a parancsnoki hídra visszavonult tisztikart. A helyzet kezdett nagyon is kriti­kussá válni, a­mikor a kapitány lélekjelenléte és néhány revolverlövés eszékre térítette a lá­zadókat, a­kik közül a legközelebbi kikötőben sokat elfogtak. Egy konzul visszahivatása. E hó 11-én, Sándor orosz c­ár születése napján, a nisi katonatiszti kaszinóban a czár tiszteletére dísz­­ebéd volt, a­melyen­­ jelen volt Zakakics gö­rög konzul is, a­ki Oroszország részéről az orosz alattvalók ügyeinek az elintézésével is meg volt bízva. Ebben a minőségében Zakakics mondotta a czárra a hivatalos felköszöntőt, a­melynek végén Zakakics durva módon megsértette Auszria-Ma­­gyarországot. E­miatt a jelenlevők a legnagyobb megbontránkozással szakították félbe beszédét, a jelenlevő külföldi konzulok pedig rögtön eltávoz­tak az ebédről. Rosa Hektor, Ausztria-Magyar­­ország nisi képviselője azonban nem elégedett meg azzal, hanem még ugyanaz­nap elküldte segédeit Zakakicshoz. A párbaj azonban Marko­­vics Czinczár szerb ezredes közbelépésére elma­radt. De Zakakics még­sem sértette meg bün­tetlenül Ausztria-Magyarországot. Metoras belg­rádi görög követ értesült az esetről s rögtön jelentést tett kormányának. A görög kormány ma táviratilag visszahívta Zakakicsot állomásáról s teljesen elbocsátotta a görög államszolgálatból. Ez is statisztika. Londonból írják, hogy ott egy könyv jelent meg e napokban, a­melyben kisértet statisztika is van. 17 ezer ki­hallgatott ember közül 655 férfi és 1029 nő val­lotta, hogy ők már láttak kísértetet. E kísértetek statisztikája a következő: A látott kísértetek közül 296 még élő kísértet, 105 a sírból került elő, 272 „ismeretlen“ kísértet, csonka kísértet, volt köztük 120, angyal stb. 10., szörnyeteg 23, állat 22, köztük egy veszett macskának a lelke. A kisértetlátó hölgyek és urak életkora 20—40 év. A fogak ápolásáról. Dr. Rose freibur­­gi orvos, néhány hét előtt a Sondershausen- Sc­hwarzenburg herczegségben egy néhány ezer iskolás gyermeknek megvizsgálta a fogait, és azt tapasztalta, hogy az általa megvizsgált gyerme­kek alig 10 százalékának van egészséges foga. Neustadtban szintén 330 iskolás gyermeket vizs­gált meg és ezek között csak hatot talált, a­kik­nek egészséges foguk volt. Dr. Röser az iskolák­ban eddig 12 ezeren felüli rosszfogú gyermeket fedezett fel. Ennek okát különböző körülmények­nek tulajdonítja, de különösen kiemeli, hogy a főok a fogak hiányos ápolásában rejlik. Erre vo­natkozólag azt a megjegyzést teszi, hogy a szülők sokkal jobban tennék, ha iskolába menő gyerme­keiknek holmi nyalánkságok helyett egy fogke­­fét és egy fogpiszkálót nyomnának a markába. Kolozsvár, 1894. IRODALOM és MŰVÉSZET. Temesvármegye nemes családjai A „Délmagyarországi történelmi és régészeti muzeum-társulat“ összegyüjteti és „temes vár­megye nemes családjai“ czim alatt Fényes ki­állítású díszmunkában kiadja azon genealógiai, családtörténeti és­­ általános történelmi adatokat melyek Temesvármegye és Temesvár szab. kir. város nemes családjaira vonatkoznak. A mű szerkesztésével a társulat választmánya Lendvai Miklós vármegyei aljegyzőjét bízta meg. A szer­kesztésben közre fognak működni Patzner István társulati főtitkár, dr. Bereszi István társulati tit­kár és Jelinek Miksa vármegyei levéltárnok. Az első rész 1895. évben, a második rész 1896. év elején fog megjelenni. A mű előfizetési ára 10 frt. Felkéretnek mindazok, kik a mű­vet megrendelni óhajtják, hogy f. évi október hó 30-ig a „Délmagyarországi történelmi és régészeti múzeum-társulat“-hoz megrendelésüket beküldeni szíveskedjenek. Felkéretnek továbbá azon nemes családok tagjai, kik a műben csa­ládjukat ismertetni óhajtják, hogy a családtör­téneti különösen pedig a családi czimer színe­zett hű másolatát a mű szerkesztőjének, Lend­­vai Miklósnak (Temesvár, vármegyeház) mi­előbb beküldeni szíveskedjenek. * KOLOZSVÁR Új rendőri lap Rendőri Lapok czi­­men okt. 7-én érdekes lap indult meg a fővá­rosban, az államrendőrség támogatása mellett. Mint már a czíme mutatja, kizárólag rendőri dolgokkal fog foglalkozni, de teljesen eltérőleg a külföld sablonos rendőri lapjaitól, közölni fog ugyan szakczikkeket is, melyek nemcsak a csendőrség és rendőrség közegeit, fogják érde­kelni, mert az új lap arra is fog törekedni, hogy a közönséggel a tolvajvilágot meg­ismertesse s megmutassa azt a módot, mi­ként lehet ellene a legbiztosabban védekezni. A lap tehát különösen fontos lesz a közön­ségre, főleg a kereskedővilágra, melyre legin­kább vetik hálójukat a tolvajok. De lesz a lapnak még egy igen fontos rovata, az úgy­nevezett nyilvántartás. Ebben a rovatban min­­den nevezetesebb gonosztevő arcz­­k­é­p­e fog megjelenni, mellékelve a reá vonat­kozó körözvény is. Ilyen módon a hatóságok­nak is nagyon megkönnyíteni fogja a nyomo­zást, a mivel minden hatóság megismerkedik a nevezetesebb gonosztevőkkel s azokat evidencziá­­ban tarthatja. Az új lapot Csepreghy Lajos fővárosi hírlapíró fogja szerkeszteni főmunkatársa: Dr. Scheff László fővárosi rendőr­kapitány. A lap előfizetési ára, a hatóság csendőrség, és rendőrség részére egész évre 7 ft fél évre 2 ft 75. l/4 évre 2 ft. Magánosoknak egész évre 10 ft. l/4 évre 5 ft. V4 évre 2 ft 50. A lap szerkesztő­sége és kiadóhivatala. Budapest Csengeri utcza 57 szám alat van. NEMZETI SZÍNHÁZ. Kolozsvárt, vasárnap, 1894. szeptember 30-án. A CZIGÁNY Operette 4 felv. Kezdete 7 órakor, vége 10-kor. Apróságok. Az uj irodalmi irány. Higyye el uram, hogy a mostani realistikus irodalmi irány még csak a jövőben fog igazán virágzani és gyümölcsözni!“ „Értem és azt állítom, hogy a mostani hívei ugyancsak trágyázzák a talajai ennek az iro­dalmi iránynak!“ Érthető felelet. Egy paraszt ember bizto­síttatja a viskóját jó nagy összegre. Mikor már mindennel rendén van ezt kérdi a biztositó tár­saság emberétől: — Mit kapok, ha holnap, holnapután leég a házam ? Az ügynök jól ismerte emberét és hideg­vérrel igy felelt: — Öt évi fegyházat. * Rossz czélzás. Egy 15-ik nyúlra és elhibázza. — Átkozott állatjai, Vadásztársa nevetve — Hiába szidod látva magukat 1 kockavadász rálő a Dühösen kiáltja : ezudar nép! felelt : őket, még sem érzik­­ a­ CSARNOK. Jó könyvek olcsón. — Az „Olcsó Könyvtár“ új olcsóbb kiadása. — A magyar olvasó­közönség figyelmét mél­tán fogja fölébreszteni az a vállalat, a­mely­­lyel a F r­a­n­k­l­i­n-T­á­r­s­u­l­a­t gazdagította a magyar irodalmat és a magyar könyvpiaczot. Ez a vállalat lehetővé teszi, hogy az irodalom legszebb, legkiválóbb termékeit oly olcsó áron szerezheti meg mindenki, hogy a legcsekélyebb, úgyszólván minimális áldozattal rövid idő alatt díszes és becses könyvtárt rendezhet be,amely magában foglalja úgy a magyar, mint a külföldi irodalom gyöngyeit. Szüksége volt a magyar olvasó­közön­ségnek arra, hogy ilyen, úgyszólván uj élet­­elixk­ kerüljön a magyar irodalom szervezetébe, hogy vérkeringésében uj, egészséges és gyors mozgás álljon be. Az irodalom és költészet forrásai most újra kifakadnak és az út e for­rásokhoz ezután oly könnyű lesz, oly kevés fáradságba fog kerülni, hogy minden ol­vasó a lehető legkényelmesebb módon juthat hozzá. Körülbelül húsz esztendeje annak, hogy a Franklin-Társulat Gyulai Pál szerkesztése alatt megindította az Olcsó Könyvtárt. Mi ve­zette e vállalkozásra a társulatot akkor, mi indította arra, hogy az akkori szűk irodalmi viszonyok között egy könyvtárt létesítsen, a­mely olcsóság tekintetében hallatlan és rend­kívüli volt, ma már, hogy kiadásai ott talál­hatók minden magyar ház asztalán és könyv­tárában, mindenki tudja. A magyar olvasó­közönség csekély száma következtében a magyar könyvkiadó vállalatok kénytelenek voltak kiadványaiknak magas ára­kat szabni, úgy hogy egy értékesebb könyv be­szerzése meglehetős áldozatokba került és mi­alatt a német, angol és franczia könyvpiac­on a világirodalom legkiválóbb gyöngyeit csekély áron lehetett megkapni, nálunk csak a tehető­sebbek és jobbmódúak engedhették meg ma­guknak azt a fényűzést, hogy magyar házi könyvtárt rendezhessenek be. De egyéb oka is volt a társulatnak, hogy a vállalatot megindítsa. A lírai dal nemzeti fejlődése úgyszólván meg­szakadt, valamint hogy Arany Jánossal befeje­zést nyert az epika nemzeti fejlődése is, mikor a nyugati minták ismertebbekké lettek Ma­gyarországban. Egészen új írói és költői gene­­ráczió fejlődött, a­mely úgyszólván kizárta a nemzeti irányt és az idegen mintákat utánozva, nemzetközi jellegű műveikkel elárasztották a könyvpiaczot és úgyszólván eltemették a régibb irodalom legbecsesebb termékeit. S habár a mun­kák nem hatottak egészen a korra és félig­meddig készületlenül találták a közönséget arra nézve, hogy az új irányokat magába fel­vegye, mégis imminens volt a veszedelem, hogy nem lesz vállalat, a­mely a régibb nemzeti irányú műveket fentartsa és hova­tovább kivész egé­szen a régibb magyar írók és költők kul­tusza. Ekkor indtotta meg a Franklin-Társulat az „olcsó könyvtárt“, a­mely megszüntette a veszélyt és módot nyújtott arra, hogy az ol­vasó­közönség éppen olyan olcsó szerrel jut­hasson jó könyvekhez, mint a külföldi könyv­­piaczokon és egyszersmind fentartsa a régibb magyar remekírók emlékét is. A szerkesztőség nem zárta ki a modern magyar irodalom ter­mékeit sem, a­mennyiben azok a jó ízlés és irodalmi érettség követelményeinek megfeleltek , nem zárta ki, sőt határozottan programmjába fölvette a világirodalom kiválóbb termékeit, be­­szélyeket, színműveket, költeményeket, törté­neti, aesthetikai, irodalomtörténeti műveket is, de figyelmét arra is kiterjesztette, hogy ébren tartsa az érdeklődést azok iránt, a­kiknek a magyar irodalom megteremtésében legtöbb ér­­demök volt és ne engedje elhomályosulni re­mekíróink kultuszát, a­kiknek példája lelke­sítette saját korukat, a­mikor még meddő volt a magyar irodalom talaja és lelkesíti a mai kort is, a­mikor irodalmunkban rohamos fej­lődés állt be és képviselve vagyunk az iro­dalom minden ágában. Hogy milyen hatása volt az Olcsó Könyv­tárnak a magyar irodalomra, azt ma már min­den művelt ember tudja. Az anyagi áldozatok­kal megindított vállalat csakhamar ismeretessé lett az országban és kiadványai nem remélt gyorsasággal terjedtek el széles e hazában min­denfelé. Körülbelül húsz esztendő alatt közel négyszáz kötetet adott ki és a­ki végig tekint a kiadványok lajstromán, meg fogja látni, mily megbecsülhetlen szolgálatot tett ez a vállalat irodalmunknak úgy, mint az olvasó közönség­nek. Meg fogja látni, hogy a szerkesztőség fi­gyelmét nem kerülte el egyetlen mozgalom sem, a­mely a világirodalomban végbe­ment és megszerezte, lefordította és kiadta mindazokat a műveket, a­melyek irányuknál és tartalmuk­nál fogva becsesek és érdekesek. De egyszer­smind képviselve fogja látni hazai irodalmunk nagyon sok becses termékeit és fölelevenítve olyan kitűnő írók műveit is, a­melyek vagy még nem voltak összegyűjtve, vagy önálló ki­adásban nem jelentek meg. Most, hogy a vállalat húsz év lefolyása alatt szellemileg és anyagilag sikerült, a Frank­lin-Társulat kötelességének tartotta az eredeti­leg amúgy is rendkívül olcsó árakat alább szál­lítani, úgy hogy egy szám, a­mely azelőtt húsz krajczárba került, ezután éppen félannyiba, te­hát tíz krajczárba került. Ez által az „Olcsó Könyvtár“ a szó legszorosabb értelmében olcsó könyvtárrá változott. Az első sorozata ennek az olcsó köny­veknek már meg is jelent és busz számból áll, a­melyre egyszerre lehet előfizetni, de egyen­­kint is kaphatók. Egy tekintet az első cziklus lajstromára, be fogja bizonyítani, mily gonddal járt el a szerkesztőség a művek megválasztá­sában. Ott van Csokonai Vitéz Mihály „Do­­rottyá“-ja (1—2), a magyar komikus eposz ez igaz gyönge; a mélységes és lírai hévvel telt Bret Harte „Kaliforniai beszélyei“-nek egy része (3—5); Kölesei Ferencz elbeszélései (6—7); Macaulay T. B. „Machiavelli“-ta­­nulmánya (9—13), a­mely az öszszes európai nyelvekre le van fordítva; K­e­r­é­ny­i Frigyes összes költeményei (9—13); San­de­au Gyula beszélye: „A montsabreyi kastély“ (14); Kár­mán József „Fányi hagyományai“ czímű műve a­mely a régibb elbeszélő irodalom egyik re­meke (15—16), a gróf Sollohubb „Előkelő világ“ czimü orosz beszélye (17—18) és végre Szigligeti Ede „Liliomfi“ czimü vígjátéka, a mely a legkitűnőbb magyar bohózatok közé tartozik. Ezeket — mint említettük — egyenként is meg lehet venni, de megrendelhetni előfize­tés útján is, húsz számot két forintjával. És így rövid idő alatt tartalomra és irodalmi ér­tékre nézve is igazi magyar családi könyvtárra tehetünk szert. Értesítő. A Kolozsvári Kerékpáros­ Egylet f. hó 23-án megtartott versenyére jegyeikre fe­lülfizettek Wesselényi Miklós báró 50 frt, gr. Béldi Ákos gr. és Sigmond Dezső orsz. képv. 20—20 frt, Czikmántory Ottó dr. 6 frt, Hal­ler Károly, Bartha Gergely, Gámán Dezső, Dunky Kálmán 5—5 frt, Kőváry László 3 frt, Gámán József dr., Poszler Gyula, Dunky Fe­rencz 2—2 frt, Rodt Lajos, Dunky Béla, Mé­száros Kálmán, ifj. Vikol Gergely és Vizi Endre 121 forintot, miért is fogadják a fentnevezett urak az egylet hálás köszönetét. Úgyszintén köszönetet mond az egylet Smiel Dávid, Nagy testvérek és Reiman Károly uraknak a pá­­lyafepítéshez ingyen adott mészkő kavicsért, az önkéntes tűzoltó-egylet parancsnokának a hasz­nálatra kölcsön adott vizes tömlőkért és An­­drásovszky Efraim urnak a kölcsön adott ha­rangért. KÖZGAZDASÁG. Értesítés a kenyér és zab szállí­tásáról. Az 1895. évi január hó 1-jétől 1895. évi deczember hó 31-éig terjedő időre a kenyér és zabnak a cs. és kir. közös hadsereg­beli és a m. kir. honvéd-csapatok részére, bér­let utján leendő szállítása végett a kizárólagos írásbeli ajánlatok következőleg fognak megtar­tatni : Fogara­s, Marosvásárhely és Besztercze részére f. évi október hó 17-én a 12-ik cs. és kir. hadtest hadbiztosságának hivatalos helyiségében. Kolozsvár és Er­­zsébetváros részére f. é. okt. hó 5-én a gyula­­fehérvári cs. és. kir. katonai élelmezési raktárnál. Brassó részére f. é. október 24-én a brassói cs. kir. katonai élelmezési raktárnál. Minden Szeptember 29. állomás részére biztosítandó élelem szükségle­teinek mennyisége és az ajánlati feltételek a f. é.augusztus hó 25­7. N®. 4263—6205 g. o. sz. a. a közigazgatási hivatalokhoz elküldött és a czikkeket szükséglő állomásokon nyilvánosan is kifüggesztett hirdetmények tartalmazzák. Az összes bérleti feltételek a nagyszebeni, gyula­­fehérvári és brassói cs. és kir. katonai élelme­ző fiók raktárban, a m. kir. honvéd csapatok részére pedig az illető honvéd kerületi gyalog és huszár ezredeknél, illetőleg zászlóaljaknál betekinthetők. TÁVIRATOK. A főrendiház ülése. Budapest, szept. 29. (A „Kolozs­vár“ eredeti távirata.) Főrendiház ma rövid ülést tartott, az ülés elején felol­vastatott a legfelső­bb kézirat, a­mely­­lyel Szlávy József mostani alelnök ki­neveztetett a főrendiház elnökévé. Ez­után Schlauch Lőrincz üdvözölte az új elnököt, ama reményének adva kifejezést, hogy a főrendiház tradí­­c­ióit meg fogja őrizni. Szlávy kö­szönő szavai után számos jelentést ol­vastak fel, a­melyeknek elintézése után Szlávy József indítványozta, hogy az egyházpolitikai javaslatok tárgyalása október 3-ikán kezdődjék. Zichy Nán­dor gróf a tárgyalás elhalasztását kéri. G­a­j­z­a­g­ó Salamon az elnök indítványát pártolja, a mely el is fogadtatott. Zichy Nándor a javaslatok sorrendjét kifogásolta de végre mégis beleegyezett az elnök által javasolt sorrendbe. Végül C­s­á­s­z­k­a György érsek kérte az elnökséget, hogy a király nevenapja alkalmából tolmá­csolja a főrendiház hódolatát, mire az ülés véget ért. Idegenek névsora. Kolozsvár, szept. 29. Központi szálloda. Báró Bornemisza Ká­roly Sz.-Cseh. Fekete Gábor kir. tábl. elnök M.-Vásárhely. Löwendahl Ernő­ igazgató Bustya­­tára. Lili Theodor igazgató Budapest. Fejérvá­­ry Károly földbirtokos Szent-András. Veress Ákosné földbirtokosné Budapest. Vásárhelyi Roth. ref. lelkész Deés. Reisinger Gyula cs. és kir. tiszthelyettes Altenburg. Tuszkay Dezső hiva­talnok Budapest. Roth Károly gyógyszerész De­és. Székely Tivadar Budapest. Varsányi Gyula Budapest. Holczheim Gábor építési vállalkozó Szombathely. Rusz Erna tanítóné Felső-Zsuk. Sell Pauel kereskedő Stuttgart. Steinschneider Siegfried utazó Becs. Deutsch Viktor utazó B.­­pest. Weisz Irh.­­utazó Bécs. Lobstein József utazó Budapest. Reinlé Jean utazó Bécs. Klein József és családja utazó Budapest. Biasni szálloda. Gróf Bethlen Ödön bírt. Drág. Gróf Kornis Victor, set. Benedek, János Eszter Deés. Nagy Mariska. N.-Várad. Jakab Elek orsz. levéltárnok B.-pest. Krizbay József bírt. M.-Sárd. Puchy Antal bankhiv. Deés. En­gel Mór birt. Mocs. Lévay Bálint birt. B.Hu­­nyad. Ponyiczki Elek drd. Szarvas. Hollaki Er­nő birt Kocsárd. Pápai Lázár birt. Csetela­ka. Máthé Béla jogász Sz. Kocsárd. Szegedi Ferencz birt. Lona. Jeczey Ferencz. N.­ Sám­son. Pozsonyi A­ntal kir. törv. biró Torda. Felelős szerkesztő és laptulajdonos: HINDY ÁRPÁD. Kiadó: AJTAI­­ ALBERT. A NYILTTER.*) GRESHAM“a angol életbiztositó-társaság irodáit a hid-utcza és szép-utcza sarkán levő Sigmond-féle házba tette át. Tisztelettel kívánom tudatni a m. kir. államvasutak beteg,segélyző egyletének, t. sz. tagjaival, hogy az Állam Vasutak Tek. Igazga­tóságának f. évi 112541. A. I. sz. alatt kelt engedélye alapján, gyógyszerszükségleteiket Hi­­delvei Király­ utczában lévő gyógyszertáramból beszerezhetik. Maradok tisztelettel: Dávid József, gyógyszerész. Fógel Antal női divat, női és férfi fehérnemű üzletét Kolozsvárt főtér 12. sz. alatt (volt Frölich-féle ház) október hó 1-én megnyitja és kéri a n. é. közönség szíves part­i fogását. Vidéki megrendelések a legpontosabban­­ eszközöltetnek és minták kívánatra, bérmentve­­ küldetnek.­­) E rovatban megjelent közleményekért nem vállal felelőséget Szerk.

Next