Kolozsvár, 1894. július-december (8. évfolyam, 149-298. szám)
1894-12-03 / 277. szám
Kolozsvár, 1894 .pest most milyen fényűzést űz egy pol.kr ember 19. Rendkívül érdekes volt visszapillantása a közelmúltba, midőn Kolozsvárt a legelőkelőbb uraknak is kicsiny lakásaik voltak.( már a lakás is a múlthoz képest fényűzés, újságára és berendezésére nézve, de kellemes otthonná vált Részletesen elősorolta az egyes árgyakat, melyek régebben fényűzési czikkek (Cjak (zsebkendő, ablaküveg, zsebóra, czukor, stb szalag stb.) most pedig közönséges használati tárgyakká változtak. Rátért a fényűzés történetére és vázolta a különféle népeknél való elterjedését, befolyását az iparra, kereskedelemre, művészetre. Végül megkülönböztette a kárhoztatandó fényűzést, mely műveletlenségből, hiaságból történik és mely vagyoni romlást jelez. A tanulságos előadást a figyelmes hallgatóság zajosan megtapsolta és soká éljenezte a kiváló tudóst. A felolvasó ülésen jelen voltak a felolvasást rendező bizottság elnöke , Dr. Haf- ter Károly és alelnökei közül dr. Ferenczi Zoltán. A teremben pedig a közönség sorában nemcsak iparosok, hanem a nagyközönség köréből is több érdeklődő volt jelen, kik mindannyian élvezettel hallgatták a jeles felolvasást. A Dávid Ferencz egylet tartotta még ebben az iskolai évben első felolvasó ülését. 11 ünnep a főiskola dísztermében d. u. 4 órakor egy számú előkelő férfi és hölgy közönség előtt, folyt le. Az ülést Hajós János egyi. alelnök alkalomszerű beszéddel nyitotta meg Ezután Bálint Gábor egyetemi tanár tartott felolvasást e czímen : „ Mit hisznek az indaiak“ A nagy tudós és híres keleti utazó igen érdeketen és közvetlenül fejtegette a bramanismust, s Brahma, Siva és Vismu hármas istenség különféle nyilvánulásait, az indiaiak fanatismusát, hokusz,dokuszait és különösen a népnek azt a törekvését , mint a Brahmával egyesülni akar. Az érdekes felolvasást még érdekesebbé tette nép élmények és népszokások felsorolásával, Helyekkel előadását fűszerezte. Második felolvasó Nagy Gyula tanár volt, ki a képírás rövid történetét, vonatkozással különösen az egyházi festészetre adta, elő humorosan, nagy tetszés mellett. Végül Iszlai Márton mutatta be két eredeti egyházi énekét, melyeket Ürmősi Károly vadnövendék adott elő. Vasárnapi verekedések. Nagy mulatságok estek az éjjel s ebből folyólag sok dolguk akadt a mentőknek is. A belkirályutcában csúnyául megraktak egy fodrászlegényt, a Törökfő-szállóban megszurkáltak egy embert, Kolozsmonostoron pedig poharak és üvegek fejhez vágásával úgy megsebesítettek egy mulatókollegát, hogy be kellett hozni a mentőállomásra, s onnét a kórházba küldeni. Kötő estély. Szombaton este az ág. hitves. nőegylet ismét kötőkét tartott Grátz Móric lakásán, a ezúttal is szépen sikerült. Az estélyen nagyszámú közönség vett részt, mely a legjobb hangulatban társas játék és táncz között , egész éjfélutánig együtt maradt. Az egyetemi kör estélye úgy látszik igen szépen fog sikerülni. A rendezőség mindenben arra törekedett, hogy megóvja az estélynek egyszerű és kedélyes jellegét, mi a köri estélyeknek mindig kedves jellemvonása volt. Kéménytüz Tegnap este 9 órakor a sétatér utcza 14 szám alatt a r. kath. plebáni bérházában kéménytüz volt. A gyorsan kivonult tűzoltóknak egy órai munkájába került a tűz elfojtása, mely a kéménysepő hanyagsága miatt keletkezett. A Kim-Küküllővármegyei Általátós Tanító-Egyesület elnöke, Gyöngyössy István — miként levelezőnk írja — levélben felkérte Apáthy Péter, Kabos Ferencz és dr. Issekutz Győző odavaló orsz. képviselőket, hogy a vallás- és közokt. minisztériumnak 1886. év május hó 4-én kelt 18.095 sz. a. egy évre, 1887. év márczius hó 12-én kelt körrendeletével pedig további rendelete vételéig beszüntetett tanító gyűlési napi- díjak és útiköltségek ügyét hozzák szóba a kultuszbudget tárgyalása alkalmával. A tanítóság immár 8 év óta saját csekély fizetéséből fedezi az így felmerült költségeket, hogy a magyar népoktatásügyet hazafias módon szolgálja. Az ország pénzügyeinek jobbra fordultául reméljük, hogy a tanítók ezen jogos kérelme meghallgatásra fog méltattatok A „nagyszebeni magyar dalkör“ közember hó 7-én dalestélyt tart. Összemarczangolt lakodalmas nép. Hidas oláh községben vérfagyasztó szerencsétlenség történt állítólag egyik közelebbi éjszaka. Prokop Tyirának, a falu legszebb oláh fátájánk a lakodalmáról kevéssel éjfél után tizenöthúsz főből álló közönség indult hazafelé. A lakodalmas ház félóra járásra lehet a falutól, egy Kodály közepén. A hazatérő násznép az erdőn keresztül vezető gyaloguton haladt egyesével. A ködös éjszaka sötétségét csak a hó világa derítette némileg s ennek tulajdonítható, hogy a társaság az ösvényt eltévesztette. A helyes utat fölkutatni, csoportokra oszlottak s az egyik csoportot vadállatok támadták meg. Kétségbeejtő segélykiáltás hallatszott minden oldalról s 4 veszedelem pillanatában a legtöbben futásnak eredtek Tizenhárom tagja a társaságnak húsz- 1749 és kimerítő fáradsággal hazaérkezett más D4P, de a rémülettől eltorzult arczukra alig ismertek rá hozzátartozóik. Majd mindenik kar®olt vagy harapott sebből vérzett, némelyiknek a ■'fejéről le volt húzva a bőr. Öten a vérvészkövetkeztében estére meghaltak, a többi 4Pr.lis alatt van. A falu népe vasvillával csácsognyal, fejszével a vállán fölkereste az erben a veszedelem helyét, de itt élő lényt ir'e® talált, csak nagy vérnyomokat a havon. * Ilyenkint egész tócsák voltak s azt hiszik, mindenütt egy-egy emberélet pusztult el. Csontok, czipők, bocskorok, össze-vissza tépett véres ruhafoszlányok bizonyítanak a mellett, hogy a kutatók föltevése nem alaptalan. Azok közül, akik a lakodalomból hazaindultak, néhányan az erdő széléről visszatértek, kettőt azonban sem a hodálynál, sem a faluban, sem az erdőben nem bírták megtalálni a keresésükre indult emberek. Az egyik egy Veszeleán Gligor nevű 20 éves oláh legény, a másik hiányzó Szűcs Tódor jómódú gazdaember. A megtámadottak egyike sem tudja biztosan, micsoda állatok támadtak meg; az erdőben járt emberek azt állítják, hogy a vérengzés színhelyén látható nyomok farkasok nyomai. Az esetről az elöljáróság értesítette a szolgabirói hivatalt, kérve, hogy az erdőben rendeljen el hajtóvadászatot. Az oláhok egymás ellen. Nagy hadakozás folyik most az oláhok táborában ; az oláh lapok rémségesen hajba kaptak s gyanúsítják, vádolják egymást nyakra-főre. Különösen a Tribunára jár rá nagyon a rúd, az oláh lapok mind az ő szenyesét mossák, így a Dreptatea mérges hangú czikkben konstatálja, hogy „a Tribunával már szóba sem lehet állani, mert egy idő óta teljesen anarkisztikus irány híve lett.“ A Mocsonyi Sándornak általánk már ismertetett felhívása is erős tollharrczot provokált az oláh lapok között. A „Dreptatea“ például pártfogásába veszi Mocsonyit s azt mondja, vakmerőség a „Tribuna“ részéről azt állítani, hogy Mocsonyi egymagában áll, mert Mocsonyit nagyon is sokan követik s pedig a románok legjobbjai s hogy valamint a a tribunistáknak lehet külön véleményük a román kérdésről, úgy lehet Mocsinyinak is, azért nem kell őt mindjárt nemzetárulással vádolni. Aztán felel a „Tribuna“ ama vádjára, hogy a „Dreptatea“ csakis Mocsonyi érdekeit szolgálja s azt írja, hogy a „Dreptatea“ nem áll senki megfizetett szolgálatában, (!) hanem tiszteli bárki véleményét s szívesen ad helyt bárki véleményének, épp úgy a Mocsonyiénak, mint másnak, ha ez a tisztesség határain belül van megírva. A „Dreptatea“ lelkiismerete tiszta . . . Kossuth Ferencz az „Egyetértés“ főszerkesztője. A „Borsodi Hírlap“ azt az érdekes hírt közli, hogy Kossuth Ferencz az Egyetértés főszerkesztője lesz. Kossuth Ferencz az Egyetértés tulajdonosával Csávolszky Lajossal a szerződést is megkötötte. A szerződést még e hó 27-én írták alá Jeszenszky Danó budapesti királyi közjegyzőnél. Itt említjük meg, hogy Kossuth Ferencz czeglédi választói és választhatói jogosultságát a kir. kúria elismerte. Párbaj a diszbandérium miatt. Az Atzél és Karsai párbaj-affér valószínűleg deczemberben végtárgyalásra kerül a budapesti törvényszék előtt. A felek tudvalevőleg a koronázási jubileumkor párbajt vivtak a miatt, hogy a király elé kivonult diszbandériumba , Karsai Sándor dr. is jelentkezett a ez ellen Atzél Béla bárónak kifogása volt. A párbajban a kihívó Karsai kapott súlyos sebet. A tör- vényszék annak idején vád alá helyezte a pár- i bajozókat s mivel a kir. tábla is így határozzott, a végtárgyalásra nemsokára határnapot tűznek. Miniszteri értekezlet a tanítói nyugdíj ügyében. A közoktatásügyi miniszter által a tanítói nyugdíj-sérelmek előterjesztési ügyében egybehívott értekezlet a napokban jött össze a minisztérium üléstermében. Az értekezletet maga Eötvös Lóránd báró miniszter nyitotta, meg, jelezvén hogy, a közoktatásügyi kormány célja a bajokat megismerni s azokon lehetőleg segíteni, a tanácskozás további vezetését Pulszky Ágost államtitkárra bízta. A három órán át tartott értekezleten a polgár iskolai tanítók bajait dr. Kovács Sándor, az elemi iskolai tanítókét Kiss Sándor tanító ismertette. Általános , el nem viselhető sérelemként hozták fel, hogy a nyugdíjba beszámítható fizetésnél a földjövedelem nem a kimutatható tiszta haszon, vagy haszonbér, hanem a kataszteri becslés szerint vétetett fel, ami érzékeny károsodást okoz a nyugalomba menő tanítóknál ; sérelmesnek tartják azt is, hogy a földjövedelemnek fele kántori, fele pedig tanítói fizetésnek vétetik, holott a kántori teendő sokkal csekélyebb a tanítóinál. Károsnak tartják a tanítók azt is, hogy a fizetésből 25 százalékot vonnak le lakbér címén, holott 10 —15 százalék is megfelelő volna. Az előterjesztett sérelmekre nézve az államtitkár már előzetesen is kijelentett annyit, hogy nem a törvény és rendeletek rideg betűi szerint fognak jövőben eljárni a nyugdíjazásoknál, hanem tekintettel lesznek a méltányosság körülményeire is. Jelezte egyúttal, hogy közigazgatási bíróság fog felállíttatni, melynek feladata lesz a felmerülő sérelmek felett a törvény és az igazság szempontjából ítéletet mondani, s miután czélzott arra, hogy az 1868. évi XXXVIII. t.-cz. revíziójával már behatóan foglalkoznak a minisztériumban, az értekezletet berekesztette. Rökk Pál sajóládi nagybirtokost Miskolczon sajnálatos baleset érte. Midőn tegnap Mahr Károly fűszerkereskedéséből az ajtón kilépett, egy taligás a kilépés pillanatában ráhajtott a taligájával. A taliga rudja felhasította a földbirtokos balarczát a szem közelében. Az emberek összefutottak és azonnal bevitték Mahr Károly lakására, ahol dr. Fodor Pál és dr. Steinfeld vették ápolás alá A seb szerencsére nem jelentékeny, úgy, hogy Rökk Pál sajóládi birtokára utazhatott még aznap. Vonatos»zeütközés Nagy szerencsétlenség történt szombat reggel öt órakor a szeged—hódmezővásárhelyi vasútvonalon. A Szegedről érkező 3103. számú vonattal a hódmezővásárhelyi állomás közelében a 3104. számú mozdony összeütközött. A roppant erejű össze-s ütközés következtében két személykocsi és a mozdony ízekre tört, öt kocsi hasznavehetetlenné vált, a sínek pedig fölszaladtak. A vonat a negyvenhét utasa közül ketten, Hirsch Miklós debreczeni vállalkozó és Répás Péter szegedi kereskedő súlyosan megsebesültek, Tóth János gépésznek pedig a lába tört el. A vizsgálat kiderítette, hogy a katasztrófát a gépész vigyázatlansága okozta. A szerencsétlen ember, aki maga is életveszélyesen sebesült meg, a tudt a teljesen gőzerővel haladó gépen. A megrongált pályatesten a közönség átszállással közlekedik. A sebesült utasok állapota kielégítő. A vizsgálatot a kötelességmulasztó mozdonyvezető ellen megindították. Hamis pénz. Mohácson ismét hamis pénzt fedeztek fel, még pedig a postahivatalban. Rosenthal Márk odavaló könyvkereskedő a postán pénzt adván fel, a postahivatalnoknak feltűnt, hogy a pénz között egy hamis tízforintos van. A jegy kitűnően sikerült s a hamisítványnak az vezetett a nyomára, hogy a szenesben foglalt első nullája helyett 6-os szám volt, továbbá a német szövegben a „Währung“ szónál hiányzott az a-betűről a két pont. Bene postafőnök az esetről rögtön jegyzőkönyvet vett fel és jelentést tett a csendőrségnek. A dologban az az érdekes, hogy Rosenthal a hamisítványt a baári községi bírótól kapta. Az elhunyt czárról. Loyális anekdotát közölnek az elhunyt III. Sándor czárról a franczia lapok. A czár tudvalevőleg kitűnő családapa volt. Egy forró nyári napon legkissebb fiávál, Mihály nagyherczeggel Sergius nagyherczeghez ment látogatóba. Délután a legnagyobb hőségben az ablaknál állva, látta, amint a kis Mihály nagyherczeg az udvaron játszik ugrál. Párszor megintette, hogy ne hevenkedjék olyan nagyon, nem használt semmit, a gyermek annál jobban szaladgál. A czár körülnézett , észrevette hogy mellette egy vízzel töltött kádból hosszú gumicső lóg ki. Fölvette a csövet és a következő pillanatban Mihály nagyherczeg pompás „tust“ kapott. A gyermek, akit a váratlan vízsugár egészen átnedvesített, megállt apja előtt és komoly hangon monda: — Ezt nagyon rosszul tetted papa. Te magad mondtad nekem, hogy az erejével soha vissza ne éljen az ember. — Igazad van, szólt a czár, akit ez a megszólítás meglepett. — Azt hiszed tehát, hogy rosszan cselekedtem ? — Mindenesetre, apácskám. Meg kellett mondanom neked, mert te magad tiltottad meg a hazugságot. A czár ölbe kapta gyermekét, fölállította egy székre és megmutatta neki, hogy kell a csövet kezelni. — Hajolj le egy kissé, hisz nagyon magas vagy, papa, szólt a kis herczeg, a ki a világért sem mondott volna le a visszatorlás jogáról. És a legnagyobb lelkiismeretességgel bocsátotta a czár fejére és vállalta a cső tartalmát. A hatalmas pápa víztől csurogva, nevetve vonult vissza szobájába, hogy az önkénytelen fürdő után átöltözzék. Előkelő levélnehezékre tett szert nemrégiben a walesi herczeg. Az egyik egyiptomi piramisban nemrég egy teljesen ép múmiára bukkantak, melynek szalagjairól kitűnt, hogy valamikor mint Fáraó leánya, sétált a királyi palotában. A walesi herczeg e múmia kezét preperáltatta levélnehezéknek. Boszniai lovak a király istállójában. A király hires udvari istállóját rövid idő múlva két érdekes sajlóval fogják kiegészíteni A napokban megbízták a lippicai ménes igazgatóját, hogy a királyi istálló számára fiatal, bosnyák fajlovakat vásároljon, amelyekkel a Tirolból beszerzett fajlovakat akarják pótolni. Már eddig több kitűnő bosnyák lovat vásárolt a megbízott ménesigazgató és azokat egyelőre Lippikában fogja nevelni. Két lovat azonban időközben felszállítanak Bécsbe, ahol az istállómesterek idomítása vár rájuk. A világ leghidegebb helye. A tél beköszöntésének idején érdekes felemlíteni, hogy melyik a világ leghidegebb helye. Ennek felkutatása véget nem kell egész az északi sarkig menni, megtalálhatjuk Kelet-Szibéria Wercbomusk nevű városkájában. Ez a helység az északi szélesség 64 foka alatt van és 107 méter magasan fekszik a tenger színe felett. Egy tudós szentpétervári tanár hosszú ideig foglalkozott az ottani hőmérsékleti viszonyok tanulmányozásával és szorgalmasan összeállított statisztikából kiderítette, hogy az átlagos hőmérsék 19 fok a nulla alatt. Az ottaniak sorsa valóban nem lehet irigylésre méltó színre. Angyal Liszkát K o 11 m erné Erzsi játszta. Kitűnő alakítása, különösen a drámaibb jelenetekben nagy hatást tett. H. Megyaszay Evelin, ki hosszabb időn át volt színházunk tagja, Ördög Sára szerepében mutatkozott be. Játéka a legapróbb részleteiben is gondosan volt kidolgozva, különösen a második felvonás végén levő tragikus jelenetét sok élethűséggel és erővel játszta. Szentgyörgyi mint Mrancsák Johann ezúttal is remekelt. Hasonlóképen jók voltak: Góth Sándor (Kontra Fridolin), Krasznayné (Krizsa), Haday Sándor (Miklós) és Megyeri Dezső (Lőrincz.) (rel.) . KOLOZSVÁR IRODALOM és MŰVÉSZET. Nemzeti színház. Csongor és Tünde. A kegyeletnek adta jelét színházunk igazgatósága azáltal, hogy szombaton este Vörösmarty Mihály születése napjának forduján Csongor és Tündét, e bűbájos nyelven megírt tündérmesét adatta elő. Sajnos, hogy a nézőtér csak félig telt meg. Csongor szerepét Góth Sándor játszta sok ambíczióval. Tündét Horváth Paula gyengén személyesítette. Szavalásában nem volt semmi melegség, játékából pedig hiányzott a kellő hajlékonyság. Szerémy Gizella és királynője gyönyörű monológját igen szépen szavalta el. E. Kovács Gyula remek játékáért nyílt színen is tapsokat kapott. A manók szerepüket nem tudták, h így pattogó versikéik szépsége nem érvényesült. A tündérek kora sem volt kellő módon begyakorolva. Tévedések játéka. Vasárnap délután Shakespeare pompás darabja, a Tévedések játéka volt soron, örvendünk, hogy az igazgatóság figyelembe vette azt a mattkor tett megjegyzésünket, hogy a népelőadásokon gyönge féreemunkák helyett értékes és így ízlést fejlesztő darabokat adasson elő. A közönség mindvégig igen jól mulatott. A toloncz, Tóth Edének pályakipszoruzott darabja, a toloncz, került az este . Irodalmi ünnepélyt tart az Erdélyi Irodalmi Társaság e hó 9-én délelőtt 11 órakor rendes felolvasási helyén a városháza nagy termében, melyet Albach Géza kir. tanácsos polgármester mindig készséggel bocsát a Társaság rendelkezésére. Szász Gerő, alelnöke irodalmi munkásságának negyvenéves évfordulója alkalmából rendezi a Társaság ez ünnepélyt, melyen Szász Gerőnek arany tollat nyújt át. Tudvalevő, hogy épen most jelent meg a kiváló poéta a négy évtized alatt írott költeményeinek új teljes kiadása, ami annál aktuálisabbá teszi e szép ünnepélyt. Az ünnepélyen Kuun Géza gr. az E. I. T. elnöke fog elnökölni, aki egyúttal megnyitót tart és beszédet intéz az ünnepelt poétához. Széchy Károly r. tag Szász Gerő irodalmi működését fogja méltatni, Szabolcska Mihály r. tag alkalmi költeményt szaval, melyet maga irt. — Közreműködnek még De Gerando Antonina r. tag és Kovács Gyula r. tag, ki Szász Gerő egyi szép költeményét elszavalja. Az ünnepély után a Központi Szállóban bankett lesz, az ünnepeit tiszteletére. Ez irodalmi ünnepély iránt már eddig is országszerte érdeklődés mutatkozik és számosan készülnek benne résztvenni úgy a fővárosból, mint az erdélyi részekből. * Tanító és tanítvány. Képek az iskolai nevelés köréből. Irta Elek Gyula, községi iskolai igazgató. Kolozsvárt, 1894. Szerző sajátja. Ára 1 korona. E kis füzet (78 oldal) megjelenését annak idején mi is jeleztük. Azóta többen foglalkoztak ismertetésével. Közelebbről a Benedek Elek szerkesztésében megjelenő, kitűnő politikai tanügyi közlöny, a „Nemzeti iskola“ emlékezett meg róla „Egy kedves kis füzet, mondja az ismertetés, mely nem követeli a maga számára nagy lármával a helyet a fényes könyves polcokon, inkább arra törekszik, hogy azokat az aprócseprő ügyes-bajos dolgokat, melyeket az iskolai társadalomban lépten-nyomon látunk, bemutassa.“ Végül hozzáteszi, hogy a szerzőt komoly megfigyelés jellemzi s különösen tanítók figyelmébe ajánlja művét. A pártoló, szives figyelmet e két füzet valóban megérdemli Nevelés-oktatástani irodalmunk igen lassan fejlődik. Örvendenünk kell, ha egy-egy ily tárgyú kis munka is megjelenik. Ez a maga nemében, úttörő dolgozat. Megfigyeléseket tartalmaz a gyermekek lelki életéből s ama viszonyokból, melyekben a tanuló szülőjével és tanítójával él. Az ily irányú adatgyűjtésre a tanítókat s atillában a neveléssel foglalkozókat a legutóbbi időkben feledhetlen Felméri Lajosunk hívta fel. A lelki élet nyilvánulásaiból lehet ugyanis megállapítani a gyermek természetének alapvonásait, a fejlődés fokozatait, stb. Ily értelemben önmagát ajánlja e kis füzet, a benne levő 60 kép egy olyan irányú nagyobb munkához hordja az anyagot. A tanítással és neveléssel foglalkozók, a hasonló megfigyeléseknél, pusztán csak is erre szorítkozva, becses útmutatóul használhatják. A színház kőréből. Holnap „Szegény Jonathán“ kerül színre Sipos Etellel. Mihályfi Károly, a nemzeti színház tagja szerdán játszik elsőt, Jenillet, „Egy szegény ifjú története“ czímű drámájában. | További fölléptei: csütörtökön Delila; pénteken 47. czikk ; szombaton Romeo és Julia; vaárnap Dobó Katiczában Balassa Bálint. | Mihály fia mióta a nemzeti színház tagja színházunkban nem játszott. Azelőtt talán egy saisonon át tagja volt a mi színházunknak. I * A zenetársaság Igen örvendetes hírt közölhetünk a zenekedvelő közönséggel. A kolozsvári zenetársaság, mely két év óta szünetelt, ismét megkezdi működését. Nagy Gábor e régi zenekedvelő kinek kezdeményezéséből alakult a társaság, most ismét mozgalmat indított a hangversenyek tartására és már e hó folyamán lesz egy hangverseny. Amidőn örömmel üdvözöljük e derék dolgot, azt az óhajtásunkat fejezzük ki, hogy a konservatórium is támogassa ezt a dicséretreméltó működést, melynek a legszebb sikert óhajtjuk. KÖZGAZDASÁG: A Fröbel-gyermekkerti részvények első kisorsolását decz. 1-én szombaton de. 11 órakor tartották meg a városházán. Kisorsoltatak a következő számú részvények : 12, 32, 50, 60, 71, 72, 89, 103,111,113,116. December 3. 118, 121, 122, 156, 159, 161, 167, 171, 172, 175, 194, 200, 206 és 214. A kisorsolt részvényeket decz. 20-tól kezdve 3 hónapon belül bármikor, teljes névértékben, tehát 50 írtjával beváltják a város házi pénztáránál. GYÁSZROVAT. Veresz Ferencz, 1848—49-beli honvédtüzér-őrmester, földbirtokos nov. 30-án életének 65-ik évében Középfalván meghalt. Hűlt tetemes decz. 2-án létetett örök nyugalomra NEMZETI SZÍNHÁZ. Bérlet 64. sz. Páros. Kolozsvárt, kedden, 1894. decz. 4-én. Szegény Jonathán. Operett 3 felv. Helyárak mint rendesen. Kezdete 7 órakor, vége 10-kor. TÁVIRATOK. Az egyházpolitikai javaslatok. Budapest, decz. 3 (A „Kolozsvár“ eredeti távirata.) Az egyházpolitikai javaslatok szentesítésére nézve mai napig sem érkezett semmiféle hir sem. Az erre vonatkozó bécsi közlések, melyek egyrészt újabb krízisről, másrészt pedig már a megtörtént szentesítésről beszélnek, teljesen valótlanok. A szabadelvű pártban e miatt ugyan komoly hangulat uralkodik, de egy perczig sem kételkednek abban, hogy a szentesítés még e hóban meglesz. A kína-japán háború. Budapest,nov. 3. (A „Kolozsvár“ eredeti távirata.) A japánok az északamerikai államok pekingi nagykövetének közbenjáró békealkudozásokra vonatkozó ajánlatát elfogadták. A millenáris kiállítás főigazgatója. Budapest, decz. 3. (A „Kolozsvár“ eredeti távirata.) A millenáris kiállítás főigazgatójául a kereskedelmi miniszter Grenzenstein Béla miniszteri tanácsost nevezte ki. A vígszínház. Budapest, decz. 3. (A Kolozsvár“ eredeti távirata) A vígszínháztársulat tegnap megalakult Andrássy Tivadar gróf elnöklete mellett. Wekerle betegsége. Budapest, decz. 3. (A „Kolozsvár“ eredeti távirata.) Wekerle miniszterelnök torokbaja miatt kénytelen néhány napig a szobát őrizni. A képviselőházból. Budapest, decz. 3. (A „Kolozsvár“ eredeti távirata.) A képviselőház mai ülésén a vígszínház ügye felett lett volna a szavazás megejtendő, minthogy a múlt ülésen a javaslat harmadszori olvasásában is letárgyaltatok. Az ellenzéken azonban valószínűleg előleges megbeszélés után, szemmel látható volt a többség, mely az elnöknek arra a kijelentésére, hogy húsz képviselő holnapra kívánja a szavazást halasztani, nagy zajjal követette a szavazásnak rögtöni megejtését, visszautasítván az elnöknek a házszabályok 176. szakaszára való hivatkozását, mert — mint mondák — azon szakasz szerint a halasztást 20 képviselő csak a tanácskozás befejeztével, ugyanazon az ülésen kérheti. A tanácskozás pedig már a múlt ülésen befejeztetett. A szélsőbaloldalon Day Lajos, a baloldalon pedig Beöthy követették a szavazást. Hasonlóképen Madarász és a szélsőbal viharos lármája és tombolása közt a szavazás megejtését kívánta Erre az elnök kijelentette, hogy a fenti kívánság viszavonatott, de névszerinti szavazás követett. Ennek megejtése alatt az ellenzék többször zajosan követette a névsor gyorsabb olvasását. A szavazás eredménye volt, hogy a javaslat két többséggel megbukott, mit az ellenzék dörgő éljenzéssel fogadott. Ezután a földmivelési tárcza költségvetése következett. Beszélt ellene Müek Lajos és Makfalvay, mellette Nagy Sándor. Lapunk zártakor az ülés még folyik. Kiadó : AJTAI ALBERT. Idegenek névsora. Központi szálló. Br. Jssika Andor. M.Feney. Dr. Kosztka Emil m. kir. ezredorvos Bpest. Pichler N cs. kir. kapitány Bpest. Tompa Karolyné föddpirt. Kolozsvárt. Mézes Jákob gyáros Hever. Végh Arthur és családja fold. Budapest. Lorbert szállodás M. Vásárhely. Dmitsek Lajos mérnök Bpest. Meisel Bernhát hív. Bélés. Strobl Antal Bpest. Kovács Ármin magánzó Bpest Halbieth Izidor magánzó Fogaras. Kálcsics Ferencz faker.. Nagy Szeben. Kronberger Miksa faker. Budapest Felelős szerkesztő és laptulajdonos : HINDY ÁRPÁD.