Kolozsvár, 1894. július-december (8. évfolyam, 149-298. szám)

1894-12-03 / 277. szám

Kolozsvár, 1894 .pest most milyen fényűzést űz egy pol­­.kr ember 19. Rendkívül érdekes volt visszapil­­lantása a közelmúltba, midőn Kolozsvárt a leg­előkelőbb uraknak is kicsiny lakásaik voltak.­­(­ már a lakás is a múlthoz képest fényűzés, újságára és berendezésére nézve, de kellemes otthonná vált Részletesen elősorolta az egyes árgyakat, melyek régebben fény­űzési czikkek (C­jak (zsebkendő, ablaküveg, zsebóra, czukor, stb szalag stb.) most pedig közönséges hasz­­nálati tárgyakká változtak. Rátért a fényűzés történetére és vázolta a különféle népeknél való elterjedését, befolyását az iparra, kereskedelem­­re, művészetre. Végül megkülönböztette a kár­­hoztatandó fényűzést, mely műveletlenségből, hiaságból történik és mely vagyoni romlást j­elez. A tanulságos előadást a figyelmes hallga­­tóság zajosan megtapsolta és soká éljenezte a­­ kiváló tudóst. A felolvasó ülésen jelen voltak a felolvasást rendező bizottság elnöke , Dr. H­a­f- ter Károly és alelnökei közül dr. Ferenczi Zoltán. A teremben pedig a közönség sorában nemcsak iparosok, hanem a nagyközönség kö­réből is több érdeklődő volt jelen, kik mind­­annyian élvezettel hallgatták a jeles felol­vasást. A Dávid Ferencz egylet tartotta még ebben az iskolai évben első felolvasó ülését. 11 ünnep a főiskola dísztermében d. u. 4 órakor egy számú előkelő férfi és hölgy közönség előtt, folyt le. Az ülést Hajós János egyi. alelnök alkalomszerű beszéddel nyitotta meg Ezután Bálint Gábor egyetemi tanár tartott felol­va­­sást e czímen : „ M­it hisznek az indaiak“ A nagy tudós és híres keleti utazó igen érdeke­­ten és közvetlenül fejtegette a bramanismust, s Brahma, Siva és Vismu hármas istenség külön­féle nyilvánulásait, az indiaiak fanatismusát, ho­kusz,­dokuszait és különösen a népnek azt a törekvését , mint a Brahmával egyesülni akar. Az érdekes felolvasást még érdekesebbé tette nép élmények és népszokások felsorolásával, Helyekkel előadását fűszerezte. Második felolvasó Nagy Gyula tanár volt, ki a képírás rövid történetét, vonatkozással különösen az egyházi festészetre adta, elő humorosan, nagy tetszés mellett. Végül Iszlai Márton mutatta be két eredeti egyházi énekét, melyeket Ürmősi Ká­roly vadnövendék adott elő. Vasárnapi verekedések. Nagy mu­latságok estek az éjjel s ebből folyólag sok dolguk akadt a mentőknek is. A belkirályut­­cában csúnyául megraktak egy fodrászlegényt, a Törökfő-szállóban megszurkáltak egy embert, Kolozsmonostoron pedig poharak és üvegek fej­hez vágásával úgy megsebesítettek egy mulató­­kollegát­, hogy be kellett hozni a mentő­ál­lomásra, s onnét a kórházba küldeni. Kötő estély. Szombaton este az ág. hitv­­es. nőegylet ismét kötőkét tartott G­r­á­t­z Mór­ic lakásán, a ezúttal is szépen sikerült. Az es­télyen nagyszámú közönség vett részt, mely a legjobb hangulatban társas játék és táncz között , egész éjfélutánig együtt maradt. Az egyetemi kör estélye úgy lát­szik igen szépen fog sikerülni. A rendezőség mindenben arra törekedett, hogy megóvja az estélynek egyszerű és kedélyes jellegét, mi a­­ köri estélyeknek mindig kedves jellemvoná­sa volt. Kéménytüz Tegnap este 9 órakor a sétatér utcza 14 szám alatt a r. kath. plebá­­ni bérházában kéménytüz volt. A gyorsan kivonult tűzoltóknak egy órai munkájába került a tűz elfojtása, mely a kéménysepő hanyag­sága miatt keletkezett. A Kim-Küküllővármegyei Általá­tós Tanító-Egyesület elnöke, Gyön­­gyössy István — miként levelezőnk írja — levélben felkérte A­p­á­t­h­y Péter, Kabos Ferencz és dr. Issekut­z Győző odavaló orsz. képviselőket, hogy a vallás- és közokt. minisztériumnak 1886. év május hó 4-én kelt 18.095 sz. a. egy évre, 1887. év márczius hó­­ 12-én kelt körrendeletével pedig további ren­­­­delete vételéig beszüntetett tanító gyűlési napi-­­ díjak és útiköltségek ügyét hozzák szóba a kultuszbudget tárgyalása alkalmával. A tanító­ság immár 8 év óta saját csekély fizetéséből fedezi az így felmerült költségeket, hogy a magyar népoktatásügyet hazafias módon szol­gálja. Az ország pénzügyeinek jobbra fordultá­ul reméljük, hogy a tanítók ezen jogos ké­­r­­elme meghallgatásra fog méltattatok A „nagyszebeni magyar dalkör“ közember hó 7-én dalestélyt tart. Összemarczangolt lakodalmas nép. Hidas oláh községben vérfagyasztó szerencsét­lenség történt állítólag egyik közelebbi éjszaka. Prokop Tyirának, a falu legszebb oláh fátájá­­nk a lakodalmáról kevéssel éjfél után tizenöt­­húsz főből álló közönség indult hazafelé. A la­kodalmas ház félóra járásra lehet a falutól, egy­­ Kodály közepén. A hazatérő násznép az erdőn­­ keresztül vezető gyaloguton haladt egyesével. A ködös éjszaka sötétségét csak a hó világa derítette némileg s ennek tulajdonítható, hogy a társaság az ösvényt eltévesztette. A helyes utat fölkutatni, csoportokra oszlottak s az egyik csoportot vadállatok támadták meg. Kétségbe­ejtő segélykiáltás hallatszott minden oldalról s 4 veszedelem pillanatában a legtöbben futásnak eredtek Tizenhárom tagja a társaságnak húsz- 1749 és kimerítő fáradsággal hazaérkezett más­ D4P, de a rémülettől eltorzult arczukra alig is­mertek rá hozzátartozóik. Majd mindenik kar­­®olt vagy harapott sebből vérzett, némelyiknek a ■'fejéről le volt húzva a bőr. Öten a vérvész­­következtében estére meghaltak, a többi 4Pr.lis alatt van. A falu népe vasvillával csá­­csognyal, fejszével a vállán fölkereste az er­­ben a veszedelem helyét, de itt élő lényt ir'e® talált, csak nagy vérnyomokat a havon. * Ilyenkint egész tócsák voltak s azt hiszik,­­ mindenütt egy-egy emberélet pusztult el. Csontok, czipők, bocskorok, össze-vissza tépett véres ruhafoszlányok bizonyítanak a mel­lett, hogy a kutatók föltevése nem alaptalan. Azok közül, a­kik a lakodalomból hazaindul­tak, néhányan az erdő széléről visszatértek, kettőt azonban sem a hodálynál, sem a falu­ban, sem az erdőben nem bírták megtalálni a keresésükre indult emberek. Az egyik egy Ve­­szeleán Gligor nevű 20 éves oláh legény, a másik hiányzó Szűcs Tódor jómódú gazdaem­ber. A megtámadottak egyike sem tudja biz­tosan, micsoda állatok támadtak meg; az er­dőben járt emberek azt állítják, hogy a vé­rengzés színhelyén látható nyomok farkasok nyomai. Az esetről az elöljáróság értesítette a szolgabirói hivatalt, kérve, hogy az erdőben rendeljen el hajtóvadászatot. Az oláhok egymás ellen. Nagy hadakozás folyik most az oláhok táborában ; az oláh lapok rémségesen hajba kaptak s gya­núsítják, vádolják egymást nyakra-főre. Külö­nösen a Tribunára jár rá nagyon a rúd, az oláh lapok mind az ő szenyesét mossák, így a Dreptatea mérges hangú czikkben konstatálja, hogy „a Tribunával már szóba sem lehet ál­­lani, mert egy idő óta teljesen anarkisztikus irány híve lett.“ A Mocsonyi Sándornak álta­­l­­ánk már ismertetett felhívása is erős tollhar­­r­czot provokált az oláh lapok között. A „Drep­tatea“ például pártfogásába veszi Mocsonyit s azt mondja, vakmerőség a „Tribuna“ részéről azt állítani, hogy Mocsonyi egymagában áll, mert Mocsonyit nagyon is sokan követik s pedig a románok legjobbjai s hogy valamint a a tribunistáknak lehet külön véleményük a román kérdésről, úgy lehet Mocsinyinak is, azért nem kell őt mindjárt nemzetárulással vá­dolni. Aztán felel a „Tribuna“ ama vádjára, hogy a „Dreptatea“ csakis Mocsonyi érdekeit szolgálja s azt írja, hogy a „Dreptatea“ nem áll senki megfizetett szolgálatában, (!) hanem tiszteli bárki véleményét s szívesen ad helyt­­ bárki véleményének, épp úgy a Mocsonyiénak, mint másnak, ha ez a tisztesség határain belül van megírva. A „Dreptatea“ lelkiismerete tiszta . . . Kossuth Ferencz az „Egyetértés“­­ főszerkesztője. A „Borsodi Hírlap“ azt az érdekes hírt közli, hogy Kossuth Ferencz az Egyetértés főszerkesztője lesz. Kossuth Ferencz az Egyetértés tulajdonosával Csávolszky Lajos­sal a szerződést is megkötötte. A szerződést még e hó 27-én írták alá Jeszenszky Da­­nó budapesti királyi közjegyzőnél. Itt említjük meg, hogy Kossuth Ferencz czeglédi választói és választhatói jogosultságát a kir. kúria el­ismerte. Párbaj a diszbandérium miatt. Az Atzél­ és Karsai párbaj-affér valószínűleg de­­czemberben végtárgyalásra kerül a budapesti törvényszék előtt. A felek tudvalevőleg a ko­ronázási jubileumkor párbajt vivtak a miatt,­­ hogy a király elé kivonult diszbandériumba , Karsai Sándor dr. is jelentkezett a ez ellen Atzél Béla bárónak kifogása volt. A párbajban a kihívó Karsai kapott súlyos sebet. A tör-­­ vényszék annak idején vád alá helyezte a pár- i bajozókat s mivel a kir. tábla is így határoz­­­zott, a végtárgyalásra nemsokára határnapot­­ tűznek. Miniszteri értekezlet a tanítói nyugdíj ügyében. A közoktatásügyi mi­niszter által a tanítói nyugdíj-sérelmek előter­jesztési ügyében egybehívott értekezlet a na­pokban jött össze a minisztérium üléstermében. Az értekezletet maga Eötvös Lóránd báró mi­niszter nyitotta, meg, jelezvén hogy, a közok­tatásügyi kormány célja a bajokat megismerni s azokon lehetőleg segíteni, a tanácskozás to­vábbi vezetését Pulszky Ágost államtitkárra bízta.­­ A három órán át tartott értekezle­ten a polgár iskolai tanítók bajait dr. Kovács Sándor, az elemi iskolai tanítókét Kiss Sándor tanító ismertette. Általános , el nem viselhető sérelemként hozták fel, hogy a nyugdíjba be­számítható fizetésnél a földjövedelem nem a kimutatható tiszta haszon, vagy haszonbér, ha­nem a kataszteri becslés szerint vétetett fel, a­mi érzékeny károsodást okoz a nyugalomba me­nő tanítóknál ; sérelmesnek tartják azt is, hogy a föld­jövedelemnek fele kántori, fele pedig ta­nítói fizetésnek vétetik, holott a kántori teen­dő sokkal csekélyebb a tanítóinál. Károsnak tart­ják a tanítók azt is, hogy a fizetésből 25 szá­zalékot vonnak le lakbér címén, holott 10 —15 százalék is megfelelő volna. Az előterjesztett sérelmekre nézve az államtitkár már előzetesen is kijelentett annyit, hogy nem a törvény és rendeletek rideg betűi szerint fognak jövőben eljárni a nyugdíjazásoknál, hanem tekintettel lesznek a méltányosság körülményeire is. Je­lezte egyúttal, hogy közigazgatási bíróság fog felállíttatni, melynek feladata lesz a felmerülő sérelmek felett a törvény és az igazság szem­pontjából ítéletet mondani, s miután czélzott arra, hogy az 1868. évi XXXVIII. t.-cz. reví­ziójával már behatóan foglalkoznak a miniszté­riumban, az értekezletet berekesztette. Rökk Pál sajó­ládi nagybirtokost Mis­­kolczon sajnálatos baleset érte. Midőn tegnap­­ Mahr Károly fűszerkereskedéséből az ajtón ki­lépett, egy taligás a kilépés pillanatában ráhaj­tott a taligájával. A taliga rudja felhasította a földbirtokos balarczát a szem közelében. Az emberek összefutottak és azonnal bevitték Mahr Károly lakására, a­hol dr. Fodor Pál és dr. Steinfeld vették ápolás alá A seb szerencsére nem jelentékeny, úgy, hogy Rökk Pál sajó­ládi­­ birtokára utazhatott még aznap. Vonatos»zeütközés Nagy szerencsét­lenség történt szombat reggel öt órakor a sze­ged—hódmezővásárhelyi vasútvonalon. A Sze­gedről érkező 3103. számú vonattal a hódme­zővásárhelyi állomás közelében a 3104. számú mozdony összeütközött. A roppant erejű össze-­s ütközés következtében két személykocsi és a­­ mozdony ízekre tört, öt kocsi hasznavehetetlen­né vált, a sínek pedig fölszaladtak. A vonat a negyvenhét utasa közül ketten, Hirsch Miklós debreczeni vállalkozó és Répás Péter szegedi­­ kereskedő súlyosan megsebesültek, Tóth János gépésznek pedig a lába tört el. A vizsgálat ki­derítette, hogy a katasztrófát a gépész vigyá­zatlansága okozta. A szerencsétlen ember, a­ki maga is életveszélyesen sebesült meg, a t­u­d­t a teljesen gőzerővel haladó gépen. A megrongált pályatesten a közönség átszállással közlekedik. A sebesült utasok állapota kielégítő. A vizsgá­latot a kötelességmulasztó mozdonyvezető ellen megindították. Hamis pénz. Mohácson ismét hamis pénzt fedeztek fel, még pedig a postahivatal­ban. Rosenthal Márk odavaló könyvkereskedő a postán pénzt adván fel, a postahivatalnoknak feltűnt, hogy a pénz között egy hamis tízfo­rintos van. A jegy kitűnően sikerült s a ha­misítványnak az vezetett a nyomára, hogy a szenesben foglalt első nullája helyett 6-os szám volt, továbbá a német szövegben a „Währung“ szónál hiányzott az a-betűről a két pont. Bene postafőnök az esetről rögtön jegyzőkönyvet vett fel és jelentést tett a csend­­őrségnek. A dologban az az érdekes, hogy Ro­senthal a hamisítványt a baári községi bírótól kapta. Az elhunyt czárról. Loyális anekdo­tát közölnek az elhunyt III. Sándor czárról a franczia lapok. A czár tudvalevőleg kitűnő­ csa­ládapa volt. Egy forró nyári napon legkissebb fiávál, Mihály nagyherczeggel Sergius nagyher­­czeghez ment látogatóba. Délután a legnagyobb hőségben az ablaknál állva, látta, a­mint a kis Mihály nagyherczeg az udvaron játszik ugrál. Párszor megintette, hogy ne hevenkedjék olyan nagyon, nem használt semmit, a gyermek annál jobban szaladgál. A czár körülnézett , észrevet­te hogy mellette egy vízzel töltött kádból hos­szú gumicső lóg ki. Fölvette a csövet és a kö­vetkező pillanatban Mihály nagyherczeg pompás „tust“ kapott. A gyermek, akit a váratlan vízsu­­gár egészen átnedvesített, megállt apja előtt és komoly hangon monda: — Ezt nagyon rosszul tetted papa. Te ma­gad mondtad nekem, hogy az erejével soha vissza ne éljen az ember. — Igazad van, szólt a czár, a­kit ez a megszólítás meglepett. — Azt hiszed tehát, hogy rosszan csele­kedtem ? — Mindenesetre, apácskám. Meg kellett mondanom neked, mert te magad tiltottad meg a hazugságot. A czár ölbe kapta gyermekét, fölállította egy székre és megmutatta neki, hogy kell a csövet kezelni. — Hajolj le egy kissé, hisz nagyon ma­gas vagy, papa, szólt a kis herczeg, a ki a világért sem mondott volna le a visszatorlás jogáról. És a legnagyobb lelkiismeretességgel bocsátotta a czár fejére és vállalta a cső tartal­mát. A hatalmas pápa víztől csurogva, nevetve vonult vissza szobájába, hogy az önkénytelen fürdő után átöltözzék. Előkelő levélnehezékre tett szert nemrégiben a walesi herczeg. Az egyik egyipto­mi piramisban nemrég egy teljesen ép múmiára bukkantak, melynek sza­lagjairól kitűnt, hogy valamikor mint Fáraó leánya, sétált a királyi palotában. A walesi herczeg e múmia kezét pre­­peráltatta levélnehezéknek. Boszniai lovak a király istálló­jában. A király hires udvari istállóját rövid idő múlva két érdekes sajlóval fogják kiegé­szíteni A napokban megbízták a lippicai mé­nes igazgatóját, hogy a királyi istálló számára fiatal, bosnyák fajlovakat vásároljon, a­melyek­kel a Tirolból beszerzett fajlovakat akarják pótolni. Már eddig több kitűnő bosnyák lovat vásárolt a megbízott ménesigazgató és azokat egyelőre Lippikában fogja nevelni. Két lovat azonban időközben felszállítanak Bécsbe, ahol az istállómesterek idomítása vár rájuk. A világ leghidegebb helye. A tél beköszöntésének idején érdekes felemlíteni, hogy melyik a világ leghidegebb helye. Ennek felku­tatása véget nem kell egész az északi sarkig men­ni, megtalálhatjuk Kelet-Szibéria Wercbom­usk nevű városkájában. Ez a helység az északi szé­lesség 64 foka alatt van és 107 méter magasan fekszik a tenger színe felett. Egy tudós szent­pétervári tanár hosszú ideig foglalkozott az ot­tani hőmérsékleti viszonyok tanulmányozásával és szorgalmasan összeállított statisztikából kide­rítette, hogy az átlagos hőmérsék 19 fok a nulla alatt. Az ottaniak sorsa valóban nem lehet irigylésre méltó­ színre. An­g­y­a­l Liszkát K o 11 m e­r­n­é Erzsi játszta. Kitűnő alakítása, különösen a drámaibb jelenetekben nagy hatást tett. H. Megyaszay Evelin, ki hosszabb időn át volt színházunk tagja, Ördög Sára szerepében mutatkozott be. Játéka a legapróbb részleteiben is gondosan volt kidolgozva, különösen a második felvonás végén levő tragikus jelenetét sok élethűséggel és erővel játszta. Szentgyörgyi mint Mrancsák Johann ezúttal is remekelt. Hason­lóképen jók voltak: G­ó­t­h Sándor (Kontra Fridolin), Krasznayné (Krizsa), H­a­d­a­y Sándor (Miklós) és Megyeri Dezső (Lő­­rincz.) (rel.) . KOLOZSVÁR IRODALOM és MŰVÉSZET. Nemzeti színház. Csongor és Tünde. A kegyeletnek adta jelét színházunk igazgatósága azáltal, hogy szombaton este V­ö­­rösmarty Mihály születése napjának fordu­­ján Csongor és Tündét, e bűbájos nyelven megírt tündérmesét adatta elő. Sajnos, hogy a nézőtér csak félig telt meg. Csongor szerepét G­ó­t­h Sándor játszta sok ambíczióval. Tündét Horváth Paula gyengén személye­sítette. Szavalásában nem volt semmi melegség, játékából pedig hiányzott a kellő hajlékony­ság. Szeré­my Gizella és királynője gyönyörű monológját igen szépen szavalta el. E. Ko­vács Gyula remek játékáért nyílt színen is tapsokat kapott. A manók szerepüket nem tudták, h így pattogó versikéik szépsége nem érvényesült. A tündérek kora sem volt kellő módon begyakorolva. Tévedések játéka. Vasárnap dél­után Shakespeare pompás darabja, a Té­vedések játéka volt soron, örvendünk, hogy az igazgatóság figyelembe vette azt a mattkor tett megjegyzésünket, hogy a népelő­adásokon gyönge féreemunkák helyett értékes és így ízlést fejlesztő darabokat adasson elő. A közönség mindvégig igen jól mulatott. A toloncz, Tóth Edének pálya­kipszo­­ruzott darabja, a toloncz, került az este . Irodalmi ünnepélyt tart az Erdélyi Irodalmi Társaság e hó 9-én délelőtt 11­­ órakor rendes felolvasási helyén a városháza­­ nagy termében, melyet Albach Géza kir. ta­­­­nácsos polgármester mindig készséggel bocsát a­­ Társaság rendelkezésére. Szász Gerő, alelnöke­­ irodalmi munkásságának negyvenéves évfordu­­l­­ója alkalmából rendezi a Társaság ez ünne­pélyt, melyen Szász Gerőnek arany tollat­­ nyújt át. Tudvalevő, hogy épen most jelent­­ meg a kiváló poéta a négy évtized alatt írott költeményeinek új teljes kiadása, a­mi annál aktuálisabbá teszi e szép ünnepélyt. Az ünne­pélyen K­u­u­n Géza gr. az E. I. T. elnöke fog elnökölni, a­ki egyúttal megnyitót tart és be­szédet intéz az ünnepelt poétához. S­z­é­c­h­y Károly r. tag Szász Gerő irodalmi működését fogja méltatni, Szabolcska Mihály r. tag alkalmi költeményt szaval, melyet maga irt. — Közreműködnek még De Gerando Antonina r. tag és­­ Kovács Gyula r. tag, ki Szász Gerő egyi szép költeményét elszavalja. Az ün­nepély után a Központi Szállóban ban­kett lesz, az ünnepeit tiszteletére. Ez irodalmi ünnepély iránt már eddig is országszerte érdeklődés mutatkozik és számosan készül­nek benne résztvenni úgy a fővárosból, mint az erdélyi részekből. * Tanító és tanítvány. Képek az is­kolai nevelés köréből. Irta Elek Gyula, köz­ségi iskolai igazgató. Kolozsvárt, 1894. Szerző sajátja. Ára 1 korona. E kis füzet (78 oldal) megjelenését an­nak idején mi is jeleztük. Azóta többen fog­lalkoztak ismertetésével. Közelebbről a Bene­dek Elek szerkesztésében megjelenő, kitűnő po­litikai tanügyi közlöny, a „Nemzeti iskola“ emlékezett meg róla „Egy kedves kis füzet, mondja az ismer­tetés, mely nem követeli a maga számára nagy lármával a helyet a fényes könyves polc­okon, inkább arra törekszik, hogy azokat az apró­­cseprő ügyes-bajos dolgokat, melyeket az isko­lai társadalomban lépten-nyomon látunk, bemu­tassa.“ Végül hozzáteszi, hogy a szerzőt komoly megfigyelés jellemzi s különösen tanítók figyel­mébe ajánlja művét. A pártoló, szives figyelmet e két füzet valóban megérdemli Nevelés-oktatástani irodal­munk igen lassan fejlődik. Örvendenünk kell, ha egy-egy ily tárgyú kis munka is megjelenik. Ez a maga nemében, úttörő dolgozat. Megfi­gyeléseket tartalmaz a gyermekek lelki életéből s ama viszonyokból, melyekben a tanuló szülő­jével és tanítójával él. Az ily irányú adatgyűjtésre a tanítókat s atillában a neveléssel foglalkozókat a legutóbbi időkben feledhetlen Felméri Lajosunk hívta fel. A lelki élet nyilvánulásaiból lehet ugyanis megállapítani a gyermek természetének alap­vo­násait, a fejlődés fokozatait, stb. Ily értelemben önmagát ajánlja e kis fü­zet, a benne levő 60 kép egy olyan irányú na­gyobb munkához hordja az anyagot. A tanítás­sal és neveléssel foglalkozók, a hasonló megfi­gyeléseknél, pusztán csak is erre szorítkozva, becses útmutatóul használhatják. A színház kőréből. Holnap „S­z­e­gény Jonathán“ kerül színre Sipos Etel­lel. M­i­h­á­l­y­f­i Károly, a nemzeti színház tagja szerdán játszik elsőt, Jenillet, „Egy sze­gény ifjú története“ czímű drámájában. | További föl­léptei: csütörtökön Delila; pénteken­­ 47. czikk ; szombaton Romeo és Julia; va­­­­­árnap Dobó Katiczában Balassa Bálint. | Mihály fi­a mióta a nemzeti színház tagja szín­­­­házunkban nem játszott. Azelőtt talán egy saiso­­­non át tagja volt a mi színházunknak. I * A zenetársaság Igen örvendetes hírt közölhetünk a zenekedvelő közönséggel. A ko­lozsvári zenetársaság, mely két év óta szüne­telt, ismét megkezdi működését. Nagy Gábor e régi zenekedvelő kinek kezdeményezéséből ala­kult a társaság, most ismét mozgalmat indított a hangversenyek tartására és már e hó folya­mán lesz egy hangverseny. A­midőn örömmel­­ üdvözöljük e derék dolgot, azt az óhajtásunkat fejezzük ki, hogy a konservatórium is támo­gassa ezt a dicséretreméltó működést, melynek a legszebb sikert óhajtjuk. KÖZGAZDASÁG: A Fröbel-gyermekkerti részvé­nyek első kisorsolását decz. 1-én szombaton d­e. 11 órakor tartották meg a városházán. Kisorsoltatak a következő számú részvények : 12, 32, 50, 60, 71, 72, 89, 103,111,113,116. Dec­ember 3. 118, 121, 122, 156, 159, 161, 167, 171, 172, 175, 194, 200, 206 és 214. A kisorsolt rész­vényeket decz. 20-tól kezdve 3 hónapon belül bármikor, teljes névértékben, tehát 50 írtjával beváltják a város házi pénztáránál. GYÁSZROVAT. Veresz Ferencz, 1848—49-beli hon­­védtüzér-őrmester, földbirtokos nov. 30-án éle­tének 65-ik évében Középfalván meghalt. Hűlt tetemes decz. 2-án létetett örök nyugalomra NEMZETI SZÍNHÁZ. Bérlet 64. sz. Páros. Kolozsvárt, kedden, 1894. decz. 4-én. Szegény Jonathán. Operett 3 felv. Helyárak mint rendesen. Kezdete 7 órakor, vége 10-kor. TÁVIRATOK. Az egyházpolitikai javaslatok. Budapest, decz. 3 (A „Kolozs­vár“ eredeti távirata.) Az egyházpoliti­kai javaslatok szentesítésére nézve mai napig sem érkezett semmiféle hir sem. Az erre vonatkozó bécsi közlések, melyek egyrészt újabb krízisről, másrészt pedig már a megtörtént szentesítésről beszél­nek, teljesen valótlanok. A szabadelvű pártban e miatt ugyan komoly­ hangulat uralkodik, de egy perczig sem kételked­nek abban, hogy a szentesítés még e hóban meglesz. A kína-japán háború. Budapest,nov. 3. (A „Kolozsvár“ eredeti távirata.) A japánok az észak­amerikai államok pekingi nagykövetének közbenjáró békealkudozásokra vonat­kozó ajánlatát elfogadták. A millenáris kiállítás főigaz­gatója. Budapest, decz. 3. (A „Kolozs­vár“ eredeti távirata.) A millenáris ki­állítás főigazgatójául a kereskedelmi mi­niszter Grenzenstein Béla miniszteri tanácsost nevezte ki. A vígszínház. Budapest, decz. 3. (A Kolozs­vár“ eredeti távirata) A vígszínház­­társulat tegnap megalakult Andrássy Tivadar gróf elnöklete mellett. Wekerle betegsége. Budapest, decz. 3. (A „Kolozs­vár“ eredeti távirata.) Wekerle mi­niszterelnök torokbaja miatt kénytelen néhány napig a szobát őrizni. A képviselőházból. Budapest, decz. 3. (A „Kolozsvár“ eredeti távirata.) A kép­viselőház mai ülésén a vígszínház ügye felett lett volna a szavazás megejtendő, minthogy a múlt ülésen a javaslat harmadszori olvasásában is letárgyaltatok. Az ellenzéken azonban valószínűleg elő­­leges megbeszélés után, szemmel látható volt a többség, mely az elnöknek arra a ki­jelentésére, hogy húsz képviselő holnapra kívánja a szavazást halasztani, nagy zajjal kö­­­vetette a szavazásnak rögtöni megejtését, visszautasítván az elnöknek a házszabályok 176. szakaszára való hivatkozását, mert — mint mondák — azon szakasz szerint a halasz­tást 20 képviselő csak a tanácskozás befejez­tével, ugyanazon az ülésen kérheti. A tanács­kozás pedig már a múlt ülésen befejeztetett. A szélsőbaloldalon D­­­a­y Lajos, a balol­dalon pedig Beöthy követették a szavazást. Hasonlóképen Madarász és a szélsőbal viharos lármája és tombolása közt a szavazás megejtését kívánta Erre az elnök kijelentette, hogy a fenti kíván­ság viszavonatott, de névszerinti szavazás köve­tett. Ennek megejtése alatt az ellenzék többször zajosan követette a névsor gyorsabb olvasását. A szavazás eredménye volt, hogy a javaslat két többséggel megbu­kott, mit az ellenzék dörgő éljenzéssel fo­gadott. Ezután a földmivelési tárcza költségvetése következett. Beszélt ellene M­ü­­­e­k Lajos és Makfal­vay, mellette Nagy Sándor. Lapunk zártakor az ülés még folyik. Kiadó : AJTAI­­ ALBERT. Idegenek névsora. Központi szálló. Br. Jssika Andor. M.­­Feney. Dr. Kosztka Emil m. kir. ezred­orvos Bpest. Pichler N cs. kir. kapitány Bpest. Tompa Karolyné föddpirt. Kolozsvárt. Mézes Jákob gyáros Hever. Végh Arthur és családja fold. Budapest. Lorber­t szállodás M. Vásárhely. Dmitsek Lajos mérnök Bpest. Meisel Bernhát hív. Bélés. Strobl Antal Bpest. Kovács Ármin magánzó Bpest Halbieth Izidor magánzó Fogaras. Kálcsics Ferencz faker.. Nagy Szeben. Kronberger Miksa faker. Budapest Felelős szerkesztő és laptulajdonos : HINDY ÁRPÁD.

Next