Kolozsvár, 1896. január-június (10. évfolyam, 1-146. szám)
1896-03-14 / 62. szám
Kolozsvár, 1896. ezelőtt három századon át ellenséges irányzatú, láthatatlan kezek vezettek, de másfelől azon kötelezettség előtt áll, hogy az uralkodó közösségéből, s a pragmatica sanctióból folyó consequentiákat tiszteletben tartsa, ha azt akarja, hogy tulfelől az ő jogai is hasonló tiszteletben részesüljenek. Beszélhet a vérmérséklet, a képzelődés, a politikai számítás, a népszerűség hajhászata akármit: ez a valóság, amelylyel szemben az idealizmus lehet igen szép, de nem tüntetheti el azt a különbséget, azt a viszonyt, ami van az élet és a költészet között. Hiszen még az ábrándok is megvalósulhatnak egyszer, mert az emberek élete véges, a nemzeteké tartósabb. De mi nem építhetünk a jövő esélyeire, hanem csak a jelen viszonyaira. A jövő esélyeit pedig nem lehet erőszakolni, de a jelen viszonyait igenis lehet javítani, ha nem forgácsoljuk el erőinket czéltalan pártoskodásokban, hanem inkább tömörítjük azokat a józan megfontolás munkájában. Ezért nem minden kedvetlenség nélkül látjuk, hogy sokan most is arra használják ez ünnepet, hogy a nemzetben a jelen idő szerint elérhetlen vágyakat fokozzák, s az elégületlenség érzetét terjeszszék. Pedig sokkal több odaadással és eredménynyel dolgozik az olyan ember, akit alaptalan illúziókkal nem zavarnak abban, hogy a maguk valóságában lássa a dolgokat, ha szinte nem is „festenek“ így azok olyan jól, mint a képzelet által reájuk rakott mezben. Igazi kegyeletet csak azok tanúsíthatnak márczius 15 -ek emléke iránt, akik nem rántják le azt a napi politika porondjára, hogy pártczélokra kizsákmányolják, hanem meghagyják ott a magasban, ahova a történelem helyezte, s ahol a köznapi élet zavaros hullámai nem érhetik el. Hadd legyen az új Magyarországnak egy tiszta forrása, amelyből hamisítatlan hazafiságot, igazi demokratikus erényeket és önzetlen testvéri érzelmeket meríthet. Sohase volt ezekre akkora szükség, mint most, mikor az ellenzék, a társadalom, s idegen ajkú polgártársaink mindezeket talmi kiadásban hozzák forgalomba. Iskolákban, felső kereskedelmi és felsőbb leányiskolákban, tanító-, tanítónő- és kisdedóvónő képezdekben az ezredéves fönnállás emlékére istentisztelettel összekötött iskolai ünnep tartassék. Ezen iskolai ünnepély a folyó év május hó 9-ik napján tartandó. Megengedem ezenkívül, hogy az iskolai gondnokságok, iskolaszékek, illetőleg a királyi tanfelügyelőség, vagy a felsőbb leányiskolai, felső kereskedelmi iskolai, óvónő-, tanító- és tanítónőképezdei igazgatók az általuk szabály szerint engedélyezhető szümnapokon kívül az 1896-dik polgári év folyamán még hét iskolai szünnapot engedélyezhessenek, amelyek az ezredéves ünnepély kimagaslóbb ünnepi napja illetőleg a hlyi ünnepségekhez alkalmazkodva adandók. Az érintett napon tartandó iskolai ünnepély álljon hálaadó istentisztelet és az ezután a tantermekben a tanítók által lehetőleg az iskolai helyi hatóságok és szülők részvételével tartandó történeti visszapillantásból Magyarország ezeréves múltjára és a nemzeti ünnep méltatásából a gyermekek felfogásához mért módon. Általános tájékozásul egy tervezetet, amely szerint a millenium az elemi népiskolákban méltóan és valóban lélekemelően megünnepelhető, oly felhívással melléklek, hogy az állami elemi és államilag segélyezett községi elemi népiskolák tantestületével ezen tervezetet haladéktalanul közölje s őket az ünnepségnek ily keretben megtartására lelkesítve buzdítsa; az elől említett többi tanintézetek tantestületeit pedig utasítsa, hogy az ünnepség programmját az illető iskolai helyi hatóságokkal egyetértőig méltó módon állapítsák meg. Óhajtandó, hogy egy községben levő tanintézetek lehetőleg együtesen ünnepeljenek. Az ünnep emelésére szolgáló esetleges őszietek megállapítása a helyi iskolai hatóságokra vagy igazgatókra bízandó. Amennyiben egyes községekben a helyi hatóságok vagy társadalmi tényezők az ezredéves ünnepély alkalmából helyi ünnepségeket endeznek — a fentebb említett szünnapok engedélyezésével az ifjúságnak azokban való részvétele lehetővé teendő és előmozdítandó. Fölhívom a királyi tanfelügyelőséget, hogy ezen ügyben a közvetetn hatósága alatt álló összes népoktatási tanintézetekre nézve rendzetileg, a többi jellegű népoktatási tanintézetekre nézve pedig azok hatóságaival egyetértésben és buzdítólag hatva késedelem nélkül, pontosan és sürgősen intézkedjék. Az egyházi főhatóságokat egyidejűleg felkértem, hogy az érintett napon a tanuló ifjúság részére ünnepélyes halandó istentisztelet tartása iránt intézkedjenek. Az iskolák ünnepe A milleniumnak az iskolákban való megünneplésére vonatkozólag Wassics Gyula vallás- és közoktatásügyi miniszter a következő leiratot intézte a tanfelügyelőkhöz : Az ezredéves ünnep nagy nemzeti és történeti jelentőségénél fogva indokoltnak tartom, hogy Magyarország ezeréves fönnállásának ünneplésében az ország ifjúsága mint a jövő letéteményese részét kivegye s a nagy dicső múlt emlékének illő ünnepies fölelevenítésével nemzeti önérzetében és hazaszeretetében megerősödve gyarapodjék ismeretekben, erkölcsökben és hazafius erényekben. Ez okból ezennel elrendelem, hogy az összes népoktatási intézetekben, tehát az elemi, ferleő nép-, polgári A botnak is két vége, a falunak is két szöge van. A községháztól jobbra a másik. Ez a szöge a magyar pásztorélet bemutatásának van szentelve, itt van a breznóbányai juhászkunyhó, a felvidéki túrókészítés, a hires brimzának műhelye. Benne a katlan, az üstök, az akasztó horgok, fejő-dézsák, szóval minden, minden, ami ehhez a mesterséghez tartozik. Mellette a magyar vándor (nomád) pásztorélet utolsó maradványa, a cserény, a kecskeméti tanyák pásztorkunyhója , vesszőfonásból van . Szegedi György, Kecskemét város gazdasági tanácsosa Herman Ottó néprajzi tudósunk közreműködésével létesítette. A cserénynyel szomszédos a „vasaló“, a hortobágyi pásztorság nádépitménye, melyet gúzsvessző tart össze. Végül a kerek alakú „kontyos“, Turkeve számadó gulyása, Finta Miklós állította és rendezte be. S most csak egyet tartozom még kiemelni, azt, hogy ez a falu maradandó közintézmény alapvetője. A 120 drb. bábu, mely különféle jelenetezésben hat hónapon keresztül mulattatja a látogató közönséget, az a kápráztató sok népviselet, melyet a bábukra húztunk, a békák, padok, karosszékek, kaszének és tányérosok, a kormos fazekak, a nyársak, szakajtók, tehenők, amelyeket a házakban látunk, kivétel nélkül a néprajzi múzeumba kerülnek, s ha a Gondviselés is úgy akarja, századok múltán is hirdetni fogják, hogy volt egy országos kiállítás, mely a nemzet ezeréves fennállásának emlékére összegyűjtötte a népélet jellegzetes tárgyait, — hirdetik majd akkor, amikor a kultúra nivelláló hatalma eltörölte már az emlékezetből is a festői népviseletet és e házberendezési tárgyak már csak a múlt kedves emlékeit fogják képezni! A mily vonzo lesz akkoron ez a múzeum oly varázserejű lesz — jól tudom — a kiállítás tartama alatt benépesített falu. Igen, benépesített, mert a faluban havonként több ünnepély lesz. Felvonulnak czifra szerszámú, felpántlikázott lovakon a szerb legények, a szemrevaló ormánsági menyecskék, pengősarkantyús matyók, a tarka szoknyát viselő egri Marcsuk, a fehérruhás sváb leányok, hogy egy egy lakadalmat, búcsút, szüreti, aratási ünnepélyt tartsanak a faluban. Aztán a bőkezű miniszter 50°/0-al mérsékelte a zónát, barakkot is épít, népkonyhát állít a földmíves népnek, hogy a legtávolabbi határszélről is, össze-vissza 5árt költséggel jöhessen el két napra még a legszegényebb ember is. Ilyenkor aztán ugyebár ott leszünk mi is mindnyájan. Az a kézszorítás, melyet ilyenkor a nemzetiségekkel váltunk, az öröm, melybe belevegyülünk, a táncz, melyet a néppel eljárunk, mind egytől egyig annak a magasztos érzésnek lesznek kifolyásai, mely a haza minden hű fiát kivétel nélkül elfogja, midőn itt a faluban, az igazi egyszerűség, a keresetlen jókedv tanyájában ünnepeljük nagy nemzetünk ezeréves fennállásának ünnepét. Dr. Kovács Gyula Az ezredéves kiállítás. Budapest, márcz. 13. Ma Vörös László államtitkár elnöklete alatt a pénzügyi és végrehajtó bizottságok ülést tartottak. A gyűlés tárgyaiból ezeket említjük föl: l.A történelmi főcsoport. Szalay Imre miniszteri tanácsos a történelmi főcsoport állásáról tesz jelentést. Eszerint beérkezett közel 4000 tárgy; főbb küldők: herczeg Esterházy, herczeg Batthyány, gróf Andrássy Dénes és Géza, Coburg herczeg, Pozsony város, gróf Wilczek János, báró Nyáry Jenő, báró Fechtig stb. Történelmi képcsarnok, Figdo úr, Bécs városa. Már legközelebb jönnek az udvari múzeumok, gráczi fegyvertár, báró Radvánszkycsalád, erdélyi múzeum s Ő Fetsége a király kiállítási tárgyai. E napokban állapítja meg a csoport a nemzeti múzeumi tárgyakat Az öszszes beérkezett tárgyak a katalógus számára jegyzékbe vannak véve. Iskolai színjáték a milleniumra. Országszerte ezredéves ünnepet, ülnek az iskolák is. Eötvös Károly Lajos hajdúmegyei kir. tanfelügyelő évek előtt javaslatba hozta már ezt és a milleniumnak esztendőnként állandó ünneplését. E czélra számos eljárási mód közt sok iskola és tantestület kisérlettételével legalkamasabbnak bizonyult az ezer éves múlt megjelenítése: párbeszédes, színjátékszerű előadása történelmünk korszakalkotó eseményeinek, mintegy életre varázslása nemzetünk nagy alakjainak. Kolozsvár 2. A pénzügyi viszonyok. Kövesdy Béla számtanácsos a számvevőség főnöke tüzetes előterjesztést tesz a kiállítás pénzügyi viszonyairól, s minden egyes költségvetési tételt, úgy a bevételi, mint a kiadási rovaton az előirányzat és tényleges állapottal összehasonlítván, arra az eredményre jut, hogy a költségvetés általános egyensúlya előreláthatólag nem fog megzavartatni, illetve hogy a nagyobb szükséglet daczára a törvényhozás által a kiállítás czéljaira megszavazott állami hozzájáruláson felül — ha csak valami városban és a kiállítás vezetőitől nem függő kedvezőtlen körülmények a tett előirányzatokat hátrányosan nem befolyásolják — további állami segély nem fog szükségeltetni. 3. A kiállítási építkezések: Müller Béla, műszaki tanácsos jelentést tesz az építkezésekről Ismerteti az utolsó ülés óta létesített építkezéseket, a belső helyiségek berendezésot, a terület elektromos világítását. Az összes kiállítási szekrények készek és be vannak szállítva. A végleges terv szerint a kiállítás terüetén összesen 234 építmény lesz, a kiállítási alap terhére 91 építmény épült. Az alap terhére készült épületek három kivételével (sajtó, építőipar, vízépítészet) mindkész, s csak a belső díszítés és berendezés van hátra. Az utak és kertészeti munkák — bár a tavaszi idő e munkáknak még nem kedvezett — 4—5 hét alatt jó idő esetén egészen készen lesznek, az ehez szükséges zúzott kő, kavics, gyásztégla stb. minden a szükséges menynyiségben együtt van a területen. 4. Az elárusitó i 1 I e t é k. Mudrony Soma kérdést intézvén az elárusítási illeték befizetésére vonatkozó szabályzat értelmezésére nézve, igazgató felvilágosításai után tudomásul szolgál, hogy a szabályzatban körülírt illetékek fizetésére csak azok a kiállítók kötelesek, akik a detail-elárusításra nézve az engedélyt megkapták, s általában, akik a kiállítás területén üzletszerűen foglalkoznak kiállított tárgyaik elárusításával. Előfizetési felhívás. Előfizetést nyitunk a „Kolozsvár“ április—júniusi folyamára. Ebben az évnegyedben fog lefolyni a milleniumi ünnepségek java része és mi gondoskodtunk arról, hogy úgy magáról az ezredéves kiállításról, mint az ünnepélyekről a „Kolozsvár“ olvasói a leggyorsabb és legkimerítőbb tudósításokat kaphassák. Előfizetési árak: Április—június ........................4 frt. Április—szeptember . .... 8 frt. Április —deczember.........................12 frt. Egy hóra ............................................1 frt 50 kr. HÍREK, Kolozsvár, márcz. 14. Mátyás szobra. Hadverő Mátyás király, az igazságos, a levente, a tudomány kedvelő, a nagy renaisance alak hatalma szobrára ismét megindittatott a gyűjtés. A magyar dicsőséget hirdető emlék maga is dicsőséget fog szerezni a magyar nemzet áldozatkészségének, a magyar művészet fejlődésének. Dicsősége, büszkesége lesz a városnak, melynek főterén a néma hódolattal álló érezvitézek minden szónál szebben, hangosabban beszélnek majd az immár roskadozó óvári házban született Igazságos Mátyásról, kinek emléke, ime késő századok múltán is fénnyel sugározza be a helyet, mely szülőfölde, mely Neki köszönheti emelkedését, haladását, ki fejedelmi adományaival mindezeknek fundamentumát tévé le. Nem volt háládatlan az utókor érte. A szivekben és lelkekben élő emléket éretbe öntve, legdiszebb terén lovas-szobrot emel a város nagy szülöttének, támogatva az egész országtól, mely a nagy királynak hódolatul, sietett adományait a szobor javára juttatni. Mégis, sok ezer forint hiányzik arra, hogy az emlékmű, melynél különb nem lesz széles e Hazában, a nemzet ezer éves nagy ünnepén felállíttassék. Ezért fordul a szoborbizottság ismét a nagyközönséghez, ezért Kolozsvár polgárságához, ezért minden honfiúhoz és honleányhoz, kiknek áldozatkészségében soha senki sem csalódott. Tudjuk jól, hogy eredményes lesz a a bizottság kérése, tudjuk, hogy a hiányzó ezreket összeadja a Nemzet, tudjuk, hogy a kért filléreken kívül, mit senki sem tagadhat meg, a gazdagok nagy adományai lehetővé teszik, hogy annak, ki mindenét nemzetéért áldozta fel, emléke álljon az idők végtelenségéig ott, hol bölcsője ringott a földön, melyért szive dobogott. Olvasóink adományait a magunk filléreivel együtt a gyűjtő bizottsághoz fogjuk juttatni. Az adó felszólamlási bizottság A III. oszt. keresetadó, bányaadó és a nyilvános számadásra kötelezett vállalatok, egyletek adójának megállapítása ellen beadandó fellebbezések elintézésére a belügyminiszter a kolozsvári pénzügy-igazgatóság területére Hosszú Theofilt a felszólamlási bizottság elnökéül nevezte ki. Elnökhelyettesül Weisz József kereskedő és bankigazgató neveztetett ki. Az ev ref. theol. fakultás ifjúsága a hazafias eszméktől és elhunyt nagyjaink magasztos szellemétől áthatva, holnap d. u. 6 órakor méltóképen szándékozik megünnepelni márcz. 15-ét. Mivel a rendezőség birtokában levő névsor fogyatékossága miatt meghívó sok helyre nem mehetett, a nagyközönséget ez után is tisztelettel meghívja a rendezőség, nagyon kérve, hogy a hazafias és jótékony czél érdekében az ünnepély sikerét minél nagyobb résztvételével emelni szíveskedjék. Szutsek Ferencz cs. és kir. százados temetése tegnap délután ment végbe, katonai vagy pompával és a polgári közönségnek is meleg részvéte mellett. A halottas kocsi előtt külön kocsi vitte a díszes koszorúk egész halmazát. Szutsek Ferencz tizenöt évig szolgált a kolozsvári 51-ik gyalogezredben. Egy századosnak volt a fia és a nagyszebeni hadapród iskolában végezvén tanulmányait, 1880 ban lépett mint hadapród házi ezredünkbe. Alig két évvel azután már alkalma nyílt, hogy bátorságát és vitézségét kitüntesse. Ugyanis Boszniába került, hol az 51. ezrednek Deskovich lovag őrnagy parancsnoksága alatt állott 3k zászlóalját 1882. febr. 10 én mintegy 1400 főnyi fölkelő-csapat megtámadta. A zászlóalj Eötvös K. L „A honfoglalás ezer év előtt és ezer év múltán“ czimű dialogot is, mely Méhner Vilmos kiadásában (Budapesten, Egyetem-u 4.) jelent meg és 10 krért kapható. A czimből is következtethetően két külön képből áll a színművecske. Egyik a munkácsi „Magnum áldomás“ megjelenítése, másik az ezer éves múltnak emlékezetbe idézése. A két kép külön-külön, vagy egybefoglaltan színpadon, teremben, vagy szabadban (erdőben) adható elő. Korhű öltözékek és maszkok nem szükségesek: „Nem az érzékeknek kell csalódásban ringaniok, hanem a képzelem és emlékezet kell, hogy az életre keltse a fényes múltat, melyen színpadi hatás nélkül is lehet lelkesednünk. Mutatóul közlünk a műből részletet. Az első képben az egyik táltos így szól Álmos vezérhez Századra jó század, Virul a te házad, Megálmodott dicsőséged, Mint a folyam ágya mélyed — Mind nagyobbra támad. Mint az erdő tölgye: Száznyolcz családtörzse A magyarnak úgy terjed el, Gyökerekkel, terebélylyel, Százszor százzal többre. A meghódolt népek Szövetségre lépnek, Szabadságunk közös leszen, Szent hit terjed völgyön hegyen, Vallása száz népnek. Sáska-had emészti A magyar vetésit: Ázsiai ellensége Rontja irtja, mégis végre Győzelmünk tenyész itt. Vihardúlás alatt Fiágad megszakad: Leányágon lombosodnak Érdemei családodnak, A nemzet nagy, szabad, Kicsiny lett az ország, — Határit megtoldják: Lábát három tenger mossa, Turul fölött Alpok sássá Sem győz virjó tornát. Ázsiai vérünk Ront reánk, már végünk, — — A magyarok istenének Pajzsa alatt újra éled Késő nemzetségünk. Kit le nem győz ellen. Tör majd maga ellen Magyar népem, ősi vétked Hogy magadról le nem tépted! Elpusztulsz így — — Nem, nem. Összetartás, béke. Munka verejtéke Nagyra nevel, magyar nemzet: Évezredre jó új ezred, — Örök a te élted! A második képben az iskolás fiuk egyike dicsőíti nagy Lajos királyt: Daliás időknek daliás fejedelme. Csatában hős szív és békében bölcs elme : Nagy Lajos királyunk rólad szól az ének, Ki új fényt, hirt szerzél Árpád nemzetének Hídban dicsőséggel, békén műveltséggel Hóditó uralmad százakéval ér fel. De nincs is királynak oly fényes udvara: Apor, Laczfi, Toldi mint közüled vaa. Csudás vitézséggé mesés nagy alakok, Hirök a napnál is tündöklőbben ragyog: Mert a nap veszíti fényét alkonyatkor. De ezeknek hire ma oly nagy, mint akkor. És hogyan lett Lajos uralma oly fényes. Hogy jön maga, népe, országa nagy, hires ? A gyermeknek könyvet, az ifjúnak kardot, A férfinak pörölyt, aggnak bíró pajzsot Adott a kezébe: nép apraja nagyja így munkált a közjón, ránk hirnevetagyva. Könyvet a kezünkbe! Aztán kardot ide, Egy szálig kiszállunk hazánk védelmire, Pöröly zaja zúgjon, tudomány támadjon, — Örökre nagy lesz így szép hazánk, M'gyarhon. Mirce, azonnal kifejlődött^ adásra és heve« batlan rohammal csapott a több mi,,! k ^ [ erejű ellenfélre, mely nem is tudott 6|| ^ v s számos halott és sebesült hátraha^S ifutásnak eredt. Sok vitéz katonánk I alkalommal különösen kitüntette maJ ** * S z u ts e k Ferencz hadapród-tiszthelyen** ^ mindig az elsők közt volt és az ellensécek" golyózápora közepett derék embereit" f^' san tüzelte a rohamra, ő maga jó példáva járván. Rendkívül bátor magatartásáéról^ tsek ez alkalommal a vitézségi kapta. — Az elhunyt századosban az 51 ^ ezred tisztjei kitünő és hű bajtársat , gyermekei a legjobb apát és fiatal nejére tett férjet veszit. Nyugodjék békével! A jótékony nőegylet által rend sorsjátékkal egybekötött „virágbazár“ bevétele volt 3000 frt 71 kr, kiadásai Uk* 71 kr, igy maradott tiszta jövedelem iga, n Felülfizettek : Br. Aczél Elemér 20 fr -i br. Bánffy Jánosné 10 frt. Hegedűs n* i-, frt. Hegedűs Sándor 10 frt. Kauczezráa**1 frt. Lengyel Lajos 120 frt. Megyeri D-z/*•1 frt. Lov. Mayer tábornok 5 frt. Br ft * vánszky Gézáné 10 frt. Schlacher tábornok ifw Szacsvay Sándorod 3 frt 80 Gr. Wa.s d.,. 6 frt 40. B. Wesselényi Miklósáé 3 front báró Zeyk József 15 frt. A rendező L i f nevében Gr Eszterházy Jánosné lap Fekete Béla titkár, elnök Angyal József kőműves pagdalflesége tegnapelőtt este egy disznóölő késsel a helyen megsebesített, ma már jobban érzi igát és felgyógyulásában bíznak az orvosok Kovács Gyárfás jelöltsége A baróti plébánia plébános-jelöltjei közé Kovác Gyárfás deésaknai lelkészt is bevették. Kidi Bárót ezt tette, nemcsak az erdélyi java korbeli papok sorából kap munkabíró férfit, hane egyszersmind olyant is, ki az erdélyi egyes irodalom terén ritkítja párját. Köteteketkap«.* nének irodalmi müvei, h együttes kiadáek is közzé bocsátotta volna munkássága erednényét. De ő inkább csak lapok hasábjain érttkesitette szorgalmát, egyetlen müvét: „A bányavidéki esperesi plébániák történetét* fő véve, melyet könyvben is kiadott. E nagy művéhez még csatlakoznak számos nagyobb é kisebb munkák, mint a Hóra virágból vak kötetet tevő közleményei. „Erdély erkölcs viszonyai az Apafiak alatt,* a Magyv Állam, Közművelődés, Ellenzék, Kolozsvár etti lapokban megjelent rajzai, értekezései, társdalmi czikkei és elbeszélései, melyek közül kt tőt: „A testamentum“ és „A pair cziműeket az erdélyi egyházmegye irodalmi társulata (mint nyertes pályaműveket) jutalmain is kitüntetett stb Azonban munkássága te sem szünetel. Nem rég elvástuk, hogy egy n gyobb munkán, az „Erdély megyei patkók csarnokán“ dolgozik, mig e körlet: „Az egyesült gr. kath. egyház történetét“ főnitja magyarra s ez is egy-k még hátralevő közlemény hián a Közmüveljedésben jelent meg. Szóval, a barófiak, ást . Kovács Gyárfást jelöltjeik közé bevett és nem csak az írónak nyujtják az egyházmag nevében az elismerés zálogát, hanem egyszermind saját maguknak is megszerzik azegy®1 megye tiszteletét, midőn bizalmukkal egisz munkás és irodalmi férfiát akarják kitűnteni Márczius 15. Nagyszebenben nagyszebeni magyarság ez idén kegyelettel kezül megülni a márcz 15-iki nemzeti ünnep Az ünnepséget a vármegyeház disztermei tartják meg. Emlékbeszédet Szőcs Géza nár mond Márczius 15 Ót Nagy-Enyeden i* 1 nagy naphoz méltóan készülnek meg ünnep Délelőtt a Bethlen-főiskola ifjúsága rendezi nepélyt a kollégium dísztermében, idein pedig a hazafias polgárság a városháza *'• téren és a városház nagytermében. Virágbazár Nagyenyeden K°'°£ vár példáján lelkesülve, az enyediek i*iTri bazárt rendeznek e hó 21. és 22-én a r®n' városház nagy termeiben. A bazár nagy érdeklődés mutatkozik. Az elárusítóányok jelmezben fognak megjelenni. A fen élén Török Bertalan megyei főjegyző 33 állanak. Új anyakönyvvezetők. A bel miniszter Hunyad vármegyében az alsott anyakönyvi kerületbe anyakönyvvezetnve ^ 1kovits Aurél körjegyzőhelyettest, Toronyos vármegyében a felvinczi anyaker rületbe anyakönyvvezetővé Balogh L‘e főjegyzőt, anyakönyvvezető helyettessé oda Mátyás György városi tanácsnokot ki, és őket a házassági anyakönyv TeZ*tf!_ ^ a házasságkötésnél való közreműködéssel h bízta. , f Kínevezéa. A vallás- és közokt.na^ miniszter Páll Róza okleveles tanítónőt •» gt (falvi állami elemi népiskolához rend«3 h*DI nevezte ki. 17 ttt „Brassó óbi ereditvényes stlzadban * Tegnap vette át a brasso mileniumi bizottság, dr. J e k e I Ffiuy0'1,^.^ elnöklete alatt azt a dombormű'ü Ie melynek elkészítésével a bizottság ^ Frigyest bízta meg annak idején. ^ ■ plasztikai térképe maradandó becsű » '^ a maga nemében valószínűleg egyedül kiállításon. Hogy az érdekes műben * , síközönség is gyönyörködhessék, a bií° » határozta, hogy az 10 kv belépti díj D1 hó 31-ig látható legyen a Hermann , Ij. műtermében. Ez idő alatt ugyanott lesz állítva a többi kiállításra szánt kapo»^, ^ rozanyai vár“, „a szász-