Magyar Polgár, 1898. július-szeptember (21. évfolyam, 78-154. szám)
1898-07-01 / 78. szám
1898. július 1. MAGYAR POLGÁR felolvasása után is van joga a képviselőknek a felszólalásra. Nem tekintve azt, hogy épen ez az eset mutat arra, hogy Berzeviczy Albert alelnök nem épen Polónyi úr elnémítására találta ki ezt a felfogást, hanem már régebben megvolt, — semmi bizonyító erejét nem látjuk a precedensnek arra nézve, hogy Polónyinak több igaza volna, mint Berzeviczynek. Végre is akkor is az ellenzéki padról vitatták a képviselő szólásjogát és a kormánypadról az ellenkezőjét. S ha Tisza Kálmán akkoriban a berekesztés utáni felszólalást merőben magánbeszélgetésnek deklarálta, ne csodálja senki, ha Bánffy Dezső bárónak tegnap nem volt hajlandósága Polónyi úrral magánbeszélgetésbe elegyedni. De hát az ügynek van csattanója is. Ugyanaz nap, amikor Polónyi nem beszélhetett, Csuszka érseknek megengedték, hogy a főrendiházban a királyi kézirat felolvasása után indítványt tegyen. Ez igaz, csakhogy a főrendiházban az indítványoknak ez a neme évtizedes szokáson alapul ; oly természetű, hogy ahhoz vita sohasem fűződhetik, szinte formalitás, melyben a főrendiház lojalitása nyilatkozik meg. A király születése napján való gratuláczió indítványa tán mégis különbözik egy Polónyiféle vitakezdéstől s noha magunk is kívánatosnak tartjuk, hogy ez a szokás is a jövőben szigorúbban alkalmazkodjék a formákhoz s a szokásos lojalitási indítványt jövőre a királyi kézirat felolvasása előtt tegyék meg a főrendek, az eddigi szokás bőségesen mutatja, hogy a főrendiháznak magatartása éppenséggel nem prejudikál annak, hogy a képviselőház szigorúan a formákhoz és a bennük kifejezendő szellemhez tartsa magát. TANÜGY. Az erzsébetvárosi új főgimnázium.. A Nagy- és Kis-Küküllő vármegyék határvonalán fekvő sz. kir. Erzsébetváros állami főgimnáziuma a következő 1898—99-ik isk. év elején diszes és modern berendezésű helyiségbe költözik át, melyben internátust (együttlakást) is szervezett a vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszter. Ebbe az internátusba való felvételre szóló hirdetést az alábbiakban közöljük: Fizetéses internátusunk létesítésének okai. A létért való erős harczban már sok városi atya alig ér rá gyermekei nevelésével foglalkozni. A vidéki szülő pedig a legnagyobb gonddal és a T- 3 A romboló vihar. Tegnap már részletesen megemlékeztünk arról a pusztító jégverésről, mely az ország terményeinek egy jelentékeny részét tönkretette. A vihar pusztításairól újabban a következőket jelentik : Kassa. Kassa fölött a múlt hó 28—29-iki éjjelen, éppen éjféltájt, borzasztó zivatar vonult el, soha nem tapasztalt jégveréssel. Az egyes jégdarabok ökölnyi nagyságúak voltak és ezer meg ezer ablaktáblát zúztak be. A termés a város körül mind le van csépelve, a gyümölcs mind leverve. Pécs. A jéggel kapcsolatos pusztító zivatar ma éjjel fél egy órakor Pécs és környéke fölött szakadt le, nagy károkat okozva. Az alantabb fekvő utczákban méternyi magasságra torlódott össze a jég. A víz behatolt a pinczékbe és a házakba s a veteményekben, amelyek szépen állottak, a diónagyságú jégdarabok tetemes kárt okoztak. Szerencsére azonban a jég csak a kisebb táblákra csapott le. Most utczaszerte tisz— Mit ? — Hogy hirdettem s idejöttem. De magamat ámítottam. Nem szórakoztató ez a dolog, inkább kellemetlen. Az egekre kérem, engedje, hogy távozzam. — Hát visszatartom én önt kisasszony ? — kérdezte Oktave csalódottan. — Nem, nem, hisz nem is teheti, de ön haragszik rám, azt látom. Pedig az még nem nem vétek, ha az embernek ostoba gondolatai támadnak s az ember csak a kivitelnél látja a hibát. Úgy beszélt, mint egy természetes, őszinte gyermek beszélni szokott, aki belátja hibáját. — Önnél még van néhány levelem, — folytatta — kérem, adja rá becsületszavát, hogy vagy elégeti őket, vagy poste restante visszaküldi nekem. — Parancsnak tekintem kívánságát, — válaszolt Oktave, meghajtva magát. — A leveleket azonnal el fogom égetni, szavamra mondom. Most már egészen más hangon beszélt Ninával. — Köszönöm, — sóhajtá Nina. • —És hogyha bárhol találkoznánk, ugyebár úgy fog tenni, mintha nem ismernék egymást ? Nem fogja magát megboszulni ? — Kisasszony ! —— kiáltott fel Oktave, — én fogatják az iszapot, mely nagy tömegekben maradt vissza. Magyar-Óvár. Az aratás a vármegyében tegnap óta folyamatban van. Az eredmény : jó középtermés. Kis-Jenő. Tegnap este tíz óra körül óriási jégeső volt, a vetésekben mérhetetlen kárt okozott. A színházban az asszonyok és leányok az ijedségtől elájultak, az előadást félbe kellett szakítani. Szent-Márton Katáról írják, hogy ott tegnapelőtt este tíz órakor iszonyú jégvihar pusztított. A tyúktojásnál nagyobb jég teljesen tönkre tette a szőlőt és a gyümölcsfákat teljesen letarolta. A jég olyan rétegben borította a földet, hogy másnap délben — pedig a meleg 22 fokos volt — az árkokban s a kicsépelt kalászú, összetört szalmaszálak tövében nagy darab jegek voltak találhatók. A folytonos esőzés a még megmaradt termést elrothadással fenyegeti. Tisza-Polgár szabolcs megyei községben borzasztó halállal múlt ki a legutóbbi zivatar alatt Kövér Mihály jómódú földbirtokos. Éppen a tanyáján volt, amikor a vihar kitört s az istállóba menekült a lovai közé. A villám lecsapott, az épület lángba borult s három-négy másodpercz alatt, akárcsak egy meggyujtott czigarettapapir, néhány óriási lobbanással földig hamuvá égett. A bennrekedt gazdának a rémülettől jóformán mozdulnia sem lehetett s a menekülés gondolatának talán már az első pillanatában együtt égett a lovaival és az istállójával. Megszenesedett holttestét három lovának szénné égett hullája közt ott találták meg az épület koromfekete, puszta helyén s nagy részvét mellett vitték be a városba, hogy eltemessék. Ugyancsak tiszapolgári levelezőnk írja, hogy a zivatar dühöngése alatt a tisza-palkonyi torony összedült. A tiszáninneni helységekben, Borsodban óriási kárt tett a jég a vetésekben. Több házról teljesen levált s messzire röpült a födél. Siófokon este tiz óra tizenhat perczkor fákat tördelő orkán keletkezett. Nemsokára megindult a zápor, amelyet óriási jégeső követett. A jég tizenkét percz alatt vastagon ellepte az egész határt. Legnagyobb kárt a szőlőkben okozott, amelynek egyharmadát semmivé tette. Marczali községben és környékén dió nagyságú jég esett, amely a terményekben és gyümölcsösökben leírhatatlan kárt tett. A jég szakadását szakadatlan villámlás és égzengés kíséri. Kaczorlak zalamegyei községben este nyolcz órakor a villám fölgyujtotta Petrich József földbirtokos istállóját s egy ökröt agyonsujtott. Negyedóra alatt az épület, a benne levő nagymennyiségű takarmányával együtt, porrá égett. * férfi vagyok és franczia. Legyen egészen nyugodt, sohasem fogom nyugtalanítani, vagy önnek bármi módon kellemetlenséget okozni. — Köszönöm, köszönöm — rebegte Nina s arcza csak úgy égett. — Isten önnel, Monsieur Oktave ! — Adieu, mademoiselle Ninon ! Kezet szorítottak. — Nina meghajtotta magát, a kimenetelnél elbotlott egy székben s könynyebbülten sóhajtott fel, mikor ismét az utczán találta magát. Oktave is sóhajtott — persze más okból. — Kár ! — mondta magában s a fiatal leány után tekintett. A kiszolgáló kisasszonyok sokatmondóan mosolyogtak. Nagyon jól tudták ők, mi történt itt az előbb — az effajta mindennapi jelenség volt. — Soha, soha többet! — gondolta Nina, miközben felhevülten, lélekszakadva igyekezett hazafelé. »Ha a sors magától valami érdekessel lep meg — ám legyen ! Nem fogom elutasítani magamtól! De ily módon . . . Nem, soha többé ! Hál’ Istennek, hogy túlestem rajta és ismét visszanyertem látásomat. Másodszor ilyenbe nem keveredem. Nem, soha!!« A földmivelésügyi miniszterhez a gazdasági tudósítóktól a következő jelentések érkeztek : Június 29-én ismét volt néhány helyen jégverés. Ezen károkról, valamint a 27. és 28-án előfordult jégesőkről újabban a következő jelentések érkeztek : Veszprém vármegye devecseri járásában a 27- iki jégeső mintegy 15 község határát érte. A jégdarabok galamb- és tyúktojás nagyságúak voltak és több helyen a gabonanemüeket és a kapásokat teljesen megsemmisítették; a veszprémi járásban mintegy tíz község termése semmisült meg. Fetér vármegyének a 29-iki jégverés kivált az alsó felét érte, igen nagy kárral. A kalászosokban előidézett károkon kívül a szépen fejlődött szőlőket is tönkre tette. Győr vármegyéjén, a már említett helyeken kívül, a Szigetköz és Csilizköz is nagyon megkárosult. Komárom vármegyében az udvardi járás több községe 30—80 százalék kárt szenvedett a jégveréstől, néhánynak termése pedig majdnem teljesen megsemmisült. Az ide közel eső barsmegyei községek is rendkívül nagy károkat szenvedtek. Árpa- és búzában a kár 90—100%-ot is elér. A csallóközi járásban Keszegfalva, Aranyos, Ekel, Nagy- és Kis-Keszi határát a jég nagy részben elverte, más helyeken is nagy a kár. A tatai járás a jégveréstől ment maradt. Pécs város határában is nagy kárt okozott a jégeső, a kárt fokozza a rendkívüli zápor következtében beállott áradás, illetve a hegyekről lezuhanó patakok iszapos kiöntései. Pest vármegye gödöllői járásában 27-én és 28- án volt jégverés, a már említett károkon kívüli a jég Isaszeg, Péczel, R.Csaba, Czinkota, Tarcsa s még más helyek termésében tett nagy károkat. Gömör vármegyében a tornallyai és rimaszombati járások károsodása 40—60 százalék. Nógrád vármegye gácsi járásában a rendkívül, nagymérvű, erős jégveréssel párosult zivatar több község termését teljesen tönkre tette, a kalászosok össze vannak törve s a kertiek levelei és szárai a földön hevernek. Heves vármegyében Hatvanban is volt jégverés, körülbelül 20 százalék kárral. Hont vármegye Ipolysági járásában a jégverés az összes vetésekben nagy károkat okozott. Ugocsa vármegye tiszántúli járásában némely község határát a jég nagy részben tönkre verte. Arad vármegye eleki járásában 29-én este a sűrü, dió nagyságú jég Lökösháza határát teljesen tönkretette. Csanád vármegye nagy részében szintén volt ugyanakkor jégverés, nagy károkkal. — a mezőhegyesi ménesbirtok egész területét jégeső érte; legnagyobb a kár Kisperegen és Kovácsházán. Szabadka—Palics határában 29-én este a jégverés 15—25—50% kárt okozott — a meteorológiai intézet jelentése szerint Szegeden is volt jég. Szatmár és vidékén a rendkívül nagy vihar és jégverés a búzában, tengeriben és gyümölcsösökben nagy károkat okozott. Háromszék vármegye kézdi járásában — mint utólag értesülünk — még 25-én nagy károkat okozott a jég és vízáradás.