Magyar Polgár, 1898. október-december (21. évfolyam, 155-230. szám)
1898-10-01 / 155. szám
4 Városi közgyűlés, Kolozsvár, okt. I. Előbb Szvacsina Géza polgármester, majd úrról Bélai Ákos főispán elnöklete alatt tegnap délután rendkívüli közgyűlése volt a városnak. A bizottsági tagok igen nagy számmal jelentek meg , hanem daczára ennek, az első félórában előterjesztett ügyekhez senki sem szólott hozzá, úgy, hogy a javaslatok előterjesztése után az elnök azonnal enuncziálhatta a határozatokat. Ezek az ügyek a következők voltak: Belügyminiszteri teirat az ausztriai egyetemeken szerzett orvosdoktori oklevél alapján hazánkban folytatható orvosi gyakorlat szabályozása tárgyában, mely tudomásul vétetett. Baja város átiratára a Duna folyónak Baja város mellett leendő áthidalása és a baja—báttaszéki vasúti összeköttetés mielőbbi létesítése iránti föliratának támogatása iránt, — elhatározta a közgyűlés, hogy e fontos érdeket a maga részéről is támogatja. A tanácsi előterjesztések közül első volt az indítvány, mely Erzsébet királyné ő Felsége emlékére emelendő szobor költségeihez való hozzájárulás iránt létetett. Dr. Esterházy főjegyző tartalmas beszéde után egyhangúlag 2000 koronát szavazott meg erre a czélra a város. Mátyás király szülőházának helyreállítása tárgyában tett előterjesztésre elfogadtatott aMagyar Polgáriban már részletesen ismertetett javaslat. A hús- és borfogyasztási adóknak az 1899-ik és következő évekre leendő megváltására a szakosztályok javaslatához képest a pénzügyminiszterrel folytatandó tárgyalásra fölkérettek : Hegedűs Sándor orsz. képviselő, Szvacsina Géza polgármester és Fekete-Nagy Béla tanácsos Az országos magyar gazdasági egyesületnek az agrikol tarifták tárgyában tett javaslatára felírat intézését határozták el a kereskedelmi munkatorhok, ajánlva a vezőim életbeléptetésénél a vidéki városok érdekeinek figyelembe vételét. A városi polgári faiskola felügyelő bizottságának az iskola 1-ső osztályában egy harmadik (ct és a tif-ik osztályában egy második (b) párhuzamos osztály felállítása iránti előterjesztése tárgyában, a szakosztályok és a tanács abbeli javaslata fogadtatott el, hogy a párhuzamos osztályok beállítása min engedélyeztetik, s jövőre utasíttatik az igazgatóság, hogy csak annyi növendéket vegyen föl, amennyit a törvény megenged. A gránit járda készítésének egységáraira tartott versenytárgyalás eredményének bejelentésénél megkezdődött a vita. Somodi István és mások fölszólalásai után elhatározták, hogy évről-évre versenytárgyalást tartanak, hogy kellő konkurrencziával minél előnyösebb egységárakat érhessen el a város. Nagy vita volt a kerékpáradónál. Az ismertetett javaslat ellen, mely szerint minden kerékpár után 6 írt évi adó fizetendő, sorra szólaltak fel dr. Haller Károly, Szabó Sámuel, Somodi István, Deáky Albert, Tutsck Sándor, dr. Gartam József és Deák Albert, míg mellette Szvacsina Géza polgármester, Salamon Antal és dr. Várady Aurél emeltek szót. Különösen Szvacsina polgármester igen szépen, nagy hatással mutatott rá arra, hogy a város folyton szaporodó szükségletei kielégítésére a legrosszabb fináncz politika a pótadó emelése és az osztékony és igazságos új adónemek ellenzése. Végre is a nagy többség (29-en 11 ellen)elfogadta a javaslatot, előbb általánosságban, majd részleteiben is. Utána a főtér rendezésével szükségessé vált utcza-rendezések kérdése került szőnyegre. A közgyűlés hozzájárult ugyan a magyar-és közép-utczák, valamint a Mátyás király utcza rendezéséhez, de mivel a főtér nyugati oldalán a járda lefektetése még megoldásra vár, dr. Csiky Viktor kérdést intézett a polgármesterhez, hogy miképpen áll ez a kérdés, mert a közvélemény elhihetetlen hírekkel izgattatik. Szvacsina Géza polgármester behatóan ismerteti a rendezés ügyét, melynek akadálya az, hogy a miniszterileg jóváhagyott terv szerint csal és rész lenne a rendezés, a jobb megoldás pedig csak akkor volna kivihető, ha az érdekelt háztulajdonosok ahhoz hozzájárulnának. Ezek közül azonban dr. Jósika Sámuel csak abban az esetben hajlandó hozzájárulni, ha a város a leszállítás következtében szükséges lépcsőket a ház boltjaihoz elkészíttetné, s a kapubejárót átalakíttatná. Miután pedig ez - eltekintve a költségektől —- a jövőre veszedelmes precedens lenne, a tanács kénytelen a rosszabb, de miniszterileg engedélyezett tervet végrehajtatni. Dr. Csiky Viktor sajnálattal értesül a nehézségekről, s a polgármester fölvilágosítását köszönettel tudomásul veszi. Dr. Tutsek Sándor kéri a polgármestert, hogy hívjon össze bizalmas értekezletet, melyen a megoldásra nézve egy indítványt szeretne tenni. Indítványa akkor az lenne, hogy mivel a város a költségeket semmi szín alatt sem viselheti, a közönség pedig a helyes megoldást kívánja, indíttassék gyűjtés a közönség körében a költségekre. Gr. Bélai Ákos főispán figyelmezteti a szólót, hogy a tárgytól eltér, s indítványa nem ide tartozik, mire Sándor József orsz. képviselő a tárgyhoz kapcsolatos indítványképpen azt javasolja, hogy a lőtér nyugati oldalába torkolló utczák rendezésének ügye a közvélemény megnyugtatására terjesztessék értekezlet elé s annak véleménye mielőbb rendkívüli közgyűlésen tárgyaltassék. E javaslatot a közgyűlés egyhangú helyesléssel magáévá tette. A még hátralevő ügyek közül csak az a határozat érdemel említést, melylyel a főjegyzői fizetést, tekintettel dr. Esterházy László főjegyző kiváló munkásságára, a tanácsosi fizetéssel egyenlővé tette a közgyűlés. MAGYAR POLGÁR A vádlottak padján. Kolozsvár, szept. 30. Akit a templomból kidobtak. A faragói gör. kath. templomban most szeptember 22-én mult harmad éve épületes jelenet játszódott le. Már beharangoztak a szentmisére, a hívek megilletődött arczcal hajoltak imakönyveik fölé, az orgona ájtatos hangjai ünnepélyesen zúgtak a levegőben, mikor egyszerre váratlanul félbeszakadt az orgona szívekbe ható zenéje. Mindenki sejtette, hogy valami rendkívülinek kellett történnie. Maga a tisztelendő atya is megbotránkozva fordult a karzat felé, ahonnan a következő pillanatban nyájas szóváltás hangzott le. •— Hé! Kotródjék innen. — Le kell dobni a nyomorultat! — Nekünk ugyan nem orgonál többé. — Mars! — Ki vele! A megtisztelő felszólítások a lelki szent gyakorlatát végző közönség ritka örömére Pap Demeter kántorhoz voltak intézve, akinek fizetését nem régen emelte fel, a hívek zsebére, fölöttes egyházi hatósága. A szindikátus, mely feladatául tűzte ki azt a zsivány kántort fölmenteni hivatalos teendőinek végzése alól, az egybegyűltek helyeslő morajának kíséretében az orgonát megfosztotta mesterétől s az elhalványodott művészt pár rutinos mozdulattal a templomon kívüli állományba helyezték. A temperamentumos jelenet epilógusa tegnap délután folyt le a kolozsvári törvényszék előtt; a panaszos ez alkalommal érdekes momentumokkal gazdagította a fennebbi elbeszélést. Mint utólag kiderült ugyanis, a kántor deportálására alakult szindikátus eredetileg kísérletet tett abban az irányban, vájjon nem lehetne-e a szerény, de érdemes férfiút székével együtt, egyszerűen a földszintre dobni ? A kántor akadékoskodásán azonban a kitűnő eszme hajótörést szenvedett s a szindikátus kénytelen volt megelégedni azzal, hogy a rémültében berekedt orgonistát a vah-ta-vah törzs vérfagyasztó csatarivalgásainak melodikus kíséretében származtassék ki a templomajtón. (A templomablakokra nem lehetett számítani az inpraktikus vasháló miatt.) A bíróság: Nesztor László és Gáspár Mikós, Theil István elnöklete alatt olykép rehabili t 1898. okt. 1. tálta a rilegh mezőit orgonista becsületét, hogy a különben sikerült cselszöfém kolenz vezetőjét különböző időtartamra (a főkolompost hónapra) becsukatja s azonkívül 5-1 haztos pénzbüntetést is mért reájuk. A bölcs ítélkezésben ugy a vádlottak, mint Göllner Béla dr. közvádló megnyugodtak és igy Lázár Ernő dr. jegyző általános megelégedés mellett vette jegyzőkönyvbe, hogy az ítélet jogerős. Magyar Polgár: Előfizetést nyitunk az 1898-as év utolsó negyedére. Nem kérkedünk, ha azt állítjuk, hogy a „illeggűr Polgár“ beváltotta azokat az ígéreteket, amelyekkel újjászületése idején az erdélyrészi közönség támogatását kérte. És örömmel, büszkeséggel konstatálhatjuk, hogy a közönség elismerésre méltó módon méltányolja munkánkat, fáradozásainkat, amiket a közjó szolgálatában kifejtünk. Valamint eddig, úgy ezután is, legjobb erőinkkel, minden áldozattal rajta leszünk,, hogy a máris megnyert nagymérvű támogatást ne csak megtartsuk, hanem folyton- folyvást fokozzuk. Fő törekvésünk oda irányul, hogy lapunknál a hírszolgálatot mentől tökéletesebbé fejlesszük. Gyors, kimerítő, hiteles tudósításokat igyekeztünk és igyekszünk adni minden fontosabb eseményről. Ebben a tekintetben bizonyára önérzettel hivatkozhatunk eddigi működésünkre. Vezérczikkeink, mint eddig, ezután is alapos tájékozást fognak nyújtani a politikai és társadalmi élet jelentékenyebb kérdéseiről. Tárcza- és Csarnok-rovataink változatos és értékes olvasmányt fognak nyújtani. Egyáltalán: arra törekszünk, hogy a3 Magyar Polgári közszükséglet legyen az erdélyrészi közönségre nézve. Tisztelettel kérjük az előfizetési díjak, mielőbbi beküldését. Előfizetési árak: A szerkesztőség és a kiadó aiatal Egész évre ......................14 írt. Félévre.................................7 írt. Negyedévre .... 3 írt 50 kr. Egy hónapra . . . 1 it 20 kr. HÍREK. Kolozsvár, okt. 1. Tisztelt előfizetőinket arra kérjük, hogy az előfizetési pénzek beküldésénél mellőzzék a közvetítőket, akik ezért a csekély szolgálatért túlságosan magas százalékot szoktak felszámítani. Annyival inkább kérjük a közvetlen megrendelést, mert máskülönben a lap küldésében fennakadás állhat be. A kolozsvári igazságügyi palota. A képviselőház pénzügyi bizottságának tegnapelőtti ülésén Hegedűs Sándor a kolozsvári igazságügyi palota dolgában kérdést intézett Erdély miniszterhez, sürgetvén a palota fölépítését. Hegedűs felszólalására a miniszter azonnal felelt, kijelentvén, hogy a tárgyalások már be vannak fejezve és reméli, hogy a jövő évben már megkezdhetik az építkezést. A Szent-Ferencz-rendiek házi ünnepe. Lélekemelő, szép ünnepély folyt le ma reggel a Szent-Ferencz-rendiek óvári templomában, abból az alkalomból, hogy a templomot és