Magyar Polgár, 1900. július-szeptember (23. évfolyam, 149-223. szám)

1900-07-02 / 149. szám

1900 július 2. Azért indultam jelen utamra, azért jöttem a székelység ezen főhelyének falai közé, hogy közvetlen közelből merített tapasztalatok által könnyítsem meg munkámat. Nem vagyok ide­gen ezen a helyen, de a viszonyok változása — nézetem szerint — szükségessé tette e viszontlátást. Nem szükség ahhoz nagy idő, hogy a kívánatos tapasztalatokat megszerez­hessem s épen azért itt idézésem ideje nincs is hosszúra szabva. Fölöslegessé teszi a hosz­szas szemlélődést azon körülmény, hogy a Székelyföld viszonyait illető kérdésekkel már többször és hosszasabban foglalkoztam. Jelen­leg látni akarom azon szükségleteket, melyek kielégítésre várnak s melyeknek kielégítése e föld népe boldogulásának záloga. Nagy örömömre szolgál, hogy önök meg­értik e törekvéseimet és jóindulattal méltá­nyolják. Ez nemcsak édes jutalom nekem, hanem egyszersmind buzdítás is további tö­rekvéseimre nézve , mert garanczia, hogy önök munkáikkal az én munkámat támogatni fogják. A Székelyföld viszonyait nehéz lesz a raj­tuk levő bajok alól fölszabadítani. De ha a bajok forrását fölkutatjuk s együttes erőre igyekszünk azokat megszüntetni, ha hosszú idő árán is, de ezért fogunk élni. Épen ezért — mondom — szívemből, kö­szönöm lelkes üdvözlésüket, mert ennek alap­ján bátor vagyok remélem­, hogy e föld népe boldogulásának előmozdításában a mily lelke­sedéssel vannak eltelve jelenben, és oly lel­kesedéssel fognak támogatni a munka me­zején is. Isten éltesse önöket, e város polgárságát! (Éljenzés.) Ezután ez'­. Máriaffyné gróf 'Bethlen Louise üdvözölte a helyi nőegylet és székely leány­­árvaház nevében az Exellencziás asszonyt és a város nevében Geréb Erzsike és Páll Mariska két csokrot nyújtottak át, egyiket a kegyelmes asszonynak, a másikat a leányának, kiket e figyelmesség igen kellemesen érintett. A kegyel­mes asszony és Pózsika leánya valósággal elbű­völtek szeretetreméltóságukkal mindenkit, ki sze­rencsés volt velük érintkezhetni Ezzel megindult a menet a városba, melyet székelyekből álló lovas bandérium kisért Jenei József birtokos vezetése alatt. Az impozáns menet a Transsylvania szállo­dáig haladt, hol a czéhek egész zászló sora és a hadastyánok egy szakasza állott díszben. Har­sány eljenzések mellett jutott fel — Hegedűs Sándor miniszter és a kísért­­eben lévő számos képviselőkből és a minisztérium előkelő magas hivatalnokaiból álló társaság — a zöld ágakkal diszített Sz­pcsőn termeibe, hol rövid pár percz múlva fogadta a különböző küldöttségeket és kérvényezőket. MAGYAR POLGÁR feladatát fejtegette, a Tauszik­ B. Hugó iparka­marai elnöknek adott válasza, melyben kilátásba helyezte a székely iparmúzeum állami kezelésbe való vételét. » A küldöttségek tisztelgése alatt a kegyelmes asszony és leánya a várost tekintették meg. A reggeli. Pontban egy órakor vette kezdetét a Mikó Árpád és neje által adott fényes reggeli a Letz­ter Samu féle vendéglőben, melyet a tulajdonos igen szépen feldiszített ez alkalomra. A háziasz­­szonyt, ki hirtelen beteg lett, Ugrón Jánosné Mikó Róza, a főispán nővére helyettesítette elő­kelő szeretetreméltósággal. A pompás reggelin, mely a legfényesebb bankettnek is beillett volna, 75-en vettek részt a város és megye előkelő emberei és számos hölgyei közül. A miniszter neje és leánya előbb érkeztek meg, majd a mi­niszter is jött Szterényi miniszteri tanácsos kísé­retében. Délután 3 órakor végződött a fényes lakoma, mely után a látogatások vették kezde­tüket. Látogatások. A miniszteri látogatások között az első volt az áll. segélyezett ev­rel. nőipanskola női kézi­­munka kiállításának megtekintése. Először a ke­gyelmes asszony és leánya érkeztek meg, kísére­tükben a helyi nőegyletek vezető hölgyeivel. A földi,­zitett i­skola kapujában két viruló leány díszes virágcsokorral lepte meg a mioisz­ternét és leányát. A kegyelmes asszony nagy szakértelemmel és alapossággal tekintett meg mindent s érdeklő­déssel hallgatta a női munka tanítónők magyará­zatait. Három óra után megérkezett a miniszter is kíséretével s csatlakozva nejéhez, ketten együtt magasztalták a kiállítás szépségeit, ízléses beren­dezését, azt a gyakorlatias irányt, a­mely szel­lemben az iskola vezetve van. Innen a Burger Albert sörgyárának megte­­kintésére hajtattak a magas vendégek. Majd a székelyföldi iparmúzeum, a Me­ssitz-féle bútor­gyár, az állam­i fa és fémipari iskola, a czukor­­gyári, a m­egyesfalvi szeszgyár és végül a fűrész­­gyár és villanytelep megtekintése következett. A bankett. Este hét órakor vette kezdetét a Letzter­­féle vendéglő kerthelyiségében rendezett bankett, a­melyen mintegy 300 an vettek részt. Az első­­elköszöntőt Mikó Árpád M­­T.-megye főispánja tartotta ő felsége a királyra, aztán Geréb Béla polgármester Hegedűs miniszterre, Désy Zoltán alispán Hegedüsnére, lakszik B. Hugó Hegedűsre. Melyek­ban Hegedűs miniszter, hosszabb beszé­dében kifejtette programmjának azt a részét, a melyben czéljául tűzte ki a magyar ipar és kereskedelem felvirágoztatásának módozatait; beszéde végén Marosvásárhely közönségét éltette. Sz. Szakáts Péter poharát a főispánra köszön­tötte. Tóthfalussy József ev. ref. lelkész dr Ke­mény Kálmánra. Deák Lajos tanfelügyelő a mi­niszter kísérőire. Mikó Árpád a hölgyekre és Máriaffynéra. Az elutazás Ragyogó fényárban úszott az egész város. Minden ház ablaka kivilágítva, így vonult a mi­niszter és családja hosszú kocsisortól kisérve este 9 óra 10 perczkor ki a vasúti állomáshoz, honnan szívélyes bucsuzás után elutazott. Székely-Udvarhelyt, Székely-Udvarhely, jut. 1. Ma reggel 8 óra 30 perczkor érkezett a miniszter családjával Székely Udvarhelyre. Kíséretében voltak : Szterényi József minisz­teri tanácsos, Péterfy dr. miniszteri segédfogal­mazó és Domokos Andor dr., Udvarhely vármegye alispánja. A vasútnál Vdjlaky Arthur, Udvarhely­vármegye főispánja üdvözölte a minisztert és be­szédében a többek közt ezeket mondja : Mindnyájan igen jól tudjuk azt, hogy Nagy­méltóságod a székelyföldi ipar föllendülése érde­kében nyújtja felénk segítő kezét. Mi hálásan fo­gadjuk ezt, annál inkább, mert a székelyföldi ipar a munkás székely népre nézve életkérdést képez. A miniszter az üdvözlő beszédre a követke­zőket válaszolta: Méltóságos Főispán Úr! Tisztelt Uraim ! Mondhatom, nagy örömmel ragadtam meg az alkalmat, hogy a Székelyföldnek ezt a ki­váló részét, mely eddig minden téren annyira el volt hanyagolva, személyesen győződjem meg mindazokról a dolgokról, melyek a Szé­kelyföld előhaladásának érdekében fölhasznál­hatók. Biztosíthatom önöket arról, hogy mind­azt, a­mi csak tárc­ám keretén belül megte­hető és csekély tehetségemből kitelik, el fogom követni a Székelyföld fölvirágoztatása érdeké­ben. Köszönöm a szíves fogadtatást. A vasúttól ezután a menet a város felé vo­nult, a­mely gyönyörűen föl volt díszítve. A díszkapunál Székely­udvarhely város nevében Demeter Dénes helyettes polgármester üdvözölte a minisztert, a­kinek beszédére Hegedűs minisz­ter a következőket felelte: Tisztelt helyettes polgármester Úr! Fogadja őszinte köszönetemet azért a szívélyes fogad­tatásért, melyben polgártársai nevében is részesített. Örömmel jöttem ide, hogy meg­győződtem a székelyek bajairól, a­melyeken lehetőleg segíteni akarok. Még egyszer köszö­nöm a szívélyes fogadtatást. Fél 10 órakor ért a miniszter és kísérete a király­i főreáliskolához, a­hol Hargita Nán­dor szakiskolai igazgató a kiállítás rendező­bizottságának elnöke fogadta és üdvözölte. Ennek üdvözlő beszédére a miniszter követ­kezőleg felelt: Nagy örömmel jöttem ide annyival is in­kább, mert a spec­iális kiállításokban mindig nagy gyönyörűségem telik. Köszönöm a szíves fogadtatást. A kiállítás területén az iparosok összesége nevében Solymossy Endre tanár a következő beszéddel üdvözölte a minisztert: Engedje meg Nagyméltóságod, hogy szívünk szerint szóljunk és kimondjuk azt. Méltóságod az első, ki sorsunkat látni akarja, ki velünk szeretettel foglakozik. Mert eddig velünk senki sem gondolt. Önzéstelenül velünk senki sem fog­lalkozott. Vezető embereink csináltak ugyan ed­dig is holmi színes és ötletszerű ipari kezdemé­nyezéseket, hirdetvén, hogy ezt az iparos osz­tályért tették, valójában azonban egyéni emelke­désükért, hatalmuk népszerűsítéséért — és soha sem az iparosok valódi érdekeiért. A politikai birkózás megyénkben letört mindennemű gazda­sági érdeket. Nekünk távol kellett állnunk itt is, ott is. E mérkőzés fölemésztette a mi erőinket. Összeomlott erkölcsi és anyagi exisztencziánk. Romjaiba vezető mesgyék jelölik küzdelmeink útját. Hibás jelszavak, téves irányzatok, politikai megtorlások gazdasági életünket árván hagyták. Ezen helyzetünket tárjuk fel e rövid emlékirat­ban, melyet átnyújtani bátorkodom, s egyben kérjük Méltóságodat, hogy vegye azt figyelembe és ha székely véreit ne hagyja el. Solymossy beszédére a miniszter követke­zőleg felelt: Tisztelt iparos polgártársaim! Az átadott emlékirat jó vastag, ebből gondolom, hogy sok panasz lehet benne. De, ha még egyszer annyi lenne is, még akkor is keresz­tül tanulmányoznám, pedig személyesen jár­tam be az ország legtöbb vidékét és az ily nemű memorandumoknak olyan nagy tömege fordult meg kezeimben, hogy annak, a­mi az önök kérvényében foglaltatik, legnagyobb ré­szét már kívülről is tudom, a­nélkül, hogy el­olvastam volna Engedjék meg azonban, hogy a szónokuk által oly ékesen elmondottakra én is oly őszinteséggel reflektálhassak, mint a minővel tisztelt szónokuk is bajaikat elém tárta. Az én idejövetelem, mint azt a szónok úr mondta, arra készteti önöket, hogy bízza­nak és reméljenek,­­ tehát bízzatok és re­méljetek. De hozzáteszem azt is, hogy: dol­gozzatok és tanuljatok. Én magam is sokat . A küldöttségek. Féltizenkettőkor vette kezdetét a tisztelgő küldöttségek fogadása. Legelőször a törvényhatóságokat vezette a miniszter elé Mikó Árpád főispán, igen lendüle­­tes szép beszédben utalva a város és megye rendeltetésére, mint a székelység góczpontjára. Azután az egyházak következtek és pedig a róm. kath. egyház Karácsony Márton apátplebános, a református egyház Tóthfalusy József ref. lel­kész, az unitárius egyház Kelemen Albert esperes vezetése alatt és a vasúti küldöttség Kemény Kálmán br., v. b. t. t. vezetése alatt. A bíróságok Ternowsky kir. táblai elnök vezetése alatt. Ezt követte a helyőrség tisztikarának tisztelgése, majd az iparkamara Tauszik B. Hugó elnök vezetése alatt. A pénzügyigazgatóság György Pál vezeté­sével, az ügyvédi kamara Csongvay Lajos veze­tése alatt stb. stb. A miniszter mindannyinak valósággal mesteri formában rögtönözve válaszolt. Legnagyobb ha­tást tette a Tóthfalusy József szép beszédére adott felelete, melyben a református egyház nemzeti

Next