Magyar Polgár, 1900. október-december (23. évfolyam, 224-298. szám)

1900-10-01 / 224. szám

1900 XXIII. évfolyam. Kolozsvár, hétfő, október 1. 224. szám. Előfizetési Árak: Szerkesztőség : belkirály­ utcza 6. sz. Egési évre 28 kor., fél évre 14 kor., negyed évre 7 kor., »•»•»*■ •••»*••««* és királtai»idor.o. A lap szellemi részét illető min­den közlemény ide intézendő, egy hónapra 2 kor. 40 fillér. — Egyes szám ára 10 fillér. ^ j ijj ALBERT. Kiadóhivatal: belközép-utcza 4 sz ■egjilsnik Iliin síp, u Hintik ti «iitrsipst ktrétslivst RirdefAsek □ emként 10 fillér, »pillér egy petit tor területenként 40 fillér. A kassai gazdák. Kolozsvár, okt. 1. A hó és hét első eseménye a kassai gazda-kongresszus, mely mindkettőt meg­nyitja. Hogy országos figyelem kiséri, sőt kormánykörökben is méltányolják jelentő­ségét, ezt láttuk az előzményekből s köny­­nyen kimagyarázhatjuk a gyűlés vezetői­ből és a tárgysorozatból. A­hol Károlyi Sándor és Majláth Jó­zsef grófok, Zselénszki, Bujanovits, Mak­­falvay, György Endre osztozkodnak az elő­adói széken, ott okvetlenül olyan kérdé­sek merülnek föl, a­mik iránt nem lehe­tünk közönyösek éppen most, mikor anyagi viszonyaink fejlesztésének jelszavai vezet­nek a közéletben s a fölsorolt férfiakról jól tudjuk, hogy oly termelési ág érdeké­ben buzgólkodnak, a mely Magyarország exisztenczájának alapját képezi, s a mely­nek prosperálása nélkül nálunk az egész üzleti élet fönnakad s mindenfelől szük­ség és szegénység üt tanyát Ezért sohase támadjunk az agráriusokra, mert nálunk ezek egyben merkantilisták is. A­ki a birtokos és mezei gazda ügyét fölfogja, az egyben az iparos és kereskedő érdekét is fölkarolta, mert ezeknek csak akkor van forgalmuk, ha a gazda pénzzel rendel­kezik. Egészen más az, ha az agrár jelsza­vakkal csak egyes osztályok, például a nagybirtokosok érdekeit s a reakczió poli­tikai törekvéseit kötik össze. Ez esetben helyén van az ily agrárizmus kritizálása. De gróf Károlyiról tudjuk, hogy a köz­ségi hitelszövetkezetek terjesztésével a nép javát törekszik előmozdítani; gróf Majláth pedig a főrendek közt tartott beszédeivel ugyancsak népbarátnak mutatkozott be s oly humánus eszméket fejtegetett, a melyek sokban újak voltak e magas gyülekezet­ben. Csak néppárti czélzatok ne lappang­janak alattuk, magunk is aláírjuk. E csapáson halad a kassai kongresz­­szus tárgysorozata is, mely mind a kö­zéposztály és a nép érdekében van ösz­­szeállítva. Mintha csak azt a vádat akar­nák vele megc­áfolni, hogy az agrárius urak a maguk osztályérdekében dolgoz­nak. Nem; a kassai gazdák abból a szo­morú tapasztalatból indultak ki, hogy a nemzet gerinczét képező középosztály tön­krement s ez által maga a nemzeti lét van mindinkább fenyegetve. Ezen akarnak segíteni, a nemzet támasztékait akarják megerősíteni. Ezért a programm túlnyo­móan a középosztálynak van szentelve, ennek a néppel való viszonya, vezető sze­repe és nevelése foglalja el a tanácskozás nagy részét. S mi különösen ez utóbbinak, a ne­velésnek fölvételéből látjuk, hogy a kon­gresszus jó helyen tapogatózik s eltalálja az orvosságot. Mert valóban a nevelésnél kell kezdenünk, ha a múltból ránk ma­radt előítéleteket gyökeresen le akarjuk vetni, a mai kor szellemét alaposan el akarjuk sajátítani s föl kívánjuk magun­kat fegyverezni mindazon tulajdonokkal és ismeretekkel, a melyek korunk verse­nyében nélkülözhetlen kellékek. Közép­­osztályunk elzüllésének legfőbb oka kez­det óta kellő nevelésének hiánya. Mert igaz, hogy a 48-diki átalakulás mérte anyagi existencziájára az első s a rákö­vetkezett korszak a második fejszecsapást: az ar, a­kiért addig mások dolgoztak, nem állhatott egyszerre azok sorába, a­kiknek azelőtt parancsolt. Az is igaz, hogy azóta még csak egy nemzedék nőtt föl, a­mely legfölebb átmenet, de még nem átalakulás. Ám, a mi fő: még ma se igen tapasz­talnak középosztályunkban törekvéseket a változott viszonyokba való illeszkedéshez Igaz, hogy közoktatásunkat is még a ha­gyományos arisztokratikus szellem hatja át, de hát ez csak onnan van, hogy tár­sadalmi igényeink nem követelik módo­sítását. Mert ennek is a közszükséglet ad irányt, mint az üzleti életnek. A nevelésre tehát, mint az egész szükséges változás kiindulási pontjára, nagy súlyt fektetünk s tárgysorozatba vételének örülünk. A birtokminimum és a hitel szintén szoros kapcsolatban állnak a középosztály sor­sával s a földművelési vámokat és a ha­táridő üzlet kérdését, mint az értékesítési viszonyok lényeges szabályozóit, szintén érdemes lesz megvitatni. A vámkérdés tisztázásának éppen most, a kereskedelmi szerződések küszöbön levő tárgyalásánál nagy hasznát vesszük, a határidő üzlet pedig régóta nyilvános tár­gyalás alatt áll, de azért egyszer se volt oly aktuális, mint most, midőn a berlini események ujjal mutatnak bizonyos irány­zatok tanulságaira. Ott az agrár­agitácziók hatása alatt eltörölték a határidő üzletet s fokozott adóval és más intézkedésekkel szigorúan megrendszabályozták a börzét.­­ Az eredmény: az ép most pusztító gazdasági és ipari válság, mely a mi piaczunkat is mindinkább a maga körébe vonja. A német agráriusok pedig most azon fáradoznak, hogy visszacsinálják, a­mit megcsináltak. Mindenesetre oly jelenségek, a­melyeket nem ajánlhatunk eléggé gaz­dáink figyelmébe, mert élénk bizonyítékai az egyoldalúan túlhajtott intézkedések káros hatásának s nálunk intésül szolgál­hatnak mindazoknak, a­kik a kormány által hangoztatott egyensúlyt az egyes osz­tályok között meg akarják billenteni. A kassai gazdák is csak úgy számít­­hatnak közelismerésre, ha tanácskozásaik­ban szem előtt tartják ez egyensúlyt, mint a közérdek egyik biztosítékát s kerülik még a látszatát is annak, hogy közgazdasági kérdések ürügye alatt politikai pártozáso­­kat portálnak. Mert a programm szólhat a legjámborabbul : az előadás az, a­mi a kongresszusnak szint és jelleget ad. C’est le ton, qui fait la musique. A kassai ve­zetők pedig, ha akaratuk is van hozzá, összhanggá tudják egyesíteni a gazdasági téren elharapózott s politikával vegyített zagyva eszméket és irányzatokat. Politikai hírek. Kolozsvár, okt. 1 Üdvözlet Széll Kálmánnak. Szabó Imre kép­viselő tegnap tartotta beszámolóját Veszprémben- A beszámoló után bankett volt. Széli miniszter,­elnökhöz a következő táviratot küldötték : Szabó Imre or­z képviselőnk tíz évi kép­viselői jubileuma A mai napon Veszprémben megtartott beszámolója alkalmából a veszprémi szabadelvű párt tiszteletteljesen üdvözli Nagy­­m­éltóságodat, biztosítja tántor­­latlan ragasz­kodásáról és szeretett hazánk érdekében ki­fejtett és a nemzet örök háláját megérdemlő működésére ezen áldását kéri a veszprémi szabadelvű párt. A közigazgatás egyszerűsítése: Plósi Sándor dr. igazságügyminiszter tíz rendeletet adott ki, melyek kiegészítő részét képezik a kormány azon akc­iójának, a­melylyel a közigazgatás és az ügykezelés egyszerűsítését akarja megte­remteni. Az igazságügyi hatóságoknak az igazságügyi minisztériummal é­s egymással való írásbeli érint­kezésének egyszerűsítése tárgyában a miniszter elrendeli, hogy bármily tartalmú beadványok, jelentések, átiratok külzet nélkül, a megszólítás mellőzésével, tárgyias rövidséggel és szabatosság­gal szerkesztendők. A beadványt m ohasható alá­írással­ kell ellátni. Az egy oldalnál hosszabbra nem terjedő jelentéseket és átiratokat féléven kell kiadni. Ugyancsak a miniszter az igazságügyi minisztérium egyes osztályainak érintkezésére nézve szintén tüzetes utasítást adott. Itt is az írásbeli munkát csak a föltétlenül szükséges dol­gokra redukálták. Most dolgozzák ki a pénzke­zelés és a számvitel egyszerűsítésére vonatkozó szabályzatot. A bíróságok ügyvitelének egysze­rűsítése és gyorsítása iránt pedig majd az új peres eljárás életbeléptetésével egyidejűleg fog­nak intézkedni. A mostani rendelkezések folytán már igen tetemesen leapad az írásbeli munka és az ügyvitel gyorsíttatik. Az olasz bor behozatal. A kereskedelmi szer­ződések megújítására vonatkozó előkészítő tár*

Next