Magyar Polgár, 1902. július-szeptember (25. évfolyam, 148-223. szám)

1902-07-01 / 148. szám

2 Csongrád választói­ joga felfüggesztendő volna, tegnap délelőtt tíz órakor a képviselőházban ta­nácskozást tartott, a­melyen jelen voltak: Nyegre László, Justh Gyula és Sortess József. A tanács­kozás két óra hosszat tartott és ezalatt a Kúria vizsgálati iratait tanulmányozták át. A vizsgálatot az aratás után folytatják Csongrádon. Az államtisztviselők fizetése. A államtisztvise­lők fizetésrendezésének kérdése különféle kom­­­binácziók tárgyát képezi a napi sajtóban. Itt-ott már a kérdés végleges megoldását is fixirozzák s egyes kombinácziókat a teljes pozitivitás for­májában hoznak forgalomba. A­mint a M. N. írja, ezek a számítások meglehetős koraiak s az államtisztviselői fizetésrendezés részleteire nézve még sem a minisztertanácsban, sem a pénzügy­minisztériumban végleges döntés nem történt. A tápéi kerület választójoga Belicska Béni, Barabás Béla és Kubinyi Géza képviselők, a­kiket a képviselőház Tápéra küldött, hogy meg­tartsák a vizsgálatot, várjon beállott-e a tápéi kerületben a kur­ai bíráskodásról szóló törvény­nek az az esete, a­mikor igen nagy mértékű vesztegetés, etetés, itatás miatt a kerület vá­lasztói jogát fel kell függeszteni, vasárnap Sze­gedről Tapéra utaztak. A kiküldöttek elhatá­rozták, hogy a vizsgálatot szeptember 9 én kez­dik csak meg, mert a népnek az aratással való elfoglaltsága miatt most úgy is eredménytelen volna. ____ A kereskedők és a kereskedői alkalmazottak nyugdíja. Az aradi kereskedők köre a képviselő­­házhoz ma beküldött kérvényében egy régi ano­málii orvoslását kéri. A kérvényezők ugyanis a törvényhozástól, hogy a kereskedők és kereskedői alkalmazottak nyugdíjbiztosítása tárgyában tör­vényt alkosson. Hivatkoznak az elaggott keres­kedők nyomorára, a­melyen eddig a társadalom és a szaktársak sem segítettek Az angol király betegsége. Budapest, jun. 30. Edward angol királyról hova tovább mind megnyugtatóbb hírek érkeznek Londonból. A király állapota, a­mi­t jelentik, állandóan kielé­gítően javul. Immár készülődnek a koronázási ünnepség újabb határidejére is. A király javu­lását különben leginkább az a jelentés bizonyítja, mely szerint már agyából egy kereken járó pamlagra tették a beteg királyt. A király állapotáról érkezett jelentések a következők: London, jún. 30. A legutolsó orvosi jelentések szerint a király állapotának javulása minden tekintetben kielégítő. A seb okozta kellemetlenségek is jelentékenyen csökkentek. A Buckingham-palotában kitűnő a hangulat, mert már kétségtelen, hogy a király túl van a válságon. Kifejezésre jut ez abban is, hogy a ko­ronázási ünnepek egy részét mégis megtartják, így hétfőn este meg lesz az ünnepi kivilágítás is. Henrik porosz herczeg elutazása alkalmával szombaton Portsmouthban beszélgetett a walesi herczeggel, a­ki teljes megelégedéssel nyilatkozott a beteg gyógyulásáról Vilmos császárnak Kielbe szintén kielégítő híreket küldtek. London, jun. 30. A király állapota már oly jóra fordult, hogy mától kezdve éjszaka nem adnak ki orvosi je­lentést, hanem csak délelőtt tíz órakor is este hét órakor. Tegnap a királyt az ágyból egy ke­­­­rekeken járó pamlagra tették, a minek a beteg nagyon megörült. Mikor a királyné és a család­tagok ezután megláogatták a beteget, ez meg­elégedésének adott kifejezést. London, jún. 30. A ma délelőtt 10 órakor kiadott orvosi je­lentés így hangzik: A király jól aludt. A seb elkötése sok fájdalmat okozott. Mindazonáltal semmiféle kedvezőtlen szimptóma nem jelent­kezett. London, jan. 30. Politikai körökben azt hiszik, hogy a koro­názást három hónap lefolyásán belül meg fogják tartani. A királyné a dán huszárezredeknek küldött­séget, mely tisztelgett nála, szeptember végére meghívta a koronázásra.­ ­ M i London, junius 30. A király állapot m­int jelentik, állandóan kielégítően javul. Ezze­ nem adtak ki orvosi je­lentést. Ezentúl csak délelőtt 10 órakor és este 7 órakor adnak ki bulletineket. London, jun. 30. A »Newspaper» legújabban a következő rész­leteket közli: Az orvosok nehéz gondok között töltötték el a csütörtöki és pénteki napokat. Utólag híre ment, hogy péntek délután négy óráig az orvo­sok és ápolókon kívül senkit sem bocsátottak a király ágyához s meg a királynéval sem tettek kivételt. Ekkor újból megvizsgálták a királyt s úgy találták, hogy a varratok el voltak tolódva. Ezeket azonnal rendbe hozták. A király jól érezte magát és álomba merült. Délután ébredt le és egy keveset evett. Addig a király ugyanabban a helyzetben maradt, a­melyben az operáczió után meghagyták. Az orvosok azt hitték, hogy a válság szerencsésen elmúlt Abban a helyzetben vagyunk, hogy a való tényállást következőkben közöljük : Feltéve, hogy valami közbe nem jön, szerdán minden második varratot el fognak távolítani. Addig a király csak levessel és hallal táplálkoz­­hatik Ha minden jól halad, július 6 án a többi varratot is eltávolítják. Három hétig lesz kény­telen a király ágyában maradni, egy hétig pedig székben fog ülni. Minden erőlködéstől óvakodnia kell, szivaroznia semmiesetre sem szabad s a válság elmúlta után hosszabb ideig enyhe tenger­parti levegőre lesz szüksége. Hónapokon keresztül egy sérvtartószerű köteléket fog hordani. Szóval : a király még nagy küzdelmeket kell, hogy kiálljon a végből, hogy életben maradhasson. London, jan. 30. Ausztria-Magyarország képviselői tegnap el­utaztak. zásával« és »előtérbe helyezés­ével akarja si­keresebbé tenni az anyanyelv tanulását? Hiszen — szó a mi szó — sok megnyugtató van ezekben az intézkedésekben, de sokkal sze­rényebbek, hogysem biztosíthatnák az anyanyelv központi szerepét. Félintézkedés nem intézkedés Ide önérzetes, bátor s főleg egész intézkedés teli. Ha igazán át vannak hatva vezető köreink tanter­vünk hazafias szellemétől, legyen bennük elég bátorság is a nemes czél megvalósítására. Ízen­jenek harczot minden czopfos maradiságnak. Ideje már kiábrándulnunk abból a balhiedelemből, hogy a formális képzésre csak a latin nyelv al­kalmas. Ideje már letaszítani Róma nyelvét arról a polczról, a­melyet az emberi szellem békéba , verésérével és majomszerepre kárhoztatásával oly végtelen hosszú idő óta jogtalanul bitorol. A mór megtette kötelességét, a mór mehet. De­­buisset pridem, mondhatjuk hozzánk méltó latin- Sággal. Engedje át a vezérszerepet az anyanyelv­nek s a kevesebb óraszámú tantárgyak közé szorulva tengesse életét, a míg tengetheti. S az­tán béke poraira. Mi talán sohasem szabadulha­tunk meg tőle egészen: egy nemzetet se nyomo­rított annyira meg, mint minket. (Üres frázisok­kal pedig ne áltassuk magunkat és ne dobálóz­zunk. Ez az egyetlen egy igazi ok, mely ma végzetessé tenné a latin nyelv kidobását, mert elvágná mivelődésünk gyökérszálait s ledönthe­­tetlen választófalat emelne jelenünk és múltúnk közé. Már­pedig az a nemzet, a­melyik múltja iránt nem érdeklődik, nem érdemes a jövőre­. A jövő iskolája az az iskola lesz, melyben az anyanyelv tanítása nem csak a papíron közép­pontja minden oktatásnak. Etnikai, nemzeti, paedagogiai és didaktikai okokon kívül ezt kí­vánja nyelvünknek és irodalmunknak belső ér­téke, köteles szeretete s nyelvünknek nemzeti miveltségünkkel való szoros és elválaszthatatlan kapcsolata. Nemcsak, hogy tanítani kell a magyar nyelvet, hanem általában minden nyelvtanítás szálainak az anyanyelv grammatikai ismeretéből kell kiin­­dulniok és ide visszatérniük. Siralmas fölfordult­­ságra vall a mai állapot, a midőn tanulóink 3—4 idegen nyelv grammatikájának rejtelmein küzdik által magukat, anyanyelvüknek azonban sokszor a legközönségesebb szerkezetével és sa­játságával, a legelemibb grammatikai szabályaival sincsenek tisztában. Jobb sorsra meltó buzgalom­tól lesz az iskola tala hangos, valahányszor arról szól a holnapi pensum, mely latin szavak »ké­pezik« a többes genitivust­­im­-mal, mely igék »kívánnak« dativust vagy »szenvednek kivételt”, de hogy az árva magyar nyelv mit kíván és mit szenved, attól nagy ritkán ha fáj a fejük. A magyar nyelv törvényeit és szabályait láb­bal tiporni egészen közönséges, megengedett do­log. Az iskola jár elől benne jó példával. A haja szála se görbül meg miatta senkinek: nem kiált­ják ki tudatlannak, mivel ellennek, tanulatlannak, nem olvassák fejére a klasszikusokat. Országos hahota töltötte be Hunniát, a­mi­kor — nem is olyan rég — egy nagy nevű és nagy tehetségű képviselőnk azt találta mondani a vita hevében: »Videant consult!« Az azonban aligha eszébe jutott valakinek, hogy ugyanaz a képviselő ugyanabban a beszédében egész sereg súlyosabbnál súlyosabb nyelvhibát (és nem nyelv­botlást) követett el, de természetesen magyar — Szabályrendelet Kolozsvármegye állattenyésztéséről. — Kolozsvár, jut. 1. Lapunk tegnapi számában röviden beszámol­tunk arról a rendkívüli közgyűlésről, melyet K®­­lozsvármegye törvényhatósági bizottsága Bélai Ákos gróf főispán elnöklete alatt tartott testpap délelőtt. A közgyilés vármegye állat­tenyésztéséről alkotott szabályrendelet megállapí­tása volt. Úgy hisszük hogy gazdaközönségünknek hasz­nos szolgálatot teszünk, mikor a szabályrende­letet lapunk hasábjain teljes szövegében közre­adjuk. A szabályrendelet így hangzik: nyelven. Ezeket azonban nem fogadta hahota, mert nem érezte hibának a nyelvérzék. Hja, nem csoda, latin grammatikát 8 éven át tanultunk, magyart csak 3 évig. Az anyanyelv rendszeres tanítása és az ön­­tudatlanul működő nyelvérzéknek a nyelvtörvé­nyek elméleti ismeretén alapuló öntudatoss­á té­tele szükséges azért is, mert e nélkül hiában való erőlködés (pedig erre adunk legtöbbet) küldenünk az iskolában a nyelvromlás terjedése ellen. Ide sem apró-cseprő portyázások, nem alka­lomszerű kirohanások kellenek; ide is rendszeres és állandó harcz kell. Hogy védekezünk ma az iskolában a nyelvromlás terjedése ellen ? Úgy, hogy ha nagyon megszáll a buzgóság, hajtiva­­dászatot rendezünk a nyelvromlás baczillusai el­len, tűhegyre szedetjük diákjainkkal a leggyako­ribb barbarismusokat. Csakhogy az a baczillus mindenképen furcsa jószág ám! Hiába szúrjuk tűhegyre, nem pusztul el, sőt igen gyakran az operáló nyelvérzék ellen tárcd s megejti és megrontja észrevétlenül. A tühegyre szedegetés, a barbarismusok gyűjtése csak ott használna, a­hol erős a diák nyelvérzéke, különben sokszor árt s éppen az ellenkező eredményt szüli. Az orvosok rég tudják, hogy a járványok terjedésé­nek sohsem a baczillus erejében, — hanem az anyag védtelenségében rejlik a főoka. — Nem azért terjed oly nagy gyorsasággal a fer­tőző betegség, mert sok­­ a fertőző baczil­­lus, hanem azért, mert nem vagyunk eléggé fölfegyverkezve ellene. Nem azért terjed, nem azért burjánzik úgy el a nyelvromlás, mert a sok kétnyelvű félmagyar jóvoltából a levegő is barbarimussal van tele, hanem azért, mert az MAGYAR POLGAR 1902. julius 1. Kolozsvármegye állat­­tenyésztése.

Next