Magyar Polgár, 1902. október-december (25. évfolyam, 224-299. szám)

1902-10-01 / 224. szám

1902. október 1. MAGYAR POLGÁR Az kétségtelen, hogy a miniszterelnök súlyt helyez és kell is, hogy súlyt helyezzen arra, a­mit az 1867-iki XII. törvényczikk előír, azaz arra, hogy a kiegyezési kérdések a két állam parla­mentjei közöt­ti egyezkedés útján rendeztessenek. E czél természetszerűleg nem téveszthető szem elől a tárgyalásoknál, de ezért és csupán ezért szó sem lehet az ország gazdasági érdekeinek föladásáról, vagy arról, hogy a gazdasági hely­zetet bármiképpen megbontani engedjük. A ki­egyezési tárgyalásokban a miniszterelnököt és a magyar kormányt egyáltalában csakis az ország gazdasági érdekeinek az egész vonalon való meg­óvása irányítja. Erről a miniszterelnök már is­mételten nyilatkozott is és az a megfeszített munka, mely most Bécsben folyik — és mely mindent érdemel inkább, mint gáncsot, vagy rosszakaratú pletykái, s kétségtelenül bizonyítja, hogy a miniszterelnök eddig is elfoglalt álláspont­ján áll, teljes szilárdsággal. A Bud. Tud. a kiegyezési tárgyalásokról a következőket jelenti: Seéli Kálmán és Kötbér dr. miniszterelnökök ma délelőtt 10 órakor ismét megjelentek ő Fel­sége előtt, hogy a tegnap ő Felsége elnöklésével megkezdett tanácskozást folytassák. Mivel e tanácskozás tárgyai ma túlnyomólag pénzügyi természetűek, Lukács László és Böhm­-Bawerk lovag pénzügyminisztereket is bevontak a tár­gyalásba. A közös külügyminiszter a­kinek tár­­czáját a megke­zelés tárgyai nem érintik, nem is volt jelen. Formális koronatanács, a­melyben az összes szakminiszterek is részt szoktak venni, ez alkalomból, úgy látszik, nincs tervbe véve. A mai tanácskozás 3­/4 óra hosszat tartott és hol­nap folytatni fogják. A magyar miniszterek elutazásának ideje ma ism­ határozható meg s további intézkedésig a szakelőadók is ott maradnak. Zola Emil halála, Páris, szept. 80. Zoláné a katasztrófa éjjeléről a következőket mondta el: — Tegnapelőtt délután érkeztünk meg Meu­­donból. Abban állapodtunk meg, ho­gy másnap reggel korán kelünk föl, mert mu­nkásokat ren­deltünk a házban szükségesnek mutatkozó javí­tásokra. Még nem vagyok tisztában azzal, hogy mi történt. Együtt feküdtünk le, férjem balra, én jobbra. Éjjel egyszerre fölébredtem. Rosszul voltam és megnyomtam a villamos lámpa gomb­ját. Leszálltam az ágyról s a szomszéd szobába akartam menni. Alig tettem lábamat a szőnyegre, egyszerre éreztem, hogy erőm elhagy és elájul­tam. Néhány percz múlva föleszméltem és el­tudtam vánszorogni a szomszéd szobáig. Né­hány percz múlva jobban lettem és visszamen­tem az agyamhoz. Zola nekem hátat fordítva aludt. Azt gondoltam, hogy kár lesz fölkelteni s a két kutyát, a mely távollétemben helyemre fe­küdt, az ágy végére tettem. Egyszerre úgy rém­ien nekem, mintha lerjem ny­ugtalankodnék s azt mondtam neki: — Emil, rosszul vagy ? — Nem, nincs semmi bajom, felelte Zola. Hát te miért nem alszol ? — Jó lenne talán, folytattam, ha behívnám a szolgákat. — Nem, ne bántsd őket, majd így is jó lesz. — Attól felek, Emil, hogy rosszul vagy, nó­gattam tovább. — Oh nem, dídes semmi bajom, felelte fér­jem, ne hívd be a szolgákat, mert csak zseni­­roznának bennünket és úgy sem tudnának raj­tunk segíteni. Egyébiránt nincs semmi bajom, aludjunk tovább. — A­hogy akarod barátom, ez volt utolsó­­szavam, a­melyet hozzá intéztem. Én is aludni igyekeztem. Hogy ezután mi történt, nem tudom; egyszerre azt láttam, hogy Smil gyorsan fölemelkedett s azután a földre hajolt. Mi történt ? Talán papucsát keresi ? Kiál­tozni akartam, segítséget akartam hívni, de kép­telen voltam mozdulni; hallom, a­mint férjem hörög, de egyetlen szót sem tudott kiejteni. Ettől fogva semmire sem emlékszem vissza. Zoláné ezután azt kérdezte: — Hol van férjem ? – 13 itt van, vagy talán meghalt? Mondják meg az igazat. Az orvosok kíméletesen azt felelték neki: — Ő is itt van, de állapota olyan, hogy a legnagyobb gondosságot és kíméletet követeli. • Zola a jövő héten Olaszországba akart utazni feleségével. Zolánénak háziorvosához intézett le­velét, a melyben ezt vele tudatja, az íróaszta­lon megtalálták. Zola háziorvosa a következőket mondja el: — Midőn a szolgák tegnap reggel a háló­szoba ajtaján kopogtak, nem feleltek nekik ; az ajtó belülről rete­zszel volt elzárva s a szol­gák kénytelenek voltak a zárt feltörni. Zola a földön feküdt, felesége az ágyon volt s ennek a körülménynek köszönhette, hogy életben ma­radt, mert a levegő ebben a leltöbb rétegben kevésbbé volt mérges gázzal telítve. Az orvo­sok három óra hosszáig tettek élesztő kísérlete­ket, de fáradozásuknak csak az asszonynál volt sikere. Zola megérkezésekor kijelentette, hogy háló­szobáját mindaddig nem tünteti, a­míg a kéz­művesek a kandallót rendbe nem hozták. De Zoláné azt gondolta magában, hogy egyetlen fűtés nem fog ártani, annál kevésbb­, mert a kandalló nem füstölgött. Zoláné állapota különben még mindig nagyon aggasztó, mert mérgezéséhez nagyfokú neurasz­ténia járul. Zola holttestet dolgozószobájában tették ravatalra és legbensőbb barátai őrködnek mellette. Az emberi jogok védelmére alakult liga gyűjtést indít, hogy Zolának szobrot állítson. Mátyás emléke a külföldön. Kolozsvár, okt. 1. A nemzet kegyelettel teljes hálaünnepe ma­radandó emlékéről gondoskodott Kolozsvár azzal, hogy dr Márki Sándor egyetemi tanár szerkesz­tésében, az Athaeneum pazar kiállításával a Mátyás király emlékkönyvet kiadta. Es­say irodal­munknak valóságos gyöngye ez a mű, melynek mása külföldön is kevés akad. A szobor iro­dalmi bizottsága ajánlatára a becses Emlék­könyvet a város a világ legnagyobb könyvtárai­nak is megküldi. A város szép ajándékához ronevar és franczia nyelven a polgármester következő ajánló levele van c­afolva : Kolozsvár szabad királyi város szerencsésnek érzi magát, hogy a könyvtárnak a mellékelt könyv­vel kegyeskedjék. Ez a könyv negyven magyar író kisebb tanulmányát tartalmazza arról a Hunyadi (Corvinus) Mátyás magyar királyról, ki 1440. februá­­rius 23 án városunkban egy ma is fennálló ház­ban született. Ugyanezen városban a folyó évi október hó 12 én leplezzük le azt a Fadrusz Já­nos által mintázott szobrot, melyet az igazságos­sága, vitézsége, hódításai és a renaissance párto­lása következtében nagy királynak az egész or­szág állít. Ezen reánk oly magasztos nap emlékére tehát az Igazgatóság fogadja kedvesen ezt a könyvet, melyet Kolozsvár szabad királyi városa, úgy a hogy maga Mátyás király irta Pomponius Laetusnak egyik művéről, »díszesen kinyomatott s neki aján­dék gyanánt felajánl*. Kolozsvár, (Magyarország) 1902. szeptember hó. Az ajánló-levelet franczia nyelven a műben foglalt értekezések c­ime, írója és tartalmának rövid ismertetése követi s végül az illusztrácziók vannak felsorolva. A különböző államok között ekként oszlik meg az elküldött 102 díszkőtet: Anglia 11, Ausztria 10, Belgium 3, Bulgária 2, Dánia 1, Francziaország 8, Német­ birodalom 20 és pedig Baden 2, Bajorország 2, Elzász-Lotharingia 1, Poroszország 7, Hannover 1, Szászország 3, a többi szöv. állam 4, Olaszország 10, Orosz­ország 3 Finnország 1, Portugália 1, Románia 3, Svájc 7 7, Spanyolország 1, Svédország 1, Norvégia 1, Szerbia 2, Törökország 1, Német­ H­ÍREK. Kolozsvár, okt 1. — Előfizetési felhívás. Lapunk tisztelt előfizetői közül azokat, kiknek elő­fizetése e hó végén lejár, felkérjük, hogy szíveskedjenek a következő évnegyedre szóló dijakat mielőbb kiadóhivatalunkhoz juttatni, hogy a lap küldésében fennakadás ne történjék. A„MAGYAR POLGÁR“előfizetési árai: — Tudomásul. A„Magyar Polgár szerkesztősége a királyutczából átköltö­zött a Farkas-utcza 8. számú gr. Nemes­házba. Kérjük a lapnak szánt közlemé­nyeket, értesítéseket ide küldeni. Szer­kesztőségi hivatalos órák : d. e. 8—12, dél­után */12—4 óráig. Telefon­szám: 49 — A hivatalos lapból. A m.­kir. igazságügyminiszter Elekes Pál marosvásárhelyi kir. törvényszéki albirót a rparosvásárhelyi kir. járásbírósághoz, mint végleges szék­helyére rendelte ki.­­ A vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszter Mendel Béla gyergyó­szent-miklósi állami­lag segélyezett községi polgári iskolai segédtanítót, a X. fizetési osztály 3-ik fokozatába rendes tanítóvá nevezte ki. — Az egyetem ünnepélye. A kolozs­vári m. kir Ferencz József tudomány-egyetem uj hatóságai beiktatásának és az 1802—19­­3. tanév megnyitásának alkalmából 1902. október 5 én, vasárnap, d. e. 10 órakor az egyetem aulá­jában (egyetemi központi épület főbejárat) ün­nepi közgyűlést tart, melynek tárgysorozata a következő: 1. Az 1901—1902 tanév története Előadja dr. Löte József lelépő Rector Magnificus. 2 Székfoglaló beszéd Mondja dr. Schilling Lajos az 1902—1903 tanévre megválasztott Rector Magnifies. — Teleki Domokos gr. programm­­beszéde. Szászrégenből jelentik, hogy Teleki Domokos gróf, a szászrégeni kerület szabad­­elvűpárti választóinak jelöltje, tegnap nagy számu választó­közönség előtt elmondotta programm­­beszédét, a melyet a választók nagy figyelemmel és lelkesedéssel hallgattak. Általános helyeslés között kijelentette, hogy az önálló vámterületet csak abban az esetben óhajtja, ha Ausztriával nem sikerül a kiegyezés, továbbá, hogy híve a tisztviselői fizetések emelésének. — Sándor János, Marostorda megye fő­ispánja, a fővárosba utazott, hogy részt vegyen a földmiveletügyi miniszter által a telepítési tör­vényjavaslat tárgyában összehívott szaktanács­­kozáson. — Október elseje. A városunkban ál­lomásozó ezredekhez ma vonultak be az egy­éves önkéntesek. Reggel 8 órakor jelentkeztek századaiknál s már délután az állam költségen szolgálókat fel is szereltek. A behivottak száma az 51. cs. és kir. gyalogezrednél ötvenhat, míg a 21. honvéd gyalogezrednél hatvan A közösök­nél a behivottak közül kettőt mentettek fel szol­gálat alól, mint arra alkalmatlant. — A vendégek elszállásolása. Alig tiz nap választ el attól, hogy Fadrusz János re­mek alkotását, Mátyás királynak városunkban Egész évre . . . . 28 K. Félévre . . . . . 14 K. Negyed évre . . . 7 K. Egy hónapra. . . . 2 K. 40 . 3 alföld 4, Ázsiában, India és Japán 1 — 1, Afriká­ban Egyptom 1, Amerikában az Egyesült­ Álla­moknak 10. Az ajánló­ levelet és szöveg-ismertetést dr Márki Sándor irta, de Gerando Antoni­a for­dította francziára. a könyvtárak czimjegyzéket dr. Gyulai Farkas egy­ könyvtárőr állitot­a össze

Next