Magyar Polgár, 1902. október-december (25. évfolyam, 224-299. szám)
1902-10-01 / 224. szám
1902. október 1. MAGYAR POLGÁR Az kétségtelen, hogy a miniszterelnök súlyt helyez és kell is, hogy súlyt helyezzen arra, amit az 1867-iki XII. törvényczikk előír, azaz arra, hogy a kiegyezési kérdések a két állam parlamentjei közötti egyezkedés útján rendeztessenek. E czél természetszerűleg nem téveszthető szem elől a tárgyalásoknál, de ezért és csupán ezért szó sem lehet az ország gazdasági érdekeinek föladásáról, vagy arról, hogy a gazdasági helyzetet bármiképpen megbontani engedjük. A kiegyezési tárgyalásokban a miniszterelnököt és a magyar kormányt egyáltalában csakis az ország gazdasági érdekeinek az egész vonalon való megóvása irányítja. Erről a miniszterelnök már ismételten nyilatkozott is és az a megfeszített munka, mely most Bécsben folyik — és mely mindent érdemel inkább, mint gáncsot, vagy rosszakaratú pletykái, s kétségtelenül bizonyítja, hogy a miniszterelnök eddig is elfoglalt álláspontján áll, teljes szilárdsággal. A Bud. Tud. a kiegyezési tárgyalásokról a következőket jelenti: Seéli Kálmán és Kötbér dr. miniszterelnökök ma délelőtt 10 órakor ismét megjelentek ő Felsége előtt, hogy a tegnap ő Felsége elnöklésével megkezdett tanácskozást folytassák. Mivel e tanácskozás tárgyai ma túlnyomólag pénzügyi természetűek, Lukács László és Böhm-Bawerk lovag pénzügyminisztereket is bevontak a tárgyalásba. A közös külügyminiszter akinek tárczáját a megkezelés tárgyai nem érintik, nem is volt jelen. Formális koronatanács, amelyben az összes szakminiszterek is részt szoktak venni, ez alkalomból, úgy látszik, nincs tervbe véve. A mai tanácskozás 3/4 óra hosszat tartott és holnap folytatni fogják. A magyar miniszterek elutazásának ideje ma ism határozható meg s további intézkedésig a szakelőadók is ott maradnak. Zola Emil halála, Páris, szept. 80. Zoláné a katasztrófa éjjeléről a következőket mondta el: — Tegnapelőtt délután érkeztünk meg Meudonból. Abban állapodtunk meg, hogy másnap reggel korán kelünk föl, mert munkásokat rendeltünk a házban szükségesnek mutatkozó javításokra. Még nem vagyok tisztában azzal, hogy mi történt. Együtt feküdtünk le, férjem balra, én jobbra. Éjjel egyszerre fölébredtem. Rosszul voltam és megnyomtam a villamos lámpa gombját. Leszálltam az ágyról s a szomszéd szobába akartam menni. Alig tettem lábamat a szőnyegre, egyszerre éreztem, hogy erőm elhagy és elájultam. Néhány percz múlva föleszméltem és eltudtam vánszorogni a szomszéd szobáig. Néhány percz múlva jobban lettem és visszamentem az agyamhoz. Zola nekem hátat fordítva aludt. Azt gondoltam, hogy kár lesz fölkelteni s a két kutyát, a mely távollétemben helyemre feküdt, az ágy végére tettem. Egyszerre úgy rémien nekem, mintha lerjem nyugtalankodnék s azt mondtam neki: — Emil, rosszul vagy ? — Nem, nincs semmi bajom, felelte Zola. Hát te miért nem alszol ? — Jó lenne talán, folytattam, ha behívnám a szolgákat. — Nem, ne bántsd őket, majd így is jó lesz. — Attól felek, Emil, hogy rosszul vagy, nógattam tovább. — Oh nem, dídes semmi bajom, felelte férjem, ne hívd be a szolgákat, mert csak zseniroznának bennünket és úgy sem tudnának rajtunk segíteni. Egyébiránt nincs semmi bajom, aludjunk tovább. — Ahogy akarod barátom, ez volt utolsószavam, amelyet hozzá intéztem. Én is aludni igyekeztem. Hogy ezután mi történt, nem tudom; egyszerre azt láttam, hogy Smil gyorsan fölemelkedett s azután a földre hajolt. Mi történt ? Talán papucsát keresi ? Kiáltozni akartam, segítséget akartam hívni, de képtelen voltam mozdulni; hallom, amint férjem hörög, de egyetlen szót sem tudott kiejteni. Ettől fogva semmire sem emlékszem vissza. Zoláné ezután azt kérdezte: — Hol van férjem ? – 13 itt van, vagy talán meghalt? Mondják meg az igazat. Az orvosok kíméletesen azt felelték neki: — Ő is itt van, de állapota olyan, hogy a legnagyobb gondosságot és kíméletet követeli. • Zola a jövő héten Olaszországba akart utazni feleségével. Zolánénak háziorvosához intézett levelét, a melyben ezt vele tudatja, az íróasztalon megtalálták. Zola háziorvosa a következőket mondja el: — Midőn a szolgák tegnap reggel a hálószoba ajtaján kopogtak, nem feleltek nekik ; az ajtó belülről retezszel volt elzárva s a szolgák kénytelenek voltak a zárt feltörni. Zola a földön feküdt, felesége az ágyon volt s ennek a körülménynek köszönhette, hogy életben maradt, mert a levegő ebben a leltöbb rétegben kevésbbé volt mérges gázzal telítve. Az orvosok három óra hosszáig tettek élesztő kísérleteket, de fáradozásuknak csak az asszonynál volt sikere. Zola megérkezésekor kijelentette, hogy hálószobáját mindaddig nem tünteti, amíg a kézművesek a kandallót rendbe nem hozták. De Zoláné azt gondolta magában, hogy egyetlen fűtés nem fog ártani, annál kevésbb, mert a kandalló nem füstölgött. Zoláné állapota különben még mindig nagyon aggasztó, mert mérgezéséhez nagyfokú neuraszténia járul. Zola holttestet dolgozószobájában tették ravatalra és legbensőbb barátai őrködnek mellette. Az emberi jogok védelmére alakult liga gyűjtést indít, hogy Zolának szobrot állítson. Mátyás emléke a külföldön. Kolozsvár, okt. 1. A nemzet kegyelettel teljes hálaünnepe maradandó emlékéről gondoskodott Kolozsvár azzal, hogy dr Márki Sándor egyetemi tanár szerkesztésében, az Athaeneum pazar kiállításával a Mátyás király emlékkönyvet kiadta. Essay irodalmunknak valóságos gyöngye ez a mű, melynek mása külföldön is kevés akad. A szobor irodalmi bizottsága ajánlatára a becses Emlékkönyvet a város a világ legnagyobb könyvtárainak is megküldi. A város szép ajándékához ronevar és franczia nyelven a polgármester következő ajánló levele van cafolva : Kolozsvár szabad királyi város szerencsésnek érzi magát, hogy a könyvtárnak a mellékelt könyvvel kegyeskedjék. Ez a könyv negyven magyar író kisebb tanulmányát tartalmazza arról a Hunyadi (Corvinus) Mátyás magyar királyról, ki 1440. februárius 23 án városunkban egy ma is fennálló házban született. Ugyanezen városban a folyó évi október hó 12 én leplezzük le azt a Fadrusz János által mintázott szobrot, melyet az igazságossága, vitézsége, hódításai és a renaissance pártolása következtében nagy királynak az egész ország állít. Ezen reánk oly magasztos nap emlékére tehát az Igazgatóság fogadja kedvesen ezt a könyvet, melyet Kolozsvár szabad királyi városa, úgy a hogy maga Mátyás király irta Pomponius Laetusnak egyik művéről, »díszesen kinyomatott s neki ajándék gyanánt felajánl*. Kolozsvár, (Magyarország) 1902. szeptember hó. Az ajánló-levelet franczia nyelven a műben foglalt értekezések cime, írója és tartalmának rövid ismertetése követi s végül az illusztrácziók vannak felsorolva. A különböző államok között ekként oszlik meg az elküldött 102 díszkőtet: Anglia 11, Ausztria 10, Belgium 3, Bulgária 2, Dánia 1, Francziaország 8, Német birodalom 20 és pedig Baden 2, Bajorország 2, Elzász-Lotharingia 1, Poroszország 7, Hannover 1, Szászország 3, a többi szöv. állam 4, Olaszország 10, Oroszország 3 Finnország 1, Portugália 1, Románia 3, Svájc 7 7, Spanyolország 1, Svédország 1, Norvégia 1, Szerbia 2, Törökország 1, Német HÍREK. Kolozsvár, okt 1. — Előfizetési felhívás. Lapunk tisztelt előfizetői közül azokat, kiknek előfizetése e hó végén lejár, felkérjük, hogy szíveskedjenek a következő évnegyedre szóló dijakat mielőbb kiadóhivatalunkhoz juttatni, hogy a lap küldésében fennakadás ne történjék. A„MAGYAR POLGÁR“előfizetési árai: — Tudomásul. A„Magyar Polgár szerkesztősége a királyutczából átköltözött a Farkas-utcza 8. számú gr. Nemesházba. Kérjük a lapnak szánt közleményeket, értesítéseket ide küldeni. Szerkesztőségi hivatalos órák : d. e. 8—12, délután */12—4 óráig. Telefonszám: 49 — A hivatalos lapból. A m.kir. igazságügyminiszter Elekes Pál marosvásárhelyi kir. törvényszéki albirót a rparosvásárhelyi kir. járásbírósághoz, mint végleges székhelyére rendelte ki. A vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszter Mendel Béla gyergyószent-miklósi államilag segélyezett községi polgári iskolai segédtanítót, a X. fizetési osztály 3-ik fokozatába rendes tanítóvá nevezte ki. — Az egyetem ünnepélye. A kolozsvári m. kir Ferencz József tudomány-egyetem uj hatóságai beiktatásának és az 1802—193. tanév megnyitásának alkalmából 1902. október 5 én, vasárnap, d. e. 10 órakor az egyetem aulájában (egyetemi központi épület főbejárat) ünnepi közgyűlést tart, melynek tárgysorozata a következő: 1. Az 1901—1902 tanév története Előadja dr. Löte József lelépő Rector Magnificus. 2 Székfoglaló beszéd Mondja dr. Schilling Lajos az 1902—1903 tanévre megválasztott Rector Magnifies. — Teleki Domokos gr. programmbeszéde. Szászrégenből jelentik, hogy Teleki Domokos gróf, a szászrégeni kerület szabadelvűpárti választóinak jelöltje, tegnap nagy számu választóközönség előtt elmondotta programmbeszédét, a melyet a választók nagy figyelemmel és lelkesedéssel hallgattak. Általános helyeslés között kijelentette, hogy az önálló vámterületet csak abban az esetben óhajtja, ha Ausztriával nem sikerül a kiegyezés, továbbá, hogy híve a tisztviselői fizetések emelésének. — Sándor János, Marostorda megye főispánja, a fővárosba utazott, hogy részt vegyen a földmiveletügyi miniszter által a telepítési törvényjavaslat tárgyában összehívott szaktanácskozáson. — Október elseje. A városunkban állomásozó ezredekhez ma vonultak be az egyéves önkéntesek. Reggel 8 órakor jelentkeztek századaiknál s már délután az állam költségen szolgálókat fel is szereltek. A behivottak száma az 51. cs. és kir. gyalogezrednél ötvenhat, míg a 21. honvéd gyalogezrednél hatvan A közösöknél a behivottak közül kettőt mentettek fel szolgálat alól, mint arra alkalmatlant. — A vendégek elszállásolása. Alig tiz nap választ el attól, hogy Fadrusz János remek alkotását, Mátyás királynak városunkban Egész évre . . . . 28 K. Félévre . . . . . 14 K. Negyed évre . . . 7 K. Egy hónapra. . . . 2 K. 40 . 3 alföld 4, Ázsiában, India és Japán 1 — 1, Afrikában Egyptom 1, Amerikában az Egyesült Államoknak 10. Az ajánló levelet és szöveg-ismertetést dr Márki Sándor irta, de Gerando Antonia fordította francziára. a könyvtárak czimjegyzéket dr. Gyulai Farkas egy könyvtárőr állitota össze