Magyar Polgár, 1903. július-szeptember (26. évfolyam, 145-220. szám)

1903-07-01 / 145. szám

1903. XXVI. évfolyam. Kolozsvár, szerda, Julius 1 ia, 145. szám. EIAfiz«té«l érék; évre 28 kor . fél évre 14 kor., Ofgyed «é vre­­ 7 kor., egy hónapra 2 k 40 f. — Egy­** s/ár« 10 f. ! Megjelenik naponként, az ünnepek kivételével. (­ Felesül szerkesztő HEGYESY VILMOS. Főszerkeszto: Kiadó és laptulajdonot: Br. FEILITZSCH ÁRTHUR. AJTAI K. ALBERT. Szerkesztőség: Farkas-utcza 8. sz. Hirdetések 1 , em. 8 fill., nyilttér petit sora 40 f. Ki­dóhivatal, Deák Ferencz-utiv.a­l. sz. Khuen-Héderváry programmja. Kolozsvár, jul. 1. Nemes, szép programmal köszöntött be az uj kormányelnök tegnapelőtt a sza­badelvű pártkörben, tegnap pedig a kép­viselőház ülésén. A pártkörben kifejtette Khuen-Héder­váry gróf, hogy valamint eddigi közéleti működésének gyökerei állandóan a sza­­badelvű pártban voltak, úgy most is , mikor az adott súlyos viszonyok közt kormányzásra vállalkozott — csak azokat az elveket kívánja szolgálni, miket ez a párt magáénak vall és mindenben az előző kabi­net szabadelvű irányát fogja követni. Leg­fontosabb kötelességei közé sorolja, hogy a magyar nemzeti állam erősbítésén dol­gozzék. Megfontolt, öntudatos pénzügyi po­litika mellett kiváló súlyt helyez az any­­nyira fontos közgazdasági fejlődésre, mert csak közgazdaságilag erős nemzet tud megfelelni nagy czéloknak. A­mi a had­sereg kérdését illeti, ő is annak közös­ségében látja az ország és a monarchia harczképessége biztosításának legjobb mód­ját ; egyébiránt hangsúlyozottan kijelenti, hogy az előző kormánynak a hadseregre vonatkozólag tett nyilatkozatait a maguk egész terjedelmében és formájában ma­gáévá teszi. Horvátországra nézve igye­kezni fog a testvéri viszony ápolására, szilárdítására, a­mit a szabadelvű párt eddig is feladatának ismert. A pártklub tágas termét egészen meg­töltő képviselők zajos tetszésnyilatkozatai, éljenzése közt utalt a miniszterelnök arra, hogy a kormány csak úgy tudja nehéz feladatait sikerrel teljesíteni, ha erős, egy­séges, osztatlanul együttérző pártra tá­­maszkodhatik. Erről az egyértelmű támo­gatásról lelkes szavakban, a párttagok tüntető helyeslése mellett biztosították az új kormányt Hieron­ymi Károly és Hodossy Imre, a­kik a párt nevében válaszoltak Khuen-Héderváry gróf beköszöntőjére. * Tegnap a képviselőházban mutatkozott be az új kormány. Rendkívül nagy érdeklődés nyilvánult az ülés iránt. A karzatokra már két nap­pal előbb nem lehetett jegyet kapni és a képviselői padsorok is javarészt el voltak foglalva. — Az „utcza“ azonban közönyös maradt és az országház környéke teljesen néptelen volt. Az ülés előtt a folyosókon nyoma sem volt ellenséges izgalomnak. Az ellenzék is békés hangulatot mutatott és mindenki biztosra vette, hogy az ülés — ellenkező híresztelések daczára — gyorsan és simán fog lefolyni. És hogy ez meg sem történt igy — az kizárólag egy tiz-tizenkét tagból álló függetlenségi csoport munkája volt. Ez a kis csoport zajongott fáradhatatlan torok­kal az ülés végéig. Apponyi Albert gróf 1/2­­ órakor fog­lalta el az elnöki széket. Mialatt az elnök végezte előterjesztéseit, a mi meglehető­sen sok időt vett igénybe, a miniszteri székek ürese­n maradtak. Az elnöki előterjesztések után vonult be, a háznagytól és főterembiztostól kí­sérve, az új kormány. A többség viharos éljenzéssel üdvözölte a minisztereket, m­íg a szélsőbalon a fiatal képviselők kis cso­portja — Pichler Győző vezetése mel­lett — nyomban megkezdte a zajongást, zsi­­ózást. Az első támadás a horvát mi­niszter ellen irányult, a­kit a szenvedé­lyes kifakadások egész özönével ostro­moltak. Apponyi gróf csak nagy nehezen tudta annyira helyreállítani a csöndet, hogy az új miniszterelnöknek adja a szót. Mikor Khuen-Héderváry gróf fölállt, megint megújult a lárma, még folyton a horvát miniszter ellen, ki egy múltkori beszédével vonta magára a szélsőbal ha­ragját. A miniszterelnök imponáló nyugalom­mal, előkelőséggel nézett szembe a ra­­jongókkal. Egyetlen mozdulat nélkül, tü­relmesen megvárta, míg a szélsőbali cso­port belefáradt a kiabálásba és aztán nyu­godt, erős­ hangon kérte az országgyűlés­hez érkezett királyi kézirat felolvasását. Az új miniszterelnök kinevezését tu­dató királyi kéziratot, valamint a kor­mány tagjainak kinevezésére vonatkozó okmányt viharos­­éljenzéssel fogadta a többség. A rajongók csoportjából a fel­olvasás alatt is hangzott egy-két ingerült megjegyzés, különösen ismét a horvát mi­niszter nevének említésénél. Ezután Khuen Héderváry gróf meg­tartotta programmbeszédét. És ettől kezdve a nagyon szük körli, de annál zajosabb, mondvacsinált demonstráczió a miniszter­­elnök ellen fordult. De Khuen Héderváry grófot legkevésbbé sem zavarták a foly­tonos közbeszólások, melyek legtöbbnyire a szélsőbal felsőbb padsoraiból hangzot­tak, a szakadatlanul gesztikuláló Zoltánok csoportjából A függetlenségi párt na­gyobb része csak ritkán reagált a Zoltánok biztatásaira és általában nyugodtan hall­gatta — az­ egész néppárttal együtt — a mindvégig fölötte szimpatikus, kifogás­talanul előkelő modorban előadott beszé­det, melyben a miniszterelnök előbb a Ház munkarendjéről nyilatkozott, majd pedig részletesen kifejtette kormányzási pro­­grammját. Mikor a munkarend előterjesztése so­rán a katonai javaslatok visszavonásáról volt szó, a függetlenségiek több mint ne­gyedórát tartó zajt csináltak a kormányel­nök egy mondatának közepén. Mikor az­tán Khuen-Héderváry miniszterelnök ismét szóhoz jutott, rögtön kitűnt, hogy izga­lomra semmi ok nem volt. A törvényhozás legközelebbi feladatá­nak a miniszterelnök az indemniti meg­adását, rendes újonczjutalék megszavazását és a költségvetés tárgyalását jelölte meg. A kiegyezési törvényekre szünet előtt nem kerülhetvén sor, külkereskedelmi ér­dekeink megvédése czéljából a miniszter­­elnök javaslatot szándékozik benyújtani, hogy a kereskedelmi szerződés iránti tár­gyalásokat idején megkezdhessük. A munkarend további tárgyait a tisztviselők fizetésrendezéséről, az állami beruházások­ról, a telepítésről és a készfizetések föl­vételéről szóló javaslatok fogják képezni. Gondoskodni kíván a kormány a közigaz­gatási tisztviselők helyzetének gyökeres javításáról is. Beszéde második felében Khuen­ Hé­­derváry miniszterelnök tömör foglalatban ismertette azt a nemes kormányzati pro­­grammot, melyet az új kabinet maga elé tűzött. Hangsúlyozva, hogy szabaddvű­­­ségben, kormányzási elvekben a mostani kabinet csak folytatása akar lenni előd­jének, megjegyezte, hogy a volt kormány­nak katonai kérdésekben tett nyilatkoza­tait teljes mértékben magáévá teszi. A miniszterelnöknek politikája általá­nos irányára, a magyar nemzeti állami kiépítésére, közgazdasági erőink hathatós kifejlesztésére, adó­reformra és egy erő­teljes polgári középosztály megteremté­sére vonatkozó kijelentéseit nemcsak a szabadelvű párt, de már az ellenzék is többször kísérte zajos tetszésnyilatkoza­tokkal. Addig is, míg részletesebben foglal­kozhatnánk a kormányprogrammal és a hatással, melyet a beköszöntő a pártokra tett, az alábbiakban közöljük Khuen-Slé­­derváry miniszterelnök beszédét, mely így hangzik : (Dr. Kmen-Héderváry Károly miniszterelnök : T. képviselőház! Halljuk! Halljuk!) Midőn ő császári és királyi apostoli felsége által történt kineveztetésem­ után minisztertársaimmal először van szerencsém e t. Házban megjelenni, köte­lességemnek tartom, hogy közöljem a t. képvi­selőházzal azon elveket és irányzatokat, a­melyek a kormányt vezérelni fogják. (Helyeslés jobbfelől: Halljuk! Halljuk!) Mindenekelőtt azonban méltóztassanak meg­engedni, hogy a munkarend beosztására nézve előadjam azon sürgős teendők sorozatát, a­me­lyeknek letárgyalása immár imminens országos érdekeket érint.

Next