Madarász Elemér (szerk.): Magyar politikai és közigazgatási compass (Budapest, 1940)
II. Felvidék és Kárpátalja - Húsz év története életrajzokban - B
Bognár Gergely 353 Bohács Géza gyár volt, mindenütt magyarnak vallotta magát és gyermekeit is magyar nevelésben részesítette. Minden magyar megmozdulásban részt vett. Bognár Gergely, plébános, Gúta. Született 1868-ban Pósfán. Középiskoláit Pozsonyban végezte el. Teológiát Esztergomban tanulta. Pappá 1892- ben szentelték. Működését mint káplán Pozsonypüspökin kezdte meg, 1896— 1927-ig Dunahidason, utána pedig Gután plébános. Szentszéki tanácsosnak 1926-ban nevezték ki. Elnöke az iskolaszéknek és a Hitelszövetkezetnek, a Gútai Fogyasztási Szövetkezetnek, az Alsó-Csallóközi Ármentesítő IV-ik körzetének elnöke, az Egységes Magyar Párt helyi csoportjának díszelnöke, a Népművelődési Bizottságnak stb. A cseh megszállás alatt felfüggesztették kongrua és nyugdíjigényét. Minden lehetőt elkövetett, hogy megkönnyítse azoknak a magyaroknak életét, sorsát, akik a cseh önkény és igazságtalanságok által szenvedtek. A magyar érdemrend tiszti keresztjének tulajdonosa és kinevezett esztergomi protonotárius kanonok. Bogya Géza Árpád, ág. ev. lelkész, Léva. 1904- ben Selmecbányán született. Középiskoláit Selmecbányán és Aszódon végezte. Teológiát Pozsonyban, Leipzigben és Wienben hallgatott. 1919-ben mint a Pálmay-különítmény tagja, harcolt a csehek ellen, elfogták és három havi fogság után a szabadságvesztés alatt szerzett súlyos gyomorbajára tekintettel, szabadlábra helyezték, de továbbra is csendőri megfigyelés alatt tartották. Ennek ellenére sikerült Selmecbányáról megszöknie és újból belépett a Pálmaykülönítménybe, amelynek mindaddig tagja maradt, amíg azt fel nem oszlatták. Az ev. lapok munkatársa. Bogyói Ferenc, fényező- és mázolómester, Érsekújvár. Szül. Asakürtön 1895-ben. Tanulmányait Nyitrán végezte, majd szakmáját kitanulván, 1920-ben önállósította magát. A cseh megszállás alatt is minden hazafias megmozdulásban részt vett. Bogyó János, gazdálkodó, Ada. Született 1890-ben Ahán. Iskoláit elvégezve, a családi birtokon gazdálkodni kezdett. Községi törvénybíró. A Ker. Szoc. Pártnak tagja volt. A cseh uralom alatt mindvégig kitartott magyarsága mellett. Mindig magyarnak vallotta magát és tőle telhetően támogatta a magyar ügyet. A világháború kitörésekor mint tényleges katona szolgált. Azonnal a harctérre került és az 5. húsz. ezr. kötelékében az összeomlásig teljesített szolgálatot. Kitüntetései: bronz v. é. és K. ésk. Bohács Géza, szabómester, Torna. Született 1887-ben Zólyombrezón. Iskoláit Miskolcon végezte el, mesterségét ugyanott tanulta ki. Az Egységes Magyar Pártnak, a Nemzeti Tanácsnak és a Nemzetőrségnek volt tagja. A megszállás alatt mindvégig lelkes harcosa 23