T. Boros László (szerk.): Magyar politikai lexikon - magyar politikusok 1914-1929 (Budapest, 1930)
T
Tomassich Miklós dr. 443 Tomcsányi Vilmos l’ál dr. ben főtitkára volt, a legnagyobb terror ellenére beküldötte a prágai parlamentbe, az érsekujvári választókörzet mandátumával. A cseh törvényhozásban Körmendy-Ékes Lajos és Szentiványi Géza oldalán vezető szerepe volt a magyar pártok élén s két éven át elkeseredett harcot folytatott a Felvidék érdekében. A csehek természetesen mindent elkövettek, hogy megbénítsák politikai és társadalmi tevékenységét s amikor minden eszközük csődöt mondott, megállapitoták róla, hogy nem felvidéki illetőségű s ennek alapján minden jog ellenére megfosztották mandátumától, rövidesen pedig ki is utasították. Ilyenformán 1922-ben Csonkamagyarországba költözött, ahol azóta vezetőegyénisége a keresztényszocialista mozgalomnak. Élénk szakirodalmi munkásságot folytat a szakszervezetek lapjaiban. A legutóbbi képviselő választások során, a pestkörnyéki kerületben pótképviselővé választották a keresztényszocialista párt listáján és a másutt is megválasztott Haller István és Csik József lemondása után hívták be a Házba. Tomassich Miklós dr. (koranai), volt főrendiházi tag. 1864 jan. 13-án született Zágrábban. 1890-ben a horvát-szlavon minisztérium titkára lett, 1892-ben pedig a zágrábi egyetemen a nemzetgazdászat és politika rendes tanára. A magyar országgyűlésnek 1896—1903-ig volt tagja, ekkor horvát-szlavon miniszterré nevezte ki a király, de állásáról még ugyanabban az évben lemondott. 1910-ben Horvát-Szlavon- és Dalmátországok bánja lett s megkapta a titkos tanácsosi méltóságot. A főrendiháznak élethossziglan kinevezett tagja volt. Meghalt 1918 máj. 29-én. Tomcsányi Móric dr. (tomcsányi), a felsőház tagja. 1878 márc. 21-én született Temesváron. Szülővárosába járt gimnáziumba, a budapesti és párisi egyetemen végezte a jogot és annak befejezése után jogi és államtudományi doktorrá avatták. Nagy külfödi tanulmányutat tett, melyről hazatérve, a pénzügyminisztérium fogalmazójává nevezték ki. A közigazgatási és közjogi irodalomban korán feltűnt értekezéseivel, a budapesti egyetem 1906-ban a közigazgatási jog magántanárává habilitálta. „A vagyoni felelősség elve a közigazgatásban“. Önkormányzat és decentralizáció“ ez időben megjelent jogi munkái. A politikai életbe 1917-ben került be, mint Turóc megye főispánja. A gyakorlati közigazgatásban nem sok időt töltött, visszatért a kathedrára. 1918-ban megkapta a kamarási méltóságot. A budapesti egyetem tanárává 1922-ben nevezték ki és pedig a közjog és közigazgatási jog tanszékére. Újabb munkái közül „A közjog és magánjog határa“, „A magyar közigazgatási jog alapintézményei“, „Magyar közjog, alkotmányjog“ figyelemre méltóak. A budapesti egyetem jogi kara részéről lett a felsőház tagja. Tomcsányi Vilmos Pál dr., volt igazságügyminiszter, országgyűlési képviselő. 1880-ban született Budapesten. Középiskolai tanulmányainak befejezése után a budapesti egyetemen sub auspiciis regis jog- és államtudományi doktorrá avatták. Tanulmányait Berlinben, Párisban, Londonban és az Északamerikai Egyesült Államokban folytatta, ahonnan visszatérve 1902-ben büntetőtörvényszéki aljegyző, 1906-ban igazságügyminiszteri fogalmazó, 1918-ban miniszteri tanácsos, majd külügyminiszteri helyettes államtitkár, 1912-ben pedig a budapesti egyetemen a politika magántanára lett. Tanulmányútja során beutazta egész Európát és az Északamerikai Egyesült Államokat is. Az 1920. évi nemzetgyűlési választások alkalmával a vásárosnaményi választókerület egyhangúlag képviselővé választotta. 1920 július 19-től 1922 június 19-ig igazságügyminiszter volt. Ez idő alatt néhány hónapon át a belügyi tárcát is vezette. Nevéhez fűződik a királyi ítélőbirák és a királyi ügyészek státusáról szóló 1920. évi XX. t.-c. megalkotása, valamint az alkotmányosság helyreállítása után szükségessé vált sok igazságügyi reform megvalósítása, a vagyon, az erkölcsiség és a személyiség hatályosabb büntetőjogi védelméről (1920. évi