T. Boros László (szerk.): Magyar politikai lexikon - magyar politikusok 1914-1929 (Budapest, 1930)

Sz

Szigeti János 413 Szilágyi Lajos dr. a nemzeti ellenállás szervezésében. Cs. és kir. kamarás. Az 1906. évi álta­lános választások alkalmával a tekei kerület alkotmánypárti programmal képviselőjévé választotta. Az 1910-i választásokon, mint pártonkivüli 67-es győzött a gyulai kerületben. Szigeti János, a felsőház tagja. 1869- ben született Budapesten. A főreál­iskolát és főgimnáziumot Budapesten végezte. Egy évig a budapesti egyetem bölcsészeti karának volt hallgatója. A nagyváradi jogakadémián jogtudomá­nyi és államtudományi államvizsgát tett. Magántanulója volt a Vasúti tiszt­képző tanfolyamnak. 1890-ben lépett a kassa-oderbergi vasút szolgálatába bij­­noki minőségben. 1908-ban felügyelő, 1913-ban főfelügyelő, 1918-ban igazga­tó-helyettes, 1921-ben igazgató, 1926- ban vezérigazgató lett. Nyelvisme­retei (német, francia, angol, olasz) alapján megbízatásokat kapott hivata­los tanulmányutakra Németországba, Hollandiába, Angliába, Franciaország­ba és a Balkánra. 1886-ban az Ábrányi Emil elnökletével működő Nemzeti Társaskör titkára volt; 1890-ben mint az Irodalmi Társaskör titkára szerkesz­tette a Kör Almanachját, amelyben költeményei és műfordításai jelentek meg. 1891-ben A Hét című szépiro­dalmi lapnak belső munkatársa. Mű­fordításai a Külföldi Dekameronban láttak napvilágot. 1892-től több éven át rendes fordítómunkatársa volt a Természettudományi Közlönynek, mely különlenyomatban adta ki a „Darwin és az igazságszolgáltatás“ című tanul­mányt. Szakirodalmi munkásságát a Vasúti és Hajózási Hetilapban kezdte 1899-ben; 1906-ban a lapnak segéd­szerkesztője lett. Kezdettől fogva élénk részt vesz a vasutasok társadalmi és gazdasági életében. Egyik alapítója a Magyar Vasúti és Hajózási Klubnak, melynek ma is választmányi tagja. A társadalmi és közéletben 1889 óta vesz részt. A Szabad Polgári Párt bizalmá­ból 1909-ben tagja lett a főváros tör­vényhatósági bizottságának. Gróf Apponyi Albertet az ő indítványára választották meg 75-ik születésnapján Budapest díszpolgárává. 1917-ben az időközi választáson a főváros I. kerü­lete országgyűlési képviselővé válasz­totta. Az Apponyi-féle függetlenségi és 48-as pártnak, majd később a 48-as alkotmánypártnak volt tagja. A felső­házba Budapest székesfőváros törvény­­hatósága küldötte be. Szijj Bálint, a felsőház tagja. 1868 febr. 4-én született, a komárommegyei Nagyigmándon földmíves családból. A népiskola hat osztályán kívül más isko­lát nem látogatott, de autodidaktikus után sokat tanult s a poli­tikus kisgazdák leg­műveltebb képviselői közül való. Mióta a ka­tonai szolgálatból őr­mesteri ranggal elbo­csátották, ősi földjén gazdálkodik. Községé­ben és vármegyéjében már évek hosszú sora óta tekintélyes szerepet játszik. A háború alatt községi biró volt. 1895 óta vármegyei bizottsági tag. A kis­gazdapárt mozgalmaiban kezdettől fog­va jelentékeny része van. A Magyar­­országi Kisbirtokosok Szövetségének egyik alapítója. Az első nemzetgyűlé­sen a kisgazdapárt programmjával a nagyigmándi kerületet képviselte. A kisgazdapárt egyik jelentékeny tagja, utóbb elnöke volt, aki a párt mozgal­maiban úgy a nemzetgyűlésen, mint a bizottságokban hangadó szerepet ját­szott. Politikai válságok alkalmával a kormányzó több izben hallgatta meg véleményét. A gabona szabad forgal­mának helyreállítása és az adótörvé­nyek agrárszellemben való módosítása érdekében többször vezetett sikeres akciókat, amelyek az egységes párt ma­gatartását sokszor elhatározóan befo­lyásolták. A második nemzetgyűlésnek is tagja volt; az 1922. évi választáso­kon újra a nagyigmándi kerület jut­tatta mandátumhoz. Betegeskedése folytán az 1926. évi téli választásokon nem vállalt jelöltséget, bár az egységes kormányzópárt, melynek egyik alelnöke, hivatalosan is jelölni óhajtotta. 1927 januárban a kormányzó nevezte ki a felsőház tagjává. Szilágyi Lajos dr. (piskárosi), or­szággyűlési képviselő. 1882-ben szüle­tett Berettyóújfalun. A Ludovika Aka-

Next