T. Boros László (szerk.): Magyar politikai lexikon - magyar politikusok 1914-1929 (Budapest, 1930)
Sz
Szigeti János 413 Szilágyi Lajos dr. a nemzeti ellenállás szervezésében. Cs. és kir. kamarás. Az 1906. évi általános választások alkalmával a tekei kerület alkotmánypárti programmal képviselőjévé választotta. Az 1910-i választásokon, mint pártonkivüli 67-es győzött a gyulai kerületben. Szigeti János, a felsőház tagja. 1869- ben született Budapesten. A főreáliskolát és főgimnáziumot Budapesten végezte. Egy évig a budapesti egyetem bölcsészeti karának volt hallgatója. A nagyváradi jogakadémián jogtudományi és államtudományi államvizsgát tett. Magántanulója volt a Vasúti tisztképző tanfolyamnak. 1890-ben lépett a kassa-oderbergi vasút szolgálatába bijnoki minőségben. 1908-ban felügyelő, 1913-ban főfelügyelő, 1918-ban igazgató-helyettes, 1921-ben igazgató, 1926- ban vezérigazgató lett. Nyelvismeretei (német, francia, angol, olasz) alapján megbízatásokat kapott hivatalos tanulmányutakra Németországba, Hollandiába, Angliába, Franciaországba és a Balkánra. 1886-ban az Ábrányi Emil elnökletével működő Nemzeti Társaskör titkára volt; 1890-ben mint az Irodalmi Társaskör titkára szerkesztette a Kör Almanachját, amelyben költeményei és műfordításai jelentek meg. 1891-ben A Hét című szépirodalmi lapnak belső munkatársa. Műfordításai a Külföldi Dekameronban láttak napvilágot. 1892-től több éven át rendes fordítómunkatársa volt a Természettudományi Közlönynek, mely különlenyomatban adta ki a „Darwin és az igazságszolgáltatás“ című tanulmányt. Szakirodalmi munkásságát a Vasúti és Hajózási Hetilapban kezdte 1899-ben; 1906-ban a lapnak segédszerkesztője lett. Kezdettől fogva élénk részt vesz a vasutasok társadalmi és gazdasági életében. Egyik alapítója a Magyar Vasúti és Hajózási Klubnak, melynek ma is választmányi tagja. A társadalmi és közéletben 1889 óta vesz részt. A Szabad Polgári Párt bizalmából 1909-ben tagja lett a főváros törvényhatósági bizottságának. Gróf Apponyi Albertet az ő indítványára választották meg 75-ik születésnapján Budapest díszpolgárává. 1917-ben az időközi választáson a főváros I. kerülete országgyűlési képviselővé választotta. Az Apponyi-féle függetlenségi és 48-as pártnak, majd később a 48-as alkotmánypártnak volt tagja. A felsőházba Budapest székesfőváros törvényhatósága küldötte be. Szijj Bálint, a felsőház tagja. 1868 febr. 4-én született, a komárommegyei Nagyigmándon földmíves családból. A népiskola hat osztályán kívül más iskolát nem látogatott, de autodidaktikus után sokat tanult s a politikus kisgazdák legműveltebb képviselői közül való. Mióta a katonai szolgálatból őrmesteri ranggal elbocsátották, ősi földjén gazdálkodik. Községében és vármegyéjében már évek hosszú sora óta tekintélyes szerepet játszik. A háború alatt községi biró volt. 1895 óta vármegyei bizottsági tag. A kisgazdapárt mozgalmaiban kezdettől fogva jelentékeny része van. A Magyarországi Kisbirtokosok Szövetségének egyik alapítója. Az első nemzetgyűlésen a kisgazdapárt programmjával a nagyigmándi kerületet képviselte. A kisgazdapárt egyik jelentékeny tagja, utóbb elnöke volt, aki a párt mozgalmaiban úgy a nemzetgyűlésen, mint a bizottságokban hangadó szerepet játszott. Politikai válságok alkalmával a kormányzó több izben hallgatta meg véleményét. A gabona szabad forgalmának helyreállítása és az adótörvények agrárszellemben való módosítása érdekében többször vezetett sikeres akciókat, amelyek az egységes párt magatartását sokszor elhatározóan befolyásolták. A második nemzetgyűlésnek is tagja volt; az 1922. évi választásokon újra a nagyigmándi kerület juttatta mandátumhoz. Betegeskedése folytán az 1926. évi téli választásokon nem vállalt jelöltséget, bár az egységes kormányzópárt, melynek egyik alelnöke, hivatalosan is jelölni óhajtotta. 1927 januárban a kormányzó nevezte ki a felsőház tagjává. Szilágyi Lajos dr. (piskárosi), országgyűlési képviselő. 1882-ben született Berettyóújfalun. A Ludovika Aka-