T. Boros László (szerk.): Magyar politikai lexikon - magyar politikusok 1914-1929 (Budapest, 1930)
Sz
Szinnyei József 416 Szinyei-Merse Félix gos Mezőgazdasági Kamarának megalakulása óta alelnöke. Tagja volt a törvényhatósági bizottságnak, elnöke a Baranyavármegyei Gazdasági Egyesületnek, több vállalatnak igazgatósági elnöke s ezenfelül számos egyesületben viselt tisztséget. Élénk részt vett a vármegyei életben és a szövetkezeti mozgalmakban. Ő szervezte meg a Pécs-Baranyai Szeszfőző Szövetkezetet, melynek egyúttal elnöke lett. A nemzetgyűlésen, melybe a sásdi kerület küldötte be, számos ízben szólalt fel. Előadója volt a tejtermékek forgalombahozataláról szóló és a tejtermékek védjeggyel való ellátásáról szóló törvényjavaslatnak. Az 1926. évi választásokkor régi kerülete választotta meg ismét egyhangúan egységespárti programmal. Meghalt 1929. febr. 9-én. Szinnyei József, a felsőház tagja. A Magyar Tudományos Akadémia osztálytitkára, egyetemi tanár, néhai idősbb Szinnyei József, a legkitűnőbb magyar bibliográfus fia, született Pozsonyban 1857. május 26-án. Tanulmányait a budapesti tudományegyetem bölcsészeti fakultásán végezte. Tanárnak készült, meg is szerezte a tanári oklevelet, de állást nem vállalt, ellenben mindjárt tanulmányai befejeztével önálló irodalom- és művelődéstörténeti tanulmányoknak, majd pedig a magyar s az összehasonlító nyelvtudományoknak szentelte munkásságát. Már egyetemi hallgató korában adta ki első műveit: „Irodalmunk története 1711—1772-ben“ és „A magyar irodalomtörténetirás ismertetése“,— az utóbbit a Magyar Tudományos Akadémia 1877-ben akadémiai jutalomban részesítette. 1879-ben állami ösztöndíjjal Finnországban járt, ahol egy esztendőt töltött összehasonlító nyelvtudományi kutató munkával, amelynek eredménye több kitűnő műve volt, egyebek között ,,Az ezertó országa“ című munkája (1882) és Finn—magyar Szótára 1884- ben, melyet az Akadémia 1886-ban a Marcibányi-dijjal tüntetett ki. Ezeken kívül a Nyelvőrben és a Nyelvtudományi közleményekben egész sorát adta ki a kisebb-nagyobb finn-magyar összehasonlító nyelvészeti dolgozatoknak. Jalava Antal nevű finn barátjával magyar nyelvtant irt a finnek számára s lefordította finn nyelvre Szigligeti Cigányát, melyet a finn közönség igen szívesen fogadott. Későbbi munkássága során kiadott főbb művei a következők: Magyar Nyelvhasonlítás; Magyar Tájszótár, amelyet az Akadémia 1900-ban a nagyjutalommal tüntetett ki. A magyarság eredete, nyelve és honfoglaláskori műveltsége (megjelent németül is „Die Herkunft der Ungarn, ihre Sprache und Urkultur“ címmel); „Finnisch—ungarische Sprachwissenschaft (Sammlung Göschen) ; Ungarische Sprachlehre (Göschen, 1912); Unkarin kielioppi (rendszeres finn nyelvű magyar nyelvtan 1912). Ezeken kívül több magyar nyelvtant adott ki középiskolai oktatásunk számára, melyek számos kiadást értek meg. 1881-ben segédőri állást vállalt a Magyar Nemzeti Múzeumban s ott működött 1886-ig, közben pedig 1883-tól kezdve előbb, mint magántanár, majd mint helyettes tanár magyar irodalmi előadásokat tartott a budapesti egyetemen. 1886-ban, mint a magyar nyelv és irodalom nyilvános rendkívüli tanára a kolozsvári egyetemre került, ahol két év múlva nyilvános rendes tanárrá nevezték ki. Öt évig működött a kolozsvári egyetemen, azután pedig Budenz utódjaként a budapesti egyetem tanára lett. 1923— 1924-ben az egyetem rektora volt. A Magyar Tudományos Akadémia már 1884- ben levelező tagjává választotta, 1896- ban pedig rendes tagja, 1906-ban pedig osztálytitkára lett első tudományos intézetünknek; ezt a tisztet tölti be ma is. Az Akadémiának 1922 óta igazgatósági tagja. Rendes tagja a helsingforsi Finn Irodalmi Társaságnak s tiszteletbeli tagja a Finn-ugor Társaságnak (Helsingfors). Igazgatósági tagja a Szent István Akadémiának. 1896 óta szerkesztője a Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Közlemények című folyóiratának s állandó dolgozótársa a Magyar Nyelvőrnek, Magyar Nyelvnek és a Finnisch-ugrisch Forschungnak, amelyekben nyelvészeti értekezéseinek egész hosszú sorozata jelent meg és jelenik meg ezidőszerint is. A felsőház tagjává a Magyar Tudományos Akadémia választotta. Szinyei-Merse Félix, volt országgyűlési képviselő. 1874.aug. 18-án született a sárosmegyei Jernyén. Középiskoláit