T. Boros László (szerk.): Magyar politikai lexikon - magyar politikusok 1914-1929 (Budapest, 1930)
F
Farkas Kálmán 111 Farkas Tibor dr. végzése után cipészinas lett Veszprémben, felszabadulása után pedig beutazta az országot. 1890-ben sodródott bele a munkásmozgalomba. Közben Nagyváradra került, ott élénk tevékenységet fejtett ki a cipészek megszervezése terén, de később hat társával együtt örök időkre kitiltották a város területéről. Katonai éveinek leszolgálása után Budapestre jött. Itt egy ideig a cipészek szaklapját szerkesztette, majd a cipésziparosok és segédek betegsegélyző pénztárának tisztviselője lett. 1911-ben a Magyarországi Szociáldemokratapárt titkárságába hívták meg s azóta a párt főtitkári tisztségét tölti be. A szociáldemokrata lapokban számos cikke jelent meg. 1922-ben Budapest III. kerülete nemzetgyűlési képviselővé választotta. Felszólalásaival gyakran támasztott nagy viharokat a Házban. Az Eskütt-üggyel kapcsolatban támadt vihar alkalmával őt is kivezették és 20 napra kitiltották az ülésekről. Éles támadásokban volt része, amikor 1925 elején a házszabály revízió miatt passzivitásban levő szociáldemokrata párt nevében levelet írt az „Emberi Jogok Ligájához, amelyben vádat emelt a magyar kormány ellen és állítólag francia beavatkozást kért a kormány eltávolítására. A szociáldemokraták bécsi döntőbírósága előtt, amely a Magyarországi Szociáldemokrata Párt politikai magatartásával foglalkozott, ő képviselte a magyarországi szervezeteket. Beniczky Ödön 1925 nyarán történt letartóztatása kapcsán nagy vihart keltő beszédet mondott a Házban, amiért a mentelmi bizottság három ülésről kitiltotta. Az országgyűlésbe ugyancsak a budapesti III. lajstromos választókerület küldötte be a szociáldemokrata párt programmjával. Farkas Kálmán (farkasfalvi), nyug. h. államtitkár. 1859 nov. 17-én született Lovasberényben. A budapesti műegyetemen szerzett gépészmérnöki diplomát, majd 1884-ben a földmivelésügyi minisztériumban kezdte meg közszolgálati pályáját. Itt működött 1910-ig, 1911-től 1918-ig a belügyminisztériumba, azután pedig 1921-ig a népjóléti minisztériumba volt beosztva, amikor h. államtitkári rangban nyugdíjba ment. Nagy irodalmi munkásságot fejtett ki s a városcsatornázásról megjelent művét a Magyar Mérnök Egylet nagy aranyérmével tüntették ki 1895-ben. Munkássága elismeréséül többször részesült magas kitüntetésben. Farkas Pál, volt országgyűlési képviselő. 1878 nov. 27-én született Budapesten. Középiskolái elvégzése után jogot hallgatott, majd ügyvédi oklevelet szerzett, emellett azonban behatóan foglalkozott történelmi és filozófiai tanulmányokkal is. Az egyetemen az ifjúsági életben tevékeny részt vett. Jogi munkássága mellett az irodalomban is szép sikereket aratott. Több darabját mutatta be a Nemzeti Színház és számos regénye közül igen sok szintén szép sikert aratott. Egyik legismertebb és legnépszerűbb regénye volt a háború alatt megjelent „Egy önkéntes naplója“. Adorján Andorral és Seress Lászlóval írta Forradalom és Császárság című nyolckötetes munkáját. Egyptomról és Palesztináról érdekes útleírása jelent meg. De nagy sikert arattak a komoly problémákkal foglalkozó művei is: A szocializmus története, Az oláh kérdés, Amerikai kivándorlás, Osztályharcok a XIX. században, Staatsstreich und Gegenrevolution in der Türkei. A Petőfi Társaság 1910-ben választotta tagjai sorába. A képviselőházban nemzeti munkapárti programmal a szászvárosi kerületet képviselte. Meghalt Budapesten, 1921 ápr. 23-án. Farkas Tibor dr. (boldogfai), volt nemzetgyűlési képviselő. 1883-ban született Felsőbagodon, Zala vármegyében. Középiskoláit a bécsi Theréziánumban, a jogot a bécsi és budapesti egyetemeken végezte el és ügyvédi oklevelet szerzett. Cambridgeben folytatta tanulmányait és a London School of Economies and Politics-en tartott előadásokat a közgazdaságból és a közjogból. 1913-ban albírónak nevezték ki, de röviddel ezután kormánykiküldetésben Angliában nagy ipari gócpontokon a sztrájkot és a munkáskérdést tanulmányozta. A háború alatt a 11-ik huszárezrednél szolgált és mint kapitány került a frontról haza 1918-ban. A Károlyi kormánynak megtagadta a hivatali eskü letételét. Irodalmi téren kisebb értekezésein kívül Az amethallikus pénzformákról írt angol nyelven könyvet, de ez a közbejött háború miatt nem jelenhetett meg. Többizben résztvett az igazság-