Belia György (szerk.): Babits Mihály: Timár Virgil fia. Halálfiai. Válogatott novellák - Magyar Remekírók (Budapest, 1976)

BABITS MIHÁLY „A Tímár Virgil fiá­t nem sorozhatom sem­mi más prózai írás közé, melyek eddig meg­jelentek ... A meghatottságot hideg kéz igazgatja, a spiritualizmust az előadás realiz­musa hangsúlyozza az ellentét erejével. Egyetlen »szép« részlete nincs. Az egész »szép«. Amint az író kibontja a mesét, soha­sem sietve, az indok-okokat idején elhelyezve és gazdaságosan fejlesztve, szemünk előtt érik meg mondanivalója, s a várakozásban, akárcsak az írónak, nekünk is örömünk telik.” Kosztolányi Dezső „Történelmi regény a jelenkorból: ez a Halálfiai... Babitsnak éppen ez a regénye, mely a mostanból, a mindennapból, az em­beri kicsinységből, abból, amit prózaiságnak szokás nevezni, minden eddigi regényénél többet ad, mégis minden eddigi regényénél inkább, minden eddigi regényétől eltérően valami különös pátosszal, valami sajátos, szinte prófétai hangon van írva, a versnél is kötöttebben, eksztatikus emelkedéssel... Történetivé lett regényében... a költészet s a politika egy lélekzetbe forr össze s az epikum egyszerre emberi s politikai vallomás.” Ignotus

Next