Vargha Balázs - Julow Viktor (szerk.): Verseghy Ferenc, Földi János, Fazekas Mihály válogatott művei - Magyar Remekírók (Budapest, 1989)
Fazekas Mihály
750 Jegyzetelt fokon művel, mélyen hátranyúló telkén valóságos kis botanikus kertet alakít ki. Ebben a kerti környezetben ábrázolja öt nagy költő barátja, Csokonai Vitéz Mihály - aki 1800-ban tér haza a Dunántúlról - Főhadnagy Fazekas úrhoz című költeményében. Kettejük körül alakul ki s gyűl össze - leginkább Fazekas házánál és kertjében - egy kis baráti kör, amelyről Domby Márton, Csokonai tanítványa és első életrajzának írója hagyott ránk képet: „De amilyen nagyon elvonta magát az emberektől átaljába [Csokonai]... annyira ragaszkodott másfelől az ő egynéhány barátihoz, kik az ő vége felé leginkább Kiss Imre salétrom-inspektor, Fazekas [fő] hadnagy és Nagy Gábor urak voltak Debrecenben. Ezen társaságban határozódott az ő világa. Ezen kis zárt társaságban lehetett még feltalálni a régi Csokonait, kit a nagy társaságokban hiában kerestünk. Itt ő vidám, eleven, kiereszkedő, gyermekeskedő volt; itt ő játszott, mulattatott, anekdotizált, enyelgett, másokat követett, historizált, újított, gúnyolt, rostált, okoskodott, politizált, s a maga egész lelkét megmeztelenítette, kiöntötte; itt szüntelen a tréfa, az elmésség, a bonmot, a szúrás, nevetség, a szóválogatás repkedett szájról szájra és az egymás környülállásiban való szíves részvétel uralkodott.” ÁLOM 1796 és 1801 között keletkezett. Ameliről lásd Az öröm tündérsége jegyzetét. 598. 1. félkéz okosocskák a félkéz kalmár, csaló, becstelen kereskedő mintájára képzett kifejezés. [AMA NEMZETEK VÉRÉBEN...] Fazekas egy 1802. február 17-i keltezésű levelében küldte el Csokonainak Komáromba. Aznap vagy nem sokkal előbb írhatta. Napóleonra vonatkozik, aki Jean Francois Ducis (1783-1816) költőt - jelentőségét a versben Fazekas erősen túlértékelt - fényes ajánlatokkal sem tudta rávenni, hogy költeményeiben magasztalja.