Vargha Balázs - Julow Viktor (szerk.): Verseghy Ferenc, Földi János, Fazekas Mihály válogatott művei - Magyar Remekírók (Budapest, 1989)
Fazekas Mihály
754 Jegyzetek Földi János példája is lebeghetett, aki Anakreónnak számos költeményét ültette át magyarra tartalom- és formahűen. A két debreceni költő barát szinte egymással versengve írja a század első éveiben anakreoni verseit, különösen abban múlva felül a korszak ilyen hazai termését, hogy megszabadították a műfaj sablonjaitól, valóságelemekkel telítették, hangját természetesebbé és népies zamatúvá tették. Az anakreoni dalok írásának Csokonai szemléletében világnézeti jelentősége is van (még ha némi öncsalással is), s ebben bizonyára Fazekas is osztozott. „Éljünk vidáman és minél kevesebb gonddal - írja Vitéz mert egyszer meghalunk; ez a régi lyricusok philosophiája; ha pedig élnünk és örülnünk kell, hagyjunk élni és örülni másokat is, ez az egész emberiség philosophiája. Vajha minden fösvénynek, minden nagyravágyónak, minden bujálkodónak beléolvaszthatnám a szívébe ezt a kurta philosophiát! hány rettenetes bűnnek a csíráját sütném el általa... Ezt a maximáját Anakreon a legszebb színbe öltözteti fel, kikeresi az érzésnek legszebb útait, fájnn elmésségével csalogatja s tartóztatja az olvasót...” Csokonai egész kötetet komponált e költeményeiből (Anakreoni dalok), Fazekas pedig kéziratos ciklust állított össze belőlük. Ennek a ciklusnak a címe Anakreonkák, mely az „anakreonitikon” műfajmegjelölés rokokó szellemű (kicsinyítő képzővel alkotott) magyarítási kísérlete. AZ ÉLET [I] 616. 1. Lásd az Édes druszám! jegyzetét. ÉDES DRUSZÁM! 1803 és 1804 között keletkezett, Csokonaihoz szól. Az elsőmásodik sor Kondé Miklós halálára utal (1802. december 28.). A költemény utolsó nyolc sorának egy változata Az élet [I] címen önálló versként is megtalálható Fazekas saját kezű kéziratai között. 616. 1. Kondé Miklós - 1800-1802-ig nagyváradi püspök. Martinovics Ignác „gyűlölt ellensége” (Kazinczy: Fogságom naplója Bp. 1951.51.). A debreceni református Kollégium diák-