Magyar Rendőr, 1940 (7. évfolyam, 1-24. szám)
1940-01-01 / 1. szám
2 KRÓNIKA A jogerős ítélet közlése más hatósággal MÁTYÁS KIRÁLY dicsőséges emlékezetének szenteli a magyarság ezt az esztendőt, melyben ötszáz éve lesz, hogy Hunyadi Jánosnak, a nagy hadvezérnek és Magyarország egykori kormányzójának fia Kolozsvárott megszületett. A hatalma és tekintélye tetőfokán állt magyar birodalomnak ez a koronás királya harminckét éven át uralkodott Középeurópa forrongó, válságos viszonyai között. Nyugatról a szomszéd birodalom állandó nyomása, kelet felől az egyre terjedő pogány veszedelem, idebenn pedig a nemzet egységét megbontó pártütések és összeesküvések háborgatták annak a nagyvonalú, messzire látó politikának tökéletes érvényesülését, amelyet a nemes családi hagyományokban és klasszikus műveltségben felnőtt nemzeti király már ifjú korában célul tűzött ki maga elé. Uralkodásának tettekben és eseményekben gazdag történetét lapozgatva, léptennyomon találkozunk a nemzet életének ma is időszerű kérdéseivel. Mert ki ne látná a szembetűnő azonosságot Mátyás király honvédelmi politikája, az általa elsőnek teremtett állandó magyar haderő, a híres «fekete sereg» és a napjainkban életre hívott önálló magyar honvédség között, amely függetlenségünk visszanyerése után, évszázadok óta újból az első nemzeti hadseregünk? Ki ne látná például külpolitikai és kulturális kapcsolataiban az olasz érdekazonosságra és Itália latin műveltségére oly nagy súlyt helyező bölcs királynak eljövendő századokra szóló útmutatását? Ki ne venné észre gyökeres pénzügyi és törvénykezési reformjai mellett a magyar kultúrfölényre törekvő uralkodó nagyszerű művelődési politikáját, amely gyakorlatilag a pozsonyi főiskola, a világhírű Corvina-könyvtár stb. alapításában, messze földön tiszteletet parancsoló hatásában pedig úgy nyilvánult, hogy a magyar király budavári és visegrádi palotáinak fényében sütkéreztek és alkottak a renaissance-kor legkitűnőbb tudósai, művészei?... És végül ki ne érezné azt, hogy a magyar nép mondáiban ma is az igazságosság megtestesítőjeként élő Mátyás király annak az igazságnak, a «regnorum fundamentum»-nak volt a fanatikusa, amely igazság befelé is, kifelé is az ezeréves magyar állam legszilárdabb alapja, örök erőssége marad. Emlékéve kezdetén a dicső elődökre tekintő, történelmünk nagyjain lelkesedő nemzedék hálájával idézzük vissza Nagymagyarország hatalmas királyának glóriás alakját és azt a bús magyar szállóigét, hogy: «meghalt Mátyás király, oda az igazság!» — váltsa fel bizakodóbb jelszavunk: és Mátyás örök szelleme, és az örök magyar igazság! —k.—a.— A Rbsz mezőin tallózás közben néha összetalálkozunk olyan eljárásjogi szabályokkal is, amelyek értelmezése és alkalmazása körül eddig azért nem folyhatott vita, mert az illető §-okat sokan nem alkalmazták, még többen pedig nem is ismerték. Ezek közé tartozik a Bbsz 161. §-a is, amely a jogerős kihágási ítéleteknek más hatóságokkal hivatalból való közlését rendeli el a következőkben: ,,Ogy jogerős ítéletet, amely az elítéltnek szakképzettséget kívánó, vagy hatósági engedélytől függő foglalkozás gyakorlásától, vagy bizonyos üzlet folytatásától, vagy valamely jog gyakorlásától való eltiltását, vagy az elítéltetés jogkövetkezményeként más hatóság részéről intézkedés tételét vonja, vagy vonhatja maga után, a további eljárásra illetékes hatósággal hivatalból közölni kell. A közszolgálatban álló, vagy törvény által alkotott testületekhez, vagy intézetekhez tartozó egyének ellen hozott jogerős határozatokat felettes hatóságaikkal közölni kell, ha a határozat elzárásbüntetést állapít meg, vagy ha az elkövetett kihágás egyébként fegyelmi büntetést vonhat maga után. A rendőrség és a pénzügyőrség szolgálatában álló egyének ellen hozott minden jogerős büntető határozatot közölni kell felettes hatóságukkal. (A következő bekezdés a véderőkihágások ügyében hozott ítéletekről rendelkezik.) Ezeket a szabályokat azokban az esetekben is alkalmazni kell, amelyekben a kiszabott büntetés végrehajtását feltételesen felfüggesztették.“ A Bbsz-nek ez a most idézett rendelkezése megfelel annak a jogelvnek, hogy a bíró rendszerint csak a jogsértést torolja meg, a többi intézkedés, nevezetesen a megismétlődés veszélyének elhárítása, valamint a megelőzés az igazgatási rendészetre tartozik. A Kbsz. 161. §-a tehát azt kívánja biztosítani, hogy ezek a közigazgatási intézkedések feltétlenül folyamatba tehetők legyenek. Rendőri büntetőbírói gyakorlatunkban eddig szakképzettséget kívánó foglalkozás gyakorlásától való eltiltást tudomásom szerint csak gépjárművezetők ellen hozott büntető ítéletekben mondhattunk ki, amikor is a terhelt a Kresz 120. §-a alapján a vezetéstől hat hónapig terjedhető időre eltiltható. Ennek a mellékbüntetésnek jogalapja tulajdonképpen a Kbtk 25. §-a, amely szerint a Btk 60. §-ában meghatározott mellékbüntetés — t. i. a bűnösnek ítélt személy eltiltása a szakképzettséget kívánó foglalkozás gyakorlásától — a Btk idézett §-ában megjelölt feltételek alatt kihágási esetekben is alkalmazható, a különös szakképzettséget kívánó foglalkozás azonban hathónapi időtartamon felül nem tiltható el. (A gépjáróművezetéstől ítéletileg, mellékbüntetésként kimondott eltiltást természetesen nem szabad összetéveszteni a vezetői igazolvány visszavonásának a Kresz 80. §-ában meghatározott eseteivel, amelyekben az intézkedés közigazgatási és sohasem rendőri büntető után történik.) A Kótk 38. §-ának az államellenes tankönyvet vagy tanszert használó tanítóra vonatkozóan ilyen mellékbüntetést megállapító rendelkezése minket közelebbről nem érdekel most, mert ez a cselekmény a kir. járásbíróság hatáskörébe utalt kihágás. Oly esetről, amelyben a terheltet rendőri büntetőbírói elítéltetésének jogkövetkezményeként, más hatóság tiltotta volna el szakképzettséget kívánó foglalkozásának gyakorlásától, eddig nem szereztem tudomást. Kétkedéssel fogadom Élthes példáját (A rendőri büntető eljárás 361. old.), amely szerint ezt az eltiltást „ki lehet mondani fogorvossal szemben“ •— akár rendőri büntető úton, akár pedig jogerős rendőri büntetőbírói ítéletre közigazgatási úton. A hatósági engedélytől függő foglalkozás gyakorlásától való eltiltás (mutatványos, sajtótermékterjesztő, találkahelyengedélyes stb.) ítéletileg, mellékbüntetésképpen már nem mondható ki, ebben a tárgyban csakis az engedélyező közigazgatási hatóság hivatott határozni. Ugyanígy a bizonyos üzlet folytatásától (iparűzési jognál az 1922. XII. t.-c. 70. §, italméréseknél 1921. IV. t.-c. stb.), vagy valamely jog gyakorlásától (fegyvertartás és viselés, vadászati, halászati jogosultság stb.) való eltiltást is az erre hatáskörrel bíró illetékes hatóság által hozandó közigazgatási véghatározatban lehet csupán kimondani. Ezt az általános szabályt természetesen nem döntik meg azok az egyes — törvényben meghatározott — kivételek, amelyekben a rendőri büntetőbírói ítélet is tartalmazhat ilyen eltiltó rendelkezéseket. Így például a Kbt. 85. §-a alapján a a rendőri büntetőbíró az e §-ba ütköző kihágás miatt ismételten elítélt italmérőt három hónaptól egy évig terjedhető időtartamra eltilthatja üzlete folytatásától, az 1913. XXI. t.-c. 9. §-a alapján pedig a közveszélyes munkakerülés kihágása miatt elítélt egyén a büntető ítéletben kitiltható. A Bbsz. 161. §-a, mint fentebb olvashattuk, nemcsak a felsorolt esetekben rendeli el a jogerős ítéletnek az eljárásra illetékes más hatósággal való közlését, hanem minden más, olyan esetben is, amikor az el- írta: Dr. KRISZTINKOVICH ANTAL rendőrfőtanácsos * Műfogak Ezen rendkívüli kedvezményes árak és kedvező fizetési feltételek kizárólag a Magv. Kir. Államrendőrség tagjai és azok igazolt családtagjai részére érvényesek. TÖMÉS 2.— P TÖMÉS KEZELÉSSEL 3.— P. FEHÉRFÉM KORONA 6.— P. ARANY KORONÁK, HIDAK stb. a legülcsábben. PÁL V Ю CI. áll. vizsg. jogász. Teréz-körút I/I*. II. 5 Te,t°nr 125—837. Munkámért 10 évi írásbeli jótállás. ORBA-tagoknak előleg- és ráfizetés nélkül, a kiutalt összegért. Fájdalommentes foghúzás. MAGYAR RENDŐR FEKETE ZOLTÁN cukorkakereskedő. IX., Erkel utca 4. Telefon: 186 469. Alapítva: 1909. őskeresztény cég. Intézeteknek és testületeknek előnyár. Nagy Kálmán drogériája. Budapest, VIII., József körút 19. Illatszerek, piperecikkek és háztartási eszközök. őskeresztény cég. Az egyesület tagjainak 10 százalék engedmény.