Magyar Rendőr, 1940 (7. évfolyam, 1-24. szám)

1940-01-01 / 1. szám

2 MAGYAR RENDŐR KRÓNIKA A jogerős ítélet közlése más hatósággal Irta: Dr. KKISZTINKOV1CH ANTAL rendőrfőtanácsos MÁTYÁS KIRÁLY dicsőséges emlékeze­tének szenteli a magyarság ezt az eszten­dőt, melyben ötszáz éve lesz, hogy Hu­nyadi Jánosnak, a nagy hadvezérnek és Magyarország egykori kormányzójának fia Kolozsvárott megszületett. A hatalma és tekintélye tetőfokán állt magyar biro­dalomnak ez a koronás királya harminc­két éven át uralkodott Középeurópa for­rongó, válságos viszonyai között. Nyugat­ról a szomszéd birodalom állandó nyo­mása, kelet felől az egyre terjedő pogány veszedelem, idebenn pedig a nemzet egy­ségét megbontó pártütések és összeeskü­vések háborgatták annak a nagyvonalú, messzire látó politikának tökéletes érvé­nyesülését, amelyet a nemes családi ha­gyományokban és klasszikus műveltség­ben felnőtt nemzeti király már ifjú korá­ban célul tűzött ki maga elé. Uralkodásának tettekben és események­ben gazdag történetét lapozgatva, lépten­­nyomon találkozunk a nemzet életének ma is időszerű kérdéseivel. Mert ki ne látná a szembetűnő azonosságot Mátyás király honvédelmi politikája, az általa elsőnek teremtett állandó magyar haderő, a híres «fekete sereg» és a napjainkban életre hívott önálló magyar honvédség kö­zött, amely függetlenségünk visszanyerése után, évszázadok óta újból az első nem­zeti hadseregünk? Ki ne látná például külpolitikai és kulturális kapcsolataiban az olasz érdekazonosságra és Itália latin műveltségére oly nagy súlyt helyező bölcs királynak eljövendő századokra szóló út­mutatását? Ki ne venné észre gyökeres pénzügyi és törvénykezési reformjai mel­lett a magyar kulturfölényre törekvő uralkodó nagyszerű művelődési politiká­ját, amely gyakorlatilag a pozsonyi fő­iskola, a világhírű Corvina-könyvtár stb. alapításában, messze földön tiszteletet pa­rancsoló hatásában pedig úgy nyilvánult, hogy a magyar király budavári és visegrádi palotáinak fényében sütkéreztek és alkottak a renaissance-kor legkitűnőbb tudósai, művészei?... És végül ki ne érezné azt, hogy a magyar nép mondáiban ma is az igazságosság megtestesítőjeként élő Mátyás király annak az igazságnak, a «regnorum fundamentum»-nak volt a fa­natikusa, amely igazság befelé is, kifelé is az ezeréves magyar állam legszilárdabb alapja, örök erőssége marad. Emlékéve kezdetén a dicső elődökre te­kintő, történelmünk nagyjain lelkesedő nemzedék hálájával idézzük vissza Nagy­­magyarország hatalmas királyának gló­­riás alakját és azt a bús magyar szálló­igét, hogy: «meghalt Mátyás király, oda az igazság!» — váltsa fel bizakodóbb jel­szavunk: él Mátyás örök szelleme, él az örök magyar igazság! —k.—a.— A Rbsz mezőin tallózás közben néha összetalálkozunk olyan eljárásjogi szabá­lyokkal is, amelyek értelmezése és alkal­mazása körül eddig azért nem folyhatott vita, mert az illető §-okat sokan nem al­kalmazták, még többen pedig nem is ismer­ték. Ezek közé tartozik a Rbsz 161. §-a is, amely a jogerős kihágási ítéleteknek más hatóságokkal hivatalból való közlé­sét rendeli el a következőkben: ,,01y jogerős ítéletet, amely az el­ítéltnek szakképzettséget kívánó, vagy hatósági engedélytől lüggő foglalkozás gyakorlásától, vagy bizonyos üzlet folytatásától, vagy valamely jog gya­korlásától való eltiltását, vagy az elítél­­tetés jogkövetkezményeként más ható­ság részéről intézkedés tételét vonja, vagy vonhatja maga után, a további eljárásra illetékes hatósággal hivatalból közölni kell. A közszolgálatban álló, vagy törvény által alkotott testületekhez, vagy inté­zetekhez tartozó egyének ellen hozott jogerős határozatokat felettes hatósá­gaikkal közölni kell, ha a határozat elzárásbüntetést állapít meg, vagy ha az elkövetett kihágás egyébként fe­gyelmi büntetést vonhat maga után. A rendőrség és a pénzügyőrség szol­gálatában álló egyének ellen hozott minden jogerős büntető határozatot kö­zölni kell felettes hatóságukkal. (A következő bekezdés a véderőkihá­gások ügyében hozott ítéletekről ren­delkezik.) Ezeket a szabályokat azokban az esetekben is alkalmazni kell, amelyek­ben a kiszabott büntetés végrehajtását feltételesen felfüggesztették.“ A Rbsz-nek ez a most idézett rendel­kezése megfelel annak a jogelvnek, hogy a biró rendszerint csak a jogsértést to­rolja meg, a többi intézkedés, nevezetesen a megismétlődés veszélyének elhárítása, valamint a megelőzés az igazgatási ren­dészetre tartozik. A Rbsz. 161. §-a tehát azt kívánja biz­tosítani, hogy ezek a közigazgatási intéz­kedések feltétlenül folyamatba tehetők legyenek. * Rendőri büntetőbírói gyakorlatunkban eddig szakképzettséget kívánó foglalkozás gyakorlásától való eltiltást tudomásom szerint csak gépjárómüvezetök ellen ho­zott büntető ítéletekben mondhattunk ki, amikor is a terhelt a Kresz 120. §-a alap­ján a vezetéstől hat hónapig terjedhető időre eltiltható. Ennek a mellékbüntetés­nek jogalapja tulajdonképpen a Kbtk 25. §-a, amely szerint a Btk 60. §-ában meg­határozott mellékbüntetés — t. i. ^ bű­nösnek ítélt személy eltiltása a szakkép­zettséget kívánó foglalkozás gyakorlásá­tól — a Btk idézett §-ában megjelölt fel­tételek alatt kihágási esetekben is alkal­mazható, a különös szakképzettséget kí­vánó foglalkozás azonban hathónapi idő­tartamon felül nem tiltható el. (A gép­járóművezetéstől ítéletileg, mellékbünte­tésként kimondott eltiltást természetesen nem szabad összetéveszteni a vezetői iga­zolvány visszavonásának a Kresz 80. §-aban megnatarozott eseteivel, amelyek­ben az intézkedés közigazgatási és soha­sem rendőri büntető utón történik.) A Kótk 38. §-ának az áilamelienes tan­könyvet vagy tanszert használó tanítóra vonatkozóan ilyen mellékbüntetést meg­állapító rendelkezése minket közelebbről nem érdekel most, mert ez a cselekmény a kir. járásbíróság hatáskörébe utalt ki­hágás. Uly esetről, amelyben a terheltet rend­őri büntetőbírói elítéltetésének jogkövet­kezményeként, más hatóság tiltotta volna el szakképzettséget kívánó foglalkozásá­nak gyakorlásától, eddig nem szereztem tudomást. Kétkedéssel fogadom Élthes példáját (A rendőri büntető eljárás 361. old.), amely szerint ezt az eltiltást „ki lehet mondani fogorvossal szemben“ •— akár rendőri büntető úton, akár pedig jogerős rendőri büntetőbírói ítéletre köz­­igazgatási úton. A hatósági tngedélytől függő foglalko­zás gyakorlásától való eltiltás (mutatvá­nyos, sajtótermékterjesztő, talá.kahely­­engedélyes stb.) ítéletileg, mellékbüntetés­képpen már nem mondható ki, ebben a tárgyban csakis az engedélyező közigaz­gatási hatóság hivatott határozni. Ugyan­így a bizonyos üzlet folytatásától (ipar­űzési jognál az 1922. XII. t.-c. 70. §, italméréseknél 1921. IV. t.-c. stb.), vagy valamely jog gyakorlásától (fegyvertartás és viselés, vadászati, halászati jogosultság stb.) való eltiltást is az erre hatáskörrel biró illetékes hatóság által hozandó köz­­igazgatási véghatározatban lehet csupán kimondani. Ezt az általános szabályt természetesen nem döntik meg azok az egyes — tör­vényben meghatározott — kivételek, amelyekben a rendőri büntetőbírói ítélet is tartalmazhat ilyen eltiltó rendelkezése­ket. Így például a Kbtk 85. §-a alapján a a rendőri büntetőbíró az e §-ba ütköző kihágás miatt ismételten elítélt italmérőt három hónaptól egy évig terjedhető idő­tartamra eltilthatja üzlete folytatásától, az 1913. XXI. t.-c. 9. §-a alapján pedig a közveszélyes munkakerülés kihágása miatt elítélt egyén a büntető ítéletben ki­tiltható. A Rbsz. 161. §-a, mint fentebb olvashat­tuk, nemcsak a felsorolt esetekben rendeli el a jogerős ítéletnek az eljárásra illetékes más hatósággal való közlését, hanem min­den más, olyan esetben is, amikor az el-FEKETE ZOLTÁN cukorkakereskedő. IX.. Erkel-utca 4. Tele­ién: 186 469. Alapítva: 1909. őskereszlény cég. Intézeteknek és testületeknek előnyár. Nagy Kálmán drogériája. Budapest, VIII., József-körűt 19. Illatszerek, piperecikkek és háztartási eszkö­zök. öskeresztény cég. Az egyesület tagjai­nak 10 százalék engedmény. Műfogak Ezen rendkívüli kedvezményes árak és kedvező fizetési feltételek kizárólag a Magv. Kir. Államrend­őrség tagjai és azok igazolt családtagjai részére érvé nvesek. TÖMÉS 2.— P TÖMÉS KEZELÉSSEL 3.— P. FEHÉRFÉM KORONA 6.— P. ARANY KORONÁK, HIDAK stb. a le«nlcsábben. PÁL V Ю ÖS. áll. vizsg. fogász. Te-éz-’örút i/<*. II. 5 Te,-t°nr 125—837. Munkámért 10 évi írásbeli jótállás. ORBA-tagoknak elő­leg- és ráfizetés nélkül, a kiutalt összegért. Fájdalommentes foghúzás.

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék