Magyar Rendőr, 1947 (1. évfolyam, 1-24. szám)

1947-08-01 / 15. szám

Engedjük ! Gyújtogató banditák kezdték meg garázdálkodásukat a hároméves terv megindulása előtt, annak meg­akadályozásáért. Emberi mivoltuk­ból övetkőzött politikai gengszte­rek láthatatlan hada intéz ádáz r­o­­hamot a demokrácia s annak harco­sai,­ a dolgozók társadalma ellen. A tér: у г к bes z­é In - č . Felgyújtották a Hoffherr és Schrenta-gyárat, a Ganz Hajógyár és Namén- i papírgyár épületeit, a BSzKRT kispesti remízét. A tárolt anyagok pusztulása óriási károkat jelent az országnak nemzetgazdasági szempontba­n. Iletr'-ki Ura megy a harc s eb­ben a karban, nem kétséges, csakis a demokratikus dolgozik társadalma győzhet. A küzdelemhez az önkén­tes harcosok ezreire van szükség, hogy a fenevoldékeit — a pusztítás minden eszközével szemben is —­­el tudjuk juttatni méltó helyükre, az akasztófára. Az ádamrendőrség beosztottjai elhatározták­, hogy­­hivatalos elfog­­laltságukon kívül, pihenői­dejük alatt önként vállalják az üzemek, gyárak és gabemrraktárak ellenőrzését,­­­­patronátusát. Készek felvenni a küz­delmet a jövőért, a múltnak vészesen kísértő árnya ellen. É­­n e ezt örömmel olvastuk a­­.....­­. határrendészeti kapitány­ság beosztott­jai по­к levelét, melyben kö­zölték szerkesztősé­günkkel, hogy­ java­solják az önkéntes elle­nő­rz­ő szolga­lap­o­­kat a területükön levő ipar lel­­рек biztonsága érdeké­ben. Hatalmas kezdeményezés, köve­tendő cselekedet! Kövessük a pél­dát kapitányságvezető és őrsparancs­­nok bajtársak! Fogjuk szorosabbra a baráti kezet a gyárak és mezők munkásaival. Szervezzük meg ön­ként jelentkezés alapján a különle­ges szolgálatot. Ne mar­adjon őrizetlenül egy gyár­telep, üzem, raktár, gabonadombár sem az országban. Gondoskodjunk a folyamatos őrzéséről, ellenőrzésé­ről. Kapitányság vezető, őrsparanc­s­­nok bajtársak, vegyétek fel az ér­intkezést az üzemi bizottságokkal, a községi vezetőkkel, azonnal szer­­vezzétek meg az őrszolgálatot, jár­őrözést, figyelést a szabadidőben teljesítendő őrszolgálat megindítása céljából s a szervezés eredményét kö­zölnétek szerkesztőségünkkel. Sge. KRAMMER PÁL rny. fhdgy. A fővárosi alvilág garázdálkodása újabb halálos áldoza­tot követelt testületünktől. Szolgálatának teljesítése közben hősi halált halt Krammer Pál mng. fhdgy., a II. ker. kaptány­­ság nyomozócsoportjának vezetője. Krammer Pál bajtárs az új nyomozótisztek egyik legkiválóbbika volt. Átlagon felüli szaktudásával sok régi bajtársát felülmúlta. Igazi nyomozó­tiszt, akinek minden tettét egyetlen érzés, a hivatástudat su­galmazta. Hivatali kötelessége lelkiismeretes teljesítésén felül minden tudomására jutott bűncselekmény nyomozásába bele­kapcsolódott. Egy ízben a nyomozótestület főnöke napipa­rancsban dicsérte meg. De nemcsak gyakorlatban, az elméleti tudás terén is megállta a helyét. A nyomozótestület főnöke által indított­­szellemi pályázaton első díjat nyert. Legutóbb Sántha Dezső parkett-táncos, a pesti alvilág ismerte évűi betörőjének ügyében nyomozott három társával: Selmeczi János rny. hadnaggyal, Joó József rny. hadnaggyal és Pozsonyi Béla rng. alhadnaggyal. A Sanghai bárban talált rá a sokszoros betörőre, de mielőtt lefogta volna, Sánthá­n­ak volt annyi ideje, hogy pisztolyához kapjon s halálra se­bezze Krammert. Utolsó nyomozása alkalmával halálos sebet kapott az ül­dözött betörő pisztolyából, s egy nappal sérülés után meghalt. Az államrendőrség méltóképen temette hősi halott nyomozó tisztjét július 31-én.­­ A Magyar Tudományos Akadémia előtt ravatalozták fel. A gyászszertartáson megjelent a magyar kormány képviseletében Dinnyés Lajos miniszterelnök, Rajk László belügyminiszter, dr. Szebenyi Endre államtitkár, Ékes István min. tanácsos. • A testületet dr. Münnich Ferenc r. altábornagy, dr. Ben­jámin Olivér és dr. Borogh Iván r. vezérőrnagyok, tiszti kül­döttsége és a központi kiképző zászlóalj díszszázada képviselte. Küldöttséggel vett részt a temetésen a honvédség, a tűz­oltóság és a pénzügyőrség is. A gyászszertartás a lelkész búcsúztatójával kezdődött, majd a belügyminiszter lépett a koporsó elé, hogy a kormány nevében búcsút vegyen hősi halott bájtér­sunktól. A miniszter utalt arra, hogy Krammer halála intő példa mindnyájunk számára: a magyar demokrácia úgy fog elbánni minden ellen­ségével, mint Krammer gyilkosával. Ezután bejelentette, hogy Krammert soron kívül századossá léptette elő a magyar kormány. Gondoskodás történt arról, hogy a következő elő­léptetések­ során rendesen lépjen elő, rangsorolás szerint. Illet­ményeit tehát úgy kapja, mintha élne. A miniszter beszédét dr. Szebenyi államtitkár szavai követ­ték, aki a fegyveres erők nevében vett búcsút Krammer Páltól. Hangsúlyozta, hogy a magyar demokrácia olyan társadalmi fel­tételeket fog teremteni, amelyek a bűnözés lehetőségeit el fog­ják szigetelni. A gyászbeszédek után megalakult a temetési menet: elöl haladt a difi század és a rendőrzenekar, azután következett a koporsó, mögötte a gyászoló család, a kormány képviselői, és a küldöttségek. A temetőben dr. Münnich Ferenc r. altábornagy, főkapi­tány, dr. Knapik József mng. ezredes, a nyomozótestület főnöke és a Szociáldemokrata Párt nevében dr. Antal Gyula mondtak utolsó istenhozzádot a halottnak. Gyászolunk! Hősi halottaink képzeletbeli Pantheonjába új lakó költözött. Élete és halála örök példaképe a demokrácia rendőrségének.

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék