Magyar Rendőr, 1964. április-június (18. évfolyam, 14-25. szám)

1964-04-09 / 14. szám

1 * A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának El­nöksége törvényerejű rendeletet alkotott ar­ról, hogy a Szovjetunió Hőse címet adomá­­nyozza Kádár Jánosnak, a Magyar Szocia­­lista Munkáspárt Központi Bizottsága első titkárának, a Magyar Népköztársaság Forra­dalmi Munkás-Paraszt Kormánya elnökének. A törvényerejű rendelet szövege a követ­kező: „Figyelembe véve Kádár János elvtárs ki­magasló szerepét a szovjet és a magyar nép közös ellensége — a Horthy-rendszer és a Hitler-fasizmus — ellen vívott harcban, nagy érdemeit a béke és a szocializmus ügyé­nek, a szovjet és a magyar nép barátságának és együttműködésének megszilárdításában; Kádár János elvtársnak, a Magyar Szocia­lista Munkáspárt Központi Bizottsága első titkárának, a Magyar Népköztársaság Forra­dalmi Munkás-Paraszt Kormánya elnökének, a Szovjetunió Hőse címet adományozza, ezzel egyidejűleg Lenin renddel, valamint az Arany Csillag Éremmel tünteti ki.” Veszprém megye zirci járásában sikerült csökkenteni a közlekedési baleseteket. 1962-ben 24 balesetből tizenöt súlyos kimenetelű volt. Ezzel szemben 1963-ban 19-re csökkent a bal­esetek száma és kevesebb járt súlyos sérüléssel. Ezek az adatok tehát javulást tükröznek. Ámde a jövőben is figyelnünk kell a közleke­dés alakulását és a vele kapcsolatos rendőri intézkedéseket. Ma is vannak még felelőtlen­ségből és bűnös mulasztásból adódó közúti bal­esetek. Legutóbb pl. a jásdi útszakaszon sza­bálytalanul, világítás nélkül közlekedett egy motorkerékpáros, s balesetet okozott. A moto­ros, látva a súlyos szerencsétlenséget, cserben­hagyta áldozatát. Később a környék dolgozói­nak segítségével sikerült a gázolót kézre kerí­teni. A járás dolgozói egyre jobban megértik, hogy a rendőrséggel együtt nekik is vannak tennivalóik a közlekedés rendjének érdekében. Éppen ezért hasznosak vándorkiállításaink, ezeket sok ezren látogatták a falvakban., A hatásos közlekedésrendészeti propagandát szolgálták a közlekedési híradók is, amelyek a járásban történt baleseteket, azok­­ojait ismer­tették a lakossággal. Nemrégiben tanácskoztunk az önkéntes rend­őrökkel és a munkásőr elvtársakkal, hogy szer­vezett formában őket is bevonhassuk a baleset­elhárító munkába. Segítségükre hamarosan nagy szükség lesz, hiszen járásunkban 1964- ben megrendezik a „Bakonyi Hetek”-et, Géza­­házán pedig az ifjúsági találkozót. Ugyancsak nyáron készül el Győr és Balatonfüred között a bitumenes műút, mely tovább növeli a köz­úti forgalmat. Kamondi Károly r. szds., kapitányságvezető Zirc E­zer meg ezer ember­ állt egyenesen, mozdulatlanul a téren. Öltözetük a foglyok csíkos ruhája, mellükön a szám és a vörös háromszög. A színhely a buchenwaldi tábor Appelplatz­ a, a fogolygyülekezőhely, az idő 1945. áprilisa, amikor az egykori náci­megszállta Európában egyre-másra szabadul­tak fel Hitler koncentrációs táborai és sza­baddá lettek a még életben maradt foglyok. Felszabadult Dachau, Bergen-Belsen, Ausch­witz, Birkenau, Ohrdruf, Majdanek, Sobibor, Treblinka, Chelmno és a többiek. Minden felszabadult fogoly és minden becsületes em­ber nevében hangzott el mélységes csönd­ben 1945 áprilisában a buchenwaldi Appel­­platzon a foglyok esküje: „Együtt harcoltunk, továbbra is küzdeni akarunk az igaz ügyért és bizonyos, hogy mienk lesz a győzelem. Harcunk még nem ért véget” — zengett az eskü. A harc ma is folyik még: a becsületes emberek küzdelme a fasizmus mara­déka és a nácibanditáknak a fasizmus szel­lemét újra feléleszteni akaró szándéka ellen. A frankfurti Römerben, az egykori császári palotában most folyik a per 22 auschwitzi hóhér ellen: a vádlottakat elegáns villákból, párnázott ajtajú vezérigazgatói irodákból vezették elő. És tagadnak, tagadnak —s leg­feljebb azt emlegetik, hogy „parancsra tet­ték”. Százával lehetne felsorolni a neveket, amelyeknek viselői a bonni államban mi­niszteri, államtitkári, magas katonai, vagy rendőri pozíciót töltenek be, s akik a Hitler­­banda tömeggyilkosságai idején tevékeny résztvevői voltak milliók meggyilkolásának, üldözésének, egész Európa kirablásának, vá­rosok és falvak kegyetlen rombadöntésének. Nemcsak Oberländer, Krüger miniszterek, Globke államtitkár, Heusinger és Speidel tá­bornokok neve szerepelne ezen a listán, ha­nem bírósági elnökök, orvosprofesszorok, ta­nárok egész sora is — lényegében a mai nyu­gatnémet vezető réteg jelentős része. A harc nem ért véget — zengett az eskü ** a buchenwaldi Appelplatzon. Most, amikor —­ mint minden esztendőben — ke­gyelettel emlékezünk meg a koncentrációs táborok felszabadulása napjáról, a becsüle­tes emberek szívében visszhangoznia kell az eskü szavának és gondolatainak. A harc még nem ért véget. Mindaddig küzdenünk kell, amíg személyében és szellemében örökre nem száműztük az emberi társada­lomból a fasizmus halálos mérgét. G. M. A harc még nem ért véget Mini nme mu (Tóth László felv.) .

Next