Magyar Rendőr, 1965. január-június (19. évfolyam, 1-26. szám)
1965-03-18 / 12. szám
n®ms záztizenhét év — és negyvenhat esztendő; ilyen messzire vannak mögöttünk a magyar történelem márciusai. Az 1848-as és az 1919-es március két tavasz nagy forradalmát hozta. Az első a plebejus népét (Marx Károly csak egyetlen jelzőt tartott rá méltónak, ezt írta egy levelében: „A pompás magyar ügy!”), a második pedig a magyar proletáriátusét. (Lenin mondta: „Magyarország példája döntő a proletárság számára, az európai proletáriátus és a dolgozó parasztság számára, mert nehéz pillanatokban a szovjethatalmon kívül senki más nem tudja kormányozni az országot”). S ha mindkét magyar márciust le is verte túlerő és árulás, emlékük, erejük örökké élt és élni fog a magyar történelemben. Mert eszméiket a kor színvonalán valósítja meg a magyar népi demokrácia, a szocializmus teljes felépítésén munkáló jelen. A nép fölébredett Nehéz megindultság nélkül lapozni a sárguló papirosra nyomtatott „Életképekében. A dátum: „1848. Mart. 19.” Íme, néhány sora: „A magyar nemzet szabadsága e naptól kezdődik. A nemzet történetében ez volt az epochális nap. Ezentúl minden új dicsőséget fog számotokra hozni; a nép fölébredett, a nép követelte századok óta megtagadott jogait, a nép kivívta jogait, miknek lánczait legközelebb találta . . . künn' az egyetemi piacz közepén, már ekkor túláradt néptömeg közepeit adá elő Vidács P., mikép gátoltatott az egyetemi fiatalság e mozgalmakban részvételtől, tanáraik milly kicsinységes fenyetődzésekkel akarták a meggyulladt lángokat eloltogatni. Mondá, hogy megötödöltetéssel fenyegettetének. Általános kaczaj és zúgás ... Az eső szünet nélkül esett. Jó jel!mondá a nép. Párizsban, Palermóban és Bécsben is esett, mikor a nép jogait követelte... Ez nap délutánján a nép kívánta a színházi aligazgató Bajza Józseftől, hogy a színházban e nap ünnepélyére teljes kivilágítás mellett Bánk Bán adassék elő. Bajza mondá, hogy szívesen teszi. A színház oltár volt ma, a közönség színe volt jelen ünnepi arczokkal, ünnepi ruháiban .. A proletárdiktatúra: a magyar nép válasza , a másik 1919. március 21-e? A polgári kormány azon a napon minisztertanácsot tartott. Tizenöt napirendi pontot tárgyaltak, közöttük egyházi kinevezéseket, az államrendőrség detektívtestületének státuszrendszerét. Egy napirendi pont ezt a címet kapta „Vasútvonalaknak állami költségen való megépítése a keresetnélküli mérnökök és munkások foglalkoztatása céljából". A másik pont címe: „Az 1848/49-es honvédek, honvédözvegyek és árvák ellátásának felemelése”. A tárgy komolyságát aligha jellemzi más jobban, mint az, hogy a honvéd, aki a szabadságharc idején húszesztendős lehetett, az emlékezetes minisztertanács napján kilencvenéves aggastyánként élt — ha élt. (Már előbb bezárták, mert nem volt lakója, a 48-as honvédek egyik menházáso..) És a kinevezések listája is elgondolkoztató. Egyetemi tanárrá nevezték ki Vass Józsefet, Horthy későbbi miniszterét; mesterkanonokká Túrr Bélát, az uszító sajtó későbbi vezércikkíróját; követségi tanácsossá pedig azt a Tokách-Tolvay Józsefet, aki később minden jobboldali banda vezérségében szerepet vállalt. A proletárdiktatúra egyik ellensége, Böhm Vilmos írta könyvében március 21-ről: „A proletárdiktatúra proklamálása nemcsak a munkásság körében keltett orkánszerű örömujjongást és lelkesedést, a polgárság és a tisztek legnagyobb része is hallatlan lelkesedéssel fogadta az új rendszert.” A Városház tere 1845-ben (kőrajz) ikiáltották a Tanácsköztársaságot. A mátyásföldi MAG-munkások repülő zászlóaljat alakítottak és létrehozták a Vili. vadászrepülő harci századot. Napok alatt nyolc korszerű repülőgépet szereltek össze. Az alakulat pilótái, szerelői az olasz frontról érkeztek, s valamennyien kitűnően képzett repülő hírében állottak. Stromfeld Aurél parancsnokságával komoly haditetteket vitt véghez a század. A Tanácsköztársaság honvédő háborúja alatt az intervenciósok rettegve emlegették őket. Az akkori helyzetben ez volt a leggyorsabb és legnagyobb tűzerejű gépekkel rendelkező repülőalakulat. A Focker D. 7-es repülőgépek 200 lóerős motorral, a légcsavar forgása közben átlövő géppuskákkal és toronygépfegyverrel voltak ellátva. Az első parancs Felsőzsolcára rendelte a századot. (Az itt látható fénykép is 1919 júniusában készült.) A Tisza felett légiharcba keveredtek. Az ellenséges felderítő gépet leszállásra szólították fel, de ez tüzet nyitott rájuk. Azután az ellenséges gép pilótája menekülésre szánta el magát, Tiszalúcnál lelőtték. A hős vörös pilótákat Stromfeld Aurél, a Vörös Hadsereg vezérkari főnöke is megdicsérte, amikor megszemlélte a lelőtt gépet. Néhány nap múlva értesítést kapott a Vili. repülőszázad, hogy a diósgyőri gyárat cseh intervenciós gépek bombázzák. Amikor az ellenséges gépek pilótái meglátták a magyar vadászokat, visszamenekültek támaszpontjukra. Sok nehéz feladatot kellett megoldaniuk. Többek közt parancsot kaptak arra, hogy az Újszász határában előrenyomuló intervenciós csapatokat és azok utánpótlását verjék vissza. A harci repülők ezen a frontszakaszon is szép eredményeket értek el. Volt olyan pilóta, aki gépével ebben az ütközetben tizenkétszer fordult a repülőtér és a front között. A hős repülő század hiába volt azonban győztes annyi csatában, mégis vissza kellett vonulnia. Egyre jobban nyugatra települtek, s gépeik végül is Szombathelyen az ellenforradalmárok kezébe kerültek. A század szétszóródott, a tisztek közül néhányan átálltak a fehérekhez, a közkatonák pedig elbújdostak. Később a feledés homályába merültek a vörös repülők hőstettei. Az itt közölt képet az egyik közkatona, Dogosi Géza, a hős repülő alakulat egykori szerelője őrizte meg az utókor számára. Ha a fényképet több mint négy évtized múltán a kezébe veszi, megindultan és büszkén gondol a dicső múltra... F. S. A VÖRÖSÖK HARCI REPÜLŐI Plakát a Tanácsköztársaság idejéből OROVOR VAOROI $zamuiellyeblái* repülőgépen holta budapestié, heten heria bemutatásra számos mosgóhépszinházban. Aktuális helysz un feltételek az orosz orszagi eseményekről. ★ * hépehi bohevíznms diadalmas fejlődéséről sonoiMiMitiio »\ *►*<•«•tót»#* osarxAKtA tiűrp m n lu UUU A világ dolgozóihoz intézett kiáltvány — Kun Béla írta alá — így szólt: „A magyar proletárforradalmat két erő teremtette meg. Az egyik a munkásoknak, a földműves szegényeknek és a katonaságnak az az elhatározása, hogy nem akarták tovább hordani a tőke igáját, a másik az ántánt imperializmusa, amely Magyarországot területének megcsonkításával élelmiszerétől, ipari nyersanyagától, megélhetésének összes feltételétől meg akarta és meg akarja fosztani. Az ántánt ultimátumára, amely a román oligarchia számára követelte Magyarország azonnal való és végleges átadását, a proletárdiktatúra megteremtése a magyar nép válasza." A forradalom naptára Események, visszhang, új nevek. Mit mond az 1848-as? Március 16. A magyar országgyűlés küldöttsége Bécsben. A nép nagy lelkesedéssel fogadja Kossuthot Március 17. Három új utcanév: az Egyetem tér — Mártius 15-e tere, a Hatvani utca — Szabad sajtó utca, a Városház tere pedig Szabadság tér. Március 18. Az országgyűlés alkotmányozó gyűlésnek nevezi ki magát Kimondják a nemesi kiváltságok, hűbéri viszonyok eltörlését Március 19. Megjelenik a radikálisok lapja, a „Március 15-e” első száma. Jelszava a lapfej felett: „Nem kell táblabíró-politika.” S az 1919-es naptár? Március 22. A Magyar Tanácsköztársaság vezetői nevében Kun Béla Leninnel lép kapcsolatba szikratávírón. Lenin a pártkongresszuson lelkes szavakkal számol be a magyar proletárdiktatúráról. Március 23. A Forradalmi Kormányzótanács döntése: köztulajdonba veszik az ipari, bánya- és közlekedési nagyüzemeket. Március 24. Megszűnik a csendőrség, rendőrség és megszervezik a Vörös őrséget. Március 25. A Forradalmi Kormányzótanács rendeletet ad ki, azonnal meg kell szervezni a Munkásegyetemet. Első tantárgy: társadalomtudomány. * Amiért 1848 pesti népe forradalmi harcba indult, amiért 1919 márciusának magyar proletariátusa küzdött: szabad, független, demokratikus haza, alkotó élet, szocialista rend, munkáshatalom — ma valóság. Az ünnep, az évforduló nemcsak emlékezés. Erő is. A múlt magyar forradalmárainak minden álmát a ma élő nemzedékek valósítják meg. Március, tavasz. Rügyet bontott az ághegyen, kétszer is forradalmat bontott magyar földön. Virágja örökké él. Gárdos Miklós