Magyar Rendőr, 1971. január-június (25. évfolyam, 1-25. szám)
1971-01-07 / 1. szám
„A népgazdaságnak okozott kár, a jogtalan előnyök kijárása, a haszonszerzés viszonylag gyakori és nagyon demoralizáló hatású. Ezeket a közvélemény jogosan ítéli el, és mi is szükségesnek tartjuk hogy elkövetőik szigorú büntetésben részesüljenek állami vonalon is.” (Az MSZMP Központi Bizottságának X. kongresszusi beszámolójából) X. KONGRESSZUS Felelősségérzettel - Hetek teltek el a magyar kommunisták nagy tanácskozása óta. A kongresszusi küldöttekben az első benyomások forró élményei után mindinkább körvonalazódnak a legközelebbi jövő, a munkás hétköznapok hangsúlyt kapott teendői — kezdte nyilatkozatát dr. Solymosi Mihály rendőr ezredes, Tolna megyei főkapitány. — Nekünk, azoknak a főkapitányoknak, akik abban a nagy megtiszteltetésben részesültünk, hogy ott lehettünk a kongresszuson, nyilvánvalóan még gyorsabban és alaposabban kell feldolgoznunk, alkalmaznunk a gyakorlatban a kongresszus anyagát, mert személyes élményekben is gazdagodtunk, szem- és fültanúi lehettünk a párt legfelsőbb fóruma eseményeinek. A kongresszus referátumaiban, korreferátumaiban és felszólalásaiban kifejtett alapvető követelmények közül bennünket különösen érint az az igény, hogy a rendőri szervek törvényes eszközökkel ugyan, de sokkal határozottabban lépjenek fel a lakosságot sértő durva bűncselekmények megelőzése, illetve visszaszorítása érdekében. Ezért igen fontos feladatunknak látjuk - éppen a kongresszuson kifejtettek szellemében is -, hogy az említett vonatkozásban előbbrelépjünk, s a szükséges teendőket munkatervünkben is rögzítve, jövő évi tevékenységünk egyik meghatározójaként tartsuk számon. A másik, bennünket különösen közelről érintő tanulság, ami egyben a kongresszus egész légkörét is jellemezte: a népünk életszínvonalának javításáért folytatott tevékenység kérdése. Nagyon komoly mértékben szerepelt a Központi Bizottság beszámolójában, a korreferátumokban és felszólalásokban, de általában az egész tanácskozáson az életszínvonal emelésének ügye, csakúgy, mint az azt akadályozó negatív tendenciák kérdése, így a spekuláció, a harácsolás, a munkanélküli jövedelemszerzés, az árdrágító üzérkedés problémája s nem utolsósorban a tisztességtelen haszonszerzés. Mindez megadja rendőri munkánk másik fő irányát, amelyet, ha ténylegesen komolyan veszünk - és mi komolyan veszünk —, akkor a harácsolást, a spekulációt, a tisztességtelen haszonszerzést a dolgozó nép életszínvonala ellen ható tényezőként, sőt támadásként kell megítélnünk, s e negatív jelenségekkel sokkal határozottabban, keményebben, következetesebben kell foglalkoznunk, mert a dolgozó emberek döntő többsége szintén elítéli e kifogásolt jelenségeket. Természetesen egyáltalán nem könnyű feladatról van szó. Tőlem és általában a rendőri vezetéstől is rendkívül felelősségteljes munkát igényel a személyi állomány felkészítése. Korábban is foglalkoztunk az említett negatív tendenciákkal, sőt a főként könynyebben, tehát vizuálisan is tapasztalható bűncselekmények felderítésében — hatékony volt a munkánk. Ezután azonban a burkolt, a mélyebben konspirált, de az életszínvonal alakulására súlyosabban kiható cselekmények felderítésére kell ösztönöznünk és felkészítenünk az állományt. Hogy a feladatoknak megfelelhessenek, tovább kell javítanunk a káder és nevelőmunkán, bár eddig is igyekeztünk becsületesen elvégezni az ilyen irányú teendőinket. A kongresszus a káder- és személyzeti munka megjavításához is új elemeket adott. A következtetéseket levonva, a vezetést még operatívabbá kell tenni, növelni kell elemző, értékelő, irányító szerepét, fokozni a felelősséget a feladatok végrehajtásában. Ennek érdekében biztosítani kell a törvények, parancsok és utasítások egységes végrehajtását. Ne történhessen meg, hogy egyes parancsnokok a saját szájuk íze szerint értelmezzék feladataik megvalósítását. Benkei elvtárs felszólalásából nagyon megragadott annak a hangsúlyozása, hogy akinek pillanatnyi véleménye valamiben eltér a párt álláspontjától, az még nem ellensége rendszerünknek. Helytelen gyakorlatot folytatnánk tehát, ha az illetőt nem politikai érvekkel győznénk meg a helyes álláspontról. Úgy érzem, van mit tennünk a már nem jellemző, de itt-ott még létező helytelen nézetek megfelelő értékelése tekintetében. A kongresszusról hazatérve, az osztályvezetők, és kapitányok számára utasításba adtam, hogy szakpolitikai szempontból dolgozzák fel a kongresszus anyagát, s a párt legfelsőbb fórumán elhangzottak szellemében fejtsék ki elképzeléseiket a rendőri munka megjavítására, tevékenységük színvonalának fejlesztése érdekében. Az osztályvezetők és kapitányságvezetők január végéig juttatják el hozzám anyagaikat, amelyekkel egy szűkebb bizottság foglalkozik majd. Ez összesíti, értékeli, finomítja a különböző elképzeléseket. Ezután a jóváhagyott anyagot visszakapják az elvtársak, hogy a továbbiakban érvényesítsék a rendőri munkában - fejezte be nyilatkozatát dr. Solymosi Mihály rendőr ezredes, Tolna megye főkapitánya. Cs. Gy. „A szocialista törvényesség elengedhetetlen eleme egyrészről, hogy alkotmányos, törvényes rendünket senki nem sértheti meg büntetlenül, másrészről, hogy hazánkban minden törvénytisztelő, származásra, foglalkozásra, világnézetre való tekintet nélkül, teljes védelmet élvez.” (Az MSZMP Központi Bizottságának X. kongresszusi beszámolójából) Fontos pártfeladat - A X. kongresszus anyagának folyamatos megismerése során is újra meg újra visszatér a gondolatunk a KB 1969 novemberi határozatához. E határozat ugyanis világos útmutatást jelentett, jó szellemet és szemléletet alakított ki a környezetemben - hangoztatja beszélgetésünk kezdetén Barbalics László alhadnagy elvtárs, a XI. kerületi kapitányság őrsének váltásparancsnoka, pártolószervezeti titkár. - Nemcsak a szolgálati feladatok jobb ellátását, hanem a politikai aktivitást is tapasztaltuk. Az említett fokozódó aktivitás jelentkezett a vezetőség újraválasztásának előkészítése idején is és folytatódott a kongresszusi irányelvek megvitatásával. Párttagok és pártonkívüliek is nagy aktivitással cserélték ki véleményüket mind a KB-határozat, mind pedig e kongresszus különböző megállapításairól. A kettőt nem is lehet egymástól különválasztani. A szakmánál maradva, úgy érezzük, hogy a X. kongresszuson a belügyminiszter elvtárs felszólalása érintett bennünket legközelebbről. (Persze, az egész kongresszus ideje alatt nagy érdeklődéssel kísérték figyelemmel az elvtársak a többi hozzászólásokat is.) „Tisztelettel jelentem a kongresszusnak, hogy a Belügyminisztérium kommunistái és az egész személyi állománya a törvényeket betartva — a Központi Bizottság és a forradalmi munkás-paraszt kormány iránymutatását követve — eredményesen munkálkodtak a IX. kongresszus határozatainak végrehajtásán.” A miniszter elvtárs felszólalása ezzel a mondattal kezdődött a X. kongresszuson. Ez a megállapítás számunkra is magas elismerést jelentett. Jó hatással volt személyi állományunkra. Valamennyien úgy érezzük, hogy benne foglaltatik ebben a gondolatban a mi munkánk, erőfeszítéseink eredménye. Megállapítható, hogy a mi őrsünkön is sokat javult a szakmai munka és az intézkedések színvonala. Egyre több bűnözőt, körözött személyt fognak el a körzeti megbízottaink, járőreink és önkéntes rendőreink. Ez a lendület azóta is tapasztalható. S ami mindezeket megerősítheti bennünk, lényegesen javult a fegyelmi helyzet. A feladatokról szólva a miniszter elvtárs a felszólalásában kiemelte a közbiztonság fokozott védelmét. Ez közvetlen hozzánk szól a közrendvédelmi állományhoz. Szem előtt kell tartanunk, arra kell törekednünk, hogy a bűncselekmények száma csökkenjen. A miniszter elvtársnak még egy gondolatára utalva, kiemelném: „A társadalom rendjére és biztonságára fokozott veszélyt jelentő, huligán, konok bűnöző elemekkel szemben joggal vár erélyesebb fellépést tőlünk a közvélemény, és erre kötelez bennünket a Központi Bizottság határozata is.” Egész tevékenységünket ennek érdekében folytatjuk, s rendőri eskünkhöz híven kívánjuk teljesíteni a parancsokat és utasításokat. A továbiakban szeretném megemlíteni azt a gondolatsort, amelyről sok szó esett a kongresszuson. Nevezetesen arról, hogy a szocializmust magasabb szinten kell építeni — hangsúlyozták — a lenini politika betartását a párt- és az állami életben. Ez a gondolat nagyobb felelősséget hárít miránk is. Hogyan is értelmezzük mi ezt a gondolatot munkánk során, a saját szolgálati területünkön? Mi akkor teszünk eleget e kötelességünknek, ha fokozzuk a társadalmi tulajdon és a közéleti tisztaság védelmét. Sok szó esik mostanában a kispolgári nézetekről. Az általam ismert körökben, szolgálati kapcsolataimban ezeknek a nézeteknek a terjesztése, hangoztatása ritkán fordul elő. Azonban még szeretnék néhány szót mondani. Néha megnyilvánul az anyagias kijelentés, önzés, a politikai kérdések iránti közömbösség esetleg a bizalmatlanság. A kispolgári nézetű ember nem szereti a fegyelmet, a kötöttebb szervezési formákat. Különösen a mihelyzetünkben fel kell lépni az ilyen nézetekkel szemben. Hangsúlyozni kívánom, hogy nem az emberek ellen, hanem a nézetek ellen kell fellépni. Éppen ezért a szolgálat jó ellátása mellett a pártszervezeteknek és a parancsnokoknak fokozni kell a tudatformálást. Nagyon sokrétű tevékenység ez. Szeretném azonban kiemelni azt, hogy több időt kell fordítani különösen a közrendvédelmi állomány politikai nevelésére. Meggyőződésem,hogy csak olyan rendőrök tudnak eleget tenni az említett magasabb követelményeknek, akik jártasak a politikai kérdésekben is és teljes egészében magukénak vallják pártunk politikáját. A gyorsan pergő bel- és külpolitikai események között eligazodni és az alapvető kérdéseket megérteni fontos követelmény. A rendőr nem maradhat sohasem politikai bizonytalanságban. Ehhez kell sok segítséget nyújtani a pártszervezeteknek, vezetőségeknek és a parancsnokoknak egyaránt. Soron következő feladatnak tartjuk az elkövetkezendő időben, hogy minden oktatási formában felkészüljünk, a X. kongresszus anyagának intenzív tanulmányozására. Meggyőződésünk, hogy a tartalmas és eredményes munka ezúttal sem marad el - hangsúlyozta befejezésül Barbailics László alhadnagy elvtárs. Fábián Sándor