Magyar Rendőr, 1972. július-december (26. évfolyam, 27-52. szám)
1972-07-06 / 27. szám
PÁRTIRÁNYÍTÁS PÁRTELLENŐRZÉS Pártunk X. kongresszusán, de ezt megelőzően is igen sok szó esett a pártmunka továbbfejlesztéséről, ezzel összefüggésben a párt szerveinek, szervezeteinek tevékenységéről, munkájáról. E munka elemzésének vitájában nyert ajánlást a hozott határozatok, döntések, állásfoglalások érvényesülésének vizsgálata, visszaellenőrzése; annak a konkrét felmérése tehát, hogy a munka javítására hozott különböző szintű határozatok mennyire érik el céljukat, segítik elő az eredményességet, milyen gátló körülmények játszanak közre érvényesülésükben. Ezek vezették végrehajtó bizottságunkat arra az elhatározásra, hogy vizsgálja meg és helyezze előtérbe a határozatok következetes végrehajtásátnak és visszaellenőrzésének lehetőségeit, módszereit. A végrehajtás során ugyanis tapasztalható még ösztönösség, rögtönzés - különösen akkor, ha a segítségnyújtás is hiányos. A határozatok végrehajtásának megszervezése jelenti tehát a pártmunka nehezebbik részét. E szakaszban legfontosabb a pártszervnél, hogy az általa hozott határozat időben - a feltételek megteremtése mellett - kellő magyarázattal jusson el az alsóbb pártegységekhez. Lényeges körülmény, hogy a végrehajtásban részt vevők megismerjék, megértsék és egységesen értelmezzék a határozatot. Lebontásakor célszerű figyelembe venni az egyes párttagok vagy pártcsoportok munkaköri, tárgyismereti adottságait. kongresszus beszámolójának megállapítására: „A pártalapszervezeteknek különösen fontos szerepük van a párthatározatok megvalósításában és a párt tömegkapcsolatainak erősítésében. A párt politikáját a dolgozó milliók nem kis mértékben annak alapján ítélik meg, milyen tapasztalatokat szereznek közvetlen munkahelyükön, hogyan érvényesül a párt politikája helyileg, milyen etz alapszervezetek munkája, a kommunisták magatartása." Az idézett gondolatok azt a megnövekedett igényt jelzik, amely a kongresszus óta megnyilvánult az alapszervezetek munkája iránt. Nagy Imre rendőr alezredes, a Hajdú-Bihar megyei BM-szervek Pártbizottságának titkára Magasabb igények A vizsgálat egyértelműen bizonyítja, hogy pártszerveink és szervezeteink helyesen értelmezik az elvi tételt: a pártmunka alapvető kérdése a párthatározatok következetes végrehajtása. Az alapszervezetek joggal várnak segítséget az őketirányító pártszervektől oly mértékig, ami még nem sérti önállóságukat. Sok múlik természetesen azon is, hogy a szakmai vezetők - akik s egy-egy alapszervezet tagjai is - hogyan segítik tanácsaikkal, tapasztaltságukkal az alapszervezetek vezetőségeinek munkáját. Hogy egy-egy alapszervezet területén melyek a legfontosabb konkrét feladatok, azt a vezetőség maga határozza meg - figyelembe véve a felsőbb pártszervek döntéseit, határozatait. Természetesen hiba lenne úgy értelmezni ezt, hogy most már mindent az alapszervezetben kell elvégezni. Az viszont követelmény, hogy az alapszervezet sajátosságainak figyelembevételével a legfontosabb feladatok kerüljenek megfogalmazásra, tervezésre. A szerzett tapasztalatok alapján állíthatjuk, hogyalapszervezeteink munkaprogramjai megfelelnek ennek az igénynek. Amikor a vizsgálati tapasztalataink megállapítják e tényeket, nem mellőzhető annak a hangsúlyozása sem, hogy a pártmunka egyre bonyolultabbá válásának kereteiben tovább kell keresni a párthatározatok gondos előkészítésének, végrehajtásáA végrehajtás ellenőrzésének megszervezése a pártvezetőség feladata. Azonban az ellenőrzés gyakorlatába széleskörűen be kell vonni a párttagságot. Az ellenőrzés mindkét formája - a beszámoltatás és a vizsgálat - hasznos, és általában reális felmérést ad. Alapszervezeteink vezetőségei munkájuk során ezt a sorrendiséget tartva ugyan - de eltérő módszereikkel hajtják végre a határozatok teljesítésével kapcsolatos feladataikat. Következésképpen minőségbeli különbség jelentkezik az eredményben. Bár különféle célravezető módszerek kínálkoznak, a végrehajtás legeredményesebb módszere mégis az, ha az egyes párttagokig lemenően részletesen ismertetjük és megmondjuk a végrehajtás módját, lehetőségeit is. Ennél a gondolatnál helyes, ha emlékeztetünk a X. Az alapszervezetek feladatai A szocialista közgondolkodásért A TAGGYŰLÉS NAPIRENDJÉN A tikkasztó hőség és a viszonylag késői kezdés nem befolyásolta a Belügyminisztérium Lajtai Imre garázsának taggyűlését. (Igaz, néhányan mást javasoltak, a vezetőség azonban ragaszkodott a munkaidő utáni, fél 6 órás kezdéshez.) A nagy létszámú alapszervezet szinte teljes tagsága megjelent — igazolatlanul senki sem maradt távol. Sokan szót kértek, kifejtették véleményüket a beszámolóban elhangzottakról. A legfontosabb keretesek A taggyűlésen az MSZMP belügyminisztériumi bizottságának a szocialista gondolkodáson ad és magatartás erősítését kitűző állásfoglalását ismertették. A központi alapszervezetek részére — a párt-végrehajtóbizottsági határozata szerint a kötelező témát a helyi tapasztalatokkal kibővítve tárgyalták. Megállapítható, hogy a Lajtai-garázs alapszervezetének vezetősége jól oldotta meg feladatát. A BM-pártbizottság nagy jelentőségű elvi állásfoglalására építve, bátran, önkritikusan mérte fel saját területének helyzetét, eredményeit a szocialista gondolkodásmód erősítésében, valamint a még fellelhető hibás szemléletet, eszméinktől idegen nézeteket, amelyek ellen küzdeni kell. S hogy megtalálták és nem kendőzték a legfontosabb kérdéseket, azt a beszámoló nyomán kialakult élénk vita is igazolta. A Békefi József, alapszervezeti titkár által előterjesztett beszámoló „névre szólóan” említette legfontosabb megállapításait, s a kritikákat is. Alapvetően kimondta, hogy a garázs kommunistái pártunk politikájához, a X. kongresszus határozatához igazodva dolgoznak. Sokat vállalnak magukra, és napi teendőik megfelelő ellátása mellett igyekeznek bővíteni ismereteiket is — politikailag fejlődnek. Amikor tehát hibákról, szemléleti torzulásokról is szóltak, nem valamilyen szembenállásra, ellenséges megnyilvánulásokra kell gondolni. Legtöbbször a közömbösség, egy bizonyos passzivitás jelent gondot. Az alapszervezetben találhatók viszont olyan párttagok is, akik húzódoznak a társadalmi megbízatásoktól. Nem vállalnak rendszeres pártmunkát, s kivonják magukat — a garázsban erős hagyományokat ápoló — szocialista brigádok vállalásaiból. Az ilyen jelenségek ellen fel kell lépni! És a taggyűlés többek között vállalkozott erre: bírálta az illetőket. A taggyűlés résztvevőinek egy csoportja (Fotó: Kristóf László) Helyes észrevételek Megtörtént az is, hogy fiatal, nemrégiben felvett párttagot kellett felelősségre vonni. Lelkesen végzett társadalmi munkáját ugyanis passzívabb társai káros befolyására hanyagolni kezdte. Határozott, elítélő véleményt mondott a beszámoló egyesekről anyagias szemléletükért is. A belügyi felsőbb vezetés által biztosított jelentős anyagi elismerést mintegy feledve, néhányan indokolatlan követelésekkel álltak elő. „Egyenlősdit” kívántak — a szolgálatban töltött időtől és teljesítményektől, illetve igyekezettől független, további előnyöket. A Lajtai-garázs taggyűlését idézve,, különös nyomatékkal kell szólnunk a vitáról. Számosan felszólaltak és átvették a beszámoló nyílt, bíráló szellemét. Jólesett hallani, hogy néhány túlzó vagy téves megjegyzést azonnal helyére tettek a következő felszólalók. Arra intettek például: maradjanak a „saját portán” a kritikákkal. Az eszméinktől idegen nézetek megnyilvánulásait tehát ne idegenben keressék a felszólalók, hanem az alapszervezet légkörének további javítását igyekezzenek segíteni. A többiek közül is kitűnt Ferenczi Mihály felszólalása. Ő valóban az élő, helyi gondokkal foglalkozott. Egyebek között kifejtette, hogy a szocialista brigádoknak is többet kell tenniük az emberek neveléséért, ne csak anyagi vállalásaik teljesítéséért és különböző megtakarításokért fáradozzanak! * * * A taggyűlés teljesítette feladatát.., s nyomatékosan felhívta a figyelmet a szocialista gondolkodásmód erősítésének legfontosabb helyi feladataira. Ezek végrehajtásához mindenesetre megfelelő indítást adott. Csongrádi János