Magyar Rendőr, 1979. január-június (33. évfolyam, 1-26. szám)

1979-01-06 / 1. szám

* O­rszágos parancsnoki értekezle­tet tartottak 1978. december 22-én a Belügyminisztérium­ban. Dr. Kamara János vezérőrnagy, belügyminisztériumi államtitkár megnyitójában a Belügyminiszté­rium párt- és szakmai vezetői ne­vében köszöntötte az elnökségben helyet foglaló dr. Korom Mihályt, az MSZMP KB tagját, a Központi Bizottság titkárát, továbbá Borbán­­di Jánost, az MSZMP KB tagját, a Minisztertanács elnökhelyetteseit, Rácz Sándort, az MSZMP KB tag­ját, a KB közigazgatási és admi­nisztratív osztályának vezetőjét, N. A. Koszov vezérőrnagyot, Kovács Györgyöt, az MSZMP Belügymi­nisztériumi Bizottságának első tit­kárát, Kun Istvánt, az MSZMP BM Határőrségi Bizottsága első titkárát, valamint az elnökség­­többi tagját, a meghívottakat, a párttisztségvi­­selőket és a berendelt parancsno­kokat. Az országos parancsnoki értekez­let napirendi témáját, a Belügymi­nisztérium elmúlt évben végzett munkájának értékelését és az 1979. évi főbb feladatok maghatározását Benkei András belügyminiszter, az MSZMP KB tagja adta elő. Beszédének elején utalt arra, hogy az elmúlt évben körültekintően, ala­posan, országos méretekben felmér­ték, összegezték az MSZMP XI. kongresszusa határozatából a bel­ügyi szervekre háruló feladatok idő­arányos teljesítésének helyzetét. A munka továbbfejlesztéséhez út­mutatást és segítséget jelentett, hogy a Központi Bizottság 1978. április 19—20-i ülésén sokoldalúan áttekin­tette, részletesen elemezte a két kongresszus közötti első félidőszak eredményeit, gondjait. A szocialista építés minden fő területén kijelölte azokat a feladatokat, amelyeknek megoldásával a második ciklusban nagy figyelemmel kell foglalkozni. — Jóleső érzéssel fogadtuk és a további feladatok megvalósításához újabb lendületet ad számunkra a Központi Bizottságnak a Belügymi­nisztériumra vonatkozó megállapí­tása, amelyben hangsúlyozta, hogy a belügyi munka a XI.­­kongresszus határozata értelmében folyik, és megfelelő eredmények születtek — szögezte le a miniszter. — Az elvi alapokon nyugvó­­következetes cse­lekvés, személyi állományunk oda­adó és hivatástudattal végzett tevé­kenysége tovább erősítette az állam- és közbiztonság védelmét. Fejlődtek kapcsolataink az állami, társadalmi és gazdasági szervekkel, a társadal­mi erőkkel, és tovább mélyült együttműködésünk a testvéri szocia­lista országok azonos célokért és fel­adatokért munkálkodó társ fegyve­res testületeivel. A belügyi munkában 1978-ban is eseményekben gazdag évet zártunk, amely bővelkedett megoldásra váró feladatokban. Szerveink következe­tes munkával törekedtek arra, hogy minél magasabb színvonalon lássák el a párt- és kormányhatározatok­ban, a jogszabályokban, a paran­csokban és utasításokban rögzített feladataikat. A belügyminiszter tájékoztatta az értekezlet résztvevőit, hogy az el­múlt időszakban a döntések gya­korlati megvalósításához szükséges jogi szabályozásokat dolgoztak ki. A Minisztertanács elé 9, a Honvédel­mi Bizottság elé 7 előterjesztés ké­szült. Ezek közül jelentőségét te­kintve kiemelte a külföldre utazá­sokról és az útlevelekről szóló új jogszabályokat, amelyek a társadal­munkban végbement fejlődést és a jogalkalmazás tapasztalatait figye­lembe véve korszerűsítik a­­külföld­re utazásokkal és az útlevelek ki­adásával kapcsolatos eljárást. A kö­zelmúltban megtárgyalta a Minisz­tertanács a BM önkéntes társadalmi segítői tevékenységéről szóló jelen­tést; az önkéntes rendőrök, határ­őrök és tűzoltók munkáját elisme­réssel méltatta. Az európai biztonsági és együtt­működési értekezlet záróokmányá­ban foglaltak végrehajtásaként to­vább növekedett azoknak a nem­zetközi egyezményeknek a száma — elsősorban a szocialista államok­kal, de egyes tőkés országokkal is —, amelyek a Belügyminisztérium és szervei feladatait több­oldalúan is érintik. — Kiadtunk 7 belügyminiszteri rendeletet és 22 utasítást, továbbá több fontos, a belügyi szervek tevé­kenységére vonatkozó parancsot, így például a Körzeti Megbízotti Szabályzatot, a Kitüntetési és El­ismerési Szabályzatot. A Tűzoltóság Alaki Szabályzatát — mondotta a miniszter. — Folytattuk a szervezet, a szolgálati és munkarend tovább­fejlesztését, a követelményekhez való igazítását. Az év folyamán több irányú in­tézkedések történtek a közbiztonsági és közlekedésrendészeti feladatok hatékonyabb ellátása érdekében. A miniszter meggyőződését fejez­te ki, hogy a növekvő feladatok megoldásában a jövőben is az egyik legjelentősebb tartalék a munka- és szolgálatszervezés állandó javítása, a rendelkezésre álló erők és eszkö­zök összehangolt, célszerű, a követel­ményeknek legjobban megfelelő ki­használása. Ezért a belügyi szervek, a szolgálati és a munkarend to­vábbfejlesztését az elkövetkező idő­szakban is folytatni kell. Mindezek az intézkedések alapvetően a terü­leti rendőri szervek, a végrehajtó szolgálat erősítésére irányultak. A Belügyminisztérium feladatai­nak eredményes végrehajtásában jelentős szerepe volt annak, hogy a rendőr-főkapitányságok vezetői tovább javították vezetői, irányító, ellenőrző munkájuk rendszerét, szer­vezettségét, s ezáltal színvonalasab­bá vált egész tevékenységük. A belügyminiszter elismeréssel és köszönettel szólt arról a segítségről, amelyet a Belügyminisztérium és szervei a pártirányítás rendszerében munkájuk továbbfejlesztéséhez az MSZMP budapesti és megyei bizott­ságaitól kaptak. A tanácsok nagy igényességgel, segítőkészséggel tűzték napirendre a rendőri munkával kapcsolatos kér­déseket. — Tapasztaltuk — folytatta a mi­niszter —, hogy országosan növek­szik a rendőri munka segítése, a társadalmi háttér, és mind szoro­sabbá válik az összefogás a felada­tok és a gondok megoldására. ORSZÁGOS PARANCSNOKI ÉRTEKEZLET (Fotó: Csattos Pá Az országos parancsnoki értekezlet elnöksége Az értekezlet résztvevői Benkei András belügyminiszter tartotta a beszámolót

Next