Magyar Rendőr, 1979. január-június (33. évfolyam, 1-26. szám)
1979-01-06 / 1. szám
* Országos parancsnoki értekezletet tartottak 1978. december 22-én a Belügyminisztériumban. Dr. Kamara János vezérőrnagy, belügyminisztériumi államtitkár megnyitójában a Belügyminisztérium párt- és szakmai vezetői nevében köszöntötte az elnökségben helyet foglaló dr. Korom Mihályt, az MSZMP KB tagját, a Központi Bizottság titkárát, továbbá Borbándi Jánost, az MSZMP KB tagját, a Minisztertanács elnökhelyetteseit, Rácz Sándort, az MSZMP KB tagját, a KB közigazgatási és adminisztratív osztályának vezetőjét, N. A. Koszov vezérőrnagyot, Kovács Györgyöt, az MSZMP Belügyminisztériumi Bizottságának első titkárát, Kun Istvánt, az MSZMP BM Határőrségi Bizottsága első titkárát, valamint az elnökségtöbbi tagját, a meghívottakat, a párttisztségviselőket és a berendelt parancsnokokat. Az országos parancsnoki értekezlet napirendi témáját, a Belügyminisztérium elmúlt évben végzett munkájának értékelését és az 1979. évi főbb feladatok maghatározását Benkei András belügyminiszter, az MSZMP KB tagja adta elő. Beszédének elején utalt arra, hogy az elmúlt évben körültekintően, alaposan, országos méretekben felmérték, összegezték az MSZMP XI. kongresszusa határozatából a belügyi szervekre háruló feladatok időarányos teljesítésének helyzetét. A munka továbbfejlesztéséhez útmutatást és segítséget jelentett, hogy a Központi Bizottság 1978. április 19—20-i ülésén sokoldalúan áttekintette, részletesen elemezte a két kongresszus közötti első félidőszak eredményeit, gondjait. A szocialista építés minden fő területén kijelölte azokat a feladatokat, amelyeknek megoldásával a második ciklusban nagy figyelemmel kell foglalkozni. — Jóleső érzéssel fogadtuk és a további feladatok megvalósításához újabb lendületet ad számunkra a Központi Bizottságnak a Belügyminisztériumra vonatkozó megállapítása, amelyben hangsúlyozta, hogy a belügyi munka a XI.kongresszus határozata értelmében folyik, és megfelelő eredmények születtek — szögezte le a miniszter. — Az elvi alapokon nyugvókövetkezetes cselekvés, személyi állományunk odaadó és hivatástudattal végzett tevékenysége tovább erősítette az állam- és közbiztonság védelmét. Fejlődtek kapcsolataink az állami, társadalmi és gazdasági szervekkel, a társadalmi erőkkel, és tovább mélyült együttműködésünk a testvéri szocialista országok azonos célokért és feladatokért munkálkodó társ fegyveres testületeivel. A belügyi munkában 1978-ban is eseményekben gazdag évet zártunk, amely bővelkedett megoldásra váró feladatokban. Szerveink következetes munkával törekedtek arra, hogy minél magasabb színvonalon lássák el a párt- és kormányhatározatokban, a jogszabályokban, a parancsokban és utasításokban rögzített feladataikat. A belügyminiszter tájékoztatta az értekezlet résztvevőit, hogy az elmúlt időszakban a döntések gyakorlati megvalósításához szükséges jogi szabályozásokat dolgoztak ki. A Minisztertanács elé 9, a Honvédelmi Bizottság elé 7 előterjesztés készült. Ezek közül jelentőségét tekintve kiemelte a külföldre utazásokról és az útlevelekről szóló új jogszabályokat, amelyek a társadalmunkban végbement fejlődést és a jogalkalmazás tapasztalatait figyelembe véve korszerűsítik akülföldre utazásokkal és az útlevelek kiadásával kapcsolatos eljárást. A közelmúltban megtárgyalta a Minisztertanács a BM önkéntes társadalmi segítői tevékenységéről szóló jelentést; az önkéntes rendőrök, határőrök és tűzoltók munkáját elismeréssel méltatta. Az európai biztonsági és együttműködési értekezlet záróokmányában foglaltak végrehajtásaként tovább növekedett azoknak a nemzetközi egyezményeknek a száma — elsősorban a szocialista államokkal, de egyes tőkés országokkal is —, amelyek a Belügyminisztérium és szervei feladatait többoldalúan is érintik. — Kiadtunk 7 belügyminiszteri rendeletet és 22 utasítást, továbbá több fontos, a belügyi szervek tevékenységére vonatkozó parancsot, így például a Körzeti Megbízotti Szabályzatot, a Kitüntetési és Elismerési Szabályzatot. A Tűzoltóság Alaki Szabályzatát — mondotta a miniszter. — Folytattuk a szervezet, a szolgálati és munkarend továbbfejlesztését, a követelményekhez való igazítását. Az év folyamán több irányú intézkedések történtek a közbiztonsági és közlekedésrendészeti feladatok hatékonyabb ellátása érdekében. A miniszter meggyőződését fejezte ki, hogy a növekvő feladatok megoldásában a jövőben is az egyik legjelentősebb tartalék a munka- és szolgálatszervezés állandó javítása, a rendelkezésre álló erők és eszközök összehangolt, célszerű, a követelményeknek legjobban megfelelő kihasználása. Ezért a belügyi szervek, a szolgálati és a munkarend továbbfejlesztését az elkövetkező időszakban is folytatni kell. Mindezek az intézkedések alapvetően a területi rendőri szervek, a végrehajtó szolgálat erősítésére irányultak. A Belügyminisztérium feladatainak eredményes végrehajtásában jelentős szerepe volt annak, hogy a rendőr-főkapitányságok vezetői tovább javították vezetői, irányító, ellenőrző munkájuk rendszerét, szervezettségét, s ezáltal színvonalasabbá vált egész tevékenységük. A belügyminiszter elismeréssel és köszönettel szólt arról a segítségről, amelyet a Belügyminisztérium és szervei a pártirányítás rendszerében munkájuk továbbfejlesztéséhez az MSZMP budapesti és megyei bizottságaitól kaptak. A tanácsok nagy igényességgel, segítőkészséggel tűzték napirendre a rendőri munkával kapcsolatos kérdéseket. — Tapasztaltuk — folytatta a miniszter —, hogy országosan növekszik a rendőri munka segítése, a társadalmi háttér, és mind szorosabbá válik az összefogás a feladatok és a gondok megoldására. ORSZÁGOS PARANCSNOKI ÉRTEKEZLET (Fotó: Csattos Pá Az országos parancsnoki értekezlet elnöksége Az értekezlet résztvevői Benkei András belügyminiszter tartotta a beszámolót