Magyar Rendőr, 1979. január-június (33. évfolyam, 1-26. szám)

1979-01-06 / 1. szám

FORRADALMÁR-ÉLETŰT Néhány hete Rabinovics József nevét viseli a X. kerü­let modern lakótelepének egyik utcája, s a névadással egy időben avatták fel a magyar kommunista mozgalom e jeles alakjának emléktábláját is. Az ünnepélyes avatá­son Miles György, az MSZMP Párttörténeti Intézetének munkatársa emlékezett meg Rabinovics József forradalmi életútjáról, s az állami és társadalmi szervek jelenlevő képviselői megkoszorúzták a KMP első központi bizott­sága tagjának, a Magyar Tanácsköztársaság belügyi nép­biztoshelyettesének emléktábláját. A Belügyminisztérium nevében dr. Vincze Lukács vezérőrnagy, főkapitány és dr. Zolna György őrnagy, kerületi kapitányságvezető he­lyezte el az emlékezés koszorúját. Rabinovics József — akinek nevét a két párt 1919- ben történt egyesüléséről szóló okmányt aláíró kommu­nista vezetők neve között is olvashatjuk — a magyar munkásmozgalom történetének nehéz, dicsőséges korsza­kában élt és harcolt. 1884-ben született Odesszában, Bu­dapesten nőtt fel, s itt tanulta ki az aranyműves­-éksze­rész szakmát. 1901-ben kapcsolódott be a hazai munkás­mozgalomba, tagja lett a szakszervezetnek és az MSZDP- nek. 1906-ban az óvások és aranyművesek szakszerveze­tének titkárává, majd 1911-ben alelnökévé választották. Az első világháború kitörésekor behívták katonának, még ugyanebben az évben orosz hadifogságba esett, és a csita—peszcsankai fogolytáborba került. 1917- ben a tomszki hadifogolytábor lakója lett, s itt került kapcsolatba a Kun Béla vezette magyar kommu­nista csoporttal. 1917 decemberétől volt tagja a bolsevik pártnak, 1918-ban a hadifoglyok nemzetközi szociálde­mokrata (kommunista) pártja magyar szekciójának tit­kárává választották, s még ugyanez év nyarán a Külföldi Munkások és Parasztok (Hadifoglyok) Nemzetközi Szo­cialista Szervezete központi végrehajtó bizottságának el­nöke l­ett. 1918- ban tért haza Magyarországra, s a november 24-én megalakuló Kommunisták Magyarországi Pártja központi bizottságának egyik titkárává választották. A Ma­gyar Tanácsköztársaság 133 napja alatt a kormánybizto­sok munkáját irányította, belügyi népbiztoshelyettes volt. A Magyar Tanácsköztársaság megdöntése után a fa­siszta vérbíróság 15 évi fegyházzal büntette, 1922-ben a Szovjetunióval kötött fogolycsere-egyezmény során szaba­dult börtönéből. A Szovjetunióban a Nemzetközi Vörös Segély és a Szakszervezeti Központi Internacionálé köz­ponti apparátusában dolgozott, számos cikke jelent meg a magyar kommunista emigráció lapjában, a Sarló és Kalapács című újságban. 1938-ban koholt vádak alapján letartóztatták, s 1940-ben a törvénysértő perek áldozata lett. O. Z. A Fővárosi Operettszínházban rendhagyó műsorra gyűlt össze a nézősereg. Nem a ked­venc operettjük megtekintésére, hanem a családi közlekedési vetélkedő műsoros buda­pesti nagydöntőjére! Három évvel ezelőtt hirdette meg a Ta­nítsa meg családját biztonságosan közlekedni mozgalmat a Fővárosi Közlekedésbiztonsági Tanács. Felhívással fordult a budapesti jár­műtulajdonosokhoz, hogy tanítsák meg csa­ládtagjaikat az alapvető közlekedési szabá­lyokra. A felkészüléshez tananyagot, a győz­teseknek értékes jutalmat biztosítottak. A mozgalom célja: a gyermekektől a nagy­szülőkig kollektív tanulás keretében játszva, szórakozva sajátítsák el a közlekedési sza­bályokat, bővítsék e téren ismereteiket, hogy ezzel is elősegítsék a közlekedési morál pozi­tív alakulását. A kezdeményezés jónak bizonyult. Három év alatt 8000 családban tanulmányozták a rendelkezésükre álló anyagot, vitatkoztak, konzultáltak, véleményt cseréltek a helyes közlekedési magatartásról. Évente a családok vetélkedő keretében ad­tak számot főöz­lekedésiszabály-ismeretükről, felkészültségükről. A verseny menete: sok kérdésből álló tesztlapok kitöltése után a leg­több, pontszámot elérők a kerületi döntőbe ju­tottak. A 22 kerületben lezajlott döntő első három helyezettje jutott tovább. A budapesti nagydöntőn mérték össze dudásukat a huszon­két kerület első helyezett családjai. 1978-ban 2500 család indult a versenyen. A tesztlapok kitöltése után 700 család jutott a kerületi döntőkbe. Közülük került ki a huszonkét győztes, akik a Fővárosi Operett­színház első emeleti páholyaiban izgatottan várták a verseny kezdetét. A szignál felhangzása mellett lebbent fel a függöny, és Szitnyai Jenő, a Magyar Rádió riportere ismertette a verseny szabályait. A versenyzők kérdéseket húztak, ezek meg­jelentek a vetítővásznon, így a közönség is megfogalmazhatta magában a helyes vála­szokat. A versenyző család válaszolt, a zsűri döntött, a pontszámok felkerültek a táblára. Ezt a közönség versenye­n követte. A jegy­kezeléskor kapott tesztlapokat, töltötték ki, és a­ szünetben bedobták őket az urnába. Míg a­ közönség dolgozott, a forgószínpad helyt adott a művészeknek. Színre lépett Váradi Hédi, Gálffy János, a Nevada együttes, Vá­mosi János, Záray Márta, később, a verseny második felében Karda Beáta, Szuhay Balázs, Felföldi Anikó, Harsányi Frigyes és Máté Péter. A szünet után folytatódott a vetélkedő, amikor is a versenyzők a közúti jelzőlámpák ismeretéről adtak számot. Az értékelő bizottság szorgalmasan dolgo­zott, s nem sokkal később következett az est fénypontja, az eredményhirdetés. E nemes vetélkedőből a VIII. kerületi Eisenhoffer Jó­zsef és családja került ki győztesen. A má­sodik helyezett a XXI. kerületi Kőbán Sán­dor és családjának csapata. A harmadik pedig a XXII. kerületi Solymosi Gyuláné és család­ja. A győzteseknek a díszoklevelet és az érté­kes jutalmakat dr. Szalai Dezső alezredes, a BRFK közlekedésrendészetének vezetője adta át. FEHÉRVÁRI NÁNDORNÉ Pártcsoportbizalmiak továbbképzése A pártalapszervezeti mun­ka színvonalának egyik fontos kérdése, hogy mi­lyen eredménnyel dolgoz­nak a pártcsoportok. A kommunisták legkisebb kollektívái az elsődleges színterei a párt politikája megértésének, a határoza­tok végrehajtásának, a mozgalmi munka hatéko­nyabbá tételének, a párt­taggá nevelésnek, a szocia­lista életmód erősítésének. A pártcsoportok tevé­kenységében kulcsszerepe van a pártcsoportbizalmi­­nak, akinek politikailag megfelelően képzett, az em­berek irányításához értő és tekintéllyel rendelkező, olyan párttagnak kell len­nie, aki megfelelő felké­szültséggel és készségekkel is rendelkezik e megtisztelő megbízatás eredményes el­látásához. Meg kell sze­reznie a szükséges ideoló­giai-politikai ismeretanya­got és tájékozottságot, s vezetési készséget kell el­sajátítania. Ehhez azonban szükséges, hogy a pártalap­szervezeti vezetőségek, il­letve pártbizottságok támo­gassák a pártcsoportbizal­­miakat munkájukban. A pártcsoportok növekvő szerepét vette alapul az MSZMP BM 2-es Bizottsá­ga is,­­amikor az MSZMP BM Bizottsága állásfoglalá­sa alapján napirendre tűz­te A pártcsoportokban fo­lyó politikai munka hely­zete és fejlesztésének fő feladatai című témát. Hogy mennyire aktuális kérdés­kört vitattak meg — a hi­vatkozásként felsorolható párthatározatok mellett —, azt a pártcsoportbizalmiak részére a párt-végrehajtó­bizottság feladatterve alap­ján megtartott továbbkép­zési foglalkozások igazolták a legjobban. Ezeken a meg­beszéléseken az érintettek fokozott érdeklődéssel és nagy aktivitással vettek részt. Az előadásokon a követ­kező főbb témák szerepel­tek: a pártcsoportok mun­káját közvetlenül ériintő párthatározatok és a fel­sőbb pártszervek állásfog­lalásai; a pártcsoportokban folyó politikai nevelőmun­ka módszerei; a pártfegyel­mi munka tapasztalatai, a szőkebb munkahelyi kol­lektívák, a pártcsoportok szerepe a fegyelemsértések megelőzésében; a párttag­gá nevelés helyzete és fel­adatai a pártcsoportokban; és végezetül a BM ORFK szervei előtt álló feladatok és végrehajtásuk segítése pártpolitikai eszközökkel. Az előadásokat és az azo­kat követő konzultációkat a pártbizottság tagjai, il­letve a szakmai vezetők tartották. A továbbképzés zárófoglalkozásának elő­adója Ladvánszky Károly vezérőrnagy, miniszterhe­lyettes volt, a továbbkép­zést pedig dr. Gunde Ákos, a pártbizottság titkára ér­tékelte. A továbbképzésnek ket­tős célja volt: egyrészt nö­velni a pártcsoportbizal­miak politikai, elméleti is­mereteit, másrészt gyakor­lati módszereket adni a pártcsoportok munkájának végzéséhez. Dr. Téglási Elemér alezredes — aki 1951-től folyamatosan párt­­csoportbizalmi — különö­sen hasznosnak tartotta a szakmai vezetőktől kapott információkat, s ezek alap­ján tartalmasabb meggyő­zéssel tudja majd munka­társait mozgósítani a velük szemben támasztott foko­zottabb követelmények tel­jesítésére. Lehel Szergejné — aki viszont csak rövid ideje bizalmi — a pártta­gokkal és a pártonkívüliek­­kel való emberi kapcsola­tok kialakításához kapott hasznosítható módszereket. Különösen tetszett vala­mennyi résztvevőnek dr. Csiba István ezredes elő­adása a fegyelemsértések megelőzéséről. A szervezett továbbkép­zés kitűnő lehetőség volt arra, hogy a pártcsoport­bizalmiak a jövőben job­ban hassanak a pártcsopor­tok tagjainak gondolkodá­sára, életvitelére, cseleke­detére. Természetesen ezt csak akkor tudják elérni, h­a az új ismereteket és módszereket hasznosítva színvonalasabbá teszik munkájukat, igényesebbek lesznek saját magukkal szemben, és segítik, ösztön­zik a pártcsoportok tagjait a szocialista módon élni, gondolkodni és dolgozni elv mind teljesebb megva­lósítására. BARANYÓ GYÖRGY Az 1979. év rendőri feladatairól Ladvánszky Károly vezérőrnagy, miniszterhelyettes tartott előadást A továbbképzés résztvevői Lehel Szergejné és dr. Téglás­ Elemér szükségesnek tartja a továbbképzést

Next