Magyar Rendőr, 1979. január-június (33. évfolyam, 1-26. szám)
1979-01-06 / 1. szám
FORRADALMÁR-ÉLETŰT Néhány hete Rabinovics József nevét viseli a X. kerület modern lakótelepének egyik utcája, s a névadással egy időben avatták fel a magyar kommunista mozgalom e jeles alakjának emléktábláját is. Az ünnepélyes avatáson Miles György, az MSZMP Párttörténeti Intézetének munkatársa emlékezett meg Rabinovics József forradalmi életútjáról, s az állami és társadalmi szervek jelenlevő képviselői megkoszorúzták a KMP első központi bizottsága tagjának, a Magyar Tanácsköztársaság belügyi népbiztoshelyettesének emléktábláját. A Belügyminisztérium nevében dr. Vincze Lukács vezérőrnagy, főkapitány és dr. Zolna György őrnagy, kerületi kapitányságvezető helyezte el az emlékezés koszorúját. Rabinovics József — akinek nevét a két párt 1919- ben történt egyesüléséről szóló okmányt aláíró kommunista vezetők neve között is olvashatjuk — a magyar munkásmozgalom történetének nehéz, dicsőséges korszakában élt és harcolt. 1884-ben született Odesszában, Budapesten nőtt fel, s itt tanulta ki az aranyműves-ékszerész szakmát. 1901-ben kapcsolódott be a hazai munkásmozgalomba, tagja lett a szakszervezetnek és az MSZDP- nek. 1906-ban az óvások és aranyművesek szakszervezetének titkárává, majd 1911-ben alelnökévé választották. Az első világháború kitörésekor behívták katonának, még ugyanebben az évben orosz hadifogságba esett, és a csita—peszcsankai fogolytáborba került. 1917- ben a tomszki hadifogolytábor lakója lett, s itt került kapcsolatba a Kun Béla vezette magyar kommunista csoporttal. 1917 decemberétől volt tagja a bolsevik pártnak, 1918-ban a hadifoglyok nemzetközi szociáldemokrata (kommunista) pártja magyar szekciójának titkárává választották, s még ugyanez év nyarán a Külföldi Munkások és Parasztok (Hadifoglyok) Nemzetközi Szocialista Szervezete központi végrehajtó bizottságának elnöke lett. 1918- ban tért haza Magyarországra, s a november 24-én megalakuló Kommunisták Magyarországi Pártja központi bizottságának egyik titkárává választották. A Magyar Tanácsköztársaság 133 napja alatt a kormánybiztosok munkáját irányította, belügyi népbiztoshelyettes volt. A Magyar Tanácsköztársaság megdöntése után a fasiszta vérbíróság 15 évi fegyházzal büntette, 1922-ben a Szovjetunióval kötött fogolycsere-egyezmény során szabadult börtönéből. A Szovjetunióban a Nemzetközi Vörös Segély és a Szakszervezeti Központi Internacionálé központi apparátusában dolgozott, számos cikke jelent meg a magyar kommunista emigráció lapjában, a Sarló és Kalapács című újságban. 1938-ban koholt vádak alapján letartóztatták, s 1940-ben a törvénysértő perek áldozata lett. O. Z. A Fővárosi Operettszínházban rendhagyó műsorra gyűlt össze a nézősereg. Nem a kedvenc operettjük megtekintésére, hanem a családi közlekedési vetélkedő műsoros budapesti nagydöntőjére! Három évvel ezelőtt hirdette meg a Tanítsa meg családját biztonságosan közlekedni mozgalmat a Fővárosi Közlekedésbiztonsági Tanács. Felhívással fordult a budapesti járműtulajdonosokhoz, hogy tanítsák meg családtagjaikat az alapvető közlekedési szabályokra. A felkészüléshez tananyagot, a győzteseknek értékes jutalmat biztosítottak. A mozgalom célja: a gyermekektől a nagyszülőkig kollektív tanulás keretében játszva, szórakozva sajátítsák el a közlekedési szabályokat, bővítsék e téren ismereteiket, hogy ezzel is elősegítsék a közlekedési morál pozitív alakulását. A kezdeményezés jónak bizonyult. Három év alatt 8000 családban tanulmányozták a rendelkezésükre álló anyagot, vitatkoztak, konzultáltak, véleményt cseréltek a helyes közlekedési magatartásról. Évente a családok vetélkedő keretében adtak számot főözlekedésiszabály-ismeretükről, felkészültségükről. A verseny menete: sok kérdésből álló tesztlapok kitöltése után a legtöbb, pontszámot elérők a kerületi döntőbe jutottak. A 22 kerületben lezajlott döntő első három helyezettje jutott tovább. A budapesti nagydöntőn mérték össze dudásukat a huszonkét kerület első helyezett családjai. 1978-ban 2500 család indult a versenyen. A tesztlapok kitöltése után 700 család jutott a kerületi döntőkbe. Közülük került ki a huszonkét győztes, akik a Fővárosi Operettszínház első emeleti páholyaiban izgatottan várták a verseny kezdetét. A szignál felhangzása mellett lebbent fel a függöny, és Szitnyai Jenő, a Magyar Rádió riportere ismertette a verseny szabályait. A versenyzők kérdéseket húztak, ezek megjelentek a vetítővásznon, így a közönség is megfogalmazhatta magában a helyes válaszokat. A versenyző család válaszolt, a zsűri döntött, a pontszámok felkerültek a táblára. Ezt a közönség versenyen követte. A jegykezeléskor kapott tesztlapokat, töltötték ki, és a szünetben bedobták őket az urnába. Míg a közönség dolgozott, a forgószínpad helyt adott a művészeknek. Színre lépett Váradi Hédi, Gálffy János, a Nevada együttes, Vámosi János, Záray Márta, később, a verseny második felében Karda Beáta, Szuhay Balázs, Felföldi Anikó, Harsányi Frigyes és Máté Péter. A szünet után folytatódott a vetélkedő, amikor is a versenyzők a közúti jelzőlámpák ismeretéről adtak számot. Az értékelő bizottság szorgalmasan dolgozott, s nem sokkal később következett az est fénypontja, az eredményhirdetés. E nemes vetélkedőből a VIII. kerületi Eisenhoffer József és családja került ki győztesen. A második helyezett a XXI. kerületi Kőbán Sándor és családjának csapata. A harmadik pedig a XXII. kerületi Solymosi Gyuláné és családja. A győzteseknek a díszoklevelet és az értékes jutalmakat dr. Szalai Dezső alezredes, a BRFK közlekedésrendészetének vezetője adta át. FEHÉRVÁRI NÁNDORNÉ Pártcsoportbizalmiak továbbképzése A pártalapszervezeti munka színvonalának egyik fontos kérdése, hogy milyen eredménnyel dolgoznak a pártcsoportok. A kommunisták legkisebb kollektívái az elsődleges színterei a párt politikája megértésének, a határozatok végrehajtásának, a mozgalmi munka hatékonyabbá tételének, a párttaggá nevelésnek, a szocialista életmód erősítésének. A pártcsoportok tevékenységében kulcsszerepe van a pártcsoportbizalminak, akinek politikailag megfelelően képzett, az emberek irányításához értő és tekintéllyel rendelkező, olyan párttagnak kell lennie, aki megfelelő felkészültséggel és készségekkel is rendelkezik e megtisztelő megbízatás eredményes ellátásához. Meg kell szereznie a szükséges ideológiai-politikai ismeretanyagot és tájékozottságot, s vezetési készséget kell elsajátítania. Ehhez azonban szükséges, hogy a pártalapszervezeti vezetőségek, illetve pártbizottságok támogassák a pártcsoportbizalmiakat munkájukban. A pártcsoportok növekvő szerepét vette alapul az MSZMP BM 2-es Bizottsága is,amikor az MSZMP BM Bizottsága állásfoglalása alapján napirendre tűzte A pártcsoportokban folyó politikai munka helyzete és fejlesztésének fő feladatai című témát. Hogy mennyire aktuális kérdéskört vitattak meg — a hivatkozásként felsorolható párthatározatok mellett —, azt a pártcsoportbizalmiak részére a párt-végrehajtóbizottság feladatterve alapján megtartott továbbképzési foglalkozások igazolták a legjobban. Ezeken a megbeszéléseken az érintettek fokozott érdeklődéssel és nagy aktivitással vettek részt. Az előadásokon a következő főbb témák szerepeltek: a pártcsoportok munkáját közvetlenül ériintő párthatározatok és a felsőbb pártszervek állásfoglalásai; a pártcsoportokban folyó politikai nevelőmunka módszerei; a pártfegyelmi munka tapasztalatai, a szőkebb munkahelyi kollektívák, a pártcsoportok szerepe a fegyelemsértések megelőzésében; a párttaggá nevelés helyzete és feladatai a pártcsoportokban; és végezetül a BM ORFK szervei előtt álló feladatok és végrehajtásuk segítése pártpolitikai eszközökkel. Az előadásokat és az azokat követő konzultációkat a pártbizottság tagjai, illetve a szakmai vezetők tartották. A továbbképzés zárófoglalkozásának előadója Ladvánszky Károly vezérőrnagy, miniszterhelyettes volt, a továbbképzést pedig dr. Gunde Ákos, a pártbizottság titkára értékelte. A továbbképzésnek kettős célja volt: egyrészt növelni a pártcsoportbizalmiak politikai, elméleti ismereteit, másrészt gyakorlati módszereket adni a pártcsoportok munkájának végzéséhez. Dr. Téglási Elemér alezredes — aki 1951-től folyamatosan pártcsoportbizalmi — különösen hasznosnak tartotta a szakmai vezetőktől kapott információkat, s ezek alapján tartalmasabb meggyőzéssel tudja majd munkatársait mozgósítani a velük szemben támasztott fokozottabb követelmények teljesítésére. Lehel Szergejné — aki viszont csak rövid ideje bizalmi — a párttagokkal és a pártonkívüliekkel való emberi kapcsolatok kialakításához kapott hasznosítható módszereket. Különösen tetszett valamennyi résztvevőnek dr. Csiba István ezredes előadása a fegyelemsértések megelőzéséről. A szervezett továbbképzés kitűnő lehetőség volt arra, hogy a pártcsoportbizalmiak a jövőben jobban hassanak a pártcsoportok tagjainak gondolkodására, életvitelére, cselekedetére. Természetesen ezt csak akkor tudják elérni, ha az új ismereteket és módszereket hasznosítva színvonalasabbá teszik munkájukat, igényesebbek lesznek saját magukkal szemben, és segítik, ösztönzik a pártcsoportok tagjait a szocialista módon élni, gondolkodni és dolgozni elv mind teljesebb megvalósítására. BARANYÓ GYÖRGY Az 1979. év rendőri feladatairól Ladvánszky Károly vezérőrnagy, miniszterhelyettes tartott előadást A továbbképzés résztvevői Lehel Szergejné és dr. Téglás Elemér szükségesnek tartja a továbbképzést