Magyar Rendőr, 1981. január-június (35. évfolyam, 1-26. szám)
1981-03-28 / 13. szám
A történelmi múlt, az építő jelen és a gazdag távlatok adnak itt egymásnak randevút. Mert a hely, ahol a város áll, nemcsak a magyar nép, de az európai nemzetek sorsa alakulásának is metszéspontja. Viharos történelme során nemegyszer került a pusztulás szakadékénak a szélére. Az új Magyarország történelmi sorsfordulójának ágyúdörgéses vajúdásában a szebb élet reményének sugarai és a múlt kísérteties árnyai hónapokig tartó küzdelmet vívtak a város birtoklásáért. Többször is gazdát cserélt, amíg 1945 márciusának végén végleg kiűzték a fasiszta csapatokat, s új nap virradt a legrégibb magyar városra. Az élet megindul, a romokat eltakarítják. Azután megkezdik egy új Székesfehérvár megteremtését, amely távlataiban szép és modern, valamint emberközpontú lesz, s egyben megőrzi a múlt értékes emlékeit mint a pannon táj történelmi alakulásának hatalmas reliefje az ősi hadi utak és az új autópályák mentén. A városi tanács elnökénél tett látogatásunk során minderről szót ejtünk Seres Józseffel, a végrehajtó bizottság elnökével. Az elnök lelkes szeretettel szól a városról, amelynek neve néhány tucat legrégibb szavunk egyikeként maradt ránk a tihanyi apátság 1055-ben kelt alapítólevelének tanúsága szerint. Az ezt megelőző idők hadi és kereskedelmi útvonalairól, amelyeken római légiók masíroztak, és megrakott kereskedőkaravánok haladtak országokat összekapcsoló útjukon. A letelepült magyarság államalapító tevékenysége nyomán létrejött városról AZ EZERÉVES VÁROS és annak nagyszerű épületeiről, majd a török hódoltság és a felszabadító harcok, a labancs kuruc világ gazdacseréivel együttjáró pusztulásairól és az itt élő nép mindig megújulást hozó építőmunkájáról. Miközben kint a szelíd márciusi alkony borul a városra, itt benn az elnök plasztikus és szuggesztív szavai nyomán végigrepülünk a múlt évszázadain, és a második világháború várost romboló katarzisán keresztül érkezünk az építő jelenhez, amikor az új lakónegyedek, gyárak és utak, áruházak már napjaink valóságát mutatják. És a fejlődő, épülő-szépülő város közép- és hosszú távú tervei szerint mind jelentősebb központjává válik az észak-dunántúli tájnak, a benne és vonzáskörében élő embereknek. Ezt a Székesfehérvárt már mi, a szocialista Magyarországot építő nép alkotjuk meg. De féltve és vigyázva a ránk maradt nemes és szép értékeket, a történelmi város emlékeit. Mert mindez a miénk. Része történelmünknek, alkotóeleme jövőnknek. Köszöntünk Székesfehérvár, évezredes és mégis ifjú város! MARTINECZ GYÖRGY (Fotó: Beke Béla)