Magyar Rendőr, 1981. január-június (35. évfolyam, 1-26. szám)

1981-05-16 / 20. szám

1981. július 1-én lép hatályba az 5 1981. (III. 16.) MT számú rendelet a fegyveres erők és fegyveres testületek hivatásos ál­lományú tagjainak nyugdíjáról szóló 22 1971. (VI. 1.) Korm. számú rendelet módosításáról, amelyet a Magyar Közlöny 1981. évi 17. száma egységes szerkezetben közöl. A közületi személygépkocsik hatósági jelzéseiről szóló 2 1972. (V. 30.) BM szá­mú rendeletet hatályon kívül helyezte a 3 1981. (III. 16.) BM számú rendelet (Ma­gyar Közlöny, 1981. évi 17. szám). Meg­szűnt a — korábbi — közületi személy­­gépkocsik megkülönböztetésére szolgáló rendszámtábla-rendszer. A munkaköri alkalmasság orvosi vizsgá­latáról és véleményezéséről szóló 4 1981. (III. 31.) EüM számú rendelet (Magyar Közlöny, 1981. évi 19. szám). Az egészségügyi miniszter rendeletében foglaltak a fegyveres erők és testületek, a vasút, a hajózás, a polgári repülés kivé­telével lényegében minden munkáltatóra kiterjed. Az orvosi vizsgálat célja annak elbírálása, hogy a dolgozó egészségi szem­pontból alkalmas-e a munkavégzésre, esetleg betegsége nem idézhet-e elő bal­eseti veszélyt. Az első fokú egészségügyi szerv az előzetes alkalmassági vizsgála­ton részt vett dolgozónak kiállítja az egészségügyi törzslapot, és ennek tényét bejegyzi a munkakönyvbe. A rendelet 3. számú mellékletében meghatározott mun­kakörökben foglalkoztatott dolgozókat egészségügyi könyvvel kell ellátni, így többek között az élelmiszeriparban, az élelmiszer-kereskedelemben, a vendéglá­tóipar körében foglalkoztatott dolgozókat. A rendelet végrehajtását a KÖJÁL szer­vei, valamint az első fokú egészségügyi hatóságok, a munkáltatóra vonatkozó rendelkezések megtartását pedig a mun­kavédelmi felügyelőség tagjai is ellenőr­zik. A személyilap-másodlat kiadásáról [­ 1981. (TK. 6.) Állami Népességnyilván­tartó Hivatal vezetői utasítás]. A személyi lap-másodlat kiadását 20 fo­rint illeték lefizetése mellett a népesség­nyilvántartási feladatokat ellátó tanácsi szakigazgatási szerv adja ki. Az utasítás szerint ideiglenes személyi lapot kell kiál­lítani többek között akkor is, ha a rend­őri szerv értesítése szerint az állampol­gár személyi igazolványát, lakhatási en­gedélyét cselekvőképességet kizáró gond­nokság alá helyezés miatt bevonták. A bírósági gyakorlatból (Bírósági Hatá­rozatok, 1981. évi 2. szám). A csalást és a magánokirat-hamisítást halmazaiban kell megállapítani akkor is, ha a magánokiratot a csalás eszközeként használták. (42. számú jogeset.) Az azonos sértett sérelmére azonos al­kalommal elkövetett rágalmazásba (és tettlegesen elkövetett becsületsértésbe) a szóbeli becsületsértés beolvad, ezzel szem­ben a rágalmazást és a tettlegesen elköve­tett becsületsértést bűnhalmazatban kell megállapítani. (48. számú jogeset.) Az ittas vezetéssel okozati összefüggés­ben — gondatlanul — előidézett közvet­len veszély vagy könnyű testi sérülés miatt külön nem állapítható meg szabály­­sértés. (50. számú jogeset.) Dolog elleni erőszakkal elkövetett lo­pás esetében a lopás és a rongálás halma­zaiban akkor állapítható meg, ha a ron­gálással okozott kár összege a lopott do­log értékéhez képest rendkívüli arányta­lanságot mutat. (53. számú jogeset.) Kisebb jelentőségű vagyon elleni bűn­cselekmények mellett általában nem in­dokolt a közveszélyes munkakerülés sza­bálysértése miatt indított eljárás megszün­tetése azon a címen, hogy a szabálysér­tésnek a felelősségre vonás szempontjá­ból nincs jelentősége. (56. számú jogeset.) A Legfelsőbb Bíróság iránymutatásként kiemelte, hogy a Btk. 266. §-ába ütköző közveszélyes munkakerülés vétsége meg­állapításának az a feltétele, hogy az elkö­vetőt megelőzően közveszélyes munkake­rülés vétsége vagy szabálysértése miatt büntetéssel sújtották. E rendelkezésre te­kintettel a megvalósult más bűncselek­ménnyel összefüggő szabálysértés érde­mi elbírálása csak akkor mellőzhető, ha a szabálysértés súlya a megvalósult bűn­­cselekmény mellett ténylegesen jelenték­telen. DR. LADVÁNSZKY GYÖRGY NAGYÍTÓ ALATT AZ ÉPÍTŐIPAR Most, amikor a népgazdaság pénztárcá­ja vékonyabb, az építőiparban lényegesen csökkent a beruházási tevékenység. He­lyette előtérbe kerültek az értékőrző fel­újítási-karbantartási feladatok. A nagy és látványos munkák radikális visszafo­gása miatt jelentős építőkapacitás, mun­kaerő és gép szabadult fel. Ezek célszerű átirányításával a változó kereslethez ru­galmasan alkalmazkodó vállalatok a je­lenlegi helyzetben is igen eredményesen működhetnek. Mindezeket a körülményeket messze­menően szem előtt tartja az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium idei el­lenőrzési programja. A vállalatok átfogó felügyeleti ellenőrzése és az ágazati téma­­ellenőrzések során tizennégy főbb idősze­rű kérdést vizsgálnak. A témák között található például a gazdaságtalan tevé­kenység visszaszorítása; a lakosság áru­ellátásának javítása; a pénzügyi fegye­lem megszilárdítása és a szabályozó rend­szer által kiváltott vállalati hatások. Az 1981. év folyamán tizenhárom válla­latnál tartottak, illetve tartanak átfogó ellenőrzést, köztük a Bács, Borsod, Fejér, Győr, Hajdú, Komárom és Vas megyei, valamint az észak-magyarországi állami építőipari szervezetnél. Komplex önérté­kelés keretében a minisztérium beszámol­tat három vállalatot. A felügyelő bizottsá­gok tizennégy gazdálkodó szervezet mun­káját tekintik át. Hat helyen utóvizsgá­latra kerül sor. A felügyeleti ellenőrzések mellett tizen­négy témában ágazati revíziót is tarta­nak. Mindezeken kívül az ellenőrzési tervben meghatározott szerveknél a mi­nisztérium hatósági ár- és minőségi vizs­gálatokat is végez. A vállalati belső ellenőrzések minden elemét a gazdálkodás fő feladatainak a szolgálatába állítják. A vállalatok az el­lenőrzési tevékenység tervszerűségének és hatékonyságának fokozása céljából az Építésügyi és Városfejlesztési Miniszté­rium ellenőrzési önálló osztálya irányel­vei alapján tervet állítottak össze a belső ellenőrzés feladatáról. Ebben rögzítették az ellenőrző apparátus és a funkcionális osztályok revíziós teendőit, valamint a ve­zetői meg a műszaki-gazdasági folyama­tokba épített ellenőrzés javítására vonat­kozó tennivalókat. Valamennyi ÉVM-vállalatnál vizsgál­ják a társadalmi tulajdon védelme szerve­zeti, személyi és tárgyi feltételeit. A mi­nisztérium javaslatára az év folyamán áttekintik a gépjárművek üzemanyagnor­máinak csökkentésére vonatkozó előírá­sok érvényesítését, továbbá az üzem­anyag-vásárlások bizonylati rendjét a va­gyonvédelem szemszögéből. A lakosság áruellátása, a vásárlók érdekében az épí­tőanyag-gyártó vállalatoknál szemügyre veszik a termékek minőségi osztályba so­rolását és a tényleges minőségét. Amint látható, a lépcsőzetesen egymás­ra épülő ellenőrzési rendszer valósággal nagyítólencse alá vonja az építőipar va­lamennyi fontos területét és ténykedését. Az így felszínre kerülő megállapítások bizonyosan sok érdekes következtetésre, gyors gazdasági beavatkozásra és haté­kony vagyonvédelmi intézkedésre adnak lehetőséget. SZ. P. A BŰNÜLDÖZŐ MUNKA PROPAGANDISTÁJA Talán nem tévedek, ha azt állítom: bűnügyi regény­írónk, M­ág Bertalan ne­vét milliók ismerik szerte az országban és hatá­rainkon túl is. Nem cso­da, hiszen az elmúlt más­fél évtized alatt kéttucat­nyi könyve jelent meg itthon és néhány szocialis­ta országban. A könyvei­ből készült öt televíziós filmen is milliók izgultak. Bűnügyi regényei, történe­tei oly közkedveltek, hogy könyveit megjelenésük után néhány nap alatt el­kapkodják. Sikere titka, hogy bűnügyi történeteit nem az íróasztal mellett találta ki, hanem felszaba­dulásunk első 20 esztende­jében történt jelentősebb bűnügyeket dolgozott fel a hozzáértő kriminalista nagy szakértelmével, még­hozzá lebilincselő stílus­ban. Könyvei voltaképpen történelmi dokumentumok is, amelyekben nemcsak a bűnüldöző munka apró részleteit tárja fel az ol­vasó előtt, hanem történe­tei az adott kor történel­mi valóságát is tükrözik, írásaiból többek között megismerhetjük a főváros demokratikus rendőrségé­nek, nyomozó apparátusá­nak megalakulását, fejlődé­sét, harcát a bűnöző alvi­lággal, a demokratikus rend megteremtéséért, amelynek ő is tevékeny ré­szese volt. Pedig a hatgyermekes munkásszülők fia sohasem gondolt arra, hogy a rend­őrség kötelékébe lépjen. Nem is nagyon tehette, mert legidősebb, vöröska­­tona bátyját 1919-ben a csendőrök agyonlőtték, ő maga 1928-tól vett részt a munkásmozgalomban, és évekig rendőri felügyelet alatt állt. Tehát a szolyvai születésű címfestősegéd nemigen számított a leg­megbízhatóbbak közé. A felszabadulás előtt 3 évig a Standard Villamossági Gyárban dolgozott, de 1944 őszén elbocsátották, és a katonai szolgálat elől buj­kált. Aztán a sors mégis úgy hozta, hogy 1945 ja­nuárjában a Budapesti Rendőr-főkapitányság szervezés alatt álló demok­ratikus detektívtestületének a tagja lett. Erre az időre így emlé­kezik vissza Rákóczi úti lakásán, ahol új könyvé­nek írása közben zavartuk meg: — Amikor a Standard­ból kitették a szűröm, több napos bujkálás és hosszú barangolás után az előre­nyomuló szovjet csapatok­hoz kerültem. Szerencsém volt, hogy gyerekkorom­ban ruszin iskolába jár­tam, később csehszlovák katona voltam, és így meg tudtam értetni magam a szovjet katonákkal. A szovjet előőrsökkel érkez­tem Pest környékére, majd Pestre. Több kisebb kato­nai egységnél, tábori rend­őrségnél teljesítettem szol­gálatot. Szálláshelyet ke­restem nekik, tolmácsol­tam, és segítettem a mun­kájukat. Egy szovjet kato­nai egységgel és annak pa­rancsnokával, Gornyin fő­hadnaggyal a Rákóczi úton laktunk. Együtt portyáz­­tam a szovjet katonákkal, bujkáló fasisztákat, bűnö­zőket kutattunk fel és fogtunk el. A szovjet ka­tonai parancsnokságtól a Magyar Kommunista Párt utasítására kerültem a fő­­kapitányságra detektívnek. Ezzel kezdődött 21 éves pályafutásom a rendőrség kötelékében. — Hogy fogadtak a de­­tektívfőnökségen ? — Gondolhatod. A hor­thysta detektívek úgy néz­tek rám, mint a véres ingre, amikor megtudták, hogy a kommunista párt küldött. Igencsak meg kel­lett kapaszkodnom, hogy megálljam közöttük a he­lyem. Magamnak kellett mindent ellesni, megtanul­ni tőlük. És néhány hét alatt egyik hasonszőrű kol­légámmal sikerült egy be­törő- és rablóbandát felgön­gyölítenünk. Csak ámultak a régi detektívek, mert azok jóformán semmit sem csináltak. Ezután megnőtt a respektem, s kineveztek csoportvezetőnek. Megáll a visszaemléke­zésben, és jellegzetes kar­lejtéssel mondja: — Hiszen ezt már egyik könyvemben részletesen megírtam, így igaz. Hogy ezekben az első években munkája milyen küzdelmes, sokré­tű és színes volt, azzal az olvasók a könyveiből meg­ismerkedhettek. Sok veszé­lyes bűnügyben folytatott nyomozást, rengeteg nagy­stílű bűnözőt juttatott a rács mögé. A bűnüldözés mellett szilárdan hitt és dolgozott egy új rend meg­teremtésén, pártunk poli­tikájának gyakorlati meg­valósításán. Az 1948-as évre már oly nagy rutinra és szak­ismeretre tett szert a kri­minalisztikában, hogy ta­nár lett az első rendőraka­démián. Nyomozástant ta­nított. Óráit rendkívül sze­rettük, mert előadásait a gyakorlati életből vett pél­dákkal illusztrálta. Később a bűnügyi szakiskolákon is ezt a tantárgyat tanította. — Nagyon szerettem ezt a munkát — mondja —, de a parancs 1954-ben a BM ORFK bűnügyi osz­tályára szólított főelőadó­nak, majd később kinevez­tek a betörési alosztály ve­zetőjévé. Rövid ideig az ORFK főügyeletén ügyelet­­vezető voltam, ahonnan visszakerültem a bűnügyi osztályra, s innen vonul­tam a felső korhatár eléré­sével nyugállományba 1966. május 31-én. — Mikor adtad a fejed regényírásra? — Ó, már hivatásos ko­romban sok cikkem, tanul­mányom jelent meg a Bel­ügyi Szemlében. Aztán a Néphadseregben, majd a Tükörben közölték első írásaimat. Amikor nyugál­lományba vonultam, belső kényszer lökött az írás fe­lé. Kikívánkozott belőlem a 21 év alatt összegyülem­­lett sok tapasztalat, s úgy éreztem, át kell adnom őket az utókornak. Így je­lent meg első könyvem 1969-ben a Magvetőnél Nyomoz a Mag-csoport címmel. Sikere volt. Azóta a Közgazdasági és Jogi Kiadónál és a Zrínyi Ka­tonai Kiadónál, ha jól em­lékszem, tíz kötetem jelent meg. Az idén márciusban a Zrínyi Katonai Kiadó A játszma véget ér című kö­tetemet adta ki, s ugyan­itt már nyomdában van Az idegen asszony című könyvem is. — Tudomásom szerint a határőrség egységeinek, al­egységeinek a könyvtárai­ban is megtalálhatók a könyveid. — A határőrség politi­kai csoportfőnöksége eddig 12 könyvemet adta ki a Határőrség Kiskönyvtára sorozatban. Hiszen bűnül­döző munkánk során na­gyon sokszor együtt kel­lett dolgoznunk a határ­őrizeti szervekkel. Közre­működésükkel számos bű­nözőt, ellenséges elemet si­került elfognunk. Azt hi­szem, ez­ ma sem lehet másként. Ezekben a törté­netekben a határőrség munkáját, tevékenységét is megörökítettem, és ez a mai korosztálynak nemcsak szórakozást, hanem tanul­ságokat is nyújt. De meg­említem azt is, hogy a Szovjetunióban az idén je­lenik meg a negyedik kö­tetem. Egy könyvemet még grúz nyelvre is lefordítot­ták. Csehszlovákiában, az NDK-ban, Bulgáriában és Jugoszláviában is megje­lentek könyveim, illetve az idén újabbakat adnak ki. A Magyar Televízió pedig most dolgozza fel újabb könyvemet. — Ezek szerint boldog, sikeres ember vagy. — Sohasem pályáztam és pályázom irodalmi babé­rokra. Amikor igaz tör­téneteimet papírra vetettem és vetem, csupán az a cél vezérel, hogy az új gene­ráció tanuljon a mi tapasz­talatainkból, ismerje meg a bűnüldözés nehéz, de szép munkáját. Ha ezt si­került elérnem, boldog em­ber vagyok. Mág Bertalan mint nyo­mozó nem volt szuperhős, ilyenek a valóságban nin­csenek, mert a nyomozás mindig csapatmunka. Ez derül ki minden egyes tör­ténetéből is. Nyomozó volt, aki szerette hivatását, és ismerte a bűnüldözés min­den csínját-bínját. Mág Bertalan nyugal­mazott rendőr alezredes ma 70 éves, és most is fia­talos hévvel, lendülettel dolgozik. Nemcsak regénye­ket ír, hanem a Hazafias Népfront körzeti­ titkára, és a lakóbizottság elnöki tisz­tét is betölti. Emellett nincs olyan hónap, hogy valahová ne hívnák, hogy tartson él­ménybeszámolót. Egyszer már a Vörös Csillag Ér­demrenddel kitüntetett BM Kun Béla Zászlósképző Is­kolának is volt a vendége. őszinte szívből kívánjuk, hogy Mág Bertalan még hosszú éveken át erőben és egészségben legyen a bűn­ügyi munka, a bűnüldözés propagandistája. SZILVÁSI FERENC \\

Next