Magyar Rendőr, 1983. január-június (37. évfolyam, 1-25. szám)
1983-01-08 / 1. szám
A KUBAI KÜLDÖTTSÉG - LÁTOGATÁSA December 19—22. között dr. Horváth István belügyminiszter meghívására kubai belügyi küldöttség hivatalos baráti látogatást tett hazánkban. A Ramíro Valdes Menéndez, belügyminiszter, a kubai Kommunista Párt Politikai Bizottságának tagja, a forradalom parancsnoka vezette delegáció tárgyalásokat folytatott a magyar Belügyminisztérium vezetőivel. Értékelték a két minisztérium közötti együttműködést, és áttekintették a további feladatokat. A hazánkban tartózkodó kubai küldöttség tagjai megkoszorúzták a Magyar Hősök emlékművét, majd látogatást tettek a BM Forradalmi Rendőri Ezrednél, ahol tájékoztatást kaptak az alakulat szervezetéről, rendőri és speciális feladatairól, harckészültségéről. Rámíró Valdes Menéndezt fogadta dr. Korom Mihály, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a KB titkára, valamint Borbándi János miniszterelnök-helyettes. Találkozójukon jelen volt Rátz Sándor, az MSZMP KB osztályvezetője és dr. Horváth István belügyminiszter. >■■!■■■. Ilii KUBA WMZEn ÜNNEPE Kétszeresen voltak boldogok az emberek azon a napon Kuba fővárosában. Búcsúztatták az óévet, s köszöntötték az újat, a diadalmasat: Havannába bevonult fegyveres csapatai élén Fidel Castro. Nagyon hosszú és nehéz út vezetett a forradalom győzelmének napjáig, 1953. július 26-tól, a Santiago de Cuba erőd laktanyájának sikertelen bevételétől 1950. január 1-ig. Ám a forradalmárok kezdetben kis csapata végigjárta az utat, maga köré tudta szervezni a dolgozók millióit és győzött. S rövid idő alatt történelmi utat járt be Kuba. 1959 óta a szigetország munkásai a nikikkedtermelést megkétszerezték, a villamosenergia-terrfiálást, a gépgyártást megháromszorozták, az acéltermelést megtízszerezték. Kuba olyan gondokat hagyott maga mögött, amelyeket előtte a nyugati félteke egyetlen más népe sem tudott megoldani. Az ország az amerikai kontinens első szocialista államává vált Az új társadalomépítés eredményeit Kuba Kommunista Pártjának II. kongresszusa értékelte, s jelölte meg a ma és a jövő teendőit is. A megelőző ötéves tervben a kubai gazdaság jelentős eredményeket ért el. Nőtt a termelési kapacitások kihasználásának hatékonysága, a termelés évi növekedésének az üteme elérte a 4%-ot, a termelékenységé a 3,4%-ot, csökkent az anyagfelbosználás, ésszerűbbé vált az alapanyagokkal, az energiával és az üzemanyaggal való gazdálkodás. Az elmúlt öt évben az ország nagy erőfeszítéseket tett annak érdekében, hogy a nyugati világból importált cikkeket hazai gyártmányokkal helyettesítse. A KGST-országokkal lebonyolított árucsere-forgalom is sikeresen ellensúlyozta Kuba számára a világpiaci árak ingadozását. A gazdaság pillére a cukortermelés, amely az előző terveik tushoz képest 25%-kal nőtt, s 1979-ben elérte a 7 millió 992 ezer tonnát, ami a második legnagyobb mennyiség az ország történetében. Igaz, mbben az iparágban a beruházások értéke 1957—1981 között megkétszereződött. Az elmúlt ciklusban amezőgazdaság teljes termelése évente 3,5%-kal nőtt, az élelmiszer - termelés 5 év alatt duplájára emelkedett. A kubai külkereskedelem legfőbb jellemzőjeként elmondható, hogy javultak a cserefeltételek a szocialista országokkal, miközben csökkent a behozatal a kapitalista országokból. Ami a szeost folyó ötéves tervet illeti, ez évi 5%-os gazdaságnövekedést irányoz elő. A beruházások 13%kal nőnek,, s a hangsúlyt a már megkezdet létesítmények befejezésére helyezik. Az amerikai kontinens első szocialista országa szilárdan halad a maga választottaúton. Hazánkban tisztelet és megbecsülés övezi a kubai nép történemi vívmányait, a nemzeti függetlenség és a társadalmi haladás harcosait. Sokoldalúak és bővülnek gazdasági kapcsolataink is. Az 1982. évi magyar—kubai megállapodás például mintegy 145 millió rubelt irányzott elő az árucsere-forgalomra. Hazánk főként Ikarus autóbusz-részegységeket, élelmiszert, szövetet, hengereltárut, alumíniumipari terméket és gyógyszert szállít, Kubából pedig cukrot, etilalkoholt, friss déligyümölcsöt és ásványi termékeket kapunk. Kuba nagy nemzeti ünnepének 24. évfordulóján tisztelettel köszöntjük a győztes forradalom országát és népét, további sikereket kívánunk a szocialista társadalom építésében. CSIZMADIA GYÖRGY A kubai gazdaság pillére a cukortermelés, amely 1985-re eléri az évi 10 millió tonnát PARANCSNOKI ÉRTEKEZLET Békéscsabán, a Békés megyei Rendőr főkapitányság tanácstermében 1982. december 27 én parancsnoki értekezletet, tartottak, amelyen megjelentek és az elnökségben foglaltak helyet dr. Horváth István, belügyminiszter, Frank Ferenc, az MSZMP Békés megyei Bizottságának első titkára, az MSZMP Központi Bizottságának tagjai, dr. Péter János vazárőrnagy, belügyminiszter helyettes, Gyulavári Pál, a Békés megye Tanács VB. elnöke, országgyűlési képviselő és Szabó Miklós, az MSZMP Békés megyei Bizottságának titkára. Dr. Horváth István belügyminiszter ismertette a főkapitányság vezetésében beálló változásokat. Dr. Haraszti János ezredest, a Békés megyei Rendőr-főkapitányság vezetőjét a szolgálat felső korhatárának elérése után és a szolgálat meghosszabbítása határidejének leteltével a belügyminiszter 1982. december 31 -vel nyugállományba helyezte, továbbá Mihalik György alezredest — a főkapitányság pártbizottságának eddigi titkárát — 1983. január 1-vel a megyei főkapitányság vezetőjévé és ezredessé nevezte ki. A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa dr. Haraszti János ezredest a Belügyminisztérium állományában végzett eredményes munkássága elismeréséül a Szocialista Magyarországért Érdemrenddel tüntette ki, a belügyminiszter pedig odaadó és példás szolgálatáért Arany tört adományozott neki. Dr. Horváth István méltatta dr. Haraszti János életútját, aki szegényparaszti családból indulva, a felszabadulást követően a belügyi testületben vállalta az a társadalom építésének szolgálata, és — kivéve azt az időszakot, amikor Békéscsaba városi tanácselnöki tisztét töltötte be — e testület tagjaként dolgozott, itt lépett elő rúdfokozatokban, beosztásokban. A munka mellett szerezte meg — magas fokon — a helyt állásához szükséges ismeretekat, képzettséget. Határozott, következetes és kellő szerénységű vezetőként dobozon, aki mindig emberségre törekedve, igazi, korrektusra szelt,mién munkálkodott. Többször részesült a korábbiakban is döntős elismerésekben, kétszer t tetettek ki a Vörös Csillag Érdemrenddel, s a Munka Érdemreúl arany fokozatának is letetokosa. A belügyminiszter a bizalom jegyében szólt Kihalik György megyei rendőr -főkapitánnyá és ezredessé való kinevezéséről. Hangsúlyozta, hogy örvendetes az az átgondolt kádermunka, amelynek sorának betöltéséhez felkészítették. Az 1136 ban született Mihalik György tanítóképző iskolát végzett, majd az ifjúsági mozgalomban dolgozott több mint tíz éven át függetlenített munkatársként. Kilenc esztendeje került a megyei rendőr főkapitányságra, itt pátbizottsági titkárrá választották. Elvégezte az MSZMP Politikai Főiskoláját, s diplomát szerzett a Rendőrtiszti Főiskolán. Pártbizottsági titkárként is törekedett arra, hogy rendőri szakismereteit szélesítse, elmélyítse. A Belügyminisztérium vezetése minden segítséget mugat, ahhoz, hogy főkapitányi feladatait megfelelő szinten elláthassa, ehhez képességei, felkészültsége és emberi tulajdonságai is biztosí okot ígérnek. A belügyminiszter a továbbiakban a megyei rendőr főkapitányság parancsnokainak, vezető beosztású munkatársainak s rajtuk keresztül a teljes személyi állomány számára hangsúlyoz a az az elvárás, hogy legjobb tudiásukkal, rzskismeretüktel és odadutkal támogassák a jövőben is, mint eddig tették, a főkapitányt éev . fitséget a rendőrmunka szirmnaú'nal megőrzése, és mindinkább növekvő követelmények és igények eljesítésének erdejében. A belügyminiszter a következőkben ismertette az 198' a. év legfontosabb feladatait, a belügyi elvágásokat és teljesítésük feltételeit. " .-Iszólalt a parancsnoki értekezleten Frank Ferenc, az MSZMP Békés Megyei Bizottságának első ttkára. Kifejtette, hogy a közelmúltban értékelte a vartbidság a XI. kongresszus óta a megyében végzett rr.ukat, s ennek árán ősi tette a rendőr-főkapitányság, a városi és járási rendőrkkpitányságok és a rendőri állomány munkáját is. A pártbizottság megállapította, hogy a főkapitányság vezetése és személyi állománya eleget tesz a párthatározatokban és a parancsokban megszabott feladatainak, és elismerését fejezte ki helytállásáért. Hangsúlyozta a pártbizottság első titkára, hogy a főkapitányság vezetésében beálló változások a megyei pártbizottság elvi egyetértésével történnek. Nagy elismeréssel szólt dr. Haraszti János ezredes rendőri munkájáról, val■ mint értékes közéleti, társadalmi tevékenységéről, amelynek folytatására nyugállományba vonulása után is számítanak. Frank Ferenc kiemelte, hogy a megyei rendőr-főkapitányság kinevezett új vezetője feleős munkájában építhet a pártbizottság bizalmára figyelmére és fokozott támogatására. A következőkben dr. Haraszti János mondott köszönetet a magas elismerésekért és a munkássága során állandóan tapasztalt sokrétű támogatásért, majd Mihalik György köszönte meg a kirovert. ben megnyilvánuló bizalmat, és kérte a párttisztségviselők és a parancsnokok segítségét a főkapitányság eredményeinek megtartásához és továbbfejlesztéséhez. Az MRZUIP Békés megyei Rendőr-főkapitánysági Bizottsága 1032. december 27-én ülést tartott, amelyen a megyei pártbizottság javaslatára Mihalik Györgyöt a főkapitányi kinevezése miatt — felmentette titkári tisztségéből. A főkapitányság pártbizottsága Pikó János alezredest választotta titkárrá. DS. J. Dr. Horváth István belügyminiszter ismertette a főkapitányság vezetésében beálló változásokat (Fotó: Csattos Pál) Dr Haraszti János ezredes Mihalik Györgyöt ezredessé nevezték ki FELADATOK MEGHATÁROZÁSA A Belügyminisztériumban 1982. december 29-én dr. Horváth István belügyminiszter elnökletével főkapitányi értekezletet tartottak, amelyen megjelent és az elnökségben foglalt helyet Kovács György, az MSZMP Belügyminisztériumi Bizottságának első titkára, Kun István, az MSZMP BM Határőrségi Bizottság első titkára, Ágoston Tibor, az MSZMP közigazgatási és adminisztratív osztályának munkatársa, valamint a Belügyminisztérium tábornoki karának tagjai. Az értekezleten Csajkovits József ezredes, csoportfőnök-helyettes ismertette az EGPR nyilvántartásaiban történő priorálások módosításának szabályozására és a végrehajtásra vonatkozó miniszteri döntésekből adódó feladatokat, majd dr. Pál Antal vezérőrnagy, miniszterhelyettes szólít a Belügyminisztérium 1983. évi költségvetéséről és gazdálkodási célkitűzéseiről. Az értekezlet a belügyminiszter időszerű kérdésekről adott tájékoztatójával, majd a parancsnoki feladatokat meghatározó zárszavával ért véget.