Magyar Rendőr, 1985. január-június (39. évfolyam, 1-26. szám)
1985-01-05 / 1. szám
Jászkarajenő szabadult fel elsőként Pest megyében. 1944. október 31-ét mutatott akkor a naptár. Jászkarajenő, az Alföld kis községe kezdhetett először új életet. 1945. január 3-án szabadult fel Budajenő. Ez a másik kis község volt az utolsó a sorban Pest megye városai és községei közül. Két hónap kellett ahhoz, hogy mindenütt kitűzzék a nemzetiszínű zászló mellé a vörös lobogót. A Magyar Rendőr megkérdezte Pest megye mai vezető tisztségviselőit, milyen változást jelentett a megye sorsában a magunk mögött hagyott négy évtized. A kérdésekre Krasznai Lajos, az MSZMP Pest megyei Bizottságának első titkára, dr. Mondok Pál, a Pest megyei Tanács elnöke és dr. Ilcsik Sándor ezredes, a Pest megyei Rendőr-főkapitányság vezetője válaszolt. A beszélgetést Sági Ágnes, a Pest megyei Hírlap főszerkesztője vezette. — Néhányat lapozhattunk csak az új év naptárában. Amikor szilveszter éjjelén önök is koccintottak családjuk, barátaik körében, a személyes boldoguláson túl, mire ürítették poharukat? KRASZNAI LAJOS: Nemcsak azért, mert a felszabadulás negyvenedik évfordulója alkalmából mostanában sokszor idézzük fel a háború borzalmas emlékeit, s ezzel együtt a Horthy-fasizmus népelnyomását, hanem mert az Amerikai Egyesült Államok fegyvercsörtető politikája egy új háború rémét ébresztgeti a negyven éve békében élő Európában is, és növekszik a kapitalista világban az agreszszió, mindenekelőtt a békére ürítettem szilveszterkor a poharam. Ebbe a szóba, hogy béke, belesűríthető az egyéni akarat éppúgy, mint az egész társadalom vágyainak a teljesítése, s ezen belül a mi szűkebb hazánk, Pest megye lakosságának a boldogulása. DR. ILCSIK SÁNDOR: Én azt kívántam, kívánom, hogy az itt lakó emberek félelem nélkül, jó közérzetben dolgozhassanak. Ugyanakkor azt is szeretném, hogy tovább erősödjék az állampolgári fegyelem és az egyéni felelősségérzet közös ügyeinkért. DR. MONDOK PÁL: Ehhez teszem hozzá: a közigazgatás átszervezése után egyszerűsödjön az ügyintézés, örömmel, szívesen fordulhassanak az állampolgárok a tanácsokhoz. Tudjuk, mindezt nem elég szilveszterkor végiggondolni, óhajtani. Megvalósításukért fáradhatatlanul kell dolgoznunk. — Az utóbbi mondatba számos feladat fér. Csak néhányat említve: felszabadulásunk 40. évfordulójára nemcsak történelmileg pillantunk vissza. Az ünneplést összekapcsoljuk napi tennivalóinkkal. Véget értek az alapszervezeti beszámoló taggyűlések, következnek a helyi pártértekezletek, majd sor kerül a megyei pártértekezletre. Valamennyi a XIII. pártkongresszust hivatott előkészíteni. S az még be sem fejeződik, választjuk a tanácsokat és az országgyűlési képviselőket. Közben nekigyürkőzünk a VI. ötéves terv befejezésének, de már formáljuk a VII. ötéves tervet. Kinek mit jelentenek ezek az események? KRASZNAI LAJOS: Hogy jobban meg lehessen érteni feladatainkat, szeretném először röviden bemutatni Pest megyét. Meghatározó, hogy a megye az ország legnépesebb közigazgatási egysége, lakosságának száma megközelíti az egymilliót. A népesség háromnegyed része a fővárost körülvevő agglomerációs gyűrűben él. Ez önmagában is számos feszültség forrása. Százötvennégy lakos jut átlagosan egy négyzetkilométerre, egyes agglomerációs községekben az országos átlag háromszorosát is kiteszi ez a szám. Az itt élőknek csaknem 60 százaléka negyvenévesnél fiatalabb, az aktív keresők száma megközelíti a 450 ezret. 1983-ban 57 ezren költöztek ide az ország távolabbi megyéiből. Mindez fakad a főváros közelségéből, hiszen a boldogulni vágyók, a jobb munkalehetőséget keresők, az iskoláztatás, a művelődés és a szórakozás nagyobb lehetősége, a könnyebb otthonteremtés reménye vonzza az idetelepülőket. Sehol az országban nincs ennyi óriásra nőtt, s ebből fakadóan számtalan sajátos gonddal küszködő nagyközség, mint Pest megyében. Sok a bejáró, ingázó, mintegy száznyolcvanezren járnak dolgozni Budapestre. A megye valaha ipar nélküli volt, elmaradott mezőgazdasággal rendelkezett. Ma itt állítják elő az ország ipari termelésének csaknem tíz százalékát, s ez 130 milliárd forintot meghaladó összeget jelent. Az ásványbányászattól a vegyiparig, az építőanyag-előállítástól a villamosenergia-termelésig, a textilfeldolgozástól a járműgyártásig, az élelmiszeripar valamennyi szakágáig minden megtalálható szűkebb pátriánkban. Hozzáteszem: a KGST-programokban jelentős szerepet játszik egy-egy üzem. A mezőgazdaság a fővárosi ellátásban vállalt számottevő szerepet, de abszolút értékét tekintve is nagy jelentőségű. Az állami gazdaságok és a termelőszövetkezetek az országos termelés 15 százalékát adják, meghaladva az 50 milliárd forintos értéket. A megye mezőgazdaságának az ország lakosságának egyharmadát kell naponta ellátnia élelmiszerekkel. Ezt szolgálja a fejlett tejipar, hústermelés és -feldolgozás, a zöldség-, gyümölcstermelés és -feldolgozás mind a nagyüzemben, mind a vele hasznosan integrált háztáji gazdaságokban. A megye mezőgazdaságában négyezer felsőfokú végzettségű agrárszakember hozzáértése segíti hatékonyabbá tenni a termelést. Idekívánkozik: Gödöllő az agrárképzés központja, egyben kutatóbázis, szellemi hatása nagy befolyással van a gazdálkodásra. DR. MONDOK PÁL: Van önálló tanítóképző főiskolánk is Zsámbékon. A földrajzi adottságok, a történelmi hagyományok, a soksok műemlék révén Pest megye országos fontosságú üdülőterület, kirándulóhely, idegenforgalmi centrum. Egy-egy nyári szezonban hét-nyolcszázezer embernek nyújt pihenési, kirándulási lehetőséget. — Mindez csupán ízelítő abból a sok sajátos jegyből, ami Pest megyére jellemző, mégis, kérem, a bemutatás mellett szóljanak néhány szót a jelenlegi eredményekről, gazdálkodási problémákról. KRASZNAI LAJOS: Az ipar teljesítőképessége az országos mutatókhoz hasonlóan alakult a megyében az utóbbi öt esztendőben. Érzékelhetők itt is a visszafogott fejlődés hatásai de 1984 első hat hónapjában 3,2 százalékkal bővült a termelés. Ehhez hozzá kell számítani azt is, hogy az elmúlt három esztendőben 7,6 százalékkal csökkent az iparban foglalkoztatottak száma. S bár az iparvállalatok tiszta nyeresége három esztendő alatt 46 százalékkal nőtt, a szabályozóváltozások következtében kevés pénz maradt fejlesztésre. A beruházásokat több vállalat saját erejére építve — a gazdaságosabb termékszerkezet kialakítását támogató hitelpolitikával — csak mérsékelte, de nem hagyta abba. A világpiac számos keserves meglepetést okozott az iparnak, de a mezőgazdaságnak is, így például a hús, a baromfi, a mélyhűtött zöldség és a gyümölcs keresletének ingadozásával. Ehhez társult a hitelfelvételi lehetőségek megváltozása, valamint az aszályos évek okozta veszteség. A korábbi látványos fejlődés kissé mérséklődött ezek hatására, s némely helyen szükséges a pénzügyi helyzet megszilárdításához állami segítség is. Tulajdonképpen mindez már a következő időszak feladataival is kapcsolatos. KRASZNAI LAJOS: Igen. Gondjaink megfogalmazásában már a jövő tennivalóit is körvonalazzuk. Mindenekelőtt saját munkánkkal kívánjuk jobbá, szervezettebbé tenni a gazdálkodást. Felelősséggel végiggondolva, jobban kell törekednünk a többoldalú biztosítékokra, valamint a gazdaságtalan termelés megszüntetésére. Nem elég csak termelnünk, az is lényeges, hogy mennyi anyagot használunk, mennyire élünk a rendelkezésünkre álló szellemi kapacitással, hogy korszerűbbet, minőségileg jobbat adjunk. Szigorítanunk kell a termelési fegyelmet, a munka megszervezését, az anyagellátást, a határidők betartását, a kooperációs fegyelmet. A VII. ötéves terv lényegét a XIII. pártkongresszus alapozza meg, de tulajdonképpen a jó előkészítésért nekünk is sokat kell tennünk. Mind az iparban, mind a mezőgazdaságban az a dolgunk, hogy a belső tartalékok felkutatásával, megszervezésével jelentős kapacitást szabadítsunk fel és új, korszerű technikára alapozzuk a munkánkat. A minőségi mutatókon lesz a hangsúly, valamint a fajlagos mutatók csökkentése a cél, a gazdaságos, a piacon versenyképes termékek előállítása a feladat. A technika korszerűsítésére jelentős összegeket szükséges fordítanunk, enélkül elképzelhetetlen a versenyképesség fokozása. Az irányítás új rendszere új vezetési módszereket tartalmaz, a megújult eszközrendszerrel jól kell tudnunk élni, s a pártszerveknek ugyancsak megújult politikai eszközökkel, módszerekkel kell segíteni érvényre jutni a demokratikusabb és hatásosabb irányítást. A tanácsok munkájában az előbbiekhez hasonlóan tükröződnek Pest megye sajátos vonásai. Képesek-e ezekhez alkalmazkodni? DR. MONDOK PÁL: A társadalmi, a gazdasági élet követelményeitől a tanácsok sem maradhatnak el. A feladatok nagyságát, sokaságát jelenti, hogy nemrégen tárgyalta a tanácsok tevékenységét az MSZMP Központi Bizottsága, valamint az országgyűlés, és hoszszabb időre meghatározta a teendőket. Most a helyi tanácsokat kell elsősorban segíteni, hiszen a közigazgatás átszervezése után megnőtt az önállóságuk, s egy év bizonyítja, ezzel jól is élnek. Éppen az új helyzetből fakad, hogy a helyi tanácsok és a megyei tanács között megszűnt az áttétel, közvetlenebbek lettek a kapcsolatok. A megyei irányítás egyes feladatait a hat város és a hét városi jogú nagyközség közreműködésével lehet megvalósítani. A munka színvonalát emelte, hogy a formálisan tevékenykedő bizottságokat megszüntettük és csak az életképesek kapnak jogosítványt. A demokratizmusnak jól bevált formája a falugyűlés, ahol a lakosság véleményével döntően befolyásolja a helyi településpolitika alakulását. KRASZNAI LAJOS: Tulajdonképpen még nem telt el hosszú idő a közigazgatás átszervezése óta, így korai lenne az átfogó értékelés. Azt azonban a helyi vélemények is igazolják: helyes és szükséges volt a változtatás. A legszembetűnőbb hatást a politikai irányító munka élénkülésében lehet lemérni. A munka összehangolását, a területi, térségi szemlélet alakítását szolgálják a mindenütt megalakított koordinációs bizottságok. A pártirányítás elvei változatlanok, módszerében, számos mozzanatában mégis jelentős új vonás bontakozik ki. DR. ILCSIK SÁNDOR: Szeretnék én is néhány szót szólni arról, hogy a sokrétű feladatok megoldásában milyen szerep jut a rendőrségnek. A megye közrendje és közbiztonsága, erkölcsi helyzete az egész ország életére nézve meghatározó. Megállapítható, hogy szűkebb környezetünk közrendje és közbiztonsága a meglevő gondok ellenére is kielégítő. Pest megye bűnügyi fertőzöttsége arányos az országos átlaggal, tehát közepes. Az elkövetett bűncselekmények abszolút számát tekintve azonban a megyék között az elsők vagyunk. A múltban évenként 8—10 százalékos volt az emelkedés, ami a bűncselekmények számát tekintve 1983 végére elérte a 13 ezret. Az 1984-es első félév adatai szerint nincs emelkedés. Az agglomerációs övezet közbiztonsága sem romlott, inkább a megyei átlaghoz közelít. A bűnügyek nagyobb hányadát, mintegy 58—60 százalékát még mindig a vagyon elleni bűncselekmények képezik. Ezen belül a társadalmi tulajdon sérelmére elkövetett cselekmények száma 20, a személyi tulajdon sérelmére elkövetetteké 8 százalékkal csökkent- Súlyos gond azonban a romló közlekedési fegyelem. A közlekedési bűncselekmények egyébként magas száma négy, ezen belül az ittas vezetők száma két százalékkal nőtt. A szabálysértési feljelentések száma két százalékkal csökkent, azonban hét százalékkal több az elzárással is sújtható, tehát a társadalomra fokozott veszélyt jelentő szabálysértés. Az utolsó félév javuló tendenciája ellenére sem vagyunk elégedettek. A rendőrségi hatáskörbe tartozó jogsértések évente elérik a harmincezres nagyságrendet. A fejlődés ellenére sok a gondunk, néhányat már emlegettünk is. Jó lenne hallani azokról a problémákról, amelyekről a lakosok mostanában sokat beszélnek: míg egyik oldalon sok az áldozatvállaló, önzetlen, a közösségért fáradozó ember, a másik oldalon gyarapszik a csak az anyagiakkal törődök száma, bontják a fegyelmet, dézsmálják a társadalmi tulajdont. Az egészhez képest elenyésző a számuk, de tetteiknek nagy a hatása. KRASZNAI LAJOS: A megyei pártértekezletre készülve azt tapasztaltuk, hogy az egyéni és a csoportos beszélgetések során szinte mindenki foglalkozott ezekkel a kérdésekkel Gazdasági vívmányaink féltése vezeti az embereket, a társadalmi munka megszokott közösségformáló, értéket egyaránt teremtő erejét kívánják megőrizni, amikor e gondokról nyíltan beszélnek. Bíznak a pártban s élnek demokratikus jogaikkal, amikor bírálják a szocialista viszonyoktól idegen jelenségeket. örülünk a bírálatoknak, mert a gazda felelőssége csendül ki a szavakból, s az a bizalom, hogy a megoldást a párttól várják. Akik gondjainkat megfogalmazzák, nemcsak elmondják véleményüket, hanem részt is vesznek a munkában, sokat vállalnak a közös terhekből. Bármikor számíthattunk a lakosság támogatására, ha kórházat, óvodát, iskolát, művelődési házat építettünk. Korosztályra és nemre való tekintet nélkül mindenki segített társadalmi munkával. Éppen ezért kétszeresen figyelünk szavukra. DR. MONDOK PÁL: A hatodik ötéves terv során eddig 4,4 milliárd forint volt a társadalmi munka értéke. Az elmúlt másfél évtizedben több mint százezer új lakás épült, ennek kilencven százaléka hagyományos, magánerős formában. A lakásépítési ütem ma is kedvező a megyében, mintegy kilencezer lakás építése van folyamatban. Tízezer telek vár rendezésre, hogy alkalmas legyen lakásépítésre. Az egészséges ivóvízzel való ellátás mindig kiemelt program volt. Jelenleg a lakosság hetven százaléka jut vezetékes ivóvízhez. Az állampolgárok anyagilag is támogatták a program megvalósulását. A környezet védelme szintén közös ügy. Gyermekintézményeink fejlesztése a társadalom nagyarányú közreműködése nélkül nem valósulhatott volna meg. A három ötéves terv során kétezer általános iskolai tanterem épült fel. KRASZNAI LAJOS: Az elmúlt hetekben sok lakos mondhatta el véleményét a megye fejlesztésének hosszú távú elképzeléseiről. A kormány elé, majd az országgyűlés elé kerülő településfejlesztési és agglomerációfejlesztési koncepció része az ország fejlesztési tervének. Mi a fővárossal közösen készítettük el az agglomeráció fejlesztési tervét, hiszen Budapest és a fővárost körülvevő gyűrű fejlődése elválaszthatatlan egymástól. A távlati elképzelésekben is első helyen szerepel a lakáskérdés megoldása, a csatornázás s mindaz, ami közvetlenül befolyásolja az állampolgárok jobb életét. E tervekben is megfogalmaztuk: a lakosok társadalmi hozzájárulása nélkül a legszebb elképzelések sem valósulnak meg, össze kell egyeztetnünk a nehezedő viszonyok közepette is az egyéni és a társadalmi érdeket. DR. ILCSIK SÁNDOR: Előbb szó volt az anyagiasságról, arról, hogy vannak, akik mindent pénzzel mérnek, ügyeskednek. Véleményem szerint elsősorban a társadalmi megítélésnek kellene egyértelműbbnek, kategorikusabbnak lennie. S abban is szükséges a szemléletváltozás, hogy a társadalmi tulajdon megsértőit legalább úgy ítéljék el, mint akik a személyi tulajdonban tesznek kárt. Számos bűncselekményt meg lehetne előzni akkor is, ha az emberek jobban őriznék az értékeket. Az elkövetett bűncselekmények felderítése és az elkövető gyors elfogása is a bűnmegelőzés körébe tartozik. A hatékony felderítés alapfeltétele rendőri állományunk magas szintű szakmai, politikai felkészültsége. A rendőrök jelentős része tanul, képezi magát. Közvetlen a munkakapcsolatunk a Budapesti Rendőr-főkapitánysággal, éppen Pest megye sajátosságára való tekintettel. Számos felderített eset bizonyította már, milyen értékes az összehangolt munka. — Önök röviden bemutatták Pest megye dolgozóinak életét. Amikor a felszabadulás 40. évfordulóján összegezzük sikereinket, úgy érzem, elégedettek lehetünk. A hétköznapi tettek formálták Pest megyét és alakítják tovább történelmét. Ennek irányát fogalmazza meg a XIII. pártkongresszus. KRASZNAI LAJOS: A pártélet, a pártmunka a párt XII. kongresszusa határozatának szellemében fejlődött a megyében. Az új kongresszusra, a megyei pártértekezletre készülve összegyűjtött tapasztalatok azt igazolják, hogy érvényesült a párt vezető szerepe, a testületi irányítás. A továbblépés fontos eleme volt a párt munkamódszerének, munkastílusának fejlődése. A gazdaságirányítási rendszer továbbfejlesztésével azonban ismét napirendre kerülnek a módszerek és ez igen nagy feladatot jelent. Finomításokat követel például az önállóság kiterjesztésében, a kádermunkában. Ehhez a gondolkodási módnak is változni kell. A kongresszusi felkészülés időszakában tehát a pártmunkások egész serege vizsgázik politikai érzékből, megújulási képességből. Másrészt viszont szorosan összefügg a testületi irányítás hatékonyságával a pártélet demokratizmusa, annak tartalmasabbá tétele, mely kihat az egész társadalom fejlődésére. A társadalmi fejlődés folyamata mindig újabb követelményeket támaszt, s ezeknek is meg kell felelni. Kerekasztal-beszélgetés »Z IN ft KÖDEIM - PEST MEEK dEM