Magyar Rendőr, 1987. január-június (41. évfolyam, 1-26. szám)
1987-05-23 / 21. szám
HATÉKONY MUNKA A közelmúltban tartották meg éves tanácskozásukat baján a Mészáros Lázár Helyőrségi Művelődési Házban a rendőrkapitányság önkéntes rendőri csoportvezetői. A tanácskozáson részt vett dr. Fehér Géza vezérőrnagy, a Bács- Kiskun Megyei Rendőr-főkapitányság vezetője is. A megjelenteket dr. Tóth Ferenc őrnagy, kapitányságvezető üdvözölte, majd Fercsák Márton őrnagy számolt be az önkéntes rendőri csoportok elmúlt évi munkájáról. Elmondta többek között, hogy Baján és környékén már több mint hétszáz önkéntes rendőr segíti a kapitányság munkáját. Hat bűncselekmény elkövetőjét érték tetten, 24 bűncselekményről és 1469 szabálysértésről adtak jelzést. Nagy szükség volt segítségükre, mert az elmúlt évben elszaporodtak Baján és környékén a járműlopások és a járműben vagy járművön hagyott dolgok eltulajdonításával elkövetett tulajdon elleni cselekmények, továbbá a zsebtolvajlások. A megkárosítottak közül gondatlanságukkal sokan maguk kínálták az alkalmat a tolvajoknak. A bűncselemények és más jogsértések megelőzése érdekében a rendőri szervek széles körű propagandamunkát is folytatnak. A speciálisan képzett önként a rendőrök ebben is segítségére vannak a testületnek. A beszámoló megállapította, hogy nőtt az önkéntes rendőrök tekintélye és megbecsülése a lakosság körében és a munkahelyi kollektívákban is. Elhangzott továbbá, hogy az elmúlt évben 130 belügyi kitüntetett és jutalmazott mellett megközelítően ugyanennyien részesültek elismerésben önkéntes rendőri tevékenységükért munkahelyi vezetőiktől. A beszámolót hozzászólások követték. A felszólalók az eredmények mellett a gondokkal, problémákkal is foglalkoztak. Elmondták, hogy véleményük szerint hogyan lehetne még hatékonyabb a szolgálat ellátása. Felszólalt dr. Fehér Géza vezérőrnagy, megyei főkapitány is, aki tolmácsolta a tanácskozás résztvevőinek a főkapitányság párt- és szakmai vezetése üdvözletét, majd többek között elmondta, hogy az önkéntes rendőri állomány munkájának is köszönhető, hogy az utóbbi időben nem történtek a lakosság széles rétegeit foglalkoztató, a közvéleményt nyugtalanító bűncselekmények a területen. Elismerését fejezte ki a hatékony munkáért, egyúttal kérte a megjelenteket, hogy a jövőben is segítsék — ha lehet, még szervezettebben — a rendőri tevékenységet. Ezt követően a főkapitány a belügyminiszter megbízásából kitüntetéseket adott át Több mint százötvenen kaptak elismerést abból az alkalomból, hogy hosszú idő óta becsülettel végzik önként vállalt társadalmi munkájukat. Ez alkalommal több vállalati vezető is jutalmat adott át a kiemelkedő önkéntes rendőri tevékenységet végző dolgozóknak. PECHTLER FERENC A mezőgazdasági termelőszövetkezetek területi szövetségeinek ellenőrzési irodái mintegy száz közös gazdaságban tájékozódtak az állóeszközök bérbeadásáról, a bérleti üzemeltetések helyzetéről. A tapasztalatok összegzését, a teendőkre vonatkozó ajánlásokat a szakminiszter és a TOT elnöke megküldte a gazdálkodó szervezeteknek. — Mi tette időszerűvé az országos vizsgálódást? — erről kértünk tájékoztatást a BM Országos Rendőr-főkapitányság népgazdaság- és társadalmi tulajdonvédelmi osztályán Jávorszky József őrnagytól. — Elöljáróban a gazdasági háttér érdemel említést — válaszolja a szakvonalvezető. — Nevezetesen az a tény, hogy az elmúlt években a termelőszövetkezetek fokozatosan romló pénzügyi viszonyok közé kerültek. Tavaly az 1260 szövetkezetből 129 zárt veszteséggel, további 330 üzemben pedig a mérleg szerinti eredmény ötmilliónál kevesebbet mutatott. E két üzemkategória a gazdaságok 36 százaléka, s ezek a gazdaságok mostanság minimális tartalékokkal rendelkeznek. Ilyen körülmények között elsőrangú követelmény a gazdálkodás jövedelmezőbbé tétele, a fizetőképesség javítása, lehetőleg az önerőből való talpraállás, illetve fennmaradás. E törekvés sok helyen azzal is együtt jár, hogy a nagyüzemi módszerekkel nehezen, gazdaságtalanul működtethető, vagy már egyáltalán nem jövedelmező, sok esetben amortizálódott termelési eszközöket bérbeadással előnyösen hasznosítják. A bérbevevő egyaránt lehet szocialista szervezet vagy magánszemély, ám a fő szempont, hogy a bérbeadásnál messzemenően figyelembe vegyék a nagyüzem érdekeit és a dolgozók véleményét. Mindez jól szolgálja a gazdaságpolitikai célok megvalósításait, a gazdasági környezet változásaihoz való rugalmas alkalmazkodást. Gondolom, ez egyben válasz is a bevezető kérdésre, a vizsgálódás okára és aktualitására. Szabályozzák-e valamilyen rendelkezések a mezőgazdasági szövetkezetek termelőeszközeinek bérbeadását? — Kötelező előírások nincsenek, de nem is szükségesek. Külön jogszabály kiadását a szórványosan előforduló szélsőséges esetek sem indokolják. Igaz, néhány mezőgazdasági nagyüzemben mi is tapasztaltuk, hogy olyan nagyságrendben és olyan jelentős értékben kötöttek kívül álló magánszemélyekkel bérleti szerződést, amely nyomán egyrészt a szocialista termelési eszközök nagyobb arányban kerültek a közösből, másrészt a szemfüles vállalkozók gyakorlatilag a saját vagyonuk kockázata nélkül a kistermelői kereteket jóval meghaladó termelési feltételekhez, jövedelemszerzési lehetőségekhez jutottak. Egyes nagyüzemi vezetők és hozzátartozóik az állóeszközök bérbevételével a háztáji kereteket lényege ESZKÖZÖVÚ SZERZŐDÉSEK ben túllépő vállalkozást alakítottak ki. Könnyen elképzelhető, hogy az adott, környezetben milyen kedvezőtlen társadalmi megítélést váltottak ki az ilyen kirívó esetek — vetjük közbe. — Valóban, negatív vélemények kísérték az ilyen jellegű szerződéseket. Éppen ezért vagyonvédelmi szempontból is messzemenően egyetértünk azzal, hogy a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium és a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa fokozott figyelemmel kíséri a szerződéskötések körülményeit. A mezőgazdasági állóeszközök bérbeadásának feltételeiről szóló együttes ajánlás hangsúlyozza: ez a megoldás üzemi, ágazati és népgazdasági szempontból egyaránt hasznos. — Beszélgetésünk során eddig kizárólag a termelőszövetkezetekről esett szó. Az állami gazdaságok is érdekeltek a kihasználatlan állóeszközök bérbeadásában? — Természetesen éppen úgy, mint a termelőszövetkezetek. A bérleti jogviszonyt megelőzően az állami gazdaságokban is minden esetben célszerű vizsgálni a belső vállalkozású hasznosítás lehetőségét. Ha erre nem találnak járható utat, elsőként ajánlatos szabályzatban rögzíteni a bérbeadás és az elszámolás főbb elveit. Ez azt is tartalmazza, hogy milyen épületek, erő- és munkagépek, gépjárművek, állatállomány, ültetvény, növényház, termőföld hasznosítható, s kinek a jogkörébe tartozik azok bérbeadása. — Érvényesül valamilyen elsőbbségi előny a bérbevevők kiválasztásánál? — Elsősorban a mezőgazdasági nagyüzemek tagjai, alkalmazottai körében ajánlja a MÉM és a TOT a bérleti szerződés kötését, és csak ezt követően terjesszék ki a kívülállókra. A hasznosítás nyílt és demokratikus voltát szavatolja, ha minden esetben pályázatot hirdetnek a bérbeadásra, s ennek felfeltételeit a tagokkal, alkalmazottakkal megismertetik. Fontos követelmény — húzza alá beszélgetőpartnerünk —, hogy változatlanul gondoskodjanak a vezetők a bérletbe adott, de továbbra is a közös vagyonhoz tartozó eszközök értékóvásáról. A szerződés lényeges pontja az a kikötés, amely szerint a bérbeadó állagvédelem feletti ellenőrzése korlátlan. Helyes, ha az esetleges károk bekövetkezésére számítva előírják a kötelező biztosítást, vagy óvadékot, jelzálogot kötnek ki. Ha több bérlő együttesen szerződik, indokolt részletesen meghatározni a felelősségük módját és mértékét A körültekintően szerkesztett bérleti szerződés az adózási kötelezettséget, a működtetéssel kapcsolatos szakmai, hatósági előírásokat, a felújításokat és a műszaki karbantartásokat is tartalmazza, éppen a törvényesség és az értékvédelem megnyugtató biztosítására. A mezőgazdasági termelőszövetkezetek területi, szövetségeinek ellenőrző irodái a száz közös gazdaság döntő többségénél megállapították, hogy az állóeszközök ily módon való hasznosítása megfelelő keretek között, a szövetkezeti ellenőrzés erősítésével jól beilleszthető a sokszínű vállalkozási rendszerek sorába. Bátran élhetnek tehát az állami gazdaságok és a termelőszövetkezetek a mezőgazdasági állóeszközök bérbeadásával, ám célszerű, ha magukévá teszik a MÉM és a TOT együttes ajánlását. Ebben nem utolsósorban azt is, hogy az ellenőrzési bizottságok felveszik munkaprogramjukba a szerződések feltételeinek és teljesítésének állandó figyelemmel kísérését — mondja végül Jávorszky József őrnagy. SZERGÉNYI PÁL RENDEZVÉNYSOROZAT Hagyományteremtő kezdeményezésként állambiztonsági napot rendeztek a Rendőrtiszti Főiskolán, amelyet dr. Gergely Attila ezredes, tanszékvezető nyitott meg. A Rendőrtiszti Főiskola nappali tagozatos állambiztonsági szakos hallgatói, a meghívott vendégek, a szaktanszék tanárai nagy érdeklődéssel hallgatták meg dr. Rédei Miklós vezérőrnagy, főcsoportfőnök-helyettes tájékoztatóját, amelyben a közelmúltban tartott országos parancsnoki értekezleten elhangzottak alapján vázolta az állam- és közbiztonság időszerű kérdéseit, az aktuális belügyi feladatokat. Ezt követően V. A. Urzsumov ezredes, a Szovjetunió magyarországi képviseletének tagja tartott előadást, a nemzetközi helyzet enyhülési folyamatait befolyásoló szovjet békekezdeményezésekről. A rendezvényen köszöntötték a 79. születésnapját ünneplő Kovács István nyugállományú rendőr alezredest, aki a közelmúltban tett felajánlást azok jutalmazására, akik e szakon évente® a legjobb tanulmányi eredményeket érik el. Ebből az alkalomból a főiskola emblémájával ellátott emlékplakettet adtak át neki a Rendőrtiszti Főiskola parancsnoksága és pártbizottsága nevében, majd ezt követően az állambiztonsági szakon tanuló hallgatók nevében Balázsné Farkasinszky Ágnes III. évfolyamos hallgató mondott meleg hangú köszönetet Kovács Istvánnak. Kovács István ezután a nemzetközi munkásmozgalomban több évtizeden át kifejtett tevékenységéről, a belügyi szolgálata idején szerzett tapasztalatairól, e szakterületen végzett munka nehézségeiről, szépségeiről adott számot. Általános tetszést váltott ki, nagy derültséget okozott valamennyi résztvevő részéről a színjátszó kör A tanszék egy rossz napja címmel megtartott előadása. A humor és a paródia eszközeivel mutatták be, hogyan látják a hallgatók a tanszék tanárait jobb és rosszabb napjaikon. Az állambiztonsági nap játékos, vidám elmebajnoksággal ért véget, amelyen a hallgatók bebizonyították, hogy jól értik és alkalmazzák a főiskolán elsajátított ismereteket. DR. POLONYI GYULA rendőr alezredes (Fotó: Virágh Gyula) Dr. Rédei Miklós vezérőrnagy tartott előadást 79. születésnapján köszöntötték Kovács Istvánt