Magyar Rendőr, 1987. január-június (41. évfolyam, 1-26. szám)

1987-05-23 / 21. szám

HATÉKONY MUNKA A közelmúltban tartották meg éves tanácskozásukat ba­ján a Mészáros Lázár Helyőrségi Művelődési Házban a rendőrkapitányság önkéntes rendőri csoportvezetői. A ta­nácskozáson részt vett dr. Fehér Géza vezérőrnagy, a Bács- Kiskun Megyei Rendőr-főkapitányság vezetője is. A meg­jelenteket dr. Tóth Ferenc őrnagy, kapitányságvezető üd­vözölte, majd Fercsák Márton őrnagy számolt be az ön­­kéntes rendőri csoportok elmúlt évi munkájáról. Elmondta többek között, hogy Baján és környékén már több mint hétszáz önkéntes rendőr segíti a kapitányság munkáját. Hat bűncselekmény elkövetőjét érték tetten, 24 bűncselek­ményről és 1469 szabálysértésről adtak jelzést. Nagy szük­ség volt segítségükre, mert az elmúlt évben elszaporod­tak Baján és környékén a járműlopások és a járműben vagy járművön hagyott dolgok eltulajdonításával elkövetett tulajdon elleni cselekmények, továbbá a zsebtolvajlások. A megkárosítottak közül gondatlanságukkal sokan maguk kí­nálták az alkalmat a tolvajoknak. A bűncselemények és más jogsértések megelőzése érde­kében a rendőri szervek széles körű propagandamunkát is folytatnak. A speciálisan képzett önként a rendőrök ebben is segítségére vannak a testületnek. A beszámoló megállapította, hogy nőtt az önkéntes rend­őrök tekintélye és megbecsülése a lakosság körében és a munkahelyi kollektívákban is. Elhangzott továbbá, hogy az elmúlt évben 130 belügyi ki­tüntetett és jutalmazott mellett megközelítően ugyanennyien részesültek elismerésben ön­kéntes rendőri tevékenységükért munkahelyi vezetőiktől. A beszámolót hozzászólások követték. A felszólalók az eredmények mellett a gondokkal, problémákkal is foglal­koztak. Elmondták, hogy véleményük szerint hogyan lehet­ne még hatékonyabb a szolgálat ellátása. Felszólalt dr. Fe­hér Géza vezérőrnagy, megyei főkapitány is, aki tolmácsol­ta a tanácskozás résztvevőinek a főkapitányság párt- és szakmai vezetése üdvözletét, majd többek között el­mondta, hogy az önkéntes rendőri állomány munkájának is köszönhető, hogy az utóbbi időben nem történtek a lakos­ság széles rétegeit foglalkoztató, a közvéleményt nyugtala­nító bűncselekmények a területen. Elismerését fejezte ki a hatékony munkáért, egyúttal kérte a megjelenteket, hogy a jövőben is segítsék — ha lehet, még szervezettebben — a rendőri tevékenységet. Ezt követően a főkapitány a belügyminiszter megbízásá­ból kitüntetéseket adott át Több mint százötvenen kaptak elismerést abból az alkalomból, hogy hosszú idő óta becsü­lettel végzik önként vállalt társadalmi munkájukat. Ez al­kalommal több vállalati vezető is jutalmat adott át a ki­emelkedő önkéntes rendőri tevékenységet végző dolgozóknak. PECHTLER FERENC A mezőgazdasági terme­lőszövetkezetek területi szövetségeinek ellenőrzési irodái mintegy száz közös gazdaságban tájékozódtak az állóeszközök bérbeadá­sáról, a bérleti üzemelte­tések helyzetéről. A ta­pasztalatok összegzését, a teendőkre vonatkozó aján­lásokat a szakminiszter és a TOT elnöke megküldte a gazdálkodó szervezeteknek. — Mi tette időszerűvé az országos vizsgálódást? — erről kértünk tájé­koztatást a BM Országos Rendőr-főkapitányság nép­gazdaság- és társadalmi tu­lajdon­védelmi osztályán Jávorszky József őrnagy­tól. — Elöljáróban a gazda­sági háttér érdemel emlí­tést — válaszolja a szak­­vonalvezető. — Nevezete­sen az a tény, hogy az el­múlt években a termelő­­szövetkezetek fokozatosan romló pénzügyi viszonyok közé kerültek. Tavaly az 1260 szövetkezetből 129 zárt veszteséggel, további 330 üzemben pedig a mér­leg szerinti eredmény öt­milliónál kevesebbet mu­tatott. E két üzemkategó­ria a gazdaságok 36 szá­zaléka, s ezek a gazdasá­gok mostanság minimális tartalékokkal rendelkez­nek. Ilyen körülmények kö­zött elsőrangú követel­mény a gazdálkodás jöve­delmezőbbé tétele, a fize­tőképesség javítása, lehető­leg az önerőből való talp­­raállás, illetve fennmara­dás. E törekvés sok he­lyen azzal is együtt jár, hogy a nagyüzemi mód­szerekkel nehezen, gazda­ságtalanul működtethető, vagy már egyáltalán nem jövedelmező, sok esetben amortizálódott termelési eszközöket bérbeadással előnyösen hasznosítják. A bérbevevő egyaránt lehet szocialista szervezet vagy magánszemély, ám a fő szempont, hogy a bérbe­adásnál messzemenően fi­gyelembe vegyék a nagy­üzem érdekeit és a dolgo­zók véleményét. Mindez jól szolgálja a gazdaságpo­litikai célok megvalósításait, a gazdasági környezet vál­tozásaihoz való rugalmas alkalmazkodást. Gondolom, ez egyben válasz is a be­vezető kérdésre, a vizsgá­lódás okára és aktualitá­sára.­­ Szabályozzák-e vala­milyen rendelkezések a mezőgazdasági szövetkeze­tek termelőeszközeinek bérbeadását? — Kötelező előírások nincsenek, de nem is szük­ségesek. Külön jogszabály kiadását a szórványosan előforduló szélsőséges ese­tek sem indokolják. Igaz, néhány mezőgazdasági nagyüzemben mi is tapasz­taltuk, hogy olyan nagy­ságrendben és olyan jelen­tős értékben kötöttek kí­vül álló magánszemélyek­kel bérleti szerződést, amely nyomán egyrészt a szocialista termelési esz­közök nagyobb arányban kerültek­­ a közös­ből, másrészt a szem­füles vállalkozók gyakorla­tilag a saját vagyonuk kockázata nélkül a kister­melői kereteket jóval meg­haladó termelési feltéte­lekhez, jövedelemszerzési lehetőségekhez jutottak. Egyes nagyüzemi vezetők és hozzátartozóik az álló­eszközök bérbevételével a háztáji kereteket lényege­ ESZKÖZÖVÚ SZERZŐDÉSEK­ ben túllépő vállalkozást alakítottak ki.­­ Könnyen elképzelhe­tő, hogy az adott, környe­zetben milyen kedvezőtlen társadalmi megítélést vál­tottak ki az ilyen kirívó esetek — vetjük közbe. — Valóban, negatív vé­lemények kísérték az ilyen jellegű szerződéseket. Ép­pen ezért vagyonvédelmi szempontból is messzeme­nően egyetértünk azzal, hogy a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Miniszté­rium és a Termelőszö­vetkezetek Országos Taná­csa fokozott figyelemmel kíséri a szerződéskötések körülményeit. A mezőgaz­dasági állóeszközök bérbe­adásának feltételeiről szóló együttes ajánlás hangsú­lyozza: ez a megoldás üze­mi, ágazati és népgazdasá­gi szempontból egyaránt hasznos. — Beszélgetésünk során eddig kizárólag a termelő­­szövetkezetekről esett szó. Az állami gazdaságok is érdekeltek a kihasználat­lan állóeszközök bérbeadá­sában? — Természetesen éppen úgy, mint a termelőszövet­kezetek. A bérleti jogvi­szonyt megelőzően az ál­lami gazdaságokban is minden esetben célszerű vizsgálni a belső vállalko­­zású hasznosítás lehetősé­gét. Ha erre nem találnak járható utat, elsőként ajánlatos szabályzatban rögzíteni a bérbeadás és az elszámolás főbb elveit. Ez azt is tartalmazza, hogy milyen épületek, erő- és munkagépek, gépjárművek, állatállomány, ültetvény, növényház, termőföld hasznosítható, s kinek a jogkörébe tartozik azok bérbeadása. — Érvényesül valami­lyen elsőbbségi előny a bérbevevők kiválasztásá­nál? — Elsősorban a mező­­gazdasági nagyüzemek tag­jai, alkalmazottai körében ajánlja a MÉM és a TOT a bérleti szerződés kötését, és csak ezt követően ter­jesszék ki a kívülállókra. A hasznosítás nyílt és de­mokratikus voltát szava­tolja, ha minden esetben pályázatot hirdetnek a bérbeadásra, s ennek fel­feltételeit a tagokkal, al­kalmazottakkal megismer­tetik. Fontos követelmény — húzza alá beszélgetőpart­nerünk —, hogy változat­lanul gondoskodjanak a vezetők a bérletbe adott, de továbbra is a közös va­gyonhoz tartozó eszközök értékóvásáról. A szerző­dés lényeges pontja az a kikötés, amely szerint a bérbeadó állagvédelem fe­letti ellenőrzése korlátlan. Helyes, ha az esetleges ká­rok bekövetkezésére szá­mítva előírják a kötelező biztosítást, vagy óvadékot, jelzálogot kötnek ki. Ha több bérlő együttesen szer­ződik, indokolt részletesen meghatározni a felelőssé­gük módját és mértékét A körültekintően szerkesztett bérleti szerződés az adózá­si kötelezettséget, a mű­ködtetéssel kapcsolatos szakmai, hatósági előírá­sokat, a felújításokat és a műszaki karbantartásokat is tartalmazza, éppen a törvényesség és az érték­védelem megnyugtató biz­tosítására. A mezőgazdasági terme­lőszövetkezetek területi, szövetségeinek ellenőrző irodái a száz közös gazda­ság döntő többségénél megállapították, hogy az állóeszközök ily módon való hasznosítása megfele­lő keretek között, a szö­vetkezeti ellenőrzés erősí­tésével jól beilleszthető a sokszínű vállalkozási rend­szerek sorába. Bátran él­hetnek tehát az állami gazdaságok és a termelő­­szövetkezetek a mezőgaz­dasági állóeszközök bérbe­adásával, ám célszerű, ha magukévá teszik a MÉM és a TOT együttes aján­lását. Ebben nem utolsó­sorban azt is, hogy az el­lenőrzési bizottságok fel­veszik munkaprogramjuk­ba a szerződések feltételei­nek és teljesítésének állan­dó figyelemmel kísérését — mondja végül Jávorszky József őrnagy. SZERGÉNYI PÁL RENDEZVÉNYSOROZAT Hagyományteremtő kezdeményezés­ként állambiztonsági napot rendeztek a Rendőrtiszti Főiskolán, amelyet dr. Gergely Attila ezredes, tanszékvezető nyitott meg. A Rendőrtiszti Főiskola nappali ta­gozatos állambiztonsági szakos hall­gatói, a meghívott vendégek, a szak­tanszék tanárai nagy érdeklődéssel hallgatták meg dr. Rédei Miklós ve­zérőrnagy, főcsoportfőnök-helyettes tájékoztatóját, amelyben a közelmúlt­ban tartott országos parancsnoki érte­kezleten elhangzottak alapján vázolta az állam- és közbiztonság időszerű kér­déseit, az aktuális belügyi feladatokat. Ezt követően V. A. Urzsumov ez­redes, a Szovjetunió magyarországi képviseletének tagja tartott előadást, a nemzetközi helyzet enyhülési folya­matait befolyásoló szovjet békekezde­­ményezések­ről. A rendezvényen köszöntötték a 79. születésnapját ünneplő Kovács István nyugállományú rendőr alezredest, aki a közelmúltban tet­t felajánlást azok jutalmazására, akik e szakon évente® a legjobb tanulmányi eredményeket érik el. Ebből az alkalomból a főis­kola emblémájával ellátott emlékpla­kettet adtak át neki a Rendőrtiszti Főiskola parancsnoksága és pártbi­zottsága nevében, majd ezt követően az állambiztonsági szakon tanuló hall­gatók nevében Balázsné Farkasinszky Ágnes III. évfolyamos hallgató mon­dott meleg hangú köszönetet Kovács Istvánnak. Kovács István ezután a nemzetközi munkásmozgalomban több évtizeden át kifejtett tevékenységéről, a belügyi szolgálata idején szerzett tapasztala­tairól, e szakterületen végzett munka nehézségeiről, szépségeiről adott szá­mot. Általános tetszést váltott ki, nagy derültséget okozott valamennyi részt­vevő részéről a színjátszó kör A tan­szék egy rossz napja címmel megtar­tott előadása. A humor és a paródia eszközeivel mutatták be, hogyan lát­ják a hallgatók a tanszék tanárait jobb és rosszabb napjaikon. Az állambiztonsági nap játékos, vi­dám elmebajnoksággal ért véget, ame­lyen a hallgatók bebizonyították, hogy jól értik és alkalmazzák a főiskolán elsajátított ismereteket. DR. POLONYI GYULA rendőr alezredes (Fotó: Virágh Gyula) Dr. Rédei Miklós vezérőrnagy tartott előadást 79. születésnapján köszöntötték Kovács Istvánt

Next