Magyar Rendőr, 1988. január-június (42. évfolyam, 1-26. szám)

1988-01-02 / 1. szám

Al KORMÁNYZATI MUNKA SZERVEZETI KERETEINEK KORSZERŰSÍTÉSE Az Országgyűlés téli ülésszakának első napján, december 16-án tárgyalták meg a Magyar Népköztársaság minisztériumainak felsorolásáról szóló törvényjavaslatot. A kormányzati munka korszerűsítésének folya­matába illeszkedő szervezeti változtatásokat Grósz Károly, a Minisztertanács elnöke in­dokolta meg előadói beszédében. Az Ország­­gyűlés ezután zárt ülésen döntött személyi kérdésekben, majd plenáris üléssel folytat­ta munkáját, s a törvényhozó testület elfo­gadta a minisztériumok felsorolásáról szóló törvényt A piaci folyamatok, a bel- és külkeres­kedelem egységes irányítása érdekében az Országgyűlés döntött a Kereskedelmi Mi­nisztérium létrehozásáról. Ennek következ­tében megszűnik a Belkereskedelmi Minisz­térium, valamint a Külkereskedelmi Minisz­térium. A Környezetvédelmi és Vízgazdál­kodási Minisztérium életre hívását az egy­re jelentősebb szerepet betöltő környezet­­védelmi tevékenység és­­a természeti erő­forrásokkal való gazdálkodás állami irányí­tásának egységesítése tette szükségessé. Az Országgyűlés e döntése az Országos Környe­zet- és Természetvédelmi Hivatal, valamint az Országos Vízügyi Hivatal megszűnésével jár együtt. Az új minisztérium felállítása lehetőséget nyújt az e két hivatal felügye­lete alatt működő területi államigazgatási szervek összevonására is. A Szociális és Egészségügyi Minisztérium megalakítására vonatkozó döntés lehetővé teszi, hogy egysé­gesebb és hatékonyabb legyen a szociálpo­litika állami irányítása, amely eddig több minisztérium és országos hatáskörű szerv feladatkörébe tartozott. A törvényhozó tes­tület — tudomásul véve a Minisztertanács tanácsi, illetve tájékoztatási hivatalának megszűnését, továbbá az Országos Társada­lombiztosítási Főigazgatóság felügyeletének változását — úgy határozott, hogy megfe­lelően módosítja a tanácsokról szóló 1971. évi, a sajtóról szóló 1986. évi törvényt és a társadalombiztosítás szervezetéről és irányí­tásáról szóló törvényerejű rendelet kapcsoló­dó előírásait. A Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti­­ Bizottságával és , a Hazafias Népfront • r rr prrio­r 1^? * o rr*­ v­iavo rrport Országos Tanácsának elnökségével egyetér­ Tésbért a ssepköztársaság filmizíció Tanácsa sze­mélyi javaslatokat terjesztett az Országgyűlés elé. Ezeket elfogadva a törvényhozó testület felmentette miniszterelnök-helyettesi tisztsé­géből Berecz Frigyest, Csehák Juditot, Hor­váth Istvánt és Maróthy Lászlót, akit felmen­tett az Országos Tervhivatal elnöki tisztségé­ből is. Egyidejűleg Berecz Frigyest ipari, Cse­hák Juditot szociális és egészségügyi, Hor­váth Istvánt belügy-, Marjai Józsefet — miniszterelnök-helyettesi tisztségének meg­hagyásával — kereskedelmi, Maróthy Lászlót környezetvédelmi és vízgazdálkodási minisz­terré választotta. Érdemeik elismerése mellett, más fontos megbízatásuk miatt mentette fel az Ország­­gyűlés Juhár Zoltán belkereskedelmi, Kapo­­lyi László ipari, Medve László egészségügyi és Medgyessy Péter pénzügyminisztert, akit egyben megválasztott a Minisztertanács el­nökhelyettesévé. Érdemei elismerésével, nyugállományba vo­nulása miatt született döntés dr. Kamara János belügy- és Veress Péter külkereske­delmi miniszter felmentéséről. Hoós Jánost a miniszteri jogállással — az Országos Tervhivatal elnökévé, Villányi Miklóst pénzügyminiszterré választotta az­­Országgyűlés.„­­ A Parlament Nándorfehérvári termében Németh Károly, az Elnöki Tanács elnöke előtt Marjai József, Medgyessy Péter, Be­recz Frigyes, Csehák Judit, Hoós János, Horváth István, Maróthy László és Villányi Miklós letette a hivatali esküt. Az esküté­telen jelen volt Kádár János, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt főtitkára, Grósz Károly, a Minisztertanács elnöke, Kállai Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának el­nöke és Katona Imre, az Elnöki Tanács titkára. Az új megbízatású kormánytagok eskütétele a Parlamentben ORSZÁGOS PARANCSNOKI ÉRTEKEZLET A BELÜGYMINISZTÉRIUMBAN A Belügyminisztériumban de­cember 17-én országos parancsnoki értkezletet tartottak, amelyen részt vettek a miniszterhelyettesek, a minisztérium szerveinek vezető képviselői, a Minisztertanács Ta­nácsi Hivatalának főosztályvezetői, az MSZMP belügyminisztériumi, a határőrségi és tanácsi hivatali bi­zottságának, a KISZ-bizottságok és a szakszervezeti bizottságok titká­rai, a párt-végrehajtó bizottságok tagjai. Az értekezlet elnöke, Földesi Jenő altábornagy, belügyminisztériumi államtitkár köszöntötte az elnökség­ben helyet foglaló Grósz Károlyt, az MSZMP Politikai Bizottságának tagját, a Minisztertanács elnökét Fejti Györgyöt, az MSZMP Központi Bizottságának titkárát, dr. Horváth Istvánt, az MSZMP KB tagját, bel­ügyminisztert, dr. Kamara Jánost az MSZMP KB tagját, Gál Ferencet, az MSZMP KB közigazgatási és adminisztratív osztályának helyettes vezetőjét, dr. Papp Lajost, a Mi­nisztertanács Tanácsi Hivatala volt vezetőjét, kormánybiztost, dr. Gál Zoltán belügyminiszter-helyettest. Az elnök ezt követően bejelentet­te, hogy az országos parancsnoki értekezlet napirendi pontja, a Mi­nisztertanács elnökének tájékozta­tója az Országgyűlés döntéseiről, a kormány munkájának korszerűsíté­séről és a Belügyminisztériumot érintő személyi változásokról. Grósz Károly, a Minisztertanács elnöke tájékoztatójának bevezető­jében szólt a kormányzati munka korszerűsítésének folyamatába il­leszkedő szervezeti változások cél­járól. Kiemelte, hogy a kormány átszervezésének alapvető célja, hogy egyszerűbb, áttekinthetőbb döntési rendszer jöjjön létre, a dön­tési rendszeren belül jobban érvé­nyesüljön a személyes felelősség, az irányítási rendszer gyorsabban, élénkebben reagáljon a társada­lomban végbemenő változásokra, nyitottabb és fogadóképesebb le­gyen az új jelenségekre. E kérdés­sel összefüggésben a Miniszterta­nács elnöke felhívta a figyelmet arra, hogy a döntésekben az egyik oldalon, illetve bizonyos területe­ken egyértelműen megmutatkozik a decentralizációs szándék, míg a másik oldalon — ott, ahol kívána­tos — erőteljesebb a centralizációs törekvés. A decentralizáció fő irá­nya a helyi igazgatás, az önigaz­gatás, a választott képviseleti szer­vek önállóságának kibontakoztatá­sát serkenti, míg a centralizációs törekvések mindenekelőtt a gazda­ságirányítás szférájában érződnek. Ez utóbbival kapcsolatban azt hangsúlyozta, hogy most, amikor kritikus helyzetben van a magyar gazdaság, gyorsan, operatívan és egyértelműen kel­l dönteni kérdé­sekben, s a gazdaságirányítás cent­ralizációja ennek a követelmény­nek felel meg.­­ Etikai kérdésnek tartottuk, hogy ne a vállalatoknál vagy a te­rületeken, a tanácsoknál kezdjük a korszerűsítésnek és az egyszerű­sítésnek a végrehajtását, hanem a legmagasabb szinten, és ezt köves­se később egy higgadt, nyugodt, de alapos elemzés nyomán a végrehaj­tás rendszerének egyszerűsítése és korszerűsítése is — mondotta Grósz Károly, aki ezek után e kérdéssel összefüggésben hangsúlyozta, hogy e törekvések részint egyszerűsítik a tanácsi irányítást, másrészt ma­gasabb szintre emelik, éppen azért, hogy a jövőben a helyi önállóságra jobban számíthassunk.­­ Ezt úgy gondoltuk megvalósít­hatónak, hogy javaslatot tettünk a Minisztertanács Tanácsi Hivatala önálló államtitkárságként való megszüntetésére. Megítélésünk sze­rint a hivatal rendkívül jelentős szerepet töltött be a tanácsok éle­tében, szervezésében, irányításában, de azzal, hogy egy minisztérium szerves része lesz — tehát nem be­leolvad, hanem szerves része lesz —, az irányítás magasabb szintre, miniszteri szintre kerül. Meggyőződésünk szerint — ta­nulva a tapasztalatokból, reagálva a kor mai igényére — ez a döntés nem a tanácsok munkájának leér­tékelését, hanem e munka rangjá­nak erősítését, az irányítás szín­vonalának emelését, javítását ered­ményezheti. Ezzel párhuzamosan — elsősorban a demokratizmus kiszé­lesítése érdekében — kezdeményez­tük a Minisztertanács Tanácsi Kol­légiuma létrehozását, amelyet a Minisztertanács elnöke vezet, amely szervezet a Minisztertanácsot mint testületet közvetlen szállal köti a helyi választott testületekhez, s most érdekfeltáró és konzultációs funkciót tölt majd be, de távlati- A BELÜGYMINISZTÉRIUM KÉPES HETILAPJA Főszerkesztő: DR. BARTA SÁNDOR; főszerkesztő-helyettes: CSONGRÁDI JÁNOS; olvasószerkesztő: OCSKAY ZOLTÁN; kép- és tördelőszerkesztő: BÍRÓ ÉVA SZERKESZTŐSÉG: Budapest, Münnich Ferenc utca 28. 1051. Kiadja a BM oktatási és közművelődési csoportfőnöksége. Felelős kiadó: VÁRY MIKLÓS. LEVÉLCÍM: Budapest postafiók 19, 1363. POSTAUTALVÁNY: 235-90151-1115 TELEFON: szerkesztőség: 121-710, 313-700 Lapterjesztés: 15-727 - 88,2311/20­01 Zrínyi Nyomda, Budapest Felelős vezető: VAGO SÁNDORNÉ vezérigazgató. HU ISSN 0230-129 x 2088

Next