Magyar Rendőr, 1988. január-június (42. évfolyam, 1-26. szám)
1988-01-02 / 1. szám
Al KORMÁNYZATI MUNKA SZERVEZETI KERETEINEK KORSZERŰSÍTÉSE Az Országgyűlés téli ülésszakának első napján, december 16-án tárgyalták meg a Magyar Népköztársaság minisztériumainak felsorolásáról szóló törvényjavaslatot. A kormányzati munka korszerűsítésének folyamatába illeszkedő szervezeti változtatásokat Grósz Károly, a Minisztertanács elnöke indokolta meg előadói beszédében. Az Országgyűlés ezután zárt ülésen döntött személyi kérdésekben, majd plenáris üléssel folytatta munkáját, s a törvényhozó testület elfogadta a minisztériumok felsorolásáról szóló törvényt A piaci folyamatok, a bel- és külkereskedelem egységes irányítása érdekében az Országgyűlés döntött a Kereskedelmi Minisztérium létrehozásáról. Ennek következtében megszűnik a Belkereskedelmi Minisztérium, valamint a Külkereskedelmi Minisztérium. A Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztérium életre hívását az egyre jelentősebb szerepet betöltő környezetvédelmi tevékenység ésa természeti erőforrásokkal való gazdálkodás állami irányításának egységesítése tette szükségessé. Az Országgyűlés e döntése az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal, valamint az Országos Vízügyi Hivatal megszűnésével jár együtt. Az új minisztérium felállítása lehetőséget nyújt az e két hivatal felügyelete alatt működő területi államigazgatási szervek összevonására is. A Szociális és Egészségügyi Minisztérium megalakítására vonatkozó döntés lehetővé teszi, hogy egységesebb és hatékonyabb legyen a szociálpolitika állami irányítása, amely eddig több minisztérium és országos hatáskörű szerv feladatkörébe tartozott. A törvényhozó testület — tudomásul véve a Minisztertanács tanácsi, illetve tájékoztatási hivatalának megszűnését, továbbá az Országos Társadalombiztosítási Főigazgatóság felügyeletének változását — úgy határozott, hogy megfelelően módosítja a tanácsokról szóló 1971. évi, a sajtóról szóló 1986. évi törvényt és a társadalombiztosítás szervezetéről és irányításáról szóló törvényerejű rendelet kapcsolódó előírásait. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságával és , a Hazafias Népfront • r rr prrior 1^? * o rr* viavo rrport Országos Tanácsának elnökségével egyetér Tésbért a ssepköztársaság filmizíció Tanácsa személyi javaslatokat terjesztett az Országgyűlés elé. Ezeket elfogadva a törvényhozó testület felmentette miniszterelnök-helyettesi tisztségéből Berecz Frigyest, Csehák Juditot, Horváth Istvánt és Maróthy Lászlót, akit felmentett az Országos Tervhivatal elnöki tisztségéből is. Egyidejűleg Berecz Frigyest ipari, Csehák Juditot szociális és egészségügyi, Horváth Istvánt belügy-, Marjai Józsefet — miniszterelnök-helyettesi tisztségének meghagyásával — kereskedelmi, Maróthy Lászlót környezetvédelmi és vízgazdálkodási miniszterré választotta. Érdemeik elismerése mellett, más fontos megbízatásuk miatt mentette fel az Országgyűlés Juhár Zoltán belkereskedelmi, Kapolyi László ipari, Medve László egészségügyi és Medgyessy Péter pénzügyminisztert, akit egyben megválasztott a Minisztertanács elnökhelyettesévé. Érdemei elismerésével, nyugállományba vonulása miatt született döntés dr. Kamara János belügy- és Veress Péter külkereskedelmi miniszter felmentéséről. Hoós Jánost a miniszteri jogállással — az Országos Tervhivatal elnökévé, Villányi Miklóst pénzügyminiszterré választotta azOrszággyűlés.„ A Parlament Nándorfehérvári termében Németh Károly, az Elnöki Tanács elnöke előtt Marjai József, Medgyessy Péter, Berecz Frigyes, Csehák Judit, Hoós János, Horváth István, Maróthy László és Villányi Miklós letette a hivatali esküt. Az eskütételen jelen volt Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára, Grósz Károly, a Minisztertanács elnöke, Kállai Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke és Katona Imre, az Elnöki Tanács titkára. Az új megbízatású kormánytagok eskütétele a Parlamentben ORSZÁGOS PARANCSNOKI ÉRTEKEZLET A BELÜGYMINISZTÉRIUMBAN A Belügyminisztériumban december 17-én országos parancsnoki értkezletet tartottak, amelyen részt vettek a miniszterhelyettesek, a minisztérium szerveinek vezető képviselői, a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának főosztályvezetői, az MSZMP belügyminisztériumi, a határőrségi és tanácsi hivatali bizottságának, a KISZ-bizottságok és a szakszervezeti bizottságok titkárai, a párt-végrehajtó bizottságok tagjai. Az értekezlet elnöke, Földesi Jenő altábornagy, belügyminisztériumi államtitkár köszöntötte az elnökségben helyet foglaló Grósz Károlyt, az MSZMP Politikai Bizottságának tagját, a Minisztertanács elnökét Fejti Györgyöt, az MSZMP Központi Bizottságának titkárát, dr. Horváth Istvánt, az MSZMP KB tagját, belügyminisztert, dr. Kamara Jánost az MSZMP KB tagját, Gál Ferencet, az MSZMP KB közigazgatási és adminisztratív osztályának helyettes vezetőjét, dr. Papp Lajost, a Minisztertanács Tanácsi Hivatala volt vezetőjét, kormánybiztost, dr. Gál Zoltán belügyminiszter-helyettest. Az elnök ezt követően bejelentette, hogy az országos parancsnoki értekezlet napirendi pontja, a Minisztertanács elnökének tájékoztatója az Országgyűlés döntéseiről, a kormány munkájának korszerűsítéséről és a Belügyminisztériumot érintő személyi változásokról. Grósz Károly, a Minisztertanács elnöke tájékoztatójának bevezetőjében szólt a kormányzati munka korszerűsítésének folyamatába illeszkedő szervezeti változások céljáról. Kiemelte, hogy a kormány átszervezésének alapvető célja, hogy egyszerűbb, áttekinthetőbb döntési rendszer jöjjön létre, a döntési rendszeren belül jobban érvényesüljön a személyes felelősség, az irányítási rendszer gyorsabban, élénkebben reagáljon a társadalomban végbemenő változásokra, nyitottabb és fogadóképesebb legyen az új jelenségekre. E kérdéssel összefüggésben a Minisztertanács elnöke felhívta a figyelmet arra, hogy a döntésekben az egyik oldalon, illetve bizonyos területeken egyértelműen megmutatkozik a decentralizációs szándék, míg a másik oldalon — ott, ahol kívánatos — erőteljesebb a centralizációs törekvés. A decentralizáció fő iránya a helyi igazgatás, az önigazgatás, a választott képviseleti szervek önállóságának kibontakoztatását serkenti, míg a centralizációs törekvések mindenekelőtt a gazdaságirányítás szférájában érződnek. Ez utóbbival kapcsolatban azt hangsúlyozta, hogy most, amikor kritikus helyzetben van a magyar gazdaság, gyorsan, operatívan és egyértelműen kell dönteni kérdésekben, s a gazdaságirányítás centralizációja ennek a követelménynek felel meg. Etikai kérdésnek tartottuk, hogy ne a vállalatoknál vagy a területeken, a tanácsoknál kezdjük a korszerűsítésnek és az egyszerűsítésnek a végrehajtását, hanem a legmagasabb szinten, és ezt kövesse később egy higgadt, nyugodt, de alapos elemzés nyomán a végrehajtás rendszerének egyszerűsítése és korszerűsítése is — mondotta Grósz Károly, aki ezek után e kérdéssel összefüggésben hangsúlyozta, hogy e törekvések részint egyszerűsítik a tanácsi irányítást, másrészt magasabb szintre emelik, éppen azért, hogy a jövőben a helyi önállóságra jobban számíthassunk. Ezt úgy gondoltuk megvalósíthatónak, hogy javaslatot tettünk a Minisztertanács Tanácsi Hivatala önálló államtitkárságként való megszüntetésére. Megítélésünk szerint a hivatal rendkívül jelentős szerepet töltött be a tanácsok életében, szervezésében, irányításában, de azzal, hogy egy minisztérium szerves része lesz — tehát nem beleolvad, hanem szerves része lesz —, az irányítás magasabb szintre, miniszteri szintre kerül. Meggyőződésünk szerint — tanulva a tapasztalatokból, reagálva a kor mai igényére — ez a döntés nem a tanácsok munkájának leértékelését, hanem e munka rangjának erősítését, az irányítás színvonalának emelését, javítását eredményezheti. Ezzel párhuzamosan — elsősorban a demokratizmus kiszélesítése érdekében — kezdeményeztük a Minisztertanács Tanácsi Kollégiuma létrehozását, amelyet a Minisztertanács elnöke vezet, amely szervezet a Minisztertanácsot mint testületet közvetlen szállal köti a helyi választott testületekhez, s most érdekfeltáró és konzultációs funkciót tölt majd be, de távlati- A BELÜGYMINISZTÉRIUM KÉPES HETILAPJA Főszerkesztő: DR. BARTA SÁNDOR; főszerkesztő-helyettes: CSONGRÁDI JÁNOS; olvasószerkesztő: OCSKAY ZOLTÁN; kép- és tördelőszerkesztő: BÍRÓ ÉVA SZERKESZTŐSÉG: Budapest, Münnich Ferenc utca 28. 1051. Kiadja a BM oktatási és közművelődési csoportfőnöksége. Felelős kiadó: VÁRY MIKLÓS. LEVÉLCÍM: Budapest postafiók 19, 1363. POSTAUTALVÁNY: 235-90151-1115 TELEFON: szerkesztőség: 121-710, 313-700 Lapterjesztés: 15-727 - 88,2311/2001 Zrínyi Nyomda, Budapest Felelős vezető: VAGO SÁNDORNÉ vezérigazgató. HU ISSN 0230-129 x 2088