Magyar Repülés, 1948 (1. évfolyam, 1-15. szám)

1948-11-25 / 15. szám

PILÓTA bátjuk, hogy az egyik áramvonal kö­zépen éri a szelvényt és az (elméletileg) megsemmisül. Ez az úgynevezett neut­rális, semleges szál. Ettől a neutrális száltól, mintegy választóvonaltól­­az áramvona­lak egy része felfelé, másik része lefelé tér el Az áramvonalak körül foly­tak a profilt és a kilépőéinél ismét talál­ A 18. ábrán bemutatott szárny­profilt az áramlás pontosan elölről, az áram­lásnak mutatott legkisebb keresztmetsze­tében érte. A profilnak az áramláshoz viszonyított helyzetét úgy szoktuk meg­határozni, hogy a szárnyprofil állásszöge mekkora. Mi az­ állásszög? Ha a profil alsó vonalára húzunk egy érintő egyenest, úgy, hogy az a profil két pontját érintse, megkapjuk a profil húrját. (Ez a sza­bály nem vonatkozik a szimetrikus és egyéb speciális profilokra.) Az áramlási irány és a profil húrja között bezárt szög (alfa) adja az állásszöget ISKOLA Vizsgáljuk meg a profilnál fellépő erőket különböző nagyságú állásszögek­nél. A profil nagyobb állásszög mellett több felhajtóerőt termel, az ellenállás kismértékű növekedése mellett. Ha tovább növelem az állásszöget (kb. 10°) a ter­melt felhajtóerőhöz mérten az ellenállás mindinkább nagyobb lesz. Végül elérke­ztek a­hhoz a maximális nagysá­gú állás­szöghöz (15°—17°), amikor a profilnál az áramlási vonalak leszakadnak és a profil mögött örvénylés keletkezik. Ellen­állás igen nagy, felhajtóerő nem terme­lődik. 20. ábra K LECKE NEGYED­ ­es tengelyén pedig az ellenállást jelöl­jük és különböző állásszögeknél lemér­jü­k a profil felhajtóerejének és ellen­állásának értékeit s az így nyert ponto­kat összekötjük, egy görbevonalat ka­punk. Ez a poláris­ diagramm. * IV. LECKE. A kötelező kérdésekre kérjük a feleletet kiadóhivatalunkba be­küldeni. I" Mi az eredő erő? 2. Rajzoljon le egy profilt áramlásban. 3. Hogy szól Bernoulli ránk vonatkozó törvénye? Fontos tudnivalók: L Minden olvasónkat szívesen fogadjuk a levelező-prózaiskolába. 2. Beiratkozási költség nincs. 3. Jelentkezés levélben történik név, foglalkozás, la­kcím és születési év megjelölésével. 4. A kapott törzsszámot a további leve­lének bal felső sarkában kell feltün­tetni. Koznak* Az áramképet gondosabban meg­vizsgálva észrevesszük, hogy az áram­vona­lak egymástól nem egyforma távolságban futnak végig az áramképen, hanem a profil felső felén közelebb kerültek egymáshoz, míg az alsók inkább tágabbak. Mi ennek az oka? A neutrális szál kettéválasztja az áram­vonalakat. Tudjuk, hogy ezeknek a ketté­vált levegőszemcséknek a profil kilépő­­élénél ugyanazon időben kell találkoz­­niuk. A profil felső részén futó levegő­szemcséknek, hogy ugyanazon időben találkozhasson a vele egyidőben elvált és a profil alsó old­alán rövidebb utat meg­tevő levegőszemcsével, gyorsabban kell haladnia. Ahol az áramlás sebessége nő, ott az áramvonalak sűrűsödnek. Itt a Bernoulli-tétel értelmében a nyomás is csökken. Ahol az áramvonalak tágabbak, ott az áramlás sebessége csökkenő, a nyomás pedig nő. Most már világosan látjuk, hogy a profil felső ívén nyomás­­csökkenés, alsó felén­­pedig nyomásnö­vekedés lép fel. E két erő, tekintve, hogy irányuk párhuzamos, együttesen adja a felhajtóerőt. A szárnyakon keletkező fel­hajtóerő tartja levegőben a repülőgépet. A szárny felső felén a nyomáscsökkenés (szívás) kb. háromszor nagyobb a szárny alsó felén fellépő nyomásnál. A repülésben is előidézhetjük ezt az esetet úgy — bár kis magasságban nem ajánlatos — hogyha a gép magassági kormányát meghúzzuk, a gépet emelke­désre kényszerítjük. Húzóerőnk nem lé­vén, a gép veszti a sebességét, a túlhú­­zás következtében az áramvonalak a szárnynál leszakadnak, felhajtóerő meg­szűnik, a gép átesik. Zuhan mindaddig, míg fel nem gyorsul, amíg újból nem termelődik a szárnyon annyi felhajtó­erő, hogy a gép ismét repülni tud. Az MR-8 „Muslica“ zárttéri modell kiigazítása A múlt számunkban közölt kis zárttéri modell rajza sajnálatos hiba folytán több téves adattal jelent meg. Most ezeket a tévedéseket akarjuk kijavítani, hogy a modell rajza érthető legyen. A rajzon látható M 1:2 arány hely­telen, mert ennél a rajz valamivel na­gyobb: M 1 : 1.5. A szárnyat fel kell nagyítani természetes nagyságra, a kö­zépső borda hossza be van jelölve, a szárnyvégen levő borda hossza pedig 34 mm. A csillapító felület középső bor­dája 60 mm, a végein levő bordák hossza 28 mm. A függőleges csillapító kisebbik bordája 43 mm hosszú. A lég­csavarlap magassága 75 mm, legnagyobb szélessége pedig 21 mm. A bordákat az 1 : 1.5-ös arány segítségével felnagyít­hatjuk. A szövegben közölt mikrofilmrecept is hibásan jött le. A helyes recept a kö­vetkezői 12 rész Zapponlakk 4 „ Kollodium 2 „ Aceton v. amilacetat I ,. Ricinusolaj. 5. Minden leckénél feladott 3 kérdésre a feleletet kiadóhivatalunknak a meg kell küldeni. 6. A kifogástalan feleletekre nem vála­szolunk. 7. Tagjainkat igazolvánnyal látjuk el. 8. Minden feleletet minősítünk. 9. Válaszbélyeget nem kérünk. 10. A jó eredménnyel végzetteket repülő­kiképzésre visszük. Előző leckénkben már beszéltünk­­a szárnyszelvényről, a profilról (14. ábra). Vizsgáljuk meg egy profil áramképét.­ ­ 22. ábra Ha egy koordinátán, melynek függő­leges tengelyén a felhajtóerőt, a vízszin- MAGYAR REPüLÉS a légi-ködekndés, a repülősport, a modellezés tudományos és társadalmi folyóirata. Megjelenik havonta két OMFT Felelős szerkesztő és kiadó: HEREI GYÖRGY. A Magyar Közlekedésügyi Minisztérium támogatásával kiadja az­ Országos Magyar Repülő Egyesüle*. Szerk.s/,1­őség. és kiadóhivatal: Budapest, V. Sztálin-(Erzsébet)-tér 14. Telefon: 386-106. Egyes szám ára : 1 forint 60 fillér. Előfizetése: egy évre 30 Ft, félévre 16 Ft, negyedévre 8.50 Ft. Vállalatoknak 100 Ft. Csekkszámla: 53.871. A Forrás-nyomda mélynyomása, Budapest. Felelős vezető: Kratovetz Nándor.

Next