Magyar Repülés, 1948 (1. évfolyam, 1-15. szám)
1948-06-10 / 5. szám
A következő számban: A „SRÁC“ leírása POLTK Könnyen elkészíthető „kezdő“ gumimotoros modell jük, nem fog húzni és így gépünk repülőerőre. Lévén modellünk gumimotiölése nem lesz kielégítő. Először a légi kezdő modellezőknek is a legkedvesebb típusa a gumimotoros modell. Olyan gumimotoros, amely amellett, hogy jól repül, a legegyszerűbben elkészíthető is. Ez sikerült is ! Elkészítése megépítése alig igényel néhány órát. Újszerű szerkezete nagy szilárdságot biztosít és így a kezdőktől nagyon félve fogadott törések javítása nem okoz gondot. A szárny és a csillapító (régen faroknak mondták) váza alumínium. Erősebb ütődésre elgörbülhet ugyan, de egy kézmozdulattal újra helyrehozható. Építési leírás : A szárny váza 2 mm-es alumíniumdrótból készült. Egy darabból kell elkészíteni. A rajzon jól látható, hogyan hajlítsuk meg a huzalt. A hajlítást a hátsó résznél kezdjük ; egy kis darabon derékszögben meghajlítjuk és a szárny hátsó részének megfelelő hosszú darabon kiegyenesítjük, ezután görbítjük meg a lekerekítést. (A szárny végének elkészítését.) A szárny elején a drótot kihajlítjuk visszagörbítjük és elkészítjük a másik szárnyfelet is. A készeretet ragasztóval és cérnával hozzáerősítjük a középső felerősítő léchez. Elől 5x5-ös lécből egy kis „tuskót“ teszünk a váz alá, hogy feljebb legyen, mint a hátsó része (szaknyelven : a szárny „állásszöget” kap.) Tanácsos a szárnyat természetes nagyságban felrajzolnunk és eszerint hajlítanunk. Amint látjuk, a szárny két fele nincs egy síkban, hanem lapos „V” betűt alkot. A „V”-be állítást csak a bevonás után adjuk meg. A törzs 5 x 5-ös lécből készül. Elejére felragasztózzuk és cérnázzuk az egy, esetleg másfél mm-es alumíniumvagy rézlemezből készült csapágyat. Ennek kitámasztását egy 5 mm-es lemezből kivágott háromszög darabkával biztosítjuk. A csapágyazás mögé kerül a futómű, ezt 1 mm-es acéldrótból készítjük. Kerék helyett a két drótvéget egyszerűen karikában visszagörbítjük. A hátsó gumikampót, mely egyben csúszó is, szintén 1 mm-es acéldrótból hajlítjuk és ragasztós cérnával felerősítjük. (Jól nézzük meg a rajzokat.) A légcsavar kis modellünk legfontosabb része. Ha pontatlanul készítcsavar közepét az úgynevezett légcsavaragyat készítjük el 5 x 6-os fenyőlécdarabkából. Ezt átlós irányban, alul, felül, ellenkező értelemben ferdén befűrészeljük. A légcsavarlapátok 1 mm-es réteges lemezből készülnek. A rajzon levő hálózat segítségével felnagyítjuk a lapátokat a lemezre, lombfűrésszel kivágjuk és jól bekenve, ragasztóval — a megfelelő helyen —, a légcsavaragyba erősítjük. A légcsavaragyat 1 mm-es fúróval kifúrjuk. Vigyázzunk, hogy a fúrás tökéletesen középen és merőlegesen történjen, mert ha ezt nem tartjuk be, légcsavarunk nem lesz kiegyensúlyozott és alaposan „rázni” fog. A légcsavar tengelyét 1 mm-es acéldrótból készítjük, elejét derékszögben visszahajlítjuk és erősen a csavarágyhoz kötözzük enyves cérnával. Ennek elkészültével szintén 1 mm-es fúróval kifúrjuk a törzsön levő csapágyat és egy apró gyöngy közbeiktatásával, átdugjuk rajta a légcsavar tengelyét. Ezután a tengely végére meghajlítjuk a „gumihorgot”. A csillapítósikoki készítése teljesen megegyezik a szárny építésével. Először a vízszintes csillapítót hajlítjuk meg, 2 mm alumíniumdrótból, majd hasonló módon a függőlegest. Ha már készen vannak, akkor felkötjük a vízszintes csillapítót, majd ennek bevonása után a függőlegest. A borítás. Először a szárnyat vonjuk be közepes vastagságú borítópapírral. A rajzon jól látható az egész bevonás menete. A papírt körülbelül 1 cm-rel szélesebbre kell szabni, mint a váz. A lekerekítéseknél a körbe való behajlítások miatt a papírost be kell vagdalni (ez is egyébként az ábrán világosan látható.) A csillapítósíkok bevonása szintén a fent leírt módon történik. Borításhoz legjobb ragasztó a hidegenyv, vázrészekhez leginkább a celluloid ragasztót ajánlom. Berepítés. Gépünk elkészült, már csak szárnyra kell bocsájtanunk. Mindenekelőtt azonban szüksége van haj-1 A laikusok faroknak, kormányfelületeknek mondják, de mi már tudjuk a helyes nevüket is : Vízszintes és függőleges „csillapító” síkokros, tehát motorja gumi. A két kampó között 14 szál 1 mm-es gummiszálat fűzünk be. A gumit azonban nem szabad megfeszíteni, hanem mindig lazára kell hajtni. A szárnyat gumival felköltik úgy, hogy előre, hátra tologatható legyen. Megkeressük a modell súlypontját. A szárnyat addig kell állítgatni, míg a súlypont a szárny első harmada alá nem kerül. Ha ezzel elkészültünk, megkísérelhetjük a siklatást. A modellt jobbkezünkbe véve, gyenge lökéssel enyhén lefelé megdobjuk. Ha meredeken lefelé megy, akkor a szárnyat kissé előbbre toljuk, viszont, ha a modell bukdácsolva repül, azaz eldobáskor lefelé megy, de közvetlen utána felfelé tart, akkor a szárnyat hátrább kell helyezni. Amikor modellünk már kiegyensúlyozottan repül, csavarjunk a gumimra 40—50 fordulatot. Felhúzáskor a légcsavart mindig az óramutató járásával megegyező irányba kell forgatni. Ha az első motoros próba jól sikerült, többet is húzhatunk a gumira. A motor körülbelül 600—700 fordulatot bír ki, ennél többel ne nagyon kísérletezzünk, mert hamar elszakadhat a gumi. A különböző irányba való elkanyarodásokat a felületek elcsavarásával egyenlítjük ki. A légcsavar forgási irányával ellentétes oldalon bizonyos „forgatónyomaték” keletkezik, s ez a modellt „bedönti”. Tehát a légcsavar forgási irányával ellenkező oldalon (jelen esetben az élőbről nézett baloldalon) a szárnyvéget enyhén fel kell csavarnunk, így a forgatónyomatékot ki tudjuk egyenlíteni. Ha kis modellünket pontosan készítettük el, teljes felhúzással úgy kézből mint földről indítva gyönyörű szép repüléssel lep majd meg bennünket. A modell adatai: Fesztávolság : 50 cm. Szárnyfelület: 3,86 dm8. Csillapítófelület: 112 dm8, összfelület: 4,98 dm*. Teljes hossz : 55 cm. Légcsavar átmérő : 20 cm. Gumi: 14 szál 1 mm-es. Teljes súly : 40 g. Poleh Loránd 67