Magyar Sajtó, 1988 (29. évfolyam, 1-16. szám)
1988-12-22 / 16. szám
A helyi csoportok vitái VÉLEMÉNYEK A MUOSZ-RÓL Az alábbiakban a MUOSZ helyi csoportok vitáinak lapzártáig érkezett jegyzőkönyveiből közlünk néhány gondolatot. (Lapzárta: december 5.) VAS NÉPE Lőrincz Lajos: Minden megyéből legyen legalább egy választmányi tag. Jó lenne, ha egy fél független, vagy tiszteletdíjas titkár tartaná a kapcsolatot a megyei szerkesztőségekkel, de az ne legyen fővárosi. Nem biztos, hogy a regionális szervezetre szükség van, viszont tartsanak szorosabb kapcsolatot a szomszéd megyék MUOSZ vezetői. Ne tengjenek túl a vezető újságírók a MUOSZ tisztségekben. Erősen fiatalítani kellene a választmányt. P. Skoda Irén: az apparátus leépítésének arányában létre lehetne hozni az ország tájegységeihez igazodó regionális szervezetet. Nálunk egyre gyakoribbak az Alpok-Adria közösségen belüli találkozók, kulturális események. Szlovéniába például meghívást kapnak a nyugat-dunántúli újságírók, az osztrák és olasz újságírók. Ezt a meghívást előbbutóbb viszonozni kell, ez is a feladata lenne a regionális szervezetnek, amelynek önálló pénzekkel kell rendelkeznie. KELET-MAGYARORSZÁG Bodnár István: Miért vannak a budapesti újságírók előnyben az egészségügyi ellátásban? A vidékiek több segítséget várnak ahhoz is (szálláslehetőség), hogy a szakosztályok rendezvényeit látogathassák. Bürger Lajos: A szövetségnek független szervezetnek kell lennie, amely megvédi a tagjait - jelenleg a MUOSZ az MSZMP újságíró szövetsége és az újságírás pártmunka. TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG Boda Ferenc: A MUOSZ-érdekvédelemre nem számíthatnak az újságírók, mert a MUOSZ-nak ehhez nincs meg a jogköre. A nagypolitikával szemben semmit sem tehet a MÚOSZ, csak javasolhat, amit bármelyik magyar állampolgár is megtehet. Az újságírók bérrendezése harminc éve téma minden tanácskozáson, de azóta sem oldódott meg. A jelenlegi tizenöt százalékos bérrendezés sem megoldás. Mindörökkön örökké Letenyei György nyugdíjas újságíró: Túl nagy a MÚOSZ apparátus, fáradt kollégák menhelye lett a szövetség. László Ibolya: Mindannyian tudjuk, hogy a MÚOSZ egy korábbi struktúrában jött létre és közel a „mindörökkön örökké, ámen!” jegyében. A jelenlegi bizalmi válság szerintem döntően erre vezethető vissza és eredménye nem csak szomorú, hanem szégyenünk is... Tamási János: Az újságíró szövetség kapjon szakszervezeti jogosultságot is... Az eddigi egészségügyi, szociális, oktatási, üdültetési munka mellett a szakszervezeti jogosultsággal a MUOSZ elláthatná az újságírók teljes körű érdekvédelmét. A SZEGEDI MUOSZ CSOPORT Dlusztus Imre: A MUOSZ-nak fel kell készülnie arra, hogy nemcsak szocialista felkészültségű tábora lesz. A szövetség elsősorban szakmai szervezet legyen. Sz. Simon István: A MUOSZ sokszínű, mindig is vegyes összetételű volt. Az egyházi és a kommunista lapok munkatársai egyaránt tagjai. Tényleg a szakmai jellegét kell erősíteni. Politizálásra más terek kínálkoznak. Király Zoltán: (utalva a vitában tárgyalt sajtószabadságra) A sajtószabadságon, a szabad sajtón azt értem, hogy legyen meg a lapalapítás szabadsága, a vélemények megjelentetésének szabadsága. Amit Berecz János a sajtó ellen elmondott a KB ülésen, az ellen tiltakozni kell. Ha olyanokat mond, hogy visszavágunk, akkor nem beszélhetünk szabad sajtóról. Új sajtótörvényre mindenképpen szükség van; a MUOSZ- tagság kezdeményezze szakemberekből álló csoport összehívását, készüljön el a tervezet; országgyűlési képviselők kezdeményezhessék a törvényt a Parlamentben. Saját etikai bizottságot Bólé István. Az etikai ügyeket Pestről a vidékiek hátrányára intézik. Ki kellene állítanunk egy háromtagú etikai bizottságot (Szegeden 117 újságíró működik), mert mi ismerjük a kollégáinkat, az ügyek körülményeit. .. Tarnai László: Többségünk ismeri, milyen volt a MÚOSZ 15 évvel ezelőtt. Kimozdult az állóvízből, de nem eléggé. Sz. Simon István: A MUOSZ elindult a szövetséggé válás útján, mert egy ciklusban többet csinált, mint előtte bármikor... MTI: (a jegyzőkönyv nem tartalmazza a felszólalók nevét) A MUOSZ késve csatlakozott a magyar politikai közélet megújulásához, ezt a csatlakozást pedig lényegében a Nyilvánosság Klub megalakulása váltotta ki. Az eddigi MUOSZ az egészségügy és üdültetés kivételével soha semmit nem tett az egyszerű tagok érdekében. A MUOSZ apparátus felduzzadt, akár hatvan százalékos csökkentése helyénvaló. A MUOSZ testületek „elszakadtak a tömegektől”, „olimposzi magasságban helyezkednek el”, nincs információáramlás, úgy tűnik, mintha a külföldi utakat a „belső körön belül” elhelyezkedők maguk között osztanák el. A javaslatokból: (a felhívás 2. pontjához). A továbbiakban is az egység jegyében csak egy újságíró szövetség legyen; éppen a „szövetség” elnevezés jelentheti különféle újságíró csoportok közös szövetségét. Az eltérő politikai állásfoglalás nem zárja ki az általános újságíróérdekek (munkaviszony, bér stb.) közös képviseletét. A 3. ponthoz: a szövetség ne csak az egyes újságírókat védje meg az alaptalan támadásokkal szemben, hanem az egész újságíró társadalmat, az egész sajtót, illetve az egyes sajtóorgánumokat is. Minden elhangzott kritika után hozza nyilvánosságra a véleményét. ...vállaljon például munkaközvetítést is..., de ne vegye át a szakszervezet szerepét. Az alapszabályt úgy kell megfogalmazni, hogy egy esetleges többpártrendszer esetén se kelljen rajta változtatni. Ez egyszer menjünk a jövő elébe. Az elnökség ne válasszon titkárokat, társadalmi bizottsági elnököket, ne hagyjon jóvá bizottsági tagokat. Vélemény gombnyomásra Szabó György: Mit tesz a MUOSZ a tehetség és a személyiség kibontakoztatásáért? A jelenlegi elvárások szerint az újságíró olyan, mint egy gép, amelyik gombnyomásra működik. A személyiség és a tehetség az utóbbi negyven évben érdemben nem került szóba, ehelyett a Magyar Sajtóban arról vitatkoznak, kell-e tehetség az újságíráshoz. Csikós Balázs: A 415 küldöttből 129 a Rózsa Ferenc-díj jogán vesz részt a tanácskozáson és nem választás útján. Ez nem demokratikus, ezen változtassanak. Vissza kellene szerezni a nyugdíjasok, illetve az újságírók MÁV szabadjegyét - a harmincas években volt ilyen illetve elérhető áron budapesti szálláslehetőséget kell teremteni.