Magyar Sajtó, 2003 (44. évfolyam, 1-10. szám)
2003 / 2. szám
ZSURNÁLPEDAGÓGUS Tanuljunk könnyen, gyorsan újságot írni címmel Bernáth László 1996-ban szórakoztató könyvecskében foglalta össze szakmánk alapjait. Az ismert újságíró, szerkesztő és tanár a Dialóg Campus Kiadó felkérésére átdolgozta és kibővítette a könyvet, amely a felfrissített régi fejezetek mellett három új témával (az internetes sajtó, a magazinok és a televíziós újságírás világa), valamint a kislexikonná összeálló széljegyzetekkel egészült ki. A Bevezetés az újságírásba talán tankönyv, talán nem az, annyi biztos: olvasmánynak kitűnő. - Mit felelne, ha egy fiatal újságíró azt kérdezné Öntől, hogyan lehet könnyen és gyorsan interjút készíteni? - Felhívnám a figyelmét arra, hogy az interjúnak jelentős szakirodalma van, de rögtön hozzátenném, a legfontosabb: a felkészülés. Ha az illető pasas vagy hölgy ismert személy, akkor fel kell lapozni az életrajzát, ha nem az, akkor érdeklődni kell az ismerősöknél és a barátoknál. Az interjúalany szakmájáról is tanácsos tájékozódni. Rendkívül fontos még, hogy figyelni kell a beszélgetőtársra, és közbe kell kérdezni, ha valami nem világos. - A „pasasról” a könyv elmeséli, hogyan jegyezte el magát - „könnyen, gyorsan” - a nyelvtanulással, de keveset tudunk az újságírás iránti vonzalom történetéről. - Tizennégy évesen - Kertész Imrénél egy évvel fiatalabban - Auschwitz lakója voltam. Amikor hazajöttem, naplóírásba kezdtem, de valahogy nem sikerült. Az írás vágya azonban megmaradt. Felnőtt fejjel elvégeztem a középiskolát, és jelentkeztem az egyetemre. Filmdramaturg szerettem volna lenni, de az a szak nem indult, így kerültem az ELTE-n 1952-ben létrehozott - majd 1960-ban megszüntetett újságíró szakra. A magyar irodalmat és nyelvtant a magyar szakosokkal együtt tanultuk, hallgattunk történelmet, sajtójogot és - hála Faragó Vilmosnak - kiváló gyakorlati stúdiumokat is. Toll címmel lapot készítettünk, ami 1956-ban különösen izgalmassá vált. Jó tanszék volt, ha nem ide járok, úgy érzem, belőlem nem lett volna újságíró. - Ila már szóba került, A pad című novellájában Kertész Imre nyomasztó emlékként idézi fel elvetélt újságírói pályakezdését. - Az Auschwitz utáni világot másként láttam és látom, mint Kertész. Több optimizmussal, azt hiszem. Számomra felszabadító élmény volt a lapcsinálás. Igaz, szerencsém is volt, a korszak legszabadabb lapjához, az Esti Hírlaphoz kerültem. Az Est-lapok egykori munkatársaival dolgozhattam együtt, színes, eredeti és kedves egyéniségekkel, akiktől rengeteget tanultam. Kellér Andor, Bodó Béla, Hajdú Endre és a főszerkesztő, Baló László olyan pezsgő légkört teremtettek, amely kellemessé tette számomra ezeket az éveket. Mellesleg a lap történetét most írtam meg, kéziratban vár a megjelenésre. - A Bevezetés az újságírásba fő erénye, a könnyed hangvétel, szintén az Esti Hírlap szerkesztőségéből ered? - A stílus könnyedségét nehéz volt elérnem, mert őszintén szólva nem tudtam jól írni és talán még ma sem tudok. Kétségtelen ugyanakkor, hogy a nagy öregek mindig az egyszerűségre intettek. „Tessék az Olvasót hülyének tartani!” - mondták folyton, amit úgy értettek, hogy az olvasó nem köteles tájékozottnak lenni, tehát úgy kell írni, mintha az egész sztorit az előzményekkel együtt a mi cikkünkből kellene megismernie. Másrészt azt gondolom, hogy aki hosszan beszél, annak egy idő után nem árt elmondani egy történetet, mert különben elveszti a hallgatók figyelmét. Én is így tettem. - Ahogy filmkritikusi tevékenységét, úgy média tárgyú írásait is a populáris műfajok iránti megértés jellemzi. Mégis, mintha erősödne a bíráló hang... -Valóban. A nyakatekert magyarázatokat a tudományban sem kedvelem, az újságírásban pedig egyenesen bűnnek tartom. Elfogadhatatlan ugyanakkor az a szemlélet, amely szerint az olvasók csak a krimire, a kalandra vagy a rózsaszínű történetekre kíváncsiak. Közismert az egyik hazai lapkiadó vezetőjének álláspontja: az újságíró arra való, hogy a két hirdetés közötti lapfelületet, illetve műsoridőt kitöltse. Vagy a másik elképesztő tétel, hogy tizennyolc sornál nem olvasnak többet az emberek. Nem vitás, közérthetőnek kell lenni, de ez nem azt jelenti, hogy bizonyos témákban, műfajokban ne lehetne mélyebb, bonyolultabb anyagokat készíteni. Az újságírás minősége az arányokon múlik. Bellai László Vegye igénybe szolgáltatásunkat munkahelyén és otthonában is ingyenes szállítás • forrásvíz A TISZTA VÍZ CV/ CLEARWATER Tel.: 273-2323 273-2320 Fax: 273-2359 06/80 89-70-70 FOTÓ: FODOR PÉTER 27 Mar. 2003/2.