Magyar Sajtó, 2003 (44. évfolyam, 1-10. szám)

2003 / 2. szám

ZSU­RNÁLPEDAGÓGUS Tanuljunk könnyen, gyorsan új­ságot írni címmel Bernáth László 1996-ban szórakoztató könyvecs­kében foglalta össze szakmánk alapjait. Az ismert újságíró, szer­kesztő és tanár a Dialóg Campus Kiadó felkérésére átdolgozta és kibővítette a könyvet, amely a fel­frissített régi fejezetek mellett három új témával (az internetes sajtó, a magazinok és a televíziós újságírás világa), valamint a kisle­xikonná összeálló széljegyzetek­kel egészült ki. A Bevezetés az új­ságírásba talán tankönyv, talán nem az, annyi biztos: olvasmány­nak kitűnő. - Mit felelne, ha egy fiatal újság­író azt kérdezné Öntől, hogyan le­het könnyen és gyorsan interjút ké­szíteni? - Felhívnám a figyelmét arra, hogy az interjúnak jelentős szakirodalma van, de rögtön hozzátenném, a legfontosabb: a felkészülés. Ha az illető pasas vagy hölgy ismert személy, akkor fel kell lapozni az életrajzát, ha nem az, akkor érdeklődni kell az ismerősöknél és a barátoknál. Az interjúalany szakmájáról is tanácsos tá­jékozódni. Rendkívül fontos még, hogy fi­gyelni kell a beszélgetőtársra, és közbe kell kérdezni, ha valami nem világos. - A „pasasról” a könyv elmeséli, hogyan jegyezte el magát - „könnyen, gyorsan” - a nyelvtanu­lással, de keveset tudunk az újság­írás iránti vonzalom történetéről. - Tizennégy évesen - Kertész Imrénél egy évvel fiatalabban - Auschwitz lakója voltam. Amikor hazajöttem, naplóírásba kezdtem, de valahogy nem sikerült. Az írás vágya azonban megmaradt. Felnőtt fejjel elvégeztem a középiskolát, és je­lentkeztem az egyetemre. Filmdramaturg szerettem volna lenni, de az a szak nem indult, így kerültem az ELTE-n 1952-ben létrehozott - majd 1960-ban megszünte­tett­­ újságíró szakra. A magyar irodal­mat és nyelvtant a magyar szakosokkal együtt tanultuk, hallgattunk történelmet, sajtójogot és - hála Faragó Vilmosnak - kiváló gyakorlati stúdiumokat is. Toll címmel lapot készítettünk, ami 1956-ban különösen izgalmassá vált. Jó tanszék volt, ha nem ide járok, úgy érzem, belőlem nem lett volna újságíró. - Ila már szóba került, A pad című novellájában Kertész Imre nyomasztó em­lékként idézi fel elvetélt újságírói pályakezdését. - Az Auschwitz utá­ni világot másként láttam és látom, mint Kertész. Több optimizmussal, azt hiszem. Számomra felszabadító élmény volt a lapcsinálás. Igaz, szerencsém is volt, a korszak leg­szabadabb lapjá­hoz, az Esti Hírlap­hoz kerültem. Az Est-lapok egykori munkatársaival dolgozhattam együtt, színes, ere­deti és kedves egyé­niségekkel, akiktől rengeteget tanul­tam. Kellér Andor, Bodó Béla, Hajdú Endre és a főszer­kesztő, Baló László olyan pezsgő lég­kört teremtettek, amely kellemessé tette számomra ezeket az éveket. Mellesleg a lap tör­ténetét most írtam meg, kéziratban vár a megjelenésre. - A Bevezetés az újságírásba fő erénye, a könnyed hangvétel, szin­tén az Esti Hírlap szerkesztősé­géből ered? - A stílus könnyedségét nehéz volt elér­nem, mert őszintén szólva nem tudtam jól írni és talán még ma sem tudok. Kétség­telen ugyanakkor, hogy a nagy öregek mindig az egyszerűségre intettek. „Tes­sék az Olvasót hülyének tartani!” - mondták folyton, amit úgy értettek, hogy az olvasó nem köteles tájékozottnak len­ni, tehát úgy kell írni, mintha az egész sztorit az előzményekkel együtt a mi cik­künkből kellene megismernie. Másrészt azt gondolom, hogy aki hosszan beszél, annak egy idő után nem árt elmondani egy történetet, mert különben elveszti a hallgatók figyelmét. Én is így tettem. - Ahogy filmkritikusi tevékenysé­gét, úgy média tárgyú írásait is a populáris műfajok iránti megértés jellemzi. Mégis, mintha erősödne a bíráló hang... -Valóban. A nyakatekert magyarázato­kat a tudományban sem kedvelem, az új­ságírásban pedig egyenesen bűnnek tar­tom. Elfogadhatatlan ugyanakkor az a szemlélet, amely szerint az olvasók csak a krimire, a kalandra vagy a rózsaszínű történetekre kíváncsiak. Közismert az egyik hazai lapkiadó vezetőjének állás­pontja: az újságíró arra való, hogy a két hirdetés közötti lapfelületet, illetve mű­soridőt kitöltse. Vagy a másik elképesztő tétel, hogy tizennyolc sornál nem olvas­nak többet az emberek. Nem vitás, köz­érthetőnek kell lenni, de ez nem azt jelen­ti, hogy bizonyos témákban, műfajokban ne lehetne mélyebb, bonyolultabb anya­gokat készíteni. Az újságírás minősége az arányokon múlik. Bellai László Vegye igénybe szolgáltatásunkat munkahelyén és otthonában i­s ingyenes szállítás • forrásvíz A TISZTA VÍZ CV/ CLEARWATER Tel.: 273-2323 273-2320 Fax: 273-2359 06/80 89-70-70 FOTÓ: FODOR PÉTER 27 Mar. 2003/2.

Next