Magyar Sakkvilág, 1913. április - 1914. március (3. évfolyam, 1-24. szám)
1914-01-11 / 19. szám
286 Magyar Sakkvilág amelyben győztesek voltak: I.Exner Győző, II. Kelemen J., III. Tömbök István, IV. Boldog Kálmán. A Budapesti Sakkozó Társaság Lehner Vilmos elnökletével 1889 október 20-án tartotta meg közgyűlését, melyen megválasztották a tisztikart. Elnök lett K. Jónás Ödön orsz. képv., alelnök Lehner Vilmos, titkárok Exner Győző és Schuster Zsigmond, ellenőr Boldog Kálmán, könyvtárnok Cserey Manó, háznagy Németh József, szerkesztő Makovetz Gyula , választmányi tagok: Árvay István, Beck Jakab, Bláthy Ottó Titusz, Boldog Lajos, Ehrenstein Mór, Fähndrich Hugó, Heller Mór, dr. Jacobi Samu, Kelemen János, Mocsáry Ernő, Sütő János, Tümbök István. A választás után Lehner Vilmos terjesztette elő jelentését, amelyből kitűnt, hogy a tagok száma közel 80 s nagyon sok vidéki tag is jelentkezett. A Budapesti Sakkozó Társaság 1890 január 1-én már helyiséséget változtatott, a Tigrisből a nádor-utcai Velence-kávéházba költözött , ugyanoda, ahol előző években a Pesti Sakk-kör helyisége volt. Az új helyiségben folyt tovább a handikap verseny is, amelyben 40 játékos vett részt.❖ A Pesti Sakk-kör 1890 január 26-án rendes közgyűlést tartott. A tárgysorozatnak kiemelkedő pontja volt Ehrenstein Mór titkári jelentése, aki részletesen ismertette a Pesti Sakk-kör egész múltját, felsorolta a nagy múltú körnek valamennyi érdemeket szerzett tagjait, majd a lefolyt év eseményeinek ismertetésével kapcsolatban rámutatott, hogy a körben, dacára tagjai folyton apadó számának, számos küzdelem folyt. „Időközben — hangzik tovább a titkári jelentés — városunkban új sakktársaság alakult, mely körünkre és a hazai sakkistákra nagy befolyást gyakorol élénk tevékenysége, de különösen a „Sakkszemle“ kiadása által. Ez az uj társaság egy „felszólítást“ intézett a Pesti Sakk-körhöz, mely később felolvastatik.•• A Budapesti Sakkozó Társaság 1890 január 22-én kelt felszólítása a Pesti Sakk-körhöz hivatkozik a társaság sikereire, de minthogy egy fényesebb jövő lebeg a szemük előtt, figyelmük a Pesti Sakk-kör felé irányul. „A magyarországi sakkozásnak — mondja a felszólítás — fényes múltja van s ez a Pesti Sakk-kör nevéhez fűződik, annak hervadhatatlan érdeme . . . A B. S. T. midőn a célt nemcsak közösnek, hanem egynek tartja, — a jövőt csak a múlt folytatásának, — lehetetlen a legtermészetesebbnek nem találnia, hogy az egyesülést föl ne ajánlja, hogy egy célra egyesült erővel a siker biztos reményében törekedhessünk. A B. S. T. tehát egyesülni óhajt a Pesti Sakk-körrel, hogy így elérhető legyen az, amit külön-külön munkálkodva talán egyik sem érne el a magyar sakkozás fölvirágoztatásában. Ennélfogva kérdést intéz a Pesti Sakk-körhöz, hogy haj-