Magyar Sakkvilág, 1914. április - 1916. november (4. évfolyam, 1-21. szám)

1916-10-22 / 20. szám

IV. évfolyam. 1916 október 22. 20. szám. A BUDAPESTI SAKK-KÖR HIVATALOS LAPJA. MARÓCZY GÉZA, HAVASI ARTÚR, ABONYI ISTVÁN és Dr. GOLD SAMU ---------------------------------közreműködésével szerkeszti és kiadja : ------------------------------­GAJDOS JÁNOS Megjelenik félhavonként. Előfizetési ára : Egész évre 10 korona, félévre 5 korona. Egyes szám ára : 50 fillér. Szerkesztőség és kiadóhivatal : BUDAPEST, VII., Nagydiófa­ utca 16. I. 14. Sakk — vagy sak! ? Irta : dr. Wekerle László. Az összes mondák közül, melyek a „király-játék“ eredetéről és feltalálójáról szólnak, ezeddig még egy sincs kétségtelenül hiteles­nek elismerve , miért is e kérdéssel a sakk vagy sak elemzése szempontjából foglalkozni felesleges. Azonban bizonyosra vehető az a körülmény, hogy a játék fel­találása u­tán az indusok és perzsák körében kellett kü­l­­ösebb ér­deklődést; feltétlenül pedig elfogadhatjuk, hogy e királyi játék a per­zsa király, a „sah“ címéről nyerte nevezetét. Innen maradt ránk is ugyanaz az elnevezés, melyet a németek, a „k“-betűnek az élesebb ejtésű „ch“-ra változtatása által „Schach“ elnevezés alakjában véglege­sen elfogadtak, mert mi e játék nevét a németektől vettük át és ez kétséget nem szenved. Tehát a perzsák királya, a „sah“ címe után képezett német „Schach“ szóból állott elő a mi magyar „sakk“ szónk — jórégen s mint látszik, nagy tévesen. Mert nem a „frac“ vagy „claque“ francia szók magyar írása: a frakk, s­­­a­k­k hangzása nyomán kell a „sakk" magyar alakját a régi időkből elavult „sakk“ szóval kifejeznünk, ha­nem helyette helyesebben a „sak“ szót használnunk, mert ez a „sak“ röviden ejtve ép oly kemény hangú, mint a nálunk ma olyan nagyon megszokott „sakk“ maga. Van különben a magyarban hasonló egyszótagú rövid-kemény ejtésű egy k-val itt több más szónk is, mint pl: szak, nyak, bak, melyek ép úgy, mint a sakk is, kemény rövidek; de még ezen alak­jában is: sakozás, sakozók, sak-ujság, csak tőlünk függ, hogy ezt

Next