Magyar Sakkvilág, 1914. április - 1916. november (4. évfolyam, 1-21. szám)

1916-10-22 / 20. szám

döntetlenül. Külön kell kiemelnünk Havasi Kornél fiatal tag­társunk szereplését, kinek versenyeredményei az utolsó években egyenletesen emelkedő irányzatot mutatnak s ki ugyancsak játszma­vesztés nélkül érte el kitünően megérdemelt második helyét. Har­madik helyre szorult ezzel Barás­z mester, kit e versenyen némi indispositió akadályozott meg jobb eredmény elérésében. Ugyan­csak indisponáltság mutatkozott ezúttal Gajdos játékában is, negyedik-ötödik helyet foglalta el Merényivel, e sokat tapasz­talt tornajátszóval együtt, kinek versenyrutinja fiatal játszóinkban még mindig rettegést kelt. A legifjabb gárdát külömben Zobel Leó, a hatodik díjas képviselte kiválóan , fejlődéséhez joggal fűz­hetünk reményeket. A díjat ezúttal nem nyert versenyzőknél is több sikerült játszmát láthattunk. Az év vége felé felújítottuk s azóta megtartjuk körünk ha­gyományos szombati sakkestéit. E sakkesték teljesen nyilvánosak s alapos a reményünk, hogy körünk látogatottságának emeléséhez mindjobban hozzá fognak járulni. Az év első felében permanen­sen működött a jubiláris versenybizottság. Csak kötelességet tel­jesítek, mikor e bizottságok elnökeinek , Bláthy O. Titusz úr őmél­tóságának, illetve Ha­­­mos­­zor urnak körünk köszönetét és háláját ez alkalommal is kifejezésre juttatom, mert az ő buzgólkodásuk­­nak köszönhető első­sorban az az örvendetes tény, a­melyet min­den magyar sakkozónak meg kell tudnia, hogy jubiláris verse­nyünknek létrejötte a normális nemzetközi viszonyok helyreállítása utáni időre biztosítva van. Sakkirodalmunk a lefolyt esztendőben stagnált s csaknem hivatalos lapunkra s a napilapok sakkrovataira szorítkozott. Még örvendetes tényként kell fogadnunk, hogy a legtöbb sakkrovat a háborús idők ellenére is zavartalanul megjelenik s hogy hivatalos lapunk — ha kisebbé vált terjedelem és időbeli megszakítás árán is — dacolni tudott eddig a mostoha időkkel. Működésünk egyéb adatait a szakjelentések fogják a 1. köz­gyűlés elé tárni. Itt csak annyit említek, hogy választmányunk a folyó évben 8 ülést tartott. Felvettünk 5 tagot, kilépett 2 tag, meg­halt 3 tag, tagjaink száma tehát a tavaly kimutatott 172-vel szem­ben nem változott, (ebből 11 vidéki.) A halál által okozott fájdalmas veszteségeinkről beszámolva, emlékezzünk meg első­sorban azokról, kik hazánk védelmében haltak hősi halált. Csak a hivatalos veszteségkimutatások adatait véve alapul, két ifjú tagtársunk dr. Augusztiny Zoltán és Fodor József elhunytét kell jelentenem. Mindkettő különösen az előző években volt aktívabb tagja körünknek. Ugyancsak ez évben hunyt el F­a­l­u­d­i Vilmos tagtársunk is, körünk igen régi tagja és egyik legszorgalmasabb látogatója. Mindhármuk emlékezetét kegyelettel őrizzük. Hadbavonult tagtár­sainkat illetőleg sebesültekben és hadifoglyokban való időleges veszteségeink szerint tudomásunk szerint örvendetesen csekélyek és reméljük, hogy teljesen átmenetiek. A magyar sakkvilág­­ aggódó érdeklődésére tarthat számot

Next