Magyar Sakkvilág, 1931 (16. évfolyam, 1-12. szám)

1931-11-01 / 11. szám

11. SZÁM 1931. NOVEMBER XVI. ÉVFOLYAM MAGYAR SAKKVILÁG A MAGYAR SAKKSZÖVETSÉG HIVATALOS LAPJA FELELŐS SZERKESZTŐ TÓTH LÁSZLÓ FŐMUNKATÁRSAK : CHALUPETZKY FERENC És DR. VAJDA ÁRPÁD KÖZLEMÉNYEK ÉS ELŐFIZETÉSEK „MAGYAR SAKKVILÁG, KECSKEMÉT“ címre küldendők POSTATAKARÉKPÉNZTÁR­ SZÁMLA 19,597. SZ ELŐFIZETÉSI ÁR EGÉSZ ÉVRE 14, FÉLÉVRE 7 PENGŐ _________________________MEGJELENIK MINDEN HÓ ELEJÉN___________________________________ I. A. Znosko-Borowsky A szimpatikus orosz mester sakkmesterségének 25 éves jubileumát üli ez évben, minthogy 1906-ban a nürnbergi mesterversenyen szerezte meg a sakk­mesteri címet 22 éves korában. A bolsevizmus uralomra jutásakor elhagyta hazáját, azóta Párisban él és az egykori katonatiszt a Miljukov-párti emigránsok „Új korszak“ című lapjának színi kritikusa és sakkrovatvezetője. Hivatásos sakkmester. A nevezetes évforduló alkalmával a párisi sakkörök Aljechin elnök­lete alatt bizottságot küldtek ki az ünnepség előkészítésére, amely lapunkat is felkérte az ünnepeltről való megemlékezésre. Nem csupán e felkérésre írjuk e sorokat. Znosko-Borowsky önmagában is, pusztán a sakkozói értéket tekintve, van olyan szabású egyéniség, hogy ünnep­lésére nem kell barátainak buzdítása s e cikk írójának kollégiális tisztelete, mert tevékenysége még a semlegesből is ki kell, hogy váltsa az őszinte elismerést és csodálatot. Znosko-Borowskyt nem eredményei teszik naggyá, bár azok közt is vannak egészen jók, (Nürnberg 1906, Ostende 1907, Páris 1929, 1930 és Nizza 1930 stb.) hanem sakkirodalmi munkássága, sakkpropulgáló ereje, elméleti kutatásai. Az 1906. és 1913. évek nagy orosz nemzeti versenyeit ő rendezte és közre­működött a két híres szentpétervári torna szervezésében, 1909­ és 1914-ben. Új hazájában szintén részt vesz a szövetség munkájában és lelke az emigráns oroszok Potemkin-sakkörének. Több rovatot vezet, szaklapokba elméleti és propaganda­cikkeket ír, így ismerik őt lapunk olvasói is. Könyve „a középjátékról“ a legkitűnőbb sakk-könyvek egyike, melyért Tartakower őt a sakkozás módszer­tana megalapítójának, Capablanca igazi sakkgondolkodónak, Lasker dr. pedig a legkiválóbb teoretikusok egyikének nevezte el. A Muzio-cselről írott értékes mun­kája mellett fölemlíthetjük a francia kiadásból már ismert, német nyelven kará­csonykor megjelenő pompás könyvecskéjét: So darfst du nicht Schach spielen! Mint villámjátékos nem erős, de szimultán­ eredményei igen jók. Angliában tavaly 718 játszmából 649-et nyert (40 remis volt), 29-et vesztett, ami 93.1°/6-nak felel meg, jobb az összes mestereknek Angliában elért szimultán­ eredményeinél. (A já­tékosok természetesen nem voltak ugyanazok, de mégis egynivójúak.) Znoski Borovvsky főérdeme azonban az, hogy­­Franciaországban és Angliá­ban számottevő gárdát hódított meg a sakknak közvetlen, lebilincselő modorával és a szakbeli készségen kívül jó —­­ha nem is tökéletes — nyelvtudásával. Gondoljuk csak meg, hogy Franciaország vidéki sakkéletéről a legutolsó időkig nem hallottunk semmit. Most már tudjuk, hogy vannak ott is élő sakkozók, mert éppen Znosko volt az, aki levélben adott sakkleckét, majd előadásai, levelezési játszmái által életet, megmozdulást adott ezek jelentős részének, Angliá­ban pedig a meglevő kereteket nagyobbította. Így Glasgowtól egészen Pauig, Toulouseig mindenütt működött és hatott Znosko-Borowsky, mint a sakkozás vándortanítója és terjesztője. *. A-/

Next