Magyar Sakkvilág, 1933 (18. évfolyam, 1-12. szám)
1933-07-01 / 7. szám
tett Kashdan, Rubinstein ellen az utolsó fordulóban. Úgy látszik, nem bírja a felelősségteljes küzdelmet, a magasabb fokú idegfeszültséget. Amerika első díját az öreg Marshall mentette meg, aki fényesen becsapta Treybalt. E győzelem eldöntötte a küzdelmet és így Reifir is remisre adta jobban álló függőjét Fine-el. A lengyelek 4:0-ra nyertek Izland ellen, ezt vártuk. Kellemesen alakultak azonban ránk nézve az osztrák—olasz és a lett—svéd mérkőzések. Monticellinek haza kellett utaznia előző napon és így Ausztria fölényes győzelmétől féltünk, amivel elénk kerültek volna. Rosselli és Norcia azonban szép stílusban verték meg Grünfeldet és Glasst s a mérkőzést eldöntetlenné tették. Apscheneck véletlen jó napot fogottki és veszélyes játékával romlásba vitte Stahlberget, a többi játszma remis lett, de Berndtsson veszve volt Hasenfussal és csak elnézés folytán menekült. Csak 2y2 pontot kellett volna elérnünk az angolok ellen és egyedül vagyunk a harmadik helyen, ez sem sikerült. Winter teljes gőzzel remisre játszott Havasival és a játék hamar remis is lett. Lilienthai a 71 éves Michell ellen (202 pontot hozott ki 9 játékból, hiába, már nem a régi!) nem komplikálta a játékot, hogy a gyengébb fizikumú és tudású játékos kimerüljön, hanem egyszerűen, bár hibátlanul lebonyolított, így ez a játék is csakhamar remis lett. Steiner Lajos világossal egy ideig jól állt Sultan Khan ellen, de téthátrányba került s lassan vesztett, így egyedül maradtam a porondon, ekkor már gyalogelőnnyel, de rosszabb állásban. Végül nagy nehezen kihoztam a nyerő állást, melyről a függőnapon sem tudtam tisztán, hogy nyer-e, bár úgy véltem. Délután sikerült nyerni, amivel a harmadik helyre versenyzők közé bekerültünk.* A teljesítmények bírálata mindig nehéz, de különösen az a magyaroknál. Az első táblán játszó ellenfelek játékereje egészen más, mint a negyedik táblán játszóké és a százalékos különbséget is nehéz megközelíteni. A magyarok ezen felül, különösen Steiner és Vajda, két táblán is játszottak: amikor Manóczy nem játszott, az elsőn és másodikon, amikor játszott, a másodikon és harmadikon; ezenfelül a színelosztás is igen különböző volt, aminek átszámítása, értékelése igen labilis. A legjobb eredményt — némi szerencsével — ismét Aljechin világbajnok érte el (8%, 11-ből). Igen jók voltak az első táblán Kashdan, Flohr és Tartakower (9, 14-ből), Mikenas is (8, 14-ből), Stahlberg (7V2, 14-ből), Grünfeld (61, 12-ből) és Sultan Khan (7, 14-ből) még tartották a nívót. A második táblán Marshall vezet 70°/o-kal (7, 10-ből), második Betbeder, aki 5 év óta, nagy előnyére, egészen megváltozott, 60°/o-kal (8, 12-ből). Jó Eliskases, Monticelli (8, 13-ból) és még Stoltz helye is, (8, 14-ből). A rigai Petrov, a cseh Treybal és a lengyel Frydmann százaléka már közepes, gyenge Thomasé (4, 11-ből). A harmadik táblán a svéd Lundin (SOV2, 14-ből), az amerikai Fine (9, 13-ból) és Havasi (8, 12-ből) tűntekki. Jó az osztrák Glass eredménye (8V2, 12-ből), míg Regedzinskytől és Wintertől többet vártunk. A negyedik helyen érte el a torna legjobb százalékát, 871/2°/6-ot (IOV2, 12-ből) Opocensky cseh mester. (Az észtek elleni ingyen pontokat nem számítjuk.) Dake (U. S. A., 10, 13-ból), Lilienthal (10, 13-ból) és Müller Hans (9, 13-ból) jönnek utána. Kielégítő még Berndtsson 8V2 pontja 14-ből, de nagy esés az angol Michelle, 2 XA, 9-ből. A magyarok eredménye nem rossz, de azért nem elégít ki, ha nem is vagyunk azok nézetén, akik szerint pontokkal „feltartva“ kellene győzni a magyar csapatnak hasonló erejű ellenfelek között. Maróczy nagymester indiszponáltan, mondhatjuk betegen, gyengélkedve játszott, eredménye nem felel meg a várakozásnak. Ezt viszont nem lehetett előre látni: 1932-ben első volt a nagy nemzetiversenyen és egészségi állapota nem látszott megviseltnek sem az útra-