Magyar Sakkvilág, 2006 (4. évfolyam, 1-12. szám)

2006-11-01 / 11. szám

nak, a Laskerrel való tárgyalásokról ke­vesebb hír jelenik meg, s azok is a fel­merült nehézségekről szólnak, ám ked­vező fordulatot hoz, hogy Rice mecé­násként is fellép, és április 20-án már a mérkőzés feltételeinek aláírásáról szá­mol be a sajtó. „Az a rendkívüli sakk­esemény, mely a sakkozók figyelmét ez év eleje óta lekötve tartja - mint New­ Yorki tudósítónk jelenti — hosszas alku­dozások után végre befejezett ténnyé vált. Lasker a játékról eleinte készület­­lensége, más kötelezettségei és gyenge egészségi állapota miatt hallani sem akart, de egyrészt a közvélemény nyo­másának, másrészt Maróczy fellépésé­nek engedve, most végre ő is beleegye­zett, s a feltételeket is aláírta. ” (Pesti Hírlap, 1906. április 20.). A létrejött megegyezést tizennégy pontban rögzí­tették, és számos újság és sakklap kö­zölte. A lényeges pontokat kiemelve, Balla Zoltán (Magyar Sakklap 1906/8-9 szám/1 lap) után rövidítve ismertetjük: A match az első nyolc nyert játszmá­ig tart, remisek nem számítanak. Heti hat játszmanap, de csak három parti kezdhe­tő legalább egy nap közbeiktatással. A já­tékidő naponta hat óra, du. 1 és 11 között. Óránként tizenöt lépés teendő. A verseny folyamán mindkét félnek hatszor áll jo­gában a játszmát elhalasztani, de ezt kö­teles az ellenféllel a kezdet előtt tizenkét órával megbeszélni. A verseny három fel­vonásban zajlik, az első Bécsben, a máso­dik és a harmadik Havannában és New­ Yorkban. Az első rész három győzelem­nél, a második ötnél, a harmadik pedig nyolcnál ér véget. A játékosokat a hely­színekre érkezés után egy hét szünet ille­ti. A match 1906. október 15-én kezdő­dik. A tét 2-2000 dollár, s az egész a nyer­tesé. Bánatpénz fejében mindkét fél köte­les 1906. június 1.-ig 5­500 dollárt a New-Yorki Empire Trust Companie pénztárába befizetni. Ha valamelyikük visszalép, az összeg a másik tulajdonába megy át. A felek a tétet (2000 dollár) 1906. október 1.-ig kötelesek letétbe he­lyezni. Az Empire Trust Co., mint részvé­nyes működik. A vitás esetek eldöntésére egy bizottságot kérnek föl, melynek tag­jai: báró Rotschild (Bécs), Trebitsch (Bécs), Rice (New-York), Richter Ponce (Havanna), A. Martinez (New-York). A mérkőzés tétje - a korabeli viszo­nyok között - nem kiemelkedően magas. A Maróczyra eső 2500 dollár ekkor 5000 koronának felel meg, és ezzel - erre egyértelműen utal a szerződés aláírása - rendelkezik, sőt ezen felül is jelentős anyagi támogatói vannak. A díj elosztá­sának módja - hogy mindent a győztes kap - inkább meglepő, mivel általában százalékos arányban kerül megosztásra. Még meghökkentőbb, hogy Maróczy ez ellen egyáltalán nem emel kifogást! Úgy tűnik minden akadály elhárul és ősszel indulhat a párosmérkőzés. Mindketten úgy nyilatkoznak, hogy elindulnak az évi nagy Ostende-i versenyen, viszonyuk kölcsönösen szívélyes, júliustól azonban hűvösebbé válik. Maróczy elindul a tor­nán, de Lasker távolmarad... A világbaj­nok június 1.-re, határidőre befizeti a bá­natpénzt, ellenben a magyar sakkozó tét­je nem érkezik meg. Szeptemberben a forradalmi események miatt a kubai helyszín kétségessé válik, amire először Maróczy reagál, mást kér kijelölni. A la­pok részletesen beszámolnak a mérkőzés körüli nehézségekről­­, hogy valószínű­leg el lesz halasztva. E cikk keretében nem térhetünk ki a részletekre, csupán egy rövid összegzés­re. Új helyszínt még ki tudnának jelölni, Lasker tárgyal is ez ügyben, a döntő for­dulatot azonban a bécsi sakk-kör állás­pontjának változása jelenteti. Több játsz­mára tart igényt, és szeretné, hogy a küz­delem Bécsben fejeződjön be. Az állás­pontok nem közelednek, és Maróczy ajánlatát - egy barátságos mérkőzés az említett helyszínen — Lasker nyílván nem fogadhatja el. Elérkezik október elseje, megegyezés nem születik, így a mérkő­zés meghiúsul. A tárgyalások komolysá­ga ekkor már kétségessé válik, mert Maróczy a határidő lejárta után sem fize­ti ki a bánatpénzt. Ezt Lasker szóvá is te­szi, s miután nem kapja meg, igen gyor­san lép: megállapodik Marshallal egy új világbajnoki mérkőzésben 1907. január 20-i kezdettel. Ezzel le is zárul az elha­lasztott összecsapás ügye. Maróczy 1908-ban bejelenteti visszavonulási szán­dékát, így a következő években egyikő­jük sem ambicionálja a rangadójukat, bár Lasker nem tér ki az újabb kihívás elől, hiszen 1908-ban már Tarrasch-sal játszik. Számunkra az elmaradt címmérkőzés okai és talányai érdekesek - ha vannak ilyenek. Sem a kortársak, sem a főszerep­lő nem segítenek az okok feltárásában. Visszaemlékezéseiben ezt nem tartja fon­tosnak. A konkrét kérdésre a magyar sak­kozás elismert „great old man”-je moso­lyogva annyit válaszol, hogy a körülmé­nyek nem voltak megfelelőek, nem adtak lehetőséget a párosmérkőzésre. Megőriz­te ezt a titkát is, s talán az ő hallgatásában van az igazi válasz. Szilágyi Sándor Maróczy tiszteletére kiadott bélyeg Sakktörténet VI. Fehérvár Kupa (Székesfehérvár, 2006. október 23.) Talán a szervezőket is meglepte az a hir­telen jött érdeklődés, ami a hagyományos Fehérvár kupa idei, hatodik rendezvényén mutatkozott: hetvenhat résztvevő, köztük kilenc címviselő ült asztalhoz a négyna­pos versenyen. A meglepetés ellenére kul­túrált körülmények fogadták a sakkozó­kat, akik nagy része helyi és környékbeli játékosokból állt, de a Mattolna Sakkisko­la versenyzői, edzői révén a szomszédos Tolna megye is szép számmal képviseltet­te magát az eseményen. A hétfordulós lebonyolítás - napi két menettel - az amatőr sakkozók körében egyre népszerűbb, hiszen csak néhány munkanapot vesz igénybe, ugyanakkor a játéktempót tekintve mégis normálnak mondható. A verseny helyszíne, a József Attila Középiskolai Kollégium kifogásta­lan objektumnak bizonyult, a szervezők pe­dig gyorsan és udvariasan végezték a dol­gukat, odafigyelve a vendégek igényeire. A kötelező győzelmek utáni rangadó­kat, ahol a címviselők összecsapásaira ke­rült (volna) sor, óvatos harcmodor jelle­mezte. A végeredmény ennek megfelelően négyes holtversenyt eredményezett, leg­jobb Kucholcz-cal Fáncsy Imre lett a győz­tes, Sinkovics Péter, Galyas Miklós és Vi­déki Sándorral holtversenyben. A legjobb ifjúsági Balázs Gábor, a női díjas Dudás Eszter, míg a szeniorok bajnoka pedig Pais Nimród lett. A lelkes szervezők - ahogy a záróünnepségen Fehérvári István beszédé­ben elhangzott - jövőre újabb támogatók bevonásával, emelt díjalappal kívánják to­vább fejleszteni a versenysorozatot. Végeredmény: 1-5. Fáncsy, Sinkovics, Galyas, Vidéki, Szakács 5,5, 6-12. Leviczky, Mészáros , Jurij Zimmerman, Balázs, Lizák, Taskovits, Guba 5 pont (76 résztvevő) Molnár Béla Lapunk tudósítója is asztalhoz ült Fehérváron

Next