Knauz Nándor szerk.: Magyar Sion 1866. (4. évfolyam)
Telgárti Lipót: A rozsnyói kalvária
A BAKAI PLÉBÁNIA TÖRTÉNETE 1857 következett huszonnégy évi időköz meghozta a kivánt eredményt, mert a Galgóczy János traguri vár. püspök és esztergomi nagyprépost által 1755-ik évi Julius 30-án kiadott visitatio erre vonatkozólag elég kedvezően nyilatkozik imez szavakban : „Domum parochialem habet commodam Ezen ház szolgált a kivánt czélra; mig végre 1774-ik évben az 1781-i Batthányi visitatio feljegyzése szerint a hivek költségén, és pedig a bakaiaknak 280 ftnyi, dercsikaiaknak szintannyi a nádasdiaknak pedig 140 ftnyi öszszegben lett hozzájárulásával a réginek romjai felett uj paplak épült, mely ismét tizenöt év múlva a plébános cselédeinek ügyetlenségéből 1789-ik évi April 30-án eredt tűzvész által feldulatván az anya egyházi hivek áldozat készségből nyeré , legnagyobb részt ujabb felépülését ugyan ez évben; és ime ezen épület az időnkint tett kisebb nagyobb igazitás segélyével áll mai napig is - nem nagyon irigylendő állapotban. Farkass Mihály. (Folytatás káv.) A ROZSNYÓI KÁLVÁRIA. .Rozsnyó északi részén, a Bubalus nagyhegység Szölömár nevezet alatt kifutó ágának kedves hármas halma legalsóbbja alatt, egy szent hely áll — a kálvária. Fel a kálváriához meredek ösvény vezet szántóföldek közt, melyen az ajtatos látogató két kápolnával találkozik. Fen, a kőkerítés kapujához, melyen átjuthatni a kálvária templomba, kőlépcsők vezetnek. A kerítésben kis templom áll, megette Krisztus koporsója, mely nagyhéten különösen látogatott, felette emelkedettebb helyen a három kereszt látható. Krisztus koporsója között két oldalról két-két kápolna van építve. Az egész hely magas hárss tölgyeivel a természet által látszatik szent helynek alkotva lenni. Nincs látogató kinek keblében itt egy sajátságos borongó érzet nem támadna, de keble mégis emelkedik, mert a borongó érzet édes, vigasztaló.