Frankl Vilmos - Zádori János szerk.: Magyar Sion 1871. (Uj Magyar Sion 2. évfolyam)
Értekezések - Magyar szertartási régiségek
DANKÓ JÓZSEF. 95 igen szépen rajzolt fekete nyomatú fametszvény látható. A kör alatt oroszlány és sas, mint sz. Márk és János evangélisták jelképei vannak elhelyezve. A felső szögletekben sz. Gergely és Jeromos egyháztanítók mellképei. A kettős kereszt átlói alatt két angyal koronát tart. Ezután Paep (vagy a Pfaff névvel egyjelentésű Pap) János kiadó névjegye következik, ki ugyanott 1507. és 1511-ben ezen Missalét ujabban, és valamivel előbb 1499-ben a pécsi misekönyvet,secundum diorum alme ecclesie quinqueecclesiensism.VIII-adr. adta ki. Ez utóbbinak az esztergomi székesegyház könyvtára egy hártyára nyomott díszpéldányát birja. Azonkívül 1509-ben a velenczei Giuntánál az Ordinarius Strigoniensist adta ki. Az 1498-iki misekönyv végén ez olvasható vörös nyomásban : Finit feliciter Missale divinor. officior. tam de tpe. qu. de sanctis cum ceteris officiis annexis etc. etc. Impressum Venetiis impensis Joannis Paep librarii Buden, per Johannem emericum de spira. Anno salutifere incarnationis. MCCCCLXXXXVIII. Illj. Kai. Martii. Laus deo.) Ezenkivül még az esztergomi templom használatára nyomott misekönyv-, breviárium-, graduale-, zsoltáros és szertartási könyvek jelentékeny száma fekszik előttünk, melyeket csak azért nem sorolunk fel, mivel már a XVI-ik századhoz tartoznak. Az előbbi felsorolásokból azonban világos , hogy a sajtó feltalálását követő legközelebbi években a kiadók előszeretettel adták magukat szertartási könyvek nyomására. Joggal mondhatta tehát S ( her X. F.2) Winterburger János tevékeny bécsi nyomdászról, ki szinte 1508. és 1514-ben esztergomi misekönyveket adott ki : „quibus excudendis tantam impendit operam, ut post ) Ez igazítja ki Denis M. jegyzetét, Einl. in die Buch, I. 122, ki az 1499-ik évet gyanitá. a) De phivais Vindobonae Typographis. Vindob. 1764. p. 15.