Zádori János szerk.: Magyar Sion 1881. (Uj Magyar Sion 12. évfolyam)
I. Értekezések. - Magyar egyház napjai. (Augustus.)
gi . A magyar egyház napjai. Augustus 13. — Sz. Ferencz hitvalló, sz. Ágoston rendű szerzetes, ki magyar volt. 1297. B. Gertrud premontrei apácza, thüringiai sz. Erzsébet leánya meghal. Augustus 14. 1375. Demeter erdélyi püspök Lajos királytól azon szabadalmak megerősítését nyeri, melyek szerint egyházának alattvalói, másnemű joghatóság alól kivétetnek. 1458. Mátyás király a munkácsi plébániára a királyi kinevezés jogát érvényesíti. 1464. II. Pius pápa halála napja, ki 40,000 drb. aranyat hagyományozott Mátyás királynak a törökök elleni hadjáratra. 1870. Podhraczky József, történetbúvár, több egyháztörténeti mű szerzője, meghal Pozsonyban. Született Udvardon, 1795. jan. 18-án. Augustus5. — A boldogságos szűz, Mária Isten anyja mennyire felvételének ünnepe, mely ünnep sz. Gellért püspök által Nagyboldogasszony ünnepének neveztetett, és Magyarhonban mint az ország védasszonyának ünnepe, tartatik meg. 1000. Szt. István Esztergomban Astrik által magyar királylyá felkenetik és II. Szilveszter pápától kapott sz. koronával megkoronáztatik. 1038. Sz. István király, egybehívatván a főurakat és püspököket, ezek jelenlétében szemeit és kezeit egekre emelvén, felkiáltott : „Mennyei királyné ! Pártfogásod alá legyen bízva végső esdeklésemmel az ország az egész néppel együtt !" S még e napon szentül meghalt. 1661. Rákóczy Ferencz Erdély fejedelme, anyjával Báthory Zsófiával együtt, Patakon a kath. vallásra ünnepélyesen áttér. 1721. Gál Tamás minorita rendű szerzetes, egyházi iró, születik Kántán, Háromszékben Erdélyben. 1774. Zichy Ferencz gróf, győri püspök, a győri főtemplomban aranymiséjét mondja.