Magyar Statisztikai Évkönyv, 1919, 1920, 1921, 1922 (27-30. Új folyam, Budapest, 1925)

ELŐSZÓ. Az 1919-től 1922 végéig terjedő négy év adatait foglalja magában a Magyar Sta­tisztikai Évkönyv mostani XXVII., XXVII., XXIX. és XXX. négyes évfolyama, fáj­dalmas bevezetéseként annak a sorozatnak, amely ezzel kezdődőleg a trianoni békében meghagyott Magyarország adatait közli. Még ez az évkönyv is magán viseli az anyagát képező időszak zavaros állapotainak képét, s ez magyarázza, hogy a táblázatok tekintélyes részénél hiányzik a négy év teljes­sége és ezzel az előző évfolyamhoz csatlakozó folytatólagosság. Az összeomlást követő időkben az állami és társadalmi élet megzavart állapota egyúttal menti az Évkönyv megjelenésének késedelmét is. Az adatgyűjtések egy részének megszűnése, vagy utólag történt végrehajtása következtében csak nagy fárad­sággal, utánjárással s természetesen csak igen nagy időveszteséggel sikerült az Évkönyv anyagát összehordani. Beosztás tekintetében a mostani is követi legtöbb részében az előző évkönyveket, mégis bizonyos célszerű változtatásokkal és néhány helyen lényeges kiegészítésekkel, így kiegészült a mostani négyes évfolyam az 1920. évi népszámlálás ed­dgi feldolgozásá­nak eredményeivel s ezek között az előző évkönyvek idevonatkozó részével szemben teljesen új közlés a tüdőcsúcshurutban szenvedőkről, a lakóházakról és a házasságok termékenységéről szóló táblázatok. További bővülés az »Ipar és kereskedelem« fejezet keretén belül az egész gyáriparra és az összes részvénytársaságokra kiterjedő, rendszeres és nagyobb kört felölelő adatok táblázatsorozata, valamint az árakról beiktatott új fejezetben az egy munkáscsalád heti élelmezési költségeit feltüntető táblázat a megfelelő index-számokkal kiegészítve. Jó szolgálatot fog tenni a »Pénz és hitel« fejezet három új táblázata is a magyar korona zürichi havi átlagárfolyamairól, a svájci franknak magyar koronákban s a magyar aranykoroná­nak papírkoronákban kifejezett értékéről. Az utóbb említetteken kívül ugyancsak a »Pénz és hitel« fejezet néhány új táblá­zatban igen értékes adatokkal bővült, köztük a m. kir. állami jegyintézetre vonatkozókkal. A változtatások közül fontosabb a »Bányászat és kohászat« című fejezetnek majdnem teljes egészében való gyökerei és az adatok lényeges kiterjesztésével egybekötött átala­kítása, továbbá »Szociális viszonyok« és »Átalakulás« címekkel két új fejezetnek beiktatása. Az utóbbiak ebben a kötetben jobbára még csak alaki változtatást jelentenek ugyan, de a jövőben — azok kereteinek megnövelésével — nagyobb tér fog nyílni az ide­vonatkozó anyag szélesebb körű tárgyalására. Ugyancsak a beosztás változtatását jelenti az is, hogy a különböző (gazdasági, erdészeti, bányászati, ipari és kereskedelmi) szakiskolák megfelelőbb helyükre , a »Közműveltség és közoktatásügy« című fejezetbe helyeztettek át. la*

Next